Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-20 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÍÉVF., 146. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JÚNIUS 20.. HÉTFŐ Nívó-díjas kohászok (3. oldal) Géza kék az ég (4. oldal) Séta a Beszterce-lakótelepen (S. oldal) A Karaites Tsz szakemberei nem léinek az eróziótól Növénytermesztés B hetek csúcstalálkozója Végei ért a vándorgyűlés Kiállítás fogorvosoknak Salgótarjánban vendégszerepelt a Koreai Népi De nokratikns Köztársaság állami népi együttese. Bencze Péter képriportja Torontóban Brian MuLromey kanadai miniszterelnök fogadta va­sárnap délelőtt Toronto köz­pontjában a hetek csúcstalál­kozójára érkező vendégeit. A háromórás ünnepélyes ceremóniáira Reagan ameri­kai elnök érkezett utolsó­nak. MuTroney vendége On­tario állam fővároséban Rea­gan mélllett Francois Mit­terrand francia államfő, Margaret Thatcher brit, Ta- kesita Noburu japán, Ciriaco de Mita olasz minisziterel- nök, Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, és Jacques De- lors, az EGK bizottságának elnöke. A háromnapos csúcstalál­kozó, amely sorrendben már a tizennegyedik, közép-euró­pai idő szerint formálisan este kilenc órakor nyíllt meg a résztvevő állam- és kor­mányfők kétórás gazdasági megbeszélésével. Ezt díszva­csora követte, amelyen első­sorban a nemzetközi politika kérdéseit tűzték napirendre. Kedden délutánig a hetek több megbeszélést tartanak. A csúcstalálkozó résztvevői­nek külügyminiszterei és pénzügyminiszterei külön ta­nácskozásokon vitatják meg szakterületük kérdéseit, A hetek várhatóan hétfőn poli-1 tikad nyilatkozatot adnak ki, míg a keddi záróközlemény együttesen foglalkozik majd politikai és gazdasági kérdé­sekkel. (MTI) Vasárnap az állkapocs-izü­leti panaszokról, diagnosz­tikáról, terápiáról tartottak kerekaszfcalmegbeszélést, majd vitát és ezzel véget ért a Salgótarjánban péntektől tartó fogászati vándorgyűlés. A megyénkbe sereglett hazai és külföldi fogorvosok a konferencia székhelyén (a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola salgótarjáni tagozatá­nak épületében) rögtönzött kiállításon ismerkedhettek a szakmájukhoz kapcsolódó vállalatok kínálatával. A legnagyobb sikernek ta­lán a Fogtechnikai Vállalat pavilonja örvendhetett. Be­mutatták az új SEBOND el­járással készülő hidak és fogpótlások rendszerét En­nek eredményeként a műfog nemcsak erősebb, teherbí­róbb, optimálisan színezhető lesz, hanem higiéni'kusabb elődeinél. A cég még ez évben vala­mennyi llaborjáhan a manap­ság használatos, gyenge te­herbírású, gyorsan kopó me- dinend fogpótló anyag he­lyett, a Dendia licenc alap­ján készülő CL (Cross Line) márkanevű, szintén bemuta­tott, az elődjénél jóval ko- pásálrlóbb foganyagot vezeti be. A vállalat az importbe­rendezések kiváltására koope­rációban gmk-kal, kisiparo­sokkal különféle gépeket, berendezéseket készít. így az elektrolitikus polírozót, amely a kivehető lemezes fogpótlá­sok alaplapjának fényesítésé- re szolgál. E tevékenység keretében vállalkoztak a szá­zadimilliméter pontosságú marógépet hajtó, nagyfordu* latú mikromotor tápegységé" nek gyártására is. E készü- • — lék azon túl, hogy a hálózati feszültséget a megfelelő szintre transzformálja, ügyel a motor terhelésére is. Az ilyen és hasonló modem berendezések között helyet kaptak a szakmai