Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-15 / 142. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Ecomix 8.50: Fiatalok muzsikáinak 9.10: Nótacsokor 10.05: Íróvá avatnak 10.48: Zenekari muzsika 11.38: A ..tegnap” magyar zeneszerzői 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századad 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Üjság 15.39: Monológ az egészségről 16.05: Észkerék 17.00: Vizsgálatok nyomában 17.30: László Margit operett- dalokat énekel 19.30: Konrád — avagy a korszellem 20.18: Végvári Dezső: Táncszvit 20.30: Hírek, érvek, vélemények v 21.00: Töltsön egy órát kedvenceivel ! 22.00: Hírvilág 22.30: Változások és prognózisok 22.50: Operaest 23.40: Bizet: Az arles-i lány. II. szvit PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosz- szán 9.05: Napközben 12.30: Oláh Kálmán népi zenekara játszik 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Akár hi-fi,* akár nem. Kívánságműsor 15.05: Zenerulett (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: A kézi Chopin együttes hangversenye 19.10: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 19.55: Albumajánlat 21.05: Tanakodó 22.00: Hangminta ’88. XX/14. rész 23.10: A dzsessz története. 80/16. rész 23.50: Egy kis éji könnyűzene MISKOLCI STUDIO: 1 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, infoi^má'éíokV szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Gazdaságról, zene közben. (A tartalomból: Miként építkezik az építőipar. Kerekasztal-beszélgetés a stúdióban.) Műsorvezető: Csonka László. 18.00—1*8.15: Észak-magyarországi króni- , ka. — i8.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. — Reklám. :-r MAGYAR TELEVÍZIÓ: m I 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjaI soknak 9.00: Képújság Szünidei matiné jj 9.05: A játsszunk bábszínházát meséi 9.10: Tele-fény-kép 9.30: Időlabirintus. Angol filmsorozat 9.55: Ütőn. Szicíliai üzletek. NSZK-tévéfilm. (Ism.) 10.45: Képújság 16.40: Hírek 16.45: RTV-közönségszolgálat 16.50: Bújócska 16.55: Nemcsak nőknek 17.05: Reklám 17.10: Anglia—Hollandia Európa-bajnoki labdarúgó-mérkőzés Közvetítés Düsseldorfból. 19.05: Tévétoma 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Pálmai Gyula és Zimre Péter: A védelemé a szó 20.50: A1 DiMeola a Budapest Sportcsarnokban 21.50: Csak egy sikítás Angol tévéfilm 22.55: Híradó 3. 2. MŰSOR: 18.05: Képújság 18.10: Nachricten. 18.15: XVIII. VESZPRÉMI TÉVÉTALÁLKOZÖ 18.15: Monteverdi: Tankréd és Klorinda párviadala 18.35: E.T.A. Hoffmann: Az ördög talizmánjai Tévéfilm. 20.05: Reklám 20.10: Írország—Szovjetunió Európa-bajnoki labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés Hannoverből. A szünetben: Híradó 2. 22.05: Szárnyaló szellemünk otthona: Szabad . iskolánk. . . 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek műsora 9.55: Amerikai film (Ism.) 11.50: Labdarúgó-EB — felvételről 16.25: A felfedezett szépség — sorozat 17.00: A nap percei 17.10: Anglia—Hollandia EB-labdarúgó- mérkőzés A szünetben: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: NDK-tévésorozat (Ism.) 20.25: Szél ellen — ausztrál sorozat 21.10: A prágai nemzetközi tévéfesztivál krónikája 21.25: Bodrum és a lykok földje — dokumentumfilm 22.10: A szovjet tv zenésszórakoztató műsora 2. MŰSOR: 16.45: A prágai nemzetközi tévéfesztivál műsorából 18.30: Az elveszett melódia — tévésorozat 19.00: Torna f; 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Egy kis muzsika 20.10: Szovjetunió—Írország EB-labdarúgó- mérkőzés 22.05: Híradó 22.20: Világhíradó 22.35: A prágai nemzetközi tévéfesztivál műsorából MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Tiszta Amerika (16). Színes magyar film. — Kamara: Párizs, Texas. NSZK-beli film. — Balassagyarmati Madách : A halálosztó (18). Színes amerikai fantasztikus kalandfilm. — Madách Kamara: Orvosnők. Színes NSZK—NDK— svéd—svájci koprodukció. — Bátonyterenyei Bányász: Kairó bíbor rózsája. Színes, szinkronizált fantasztikus amerikai filmvíg játék. — Bátonyterenyei Petőfi: A zsaru és a szex (18). Színes, szinkronizált francia krimi. — Pásztói Mátra: Fél 6-tól: Más, mint a többi. