Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-15 / 142. szám
2 NOGRAD 1988. JÚNIUS 15., SZERDA A megoldásra váró kérdéseke* tűzzük napirendre Grösz Károly nyilatkozata a közelgő romániai látogatásáról Román belpolitika Eltérő vélemények az átalakításról Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kedden délután a Magyar Építőművészek Szövetségének vendégeként baráti beszélgetésen vett részt. A találkozó szünetében válaszolt az újságírók kérdéseire. Közelgő romániai látogatásával kapcsolatban elmondta : Legutóbb Constantin Dascalescu miniszterelnök járt Budapesten és az a rend, hogy a látogatást viszonozni szokták, a meghívást teljesítik. — Ügy érzem, hogy rilyan időszakot élünk, amikor van kölcsönösen pion- danivalónk egymásnak. Bizonyos kérdésekben másképpen gondolkodunk, bizonyos kérdéseket másképpen Nem tartalmazott érdem' legesen új elgondolásokat, új leszerelési javaslatokat George Shultz felszólalása az ENSZ közgyűlésének rendkívüli leszerelési értekezletén. Az amerikai külügyminiszter inkább „leszerelési leltárt” terjesztett a közgyűlés elé, az elmúlt évek eredményeit összegezve s csupán néhány kérdésben foglalt állást újabb leszerelési elképzelések mellett. Ezek között szerepelt egyebek között az, hogy állapodjanak meg a nukleáris fegyverek célba juttatására alkalmas rakéták eladásának tilalmában. Mint mondotta, a moszkvai csúcstalálkozón a Szovjetunióval is megállapodás jött létre, hogy erről tárgyalásokat kezdenek a két ország között. Az amerikai külügyminiszter igen elégedetten szólt a Szovjetunióval megkötött •szerződésről amely eltiltja a közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket és úgy vélekedett, hogy a hadászati Ahhoz, hogy gyökeres változás történjen a szovjet— áme r i k ai k após ólat okba n, meg kell változnia e kapcsolatok alapjának: az erő egyensúlya helyett az érdekek egyensúlyának kell meghatározóvá válnia. Ez a gondolat hatja át a szovjet vezetés külpolitikai törekvéseit a két nagyhatalom viszonyának formálásában. Erről közölt cikket keddi számában a Pravda. Rogov történészdoktor tollából. Az utóbbi időkben megnőtt a szovjet—amerikai kapcsolatok dinamizmusa. Érdemi párbeszéd kezdődött, amelynek első kézzelfogható eredménye a washingtoni rakétaszerződés. A párbeszéd nyomán valóssá váltak a hadászati támadófegyverek ötven százalékos csökkentésének távlatai. Az igazi áttöréshez — irjia Rogov professzor — az érdekek egyensúlyának kell a fő tényezővé válnia. Az érdekek egyensúlyára törekvés nem jelenti a versengés megszüntetését — folytatódik a cikk —. hiszen a versengés a két állam eltérő ideológiai és társadalmi-gazdasági jellegéből adódik. Mindennek azonban békés eszközökkel kell megtörténme. Bmellett nem szabad abszolutizálni a szovjet—amerikai ellentmondásokat, s nem szabad a két ország viszonyát csak y Ítélünk meg, és egy ilyen látogatás alkalmat ad arra, hogy nyílt, őszinte eszmecserét folytassunk. A meghívás a miniszterelnöknek szól, a miniszterelnöki látogatás esedékes, így hát kötelességemnek érzem, hogy a párbeszédben rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználjuk. A mondanivaló szempontjából nem mérem sem Debrecenhez, sem a korábbi évekhez a mostani tárgyalásokat. A mai valóságból indulunk ki, a mai, megoldásra váró kérdéseket tűzzük napirendre, ezekről próbálunk nyílt, őszinte eszmecserét folytatni. Nem hiszem, hogy visszafele kellene nézni, sokkal inkább a jövőt kell számba venni. rakéták száménak ötvenszázalékos csökkentéséről is igen előrehaladottak a tárgyalások. Bár a sikert magától értetődően a Reagan- kormányzat politikájának tulajdonította, megállapította, hogy a két ország között a leszerelés terén történt előrehaladás igen jelentős és biztató. Külön foglalkozott a két katonai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés leszerelési elképzeléseivel, kiemelve, az