Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-20 / 146. szám

2 NOGRAD 1988. JÚNIUS 20., HÉTFŐ Sikertelen merénylet Özal török miniszterelnök ellen Grósz Károly interjúja Schmidt rostocki beszéde Hagy szükség Mintegy ötven embert vettek őrizetbe szombaton Törökországban, miután egy szélsőjobboldali .terrorista sikertelen merényletet kö­vetett el Turgut özal mi­niszterelnök ellen, özal csak a jobb hüvelykujján sérült meg. Az elfogott merénylő azt állítja, hogy egyedül cselekedett, de máris jelent­kezett „felelősségvállaló­ként” egy illegális csoport, amely az Athén felé való közeledést vetette özal sze­mére. Az ankarai Atatürk sport­csarnokban ötezren voltak szombaton délelőtt, a kor­mányon lévő Haza Pártja kongresszusának megnyitá­sán. özal beszámolóját tar­totta, amikor tőle nyolc­méternyire, a fotósoknak fenntartott helyen egy pólótri­kót viselő fiatalember elő­rántott egy első világhábo­rús brit gyártmányú, 7,65- ös kaliberű revolvert, és két lövést adott le a miniszter- elnökre. Az egyik lövedék közvetlenül özal feje mel­lett zúgott el, a másik elta­lálta a jobb hüvelykujját. A kormányfő azonnal lebukott az emelvény mögé, testőrei Beiktatták az afgán kormányt NadzsibuLlah afgán állam­fő szombaton hivatalosan be­iktatta hivatalába Muham­mad Haszam Sark miniszter­elnököt és kormányát. Az új kabuli kormány már koráb­ban megalakult, de az állam­fő akkor New Yorkban tar tózkodott, az ENSZ-közgyű-' lés rendkívüli leszerelési ülésszakán. A kabuli rádió egyébként szombaton jelenítette, hogy afgán határőrök az iráni határ közelében összecsaptak ellenállókkal, és zsákmányol­tak egy amerikai gyártmányú, Stinger légvédelmi rakétát, valamint több más fegyvert. Két ellenállót elfogtak, egyet megöltek. (MTI) pedig tüzet nyitottak. Dol­gukat nehezítette, hogy so­kan álltak a merénylő mel­lett, mögötte pedig rangos személyiségek ültek. A pá­nik pillanatait megörökítő videofelvétel tanúsága sze­rint tíz másodperc leforgása alatt több mint negyven lö­vés dördült el a csarnokban. A merénylőt a karján érte egy golyó. Kórházba szállí­tották. Húszán sebesültek meg, köztük Imrén Ayikut munkaügyi miniszterasz- szony, egy külföldi diploma­ta, két újságíró. Miután a rendet helyre­állították, az egyik lövedék által szétroncsolt szónoki mikrofont pedig kicserélték, özal visszatért a pulpitusra, és híveinek ovációja köze­pette, befejezte beszédét. Ez­után a tanácskozást felfüg­gesztették, és átkutatták a csarnokot. Találtak még egy újságpapírba rejtett revol­vert. Ezt követően — immár alapos személyi vizsgálat után — a kongresszusi kül­döttek visszatérhettek a ta­nácskozásra, és a várako­zásnak megfelelően újra pártelnökké választották Turgut özalt. Nguyen Co Thach viet­nami külügyminiszter kész találkozni a phnompeni kormány ellen harcoló kam­bodzsai ellenzéki mozgalmak vezetőivel. Ezt ő maga je­lentette be pénteken Bang­kokban, ahol thaiföldi kol­légájával folytatott tárgyalá­sokat. Közölte, hogy a kam­bodzsai problémában érin­tett összes fél képviseltetni fogja magát a július 25-ikei dzsakartai nem hivatalos ta­lálkozón. Ez lesz az első ta­lálkozás a vietnami kor­mányzat és a kambodzsai ellenállás képviselői között. Nguyen Co Thach beje­lentette, hogy Vietnam ré­széről ő maga vesz