relikviák is. így az eliső magyar (Schmith-féle) fogtechnikái laboratórium közel százesz- tendős elektromos fogporce- lám-égető berendezése. A REANAL Finomvegy* szergyáir bemutatta az AIDS elleni védekezés során elő­térbe került fogászati és ál­talános orvosi ferőttenítő- szereit, valamint a Bayer céggel kooperációban gyár­tott fogászalti készítményeit: lenyomat- és tömőanyagait. A CAOLA fog- és szájápo­lási készítményei mellett a gyógy kozmetikumait is kiál­lította. Érdekes volt a mo­sonmagyaróvári Lajitplasitife Ipari Vállalát bemutatója, amin az 1987. előtti és az idei fogkefeválasztékát ha­sonlította össze. Bemutatko­zott a Mátraaljai Államigaz­daság is a nemzetközi fog­orvos—társadalominak: a kü-' lönféle laboratóriumi és bakterológiai vizsgálatoknál használható petricsészéit ál­lította ki. Említésre méltó volt, a Vasipari Kutató- és Fejlesztő Vállalat importkiváltó ter­mékének a hagyományos összetételű, új technológiával készülő fogászati ezüst amal- gámpor bemutatkozása. Közterület-felügyelet Szécsényben Szigorúbb bírságolás szükséges Szécsény közterületei rend­jének, tisztaságának meg­őrzését, a múlt év február­jától a közterület-felügyelő munkája is segíti. Tevékeny­ségéhez az útkezelői felada­tok ellátása is hozzátartozik. Ellenőrzései során önálló intézkedési jogkörrel ren­delkezik, bírságot szabhat ki, illetve szabálysértési fel­jelentést tehet. Az eltelt csaknem másfél esztendő alatt javult a város köztisztasága, rendje, s az állampolgárok nagy része el­ismeri és szükségesnek tart­ja a felügyeletet. Tanácstagi beszámolókon megfogalmaz­ták a még gyakoribb ellen­őrzések fontosságát az ille­gális szemétlerakóhelyek megszüntetésére. Csak részben sikerült meg­teremteni eddig a közterü­let-felügyelet tárgyi feltéte­leit, mert a gyorsabb mun­kához gépkocsi kellene. Ugyancsak az időben törté­nő, egyszerűbb megoldást szolgálná, ha egyes ügyek­ben önálló intézkedési jo­gosultsággal rendelkezne, például engedélyezhetné a közterület-használatot. A feladatok sajátos jellege mi­att kívánatos volna, ha két személy látná el ezt a mun­kakört. Szakmai tovább­képzésekkel, tapasztalatcse­rével pedig még több ered­ményt lehetne elérni. Szécsény Város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága szigorúbb, hatékonyabb in­tézkedések megtételét szor­galmazza a köztisztaság megsértői, a parkok, zöld­övezetek rongálói ellen. Ennek érdekében rendszere­sebben ellenőrzi a felügye­let tevékenységét, s a gép­járművel való ellátás vagy a saját jármű — térítés ellené­ben történő — használatának lehetőségeit is megvizsgálja. szántás nélkül Megyénk mezőgazdasági termelését nagyban hátrál­tatja az a tény, hogy föld­jeink jórészt lejtős területe­ken fekszenek. Ezzel foko­zott veszélyként fenyegeti az erózió, a termőföld felső, humuszos rétegének lemo- sódása. E probléma látszólag adottságainkból adódó így ennek megváltoztatására so­káig nem találtunk megol­dást. A Bajnai Alkotmány Mgtsz és a Kompolti Me­zőgazdasági Kutató Intézet hosszú évek óta folytat si­keres kísérleteket e gondok kivédésére, tavalytól pedig a Karancslapu j tői Karancs Mgtsz is foglalkozik a gabo­nafélék és egyéb növények direkt vetési kísérletével. Az angol technológia lé­nyege, hogy segítségével szántás nélkül valósítható meg a növénytermesztés. Ez azért különösen nagy