európai biztonsági folyamat keretében, Stockholmban létrejött egyezmény, a bizalomnövelő intézkedések kiterjesztéséről „komoly katonai jelentőségű”. Az európai leszerelés lehetőségeiről szólva, a miniszter megelégedett azzal, hogy felsorolja a NATO legutóbbi tanácskozásain erről megfogalmazott elken, zeléseket, amelyek egyik központi követelése „az igen nagymértékű aránytalanságok” megszüntetése, mégpedig úgy, hogy a Varkét rendszer közötti harc prizmáján át szemlélni. Az ideológiai kapcsolatok sem szűkíthetők le csupán az „eszmék háborújára”. Az ideológiai ellentéteket nem terjeszthetjük ki az államközi kapcsolatokra. Az ideológia tartalma — hangoztatja Rogov — nem merül ki az osztályelemekben, hiszen az ideológiai értékrendben változatlanul megvannak az ossz emberi szempontok. A Szovjetunió és azEgye- ,sül-t Államok érdekeinek közössége a biztonság terén a legszembeötlőbb. Kezd teret hódítani a felismerés, hogy a két nagyhatalom biztonsága csak kölcsönös lehet. E téren kezdenek kirajzolódni az érdekegyeztetés mechanizmusának körvonalai. Bármelyik fél biztonságának megsértése nélkül lehetőség van a nukleáris fegyverzet mai szintjének 95 százalékos csökkentésére, továbbá arra, hogy a védelemhez elégséges legalacsonyabb szükséges szintre csökkentsék a hagyományos erőket és fegyverzetet. Ebben a folyamatban fel lehet számolni a bizalom hiányát. ’ Grósz Károly arról is szólt, hogy a beszélgetésre a Politikai Bizottság üléséről érkezett. Elmondta, hogy a testület sok napirendet tárgyalt, de közlemény az ülésről nem fog megjelenni. Arról, hogy a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság üléséről milyen tájékoztatás jelenik meg, a Központi Bizottságnak kell döntenie. A KB június 23- án tartja az. első ülését a pártértekezlet óta, és az egyik napirend éppen a tanácskozások nyilvánossága. Ezután a KB-ülés után másfajta gyakorlatot fogunk kialakítani és meghonosítani — hangsúlyozta Grósz Kásói Szerződés lényegében egyoldalú csökkentéseket hajtson végre. Az amerikai külügyminiszter sürgette a vegyi fegyverek eltiltását, a „nyíltság és áttekinthetőség” elvének kiterjesztését, a ballisztikus rakéták eladásának tilalmát, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását. Bár nem nevezte meg Indiát és Pakisztánt, azt hangoztatta, hogy jelenleg „Dél-Ázsiában' kell lépéseket tenni a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására. „Akkor, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodott nukleáris fegyvertárának csökkentésében, tragikus lépés lenne, ha más országok megpróbálnák átlépni a nukleáris küszöböt” — mondotta. A miniszter nem foglalkozott azzal, milyen szerepet lát az Egyesült Államok az ENSZ számára a leszerelési folyamatban. (MTI) A lehetőség nemcsak katonai kérdésekben adott. A környezetvédelem problémái, amelyeket ma még a legtöbb ország külön-külön akar megoldani, kínálja az egyetemes együttműködés lehetőségét, csakúgy, mint a világűr meghódítása. Nem ütköznek egymással a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági érdekei sem — írja Rogov profesz- szor. — Napjainkban hanyatlott az amerikai gazdaság versenyképessége a világpiacon (s az ország államadóssága az első számú nemzeti problémává vált) Az Egyesült Államok fő gazdasági versenytársa azonban nem a Szovjetunió, hanem Japán és a nyugat-európai államok gazdasága. A szovjet gazdaságban zajló átalakítási folyamatok nem fenyegetnek senkiit, sőt a gazdaság fejlődésének sikere hozzájárulhat a világ- gazdaság stabilizálásához. A kétoldalú árucsere-forgalomban hatalmasak a lehetőségek, a forgalom meny- nyiségét még sokszorosára lehet növelni. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése mindkét ország számára előnyöket kínál. Késik Kohl varsói utazása Júliusról szeptemberre halasztották Marian Orze- chowski lengyel külügyminiszter bonni útját