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. Fél 8-tól: Vissza a jövőbe. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. A pásztói Rozmaring népdalkor 1984-ben alakult főleg a helyi nyugdíjasklub tagjaiból. Az öntevékeny művészeti együttes a település és környékének népdalait gyűjtötte össze, ezekből állították össze produkciójukat, amellyel szívesen mutatkoznak be a közönség előtt. —kulcsár— NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. hogy meghallgatott! Hangszóró mellett ly*»» • • •• Köszönöm, Egyszer megkérdezték Szilágyi Jánostól, hogy mit tart riporteri erényének, attól let- te-e ő az a híres Szilágyi, hogy „szemtelen, hogy agresszív, hogy hatásosan tud támadni”, ahogyan ezt többen mondják róla. Az ismert rádió- és tévériporter a rá jellemző vagánysággal azt válaszolta, nem hinné, hogy a neve mellett felsoroltak erénynek titulálhaitók, sokkal inkább erényének érzi, hogy mindig azt kérdezi, amit gondol, kérdései az ő kérdései és nem egy intézményé, vagy hivatalos személyé. Meg még azt is mondta, ő soha nem teszi föl azt a kérdést, amit egyesek kívánatosnak tartanának, de gyakran tesz föl olyat, amit egyesek egyáltalán nem .tartanak kívánatosnak. Ennek ellenére az emberek többsége nagyon szeret csevegni, beszélgetni, a Szilágyival, már aki ugye ezt megteheti az „elcsípett” telefonvonal jóvoltából. Nem tudom mennyien nyúlnak a kagylóért azokon a hétfőkön amikor a Halló, itt vagyok! műsor készül, de azt sejtem, hogy szinte minden embernek akadnak olyan kritikus percei amikor tulajdonképpen csak arra van szüksége, hogy valakivel beszélgessen, elmondhassa vélt vagy valós sérelmeit. Egyáltalán, hogy meg tudja fogalmazni mi a problémája. Ebben segít sokat Szilágyi János azzal, hogy rendkívüli empátiáskészségével belenyúl a dolgok közepébe anélkül, hogy ítélkezne, vagy tanácsot adna. Ironizál, humorizál, nemkívánatos kérdéseit is fölteszi, de felelősségteljesen igyekszik a feszültséget oldani. Szilágyi a pszichiátereket meghazudtoló türelemmel veszi vállára a telefonálók ügyes-bajos dolgait, akik sokszor szemtelenek, agresz- szívak, szélhámosok, hülyés- kedők. És Szilágyi mindig tudja, hogy kivel hogyan lehet és hogyan kell beszélni. A mostani, hétfői Halló, Itt vagyok! adása a késő esti időpont ellenére is kiváló szórakozást nyújtott a rádió mellett fülelőknék, együtt szurkoltunk annak a kétségbeesett anyának, kinek fia alkoholista lett és tanácstalanságában már nem tudott kihez fordulni, utolsó lehetőségként emelte fel a kagylót. És szurkoltunk a riporternek, hogy sikerüljön megnyugtatnia az asz- szonyt. Szilágyi felvonultatta az egész fegyvertárát és telitalálatot lőtt. Az asszony kezdett megnyugodni, később jobb kedvre derült, a végén már nevetett. Kevés sírást, több erőt! — hangzott a riporter tanácsa mire az asszony: — A kapitány úr is ugyanezt mondta a rendőrségen. Szűcsné, Székesfehérvárról kemény diának bizonyult, amikor azt próbálta kiprovokálni, hogy Szilágyi vele együtt szidja a Jancsó szerelmei című" Hernádi-könyvet és Zaiatnay második, szintén zárdán kívül írt könyvét. Felháborító, undorító, erkölcstelen, nem szoktunk hozzá, hogy magánügyeket kiteregessenek. Szó szót követett, s az is eldöntetett, hogy akinek az erkölcsösségét mindez sérti, az ne olvasson efféle könyveket. És Szűcsné itt mászott be a csőbe, mert bevallotta, hogy ő azért nagyon szeret ám ilyen könyveket olvasni. Na tessék! A csavaros Szilágyi, a hatásosan, de nem bántóan támadó. Hogy kihozza az emberből még azt is, ami a lélek mélyén lakozik! Szóval jók ezek a beszélgetések, bár nem valószínű hogy