részt a kambodzsai rendezés elindí­tását célzó nem hivatalos, indonéziai találkozón. Szidd­Az ülésszak délelőtti meg­nyitására gyakorlatilag bár­ki bemehetett, bármit be­vihetett. Motozás nem volt, az újságíróknak igazolványt sem kellett felmutatniuk. A biztonsági rendszabályok el­hanyagolása miatt a Haza Pártjának számos kongresz- szusi küldötte követelte Mustafa Kalemli belügymi­niszter lemondását, és tün­tetett az épületből távozó miniszter ellen. A tettes a 32 éves Kartal Demirag, ismert szélsőjobb- oldali egyén. A betiltott Nemzeti Mozgalom Pártjá­nak híve. E párt katonai szárnya a Szürke Farkasok nevű terrorszervezet. De­mirag idén januárban szö­kött meg egy nyugat-török­országi börtönből, ahol gyil­kosság miatt tízéves bünte­tését töltötte. Az első kihallgatáson azt állította, hogy teljesen egye­dül cselekedett. Van azon­ban egy szemtanú, aki sze­rint Demirag közvetlenül a merényletkísériet előtt, egy mellette álló nőtől kapta a fegyvert. hi Szavetszila thaiföldi kül­ügyminiszter pénteki sajtó- értekezletén elmondta, hogy a kambodzsai ellenállás mindhárom frakciója ott lesz, sőt az ellenállás legszélsősé­gesebb frakciója, a Vörös Khmerek elnevezésű csoport vezetőjével, Khieu Sam- phannal képviselteti magát. Részt vesz a találkozón a kambodzsai kormány képvi­selője is. A vietnami külügymi­niszter bangkoki sajtóérte­kezletén azt is felvetette, hogy ha létrejön egy megál­lapodás a csaknem tízéves kambodzsai probléma ren­dezéséről, akkor azt a Szov­jetuniónak és az Egyesült Államoknak kellene garan­tálnia. (MTI) az L'Unitának Grósz Károllyal készült in­terjút közölt szombati szá­móiban a L’Unita, az Olasz Kommunista Párt lapja. Az MSZMP főtitkára az egész újságoldalt betöltő interjúban Gerardo Chiaromonténak, a lap főszerkesztőjének, vala­mint Renzo Foa főszerkesztő- helyettesnek a kérdéseire vá­laszolva a magyar társada­lom és gazdaság változásai­val, a szocializmus fejlődé­sével összefüggő témákról beszélt. (MTI) Fesztivál Gombaszögön Szombaton megkezdődött a szlovákiai Gombaszögön, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szö­vetségének országos ünnep­sége,, a gombaszögi fesztivál. A csehszlovákiai magyar nemzetiség legrangosabb dal- és táncünnepélyét a 23-ik alkalommal rendezte meg a Csemadok a pozsonyi népművelési intézettel, il­letve a kelet-szlovákiai ke­rületi tanáccsal együttmű­ködve. A kétnapos seregszemlén számos csehszlovákiai ma­gyar és szlovák népzenei, dal- és táncegyüttes lépett fel, s meghívtak egy ukrán folklórcsoportot, illetve több magyarországi együttest. Mű­sort adott a győri Kisfaludy Színház társulata is. Az ünnepség résztvevői vasárnap megkoszorúzták a rozsnyói felszabadulási em­lékművet, majd menettánc­bemutatót tartottak. Délután gálaelőadás volt, este pedig vidám zenés program zárta a fesztivált. (MTI) Vietnam tárgyal a kambodzsai ellenzékkel Nyitni a külvilág felé A szovjet külpolitika so­káig elitjellegű volt: a dön­téseket szűk körben, gyak­ran kettesben, négyesben hozták, sőt, Sztálin egyedül döntött külpolitikai kérdé. sekben. Ezzel a gondolattal kezdte a Komszomolszkaja Pravda vasárnapi számában közölt interjúját Vjacseszlav Dasicsev professzor a törté­nettudományok doktora, a szocialista világrendszer gaz­dasági