Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-15 / 142. szám
1988. JÚNIUS 15.. SZERDA NOGRAD 3 II Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága közleménye Tükörcsempék exportra Üvegipari kisszövetkezet a síküveggyár mögött Változik a devizahatósági engedélyezés Tájékoztatjuk a külföldre utazókat, hogy 1988. június 15-től. mától a vámkezeléshez szükséges devizahatóságii engedélyezés rendje megváltozik. A korábbi devizaengedélyezési rendszer az új utazási feltételek által terem- j tett helyzetben nehézkes- I nek bizonyult. Az ügyintézés nemcsak a vámhatósá- ) got és a Magyar Nemzeti Bankot állította nehéz feladat elé, de a hazautazókait is hosszadalmas, néha i többszöri utánajárásra kényszerítette, ami esetenként a vámáru többszöri mozgatá- 1 sával járt és költségeket oko- ' zott. A vámszervek és a devizahatóság keresték a változtatás lehetőségét. "Javas- \ latukra a Pénzügyminisztérium 1988. június 15_i hatály- lyal hozzájárult éihhoz, hogy az MNB a vámkezeléshez szükséges behozatali enge- • dély megadását a vám- és I pénzügyőrség szerveire ruházza át. Ennek értelmében — az alábbi feltételek között — a vámhivatalok adják meg a vámkezeléshez szükséges behozatali engedélyt. Magyarországra történő visszaérkezésekor az utas abban az esetben, ha a behozott áruk egyedi vagy összértéke (belföldi fogyasztói ára) meghaladja a 25 ezer forintot, azon kívül, hogy a Vámáru-nyilatkozaton kéri az áruk vámkezelését, egyúttal elszámol a behozott áruk devizafedezetével is. A De~ vizaérték-nyilatkozat ar- ra szolgál, hogy ff 25 ezer forintot meghaladó vásárlás esetén az utas azon feltüntesse a külföldön vásárolt vagy ajándékba kapott árukat és egyben nyilatkozzon 1 azok vételáráról. Az 5 ezer forint egyedi értéket meghaladó árúikról egyenként, a kisebb értékűekről összevontan teheti meg nyilatkozatát, mellékelve az 5000 forint egyedi értéket meghaladó árukról kapott számlát is. Amennyiben ilyen számlát nem tud felmutatni, azt a Devizaérték-nyilatkozaton — büntetőjogi felelőssége tudatában — tett bejelentése pótolhatja. A kivitt valuta összegét az utas a valutakiviteli engedéllyel igazolja. A külföldi vásárlás devizafedezetéként a vámhatóság teljes összegében elfogadja a magáncélú devizaellátás keretében, a deviza- számláról, az utazási számláról, vagy külön utazási számláról felvett pénzt, az ajándékba kapott pénzből vásárolt áruról és az ajándékba kapott tárgyról pedig a külföldön közjegyző vagy más hatóság által hitelesített. az ajándékozás tényét és adatait tartalmazó magánokiratot (ajándékozólevelet). Indokolt esetben a vámhivatal fedezetként figyelembe veszi a birtokban tartható valuta összegét is. A különböző számláikról igazoltan felvett összeg az áruvásárlás fedezeteként a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő. közös háztartásban élő, együtt utazó családtagok esetében összevonható. Nem számolható el áruvásárlás fedezeteként az üzemanyagköltségre felvett valuta. Abban az esetben, ha a vámhivatal megállapítja, hogy a kivitt valuta, illetve az ajándékozói évéi a "Tküfll- földről behozott áruk vételárát fedezi, níégadja a behozatali engedélyit és elvégzi a vámkezelést. A Deviza- érték-nyiilatkozáton fel kell tüntetni a