bármit is meg tudnak oldani. Egy azonban biztos — akik rendszeresen hallgatják ezt a műsort, azok tudják, — szinte minden diskurzus így fejeződik be „Köszönöm, hogy meghallgatott!” — ria — Intézet lesz a magyarság- kutató csoport Miniszteri döntés alapján a jövőben intézetként működik tovább a magyarságkutató csoport. Juhász Gyula akadémikus, a csoport igazgatója elmondta: az alig három évvel ezelőtt létrehozott magyarságkutató csoportot sokkal inkább egy hosszú idő óta beidegződött reflexnek köszönhetően nevezték el csoportnak, semmint az anyagi eszközök hiánya miatt. A magyarságkutató csoport az idén februárban jelentette meg első kiadványát Magyarságkutatás • címmel —, de a példányszáma kevésnek bizonyult és terjesztése is nehézkes volt. Mindezek ellenére jelentős visszhangot váltott ki itthon és külföldön egyaránt. Rövidesen nyomdába kerül a második, demográfiai jellegű évkönyv is. Ebben a kutatók arra a sokak által felvetett kérdésre próbálnak meg választ keresni: hányán is vagyunk mi, magyarok. Nem arra törekedtek, hogy egy konkrét számot adjanak meg, és ennek alapján szánjanak vitába bizonyos nézetekkel, hanem elsősorban a szomszédos országokban élő magyarsággal foglalkoznak tanulmányaikban. Oktatási helyzetkép Palotáshalomból Fénnyel az árnyék A palotáshalmi termelő- szövetkezet elnöke Csató Sándor mpndta: — Nálunk alapelv, hogy akkor tudunk eredményesen dolgozni, ha jó a munkahelyi légkör. Ezért munkatársaimmal azon fáradozunk, hogy mindehhez megteremtsük a szükséges feltételeket, technikailag, szellemileg, anyagilag egyaránt. A palotáshalmi termelő- szövetkezetben folyamatosan növekszik az állomány létszáma, s 1984-hez képest most körülbelül hetven emberrel többen dolgoznak. Közben a körültekintőbb, szorgalmasabb munka következményeképpen, jelentősen növekedett a termelési érték, s tisztes nyereségre tettek szert. E tényezők együttesen magyarázzák, hogy évről évre — igyekezvén lépést tartani az áremelkedéssel — nőtt a közművelődési és oktatási kiadások mértéke. A kulturális kiadásokra szánt több mint négyszáz- ezer forintnak mintegy a felét a dolgozók szakmai és politikai ismereteinek a fejlesztésére fordítják. Pontosan kidolgozott, a lehetőségeket és a szükségletet figyelembe vevő képzési tervek alapján szervezik az oktatást. A tudományostechnikai forradalom folyamatai és a növekvő társadalmi követelmények együttesen határozzák meg az oktatás alapvető célját és irányát: elsősorban a szakmai képzés mennyiségi és minőségi jellemzőiben szükséges az előbbre lépés. Ennek figyelembevételével szerveznek rendszeresen nehézgép-kezelői, traktorvezetői, növényvédelmi tanfolyamot. Munkájuk* eredménye, hogy ma a több mint 400 fizikai dolgozó között nőtt a szakmunkások száma.- Az oktatásban azonban kedvezőtlen jelenségek is fellelhetők. A segédmunkások csaknem kétszer, a betanított munkások pedig majdnem háromszor any- nvian vannak, mint a szakképzettek. Okát abban látják, hogy a kisegítő ágazatokban sok nőt foglalkoztatnak, és az asszonyok — családi terheikre hivatkozva — nem vállalják a szakma megszerzését. Bár a gazdaságban emelkedett a felső- és középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek száma, továbbra is nyugtalanító, hogy a dolgozók 27 százalékának nincs 8 általános iskolai végzettsége. Az utóbbi évekbeli próbálkozások, közösen a helyi tanáccsal, nem jártak eredménnyel, s egyszer sem sikerült a felnőttek általános iskolai tanfolyamát megszervezni. Ez — sajnos — nem palotáshalmi specialitás, mert manapság a tudásnak általában a kívánatosnál kisebb az anyagi és erkölcsi elismertsége, rangja. Ez pedig komoly _ akadályozója lehet gazdasági és társadalmi céljaink megvalósításának. (ok), Hagyomány és ismereiközlés A Discussiones Neogradienses ötödik kötete A Nógrád megyei múzeumok 1983-ban indult Discussiones Neogradienses sorozatának ötödik