kérdéseivel' foglalko­zó kutatóintézet osztályveze­tője. ' — Évtizedeken át nem vették figyelembe például azt a fontos elvet, hogy a külpo­litikának meg kell felelnie a belpolitikai feladatoknak, nem zavarhatja a szocializ­mus építésének belső mun­káit. A politikai stratégia és a katonai nem , illeszkedtek egymáshoz. Ezzel magyaráz­ható az SS—20-as rakéták telepítése. Mint a profssz- szor rámutatott: e rakéták Nyugat-Európa ellen irá nyúltak, noha a Szovjetunió katonai vetélytársa az Egye­sült Államok volt. A szovjet történész sze­rint a politika Olyan művé­szet, amely szövetségesek szerzését és nem ellenségek gyűjtését jelenti. — A törté­nelemben sosem volt olyan helyzet, hogy Anglia, Fran­ciaország, az Egyesült Álla­mok, Japán és Kína együtt léptek volna fel a Szovjet­unió ellen — mondta Dasi­csev. — Nekünk sikerült ezt elérnünk. Az ok: a politika fölött a közvélemény nem gyakorolt ellenőrzést. Ma, egyre szorosabb a tu­domány és a gyakorlati po­litika együttműködése. A külügyminisztérium vezeté se mellett tudományos kon­zultatív tanácsokat hoztak létre, ahol szabad vita fo­lyik különböző külpolitikai kérdésekről. E mechanizmus alapos korszerűsítésében — tette hozzá a professzor, —. nagy szerepet játszhat a közvélemény, amely a tör­vényhozó szerveken keresz­tül hathat a külpolitikára. A tudós ázt javasolja, hogy a Legfelsőbb Tanács két házá­nak külügyi bizottságait ál. landóan működő bizottsá­gokká alakítsák át, s ők hallgassák meg szakembe­rek, tudósok, közéleti szemé­lyiségek véleményeit külpo­litikai témákról. Az ellenségkép problémá­járól Dasicsev kifejtette, hogy nem működhet hatéko. nyan a külpolitika, ha a szembenálló félről nincs he­lyes kép. A szovjet külpoli­tikában hosszú ideig csak sztereotípiák léteztek a má­sik félről. Sztálin idejében a külső fenyegetettség tézise fokozta a bizalmatlanságot. A hatvanas-hetvenes évek­ben, a vitathatatlan eredmé. nyék mellett voltak kudar­cok is. — A felszínen min­den szépnek látszott — mondta a professzor —: a békéért, a leszerelésért, a népek barátságáért harcol­tunk, ugyanakkor az általá­nos helyzet megítélésében voltak komoly tévedéseink. Míg például a háború utá­ni években az imperializmus pozícióinak meggyengülésé vei igazolható volt a nemze­ti felszabadító mozgalmak­nak nyújtott katonai támo­gatás, a hetvenes évekre ez a helyzet alaposan megvál­tozott. — A szocializmus be­folyási övezetét ki akartuk terjeszteni olyan fejlődő or­szágokra — fdlytatta Dasi­csev —, amelyek nem vol­tak felkészülve a szocializ­mus befogadására. Mindez szembefordított bennünket a nyugati hatalmakkal, sőt, Kí­nával is, és a fegyverkezési verseny felgyorsulásához ve­zetett, amelynek fokozásával az Egyesült Államok a „fal­hoz akart állítani” bennün-' két, gazdasági, szociális és politikai nehézségeket kelt­ve. Ezzel kapcsolatban a tudós részletesen szólt arról, hogy nem lehet egyidejűleg kato­nai erőegyensúlyra töreked­ni az Egyesült Államokkal, a* NATO-val és Kínával. Ezért is került mára a szovjet po litika előterébe a védelem­hez elegendően szükséges fegyverzetszint elve. A fegy­verkezési hajsza feltartózta­tásához elsősorban politikai kérdéseket kell megoldani a kölcsönös bizalom alapján, s ennek a felismerésnek tér­hódítása jelenti a szovjet