je­lentőségű, mert a növények­kel-fedett területek'nincse­nek kitéve a pusztító erózió­nak. Bajnán már régóta kísér­leteznek e módszerrel, mely szerint egy búza-elővete- mény után a mostanában nem divatos tarlóégetéssel ölik ki a felszíni baktériu­mokat, lárvákat, gyomokat, majd egy speciális vetőgép­pel elvégzik a „vetést”. Ez nem a megszokott módon zaj­lik, hanem a berendezés kí­vánság szerinti mélységbe, és egymástól való távolságra elhelyezi a magokat, ame­lyek egy-két héten belül ki­kelnek. Így a föld csak e rövid ideig marad „kopa­szán”, csak eddig fenyegeti erózió, Ilyenkor is csak kisebb mértékben áll fenn a lemosódás veszélye, hiszen a szántás nélküli talaj kö- töttebb, ellenállóbb. A növény további művelé­se hasonló a hagyományos vetésekéhez. Mindössze any- nyiban tér el ezektől, hogy a gyomirtást kétszer kell el­végezni. A költségeket azon­ban ez nem növeli, mert az elmaradt szántás bőven fede­zetet nyújt a plusz munkára. A módszer előnyét nem csak a magas termésátlag jelenti, (a bajnaiak tapasz­talata szerint 60—70 mázsa búzát lehet betakarítani hek­táronként!), hanem az, hogy egy-két év után a föld ta­laj élete felpezsdül, kétszer olyan vastagságú termőré­teg alakul ki, mint a hagyo­mányos művelésű földek­nél, és a talaj vízvezető ké­pessége is jelentősen javul. A tavaszi földmunkákat sem akadályozza oly’ mértékben az időjárás, mert a szántás nélküli földeken a gépek könnyebben tudnak mozog­ni, mint a felázott talajon. A Karancs tsz szakembe­rei szeretnék elterjeszteni ezt a szinte megyénkre sza­bott, minimális erózióval járó eljárást. Hlcszaerlcezett az l&ffrika-eiKpedíciő Szombaton, a déli órák­ban, a MALÉV-járatán haza­érkezett a tudományos Afri- ka-expedíció hat hónapos kelet-afrikai .útjáról. A kü­lönféle tudományágakat kép­viselő tizenegy magyar ku­tató, három felújított Toyota terepjárón, több mint húsz­ezer kilométert tett meg Tanzániában, Kenyában, Ruandában és Burundiban, valamint Kelet-Zairében. Az expedíciót Gábris Gyula, az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem természetföldrajzi tanszékének adjunktusa és helyettese, Lerner János, a térképészeti tanszék adjunk­tusa vezette. Tagjai voltak: Vojnits András zoológus, a Természettudományi Múze­um gyűjteményvezetője, F. Nagy Géza, az ELTE és Sár­kány Mihály, az MTA nép­rajzi kutatócsoportjának tu. dományos munkatársa, Po- koly Béla térképész, Kubas- sek János geográfus, Juhász Árpád és Galácz András geológusok. Ök ketten félidő­ben váltották egymást Ke­nya fővárosában, Nairobi­ban. Az expedíció „egysze­mélyes forgatóstábja” Sáf­rány József, az MTV Natura szerkesztőségének munka­társa volt. A Tanzániában tanító Pócs Tamás botanikus Dar es-Salaamban csatlako­zott a kutatókhoz, akiknek egészsége fölött Varga Jó­zsef, a Weil Emil Kórház or. vosa őrködött. A nagyszabású tudomá­nyos vállalkozást, a hazai intézmények és vállalatok. (Folytatás a 2. oldalon) Békemenet Szovjet—amerikai békeme- neit induilt el Washingtonból az Egyesült Államok csen­des-óceáni partjai felé ma­gyar idő szerint szombatra virradóan. A menetben kö­rülbelül 1220 szovjet állam­polgár és mintegy száz ame­rikai vesz részt. Ez a béke- megmozdulás mintegy a folytatása a tavalyi Lenin- grád—Moszkva békeme­netnek, amelynek 230 ame- rikia résztvevője volt.

Next

/
Thumbnails
Contents