kötetét adta közre Salgótarjánban a megyei múzeumok igazgatósága, Hagyomány és ismeretközlés címmel, Kovács Anna szerkesztésében. Ez a legújabb kötet ugyan szerves része a sorozatnak, szintén egy konferencia anyagát tartalmazza, illetve tekinti át, tartalmában mégis különbözik az előzőektől. Ugyanis az eddigi, Nógrád- ban rendezett (szécsényi, salgótarjáni, sziráki) történeti konferenciák a bányászattörténeti kutatás, a köznemesség társadalmi szerepét vizsgáló tudományos vizsgálódás eredményeit összegezték. A Salgótarjánban 1986. november 14—15-én rendezett konferencia viszont a megyei irodalomtörténet egy adott időszakának kérdéseit, illetve az irodalmi ismeretközlés lehetőségeit elemezte. Kovács Anna szerkesztő bevezetőjében utal e sajátosságra s megjegyzi: „Balassi Bálint életművétől Ri- 'may János szerepén, a Madách Gáspár-jelenségen és Kármán József Fannijának elemzésén át Teleki László Kegvencének színháztörténeti jelentőségéig tartó irodalomtörténeti folyamatra terjedt ki a vizsgálat. A festői szépségű, történelmi ihletésű természeti környezetben, a salgói és somoskői várak közelségében természetesen Balassi hagyomány és újítás összefüggésében és hatásában elemzett költészete állt a tudományos tanácskozás középpontjában. Kékkői és gyarmati Balassi Bálint címerét választotta emblémájául a konferencia első napján ünnepélyes keretek között megalakult Magyar Irodalomtörténeti Társaság első megyei tagozata, a nógrádi.” E konferencia anyagát közreadó kötetben tizennégy tanulmány járul hozzá a korszakról, illetve irodalmáról kialakult eddigi ismeretek elmélyítéséhez. Természetesen, miként a sorozat korábbi kötetei, ez a legújabb mű is elsősorban a szakma számára jelent értéket, serkentve ily módon is a további kutatást. Mindazonáltal a laikus, ám érdeklődő olvasó is sok izgalmas és élvezetes olvasmányt találhat a kötetben. Mindenekelőtt jól felhasználható az iskolai irodalomoktatásban, kitűnően használhatják a felsőfokú oktatásban a hallgatók, és így tovább. A tanulmányok: Kőszeghy Péter: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás; Ács Pál: A Balassi-imitáció elmélete és gyakorlata Ri- may János műveiben; Kom- lovszki Tibor: Rimay költészete és Ecsedi Báthory István; Kovács Sándor Iván: Rimay Velencében avagy egy rimtoposz diadalmenete — és bukásai?); Jankovics József: A Madách Gáspár- jelenség; Fried István: Élet és irodalom a „Fanni hagyományaidban; Kerényi Ferenc: Teleki László „Ke- gyenc”-e és színháztörténetének néhány tanulsága; Salamon István: Irodalmi ismeretközlés a Magyar Rádióban (1925—1945); Kristó Nagy István: Irodalom, irodalom- történet és kritika a Magyar Rádióban; Botka Ferenc: Bibliográfiai és topográfiai kutatások a Petőfi Irodalmi Múzeumban; Fenyő István: Irodalomtörténeti hagyományápolás Nógrád megyében 1980—1985; Tapolcámé Sáray Szabó Éva: Az irodalom és az irodalmi ismeretközlés Komárom megyei eredményei és tervei; Szabó Ferenc: Az irodalmi hagyományápolás helyzete és lehetőségei Békés megyében; Német József: Irodalomtörténeti kutatások Zala megyében. Valamennyi tanulmány — a tájékoztató jellegű előadásokat nem számítva — korrekt és bőséges jegyzetanyaggal egészül ki. Ez hatalmas segítséget jelenthet a kutatóknak, az egyetemi, főiskolai érdeklődő hallgatóknak ahhoz, hogy a korszak vizsgálatát nagyobb biztonsággal végezhessék. Az irodalom iránt komolyabb érdeklődést tanúsító közép- iskolás diákok is gyarapíthatják tudásukat a tanulmányokat olvasva. Tegyük hozzá még azt a gondolatot, amit a konferencia egyik résztvevője is megfogalmazott, s amely szerint, a helyi irodalomtörténeti kutatások feladata nem csak a tudós műhelyek esetleges kiigazítása, hanem szerencsés esetben új kutatási eredményekre is bukkanhatnak, annak ellenére, hogy a vidéken való kutatásnak számos sajátossága van, eszközeik több területen szerényebbek. (te) ¥ 1