külpolitikában végbemenő fordulatot. A politikai számítási hi­bák egyik példájaként em lítette Dasicsev Afganisz­tánt. A csapatok , Afganisz­tánba irányításáról hozott döntés (még ha az a kabuli kormány kérésére történt is) nem számolt a lehetsé­ges következményekkel. A professzor szerint már ak­kor ki kellett volna aknázni a lehetőségeket a nemzeti megbékélés politikájának ki­bontakoztatásához. A 80-as évek elején, a szovjet belső helyzet nyu­godt nemzetközi környezet megteremtését követelte meg a tornyosuló gazdasági és társadalmi gondók megoldá­sához. — Ma nyitnunk kell a külvilág felé, amelytől év­tizedeken át el voltunk szi­getelve — tette hozzá a tör­ténész. — Mindenfajta elszi­geteltség gazdasági, szellemi. , kulturális elmaradást ered ményez. A szocialista or­szágok közötti érintkezés, ma elsősorban párt- és hatósá­gi szinteken valósul meg, a népek, munkahelyi közössé­gek, emberek között lehetne sokkal élénkebb. S ez mind­addig így lesz, amíg létre nem jön egy kölcsönösen konvertálható valuta. Ennek hiánya a mi integrációnk egyik fő akadálya is — tet­te hozzá Dasicsev. (MTI) a jószomszédság Mindkét német állampol­gárainak meg kell tanulniok Németország megosztottsá­gával együttélni, higgadt­ságot és türelmet tanúsíta­ni — hangúlyozta Helmut Schmidt, az NSZK volt kancellárja a rostocki evan­gélikus egyházi találkozón szombaton mondott beszédé­ben. — A megosztottság belát­ható időn belül nem szá­molható fel — állapította meg —, s Európa egyik né­pének sincs olyan nagy szük­sége a jószomszédi viszo­nyok ápolására, mint éppen a németeknek. A rostocki Mária-temp- lomban mintegy háromezer fős hallgatóság előtt vendég­ként felszólaló nyugatnémet szociálpolitikai politikus ál­lást foglalt az emberi jogok széles körű megvalósítása mellett, és rámutatott, hogy minél több híd épül a két német állam között, minél többen utazhatnak, annál kevesebbekben merül föl a kérdés, hogy kivándorolja­nak-e vagy maradjanak. A rostocki evangélikus egyházi találkozó egyik pó­diumvitájában elhangzott, hogy az NDK három egy­házi lapjának a közelmúlt­ban nem volt módja a meg­jelenésre. ' A laptervekben az elmúlt hetekben tartott más egyházi találkozókról szóló beszámolók és a Moszkovsz- kije Novosztyi újságnak a szovjetunióbeli egyházpoli­tikáról szóló cikke szere­peltek. (MTI) Leváltások Romániában Romániában a sulinai sza­badkikötőben észlelt tör­vényszegések miatt több ve­zetőt leváltottak — adta hí­rül a Scinteia szombati szá­ma, amely ismertette az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának határo­zatát. A testület ülésén Nicolae Ceausescu elnökletével meg­tárgyalták a belügyminisz­térium és a főügyészség je­lentését a sulinai szabadki­kötő területén elhelyezett veszélyes hulladékok táro­lásáról. A vizsgálat szerint a törvényeket megszegve szerződést kötöttek a Ki- mika—Lichtenstein céggel, amely olyan vegyi hulladé­kokat helyezett el a szabad­kikötő területén, amelyek a lakosság egészségére és biz­tonságára veszélyt jelente­nek. Ugyancsak jogsérő mó­don kötött szerződést a lichtensteini céggel a buka­resti Chimica vállalat is a szállított vegyipari üledékek romániai értékesítésére. A súlyos törvényszegések miatt leváltották a szabad­kikötő vezetőjét, a bukares­ti Chimica