visszahozott valuta összegét is. Ennek az a célja, hogy a külföldi kifizetések után megmaradt, legális forrásból származó valuta visszafizetése a megfelelő számláikra akadálytalanul megtörténhessen. Továbbra sem végezhető el a határvámhivatalnál azoknak a 25 ezer forint értéket meghaladó árúknak a vámkezelése, amelyeket külföldi illetményből, ösztöndíjból vagy napidíjból vásároltak. Ilyen vagy más, a határon nem tisztázható körülmény miatt a vámkezelést nem tudja elvégezni, a vámkezelési engedélyt az eddig folytatott gyakorlatnak megfelelően a Magyar Nemzeti Banktól kell kérni. A devizahatósági eljárás illetékköteles. Ezért a 25 ezer forintot meghaladó értékű árúbehozatal esetében a Devizaérték-nyilatkozat- ra 100 forintos illetékbélyeget kell felragasztani. Felhívjuk az utazóközönség figyelmét, hogy az utazáshoz szükséges Vámárunyilatkozatot. Devizaérték- nyilatkozatot és a 100 forint értékű illetékbélyeget kiutazása előtt szerezze be. Vámáru-nyilatkozat és Devizaér- ték-nyilatkozat valamennyi vámhivatalnál kapható. Kérjük az utazókat, hogy visz- sz a tértükkor a Vámáru-nyilat- kozatot és — 25 ezer forintot meghaladó árubehozatal esetén — a Devizaérték- nyilatkozatot a hátoldalukon olvasható tájékoztató szerint a határátlépést megelőzően gondosan töltsék ki. Ezzel nemcsak saját határátlépésüket, de sok magyar és külföldi állampolgár beutazását gyorsíthatják meg. Reméljük, hogy intézkedésünk az utazóközönségnél kedvező visszhangra talál és a határállomáson jelentkező faládátok kisebb növekedéséért kárpótlást nyújt a gyors, egy alkalommal befejeződő ügyintézés. A víz, a partok pestise Olajjal szennyezett tengerek A tengerek rákbetegségének szókás nevezni az olajat, hiszen egyetlen köbméter kőolaj 400 köbméter vízből pusztítja el az oxigént és ezzel együtt az életet. Ennek végső kihatása az emberiség szempontjából katasztrófális lehet, hiszen a levegő oxigénjét 75 százalékban a tenger apró növényi szervezetei pótolják. A tenger olajszennyezése nem újkeletű: amióta a gőzhajókat kőolajszármazékokkal is fűtik, mindig előfordult. A két világháború tengeri csatáiban igen sok olaj jutott a vízbe: a német tengeralattjárókra vadászó szövetséges vadászbombázók akkor fordultak vissza, ha a támadásuk után olajfoltot láttak a vízen. Ezek azonban nem voltak igazán nagy szeny- nyezések. A nagyméretű olajszennyezés a hatvanas években, a kőolajfogyasztás ugrásszerű megemelkedése, az óriás hajók megjelenése idején kezdődött. Talán még ma is csak a szakembereket érdekelné a jelenség, ha 1967. . márciusában Anglia déli csücskénél a viharban zátonyra nem fut, és ketté nem törik a híres-hírhedt Torrey Canyon, egy 60 000 tonnás tankhajó. Tartalma heteken át ömlött a tengerbe, és hiába gyújtotta fel a roncsot a brit légierő, még úgy is óriási olajfolt keletkezett, amit a szél és az áramlás Anglia partjaira sodort. A következményeket le sem lehet írni: a nyugati sajtóban akkor találta ki valaki az azóta is használt olajpestis kifejezést. Azóta a tömegtájékoztatás, a tévé és az újságok jóvoltából már több nagy olajpestist láthattunk: a legveszedelmesebbet és legnagyobbat a zátonyra futott Amoco Cadiz okozta 1978-ban; egyedül ebből 220 000 tonna kőolaj ömlött a tengerbe. Jókora károkat okozott a felrobbant és kigyulladt Andros Patria (50 000 tonna olaj), a. megfeneklett Aviles (22 500 tonna) és az Atlantic Empress is, amelyik összeütközött egy másik, szerencsére üres tankhajóval és kigyulladt. A tankhajók azonban üresen sem veszélytelen járművek, a Betelgeuse például üres volt, amikor felrobbant, és tízfőnyi legénységével együtt odaveszett. Az évek során számos védekező intézkedést hoztak: kötelező a semleges gáztöltés (nitrogén, széndioxid kerül az olaj fölé és az üres tartályokba), a nagy hajók nem mehetnék partközeibe (ún. töltő-ürítő szigetnél vagy mólóknál állnak meg), minden tankhajót automatikus, önállóan reagáló ütközéskerülő radar-számítógép egységgel láttak el, hatékonyabb tűzoltó berendezéseket rendszeresítettek, nagyobb követelményeket támasztanak a legénységgel szemben stb. Ennek ellenére újabb és újabb olajszennyeződésről kapunk hírt. Ez év tavaszán például az Amazone nevű olasz tartályhajóból jutott nagy mennyiségű olaj a tengerbe, Franciaország partjai közelében. Budapesti központtal alakult meg 1967-ben a Műszaki Üvegipari Szövetkezet. A bánya akkori visszafejlesztése kapcsán fogalmazódott meg az igény, hogy bővüljenek térségünk nőket foglalkoztató munkahelyei. Akkor még a szövetkezet salgótarjáni üzeme a síküveggyár területén tevékenykedett, majd öt év múlva, felépült önálló, új telephelyük: Zagyvapálfalván. A folyamatosan bővülő üzemben ma 45-en dolgoznak. Profiljuk- a síküveg és tükör feldolgozása, méretre vágása, csiszolása, tisztítása, csomagolása. Az üveg értelemszerűen a „szomszédból” érkezik, de a tükör is salgótarjáni anyagból készül a budapesti, ma már kisszövetkezeti központ gépein. Surányi Jánosné a salgótarjáni üzem vezetője tájékoztat munkájukról, életükről : — Adatokkal sajnos nem szolgálhatok! — mentegetőzik. — Nem mintha titkolni szeretnénk, de mint üzemegység mindent csak meny- nyiségben tartunk nyilván. Egyébként a szövetkezetünknek ez az egyetlen vidéki egysége, a többi a fővárosban dolgozik. — Milyen termékek kerülnek ki üzemükből? — Legjelentősebb produktumunk a tükörcsempé. Ezt három méretben készítjük és a termék 90 százaléka a tőkésorszáigokban talál vevőre. Készítünk még kozmetikai tükröt, valamint fog- és gégetükröt. Üvegből különféle műszerüvegeket, diaüveget, légzésvédelmi célokra körüveget és a laboratóriumok részére tárgylemezeket. Csak ne kérdezze, hogy mennyit! Sok milliót. A tükörcsempéből, ami a legértékesebb és legmunkaigényesebb termékünk, napi 6—8 ezer darabot állítunk elő, csomagolunk. — Kisszövetlkezeti viszonylatban lehet tudni, hogy mennyit nyom a latba a salgótarjáni üzem? — Tavaly szövetkezetünk, (mert csak januártól dolgozunk kisszövetkezeti formában) 23 millió forint értékű tőkésexportot könyvelhetett el. Ez jórészt a tükörcsempének köszönhető. Az elmúlt évben egyébként összesen 190 millió forint árbevételt értünk el. — Az üzemben úgy láttam, hogy a munka jó részét kézzel végzik. Ha jól emlékszem, csak egy gépet láttam. — Amit látott, az egy olasz félautomata csiszológép. 