igazgatóját, a vámfőigazgatóság vezetőjét, és további felelős szemé­lyeket ezeknél a szerveknél, vállalatoknál. A Politikai Végrehajtó Bi­zottság megállapította fele­lős kormánytisztviselők mu­lasztásait is. Ezért felmen­tette tisztéből Ilié Vaduva külkereskedelmi és nemzet­közi gazdasági együttműkö­dési minisztert, Constantin Stancát, a minisztérium mi­niszteri rangú államtitkárát és Stefan Birleát, az Álla­mi Tervbizottság elnökét. A testület Birleát kizárta a PVB póttagjainak sorából. A Politikai Végrehajtó Bizottság ezenkívül mulasz­tások miatt más vezetőket is felelősségre vont. Szigorú dorgálásban részesítette Gheorghe Opreát, a minisz­terelnök első helyettesét, Stefan Andrei miniszterel­nök-helyettest és Ion M. Nicolae vegyipari és kőolaj­vegyipari minisztert. Fi­gyelmeztetésben részesült Tudor Postelnicu belügymi­niszter, továbbá Neculai Ibanescu miniszterelnök­helyettes, Gheorghe Pa- raschiv pénzügyminiszter. Ugyancsak figyelmezte­tést kapott a testülettől Constantin Dascalescu mi­niszterelnök is, „aki nem biztosította, hogy sürgősen kellő intézkedéseket tegye­nek” a sulinai ügyben. (MTI) Hazaérkezett az Hfríka-expedicíö (Folytatás az 1. oldalról.) valamint a MALÉV és a Swissair támogatta. Az expe­díció tavaly december köze­pén érkezett a tanzániai Dar es-Salaamtoa. Bázisa az észak-tanzániai Arushában volt. Az útvonal részben a nagy magyar Afrika-utazó, Teleki Sámuel száz éve megtett felfedező útját kö­vette. A kutatók jártak Ke- let-Afrika hegyóriása-in, a Merun és a Kilimandzsárón, a Kenyán és az Elgón. Ler- ner János és Sáfrány József feljutott Afrika „tetejére” az 5895 méter magas Uhuru- csúcsra is. A Natron- és a Manyara-tó vidékén, a ke­let-afrikai árokrendszert és a hasadékvölgyet kísérő vul­kánosságot tanulmányozták Az expedíció négy tagja megmászta a maszaik által szent hegyiként tisztelt Ol Doinyo Lengai vulkánt is. amelynek utolsó kitörése 1983-ban volt. Az expedíció február közepétől, április végéig tartózkodott Kenyá­ban, ahol a többi között az ország félsivatagos északi tá­jain felkeresték a Teleki Sá­muel által felfedezett Ru­dolf- és Stefánia-tavakat, valamint az utazó nevét őr_ ző Teleki-vulkánt is. Az expedíció Kenyából arushai bázisára visszatérve, két kelet-afrikai törpeállam­ba, Ruandába és Burundiba utazott, ahol a Virunga vul­káncsoportot tanulmányoz­ták, és ebből a célból Zaire keleti részén is megfordul­tak. Az expedíció egy cso­portja eljutott a Kongói­medence őserdejébe is, ahol megfigyeléseket és gyűjtése­ket végzett. Útjuk befejező szakasza a Tanganyika-tótól a Szeren- geti Nemzeti Parkon és a Ngorongoro vulkáni vidéken keresztül vezetett Dar es-Sa- laamba. A kutatók tanzániai és kenyai szakemberekkel is együttműködtek, s egy-egy útra elkísérték őket a ven­déglátó országok kutatói is. Az expedíció által gyűjtött földtani, botanikai, zoológiái és néprajzi anyagokat au­gusztus közepén szállítják Magyarországra, s azok fel­dolgozás után az ELTE és múzeumok, valamint tudo­mányos intézetek birtokába kerülnek. A repülőgépen most ma­gukkal hoztak néhány álla­tot — teknősbékákat, papa­gájokat és két példányt a lemurfélék (félmajmok) családjából — a budapesti állatkert és a Természettu­dományi Múzeum számára.

Next

/
Thumbnails
Contents