1986-ban telepítettük ide, a tükörcsempe széleit csiszoljuk vele. Ha minden igaz, akkor augusztusban a gép kiegészítő berendezése is üzembe kerül. Akkortól elmondhatjuk, hogy termelésünket megdupláztuk. Emberi kéz érintése nélkül csiszoljuk a tükörcsempét. Most még meglehetősen nehézkes ez a folyamat, hiszen minden egyes terméket kétszer kell a szalagra helyeznünk. Azt mondják, hogy olyan munkahelyen lenni vezetőnek, ahol csak nők dolgoznak, nem könnyű feladat... — Legnagyobb gondot talán a három műszak beveT&bSrfeldolgosás a tfikőrben A tükSrcsewpe »«éleit ctsissatj» a gép. Képek: Bencze ''/y ' , ; s 'W&% 'JfS .' V' < éppen beállítás alatt lévő gép körül tevékenykedik. — Sokszor hetekig elmegy anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni, de, van amikor percenként meghibásodik — méltatlankodik a csoportvezető. — Attól függ, hogy milyen gyémántszemcsés koronggal használjuk. Ha külföldivel, akkor nincs hiba, de ahhoz nehezen .jutunk hozzá. — Nem civakodnak sokat az itt dolgozó asszonyok? — Nagyon családiasán élünk- mi itt. ^Régóta dolgozunk együtt, ismerjük egymás természetét, tudunk alkalmazkodni a másikhoz. Egyszerű az egész: meg kell érteni egymás problémáit és Ponvl Béláné akkor nincs semmi hiba! Nem sokkal odébb halzetése jelenti majd, ha megérkezik az imént említett új berendezés, hiszen az itt dolgozók többsége családos. Olyan sok probléma egyébként nem adódik. Jól összeszokott, egymásra figyelő és a munkát szem előtt tartó csapatunk van. Az itt dolgozók csak betanított munkát végeznek, mindenki ismer minden munkafolyamatot. Erre szükség van, mert ha valakinek a gyermeke, vagy ő maga megbetegszik; be kell ugrani a helyébe. De ettől függetlenül is cserélik egymást a különféle munkahelyeken, mert a legnagyobb terhelést nem a munka nehézsége, hanem annak monotonitása adja. A kis irodából kilépünk az üzemcsarnokba. A műszak vezetője Szebeni Jó- zsefné csoportvezető, aki az lom, hogy beindul a gép. Többen felnéznek, majd saját dolgukra koncentrálnak. Így Ponyi Béláné is, aki most sablont vág. — Talán ezt a munkát végzem a legszívesebben. Én is ismerek minden fogást, de valahogy ez lett a „legkedvesebb”. Nagyon megértő munkahely ez... — mondja és mosolyog a fiatalasszony. — Két műszakban dolgozunk, de nekünk, kisgyermekes anyáknak lehetőségünk van arra, hogy rugalmas munkaidőben dolgozzunk. Egy a lényeg: a termelés haladjon! — Ezek szerint szívesen dolgozik itt... — Hát, itt lettem volna 21 évig, ha nem így lenne?. .. Mészáros Zsolt T erhek-tervek-lehetöségek Megjelent a Nógrádi Fórum a TIT, az MTESZ, az MKT és a jogászszövetség folyóiratának idei első száma. Az oldalaikon a kultúra, a műszaki és közgazdasági tudományok, illetve az egészségügy szellemi életének megyei eredményeivel találkozhat az olvasó. Ármos Lajos a Minőségi változás a számítástechnika oktatásában című munkája a salgótarjáni Madách Imre Általános Iskola és Gimnázium számítástechnika oktatási tevékenységét, lehetőségeit ismerteti. Dr. Rozgonyiné Fülöp Erzsébet Terhak-tervek-lehető- ségek a magyar társadalomban és gazdaságban című írásában ismerteti a fiatal közgazdászok salgótarjáni országos találkozóján elhangzott legérdekesebb gondolatokat _ Dr. Reichard Jenő Az egészségi állapot alakulása Nóg- rád megyében című írásában a megyei statisztikai adatoknak az országos tendenciákkal való összehasonlítását találják a Nógrádi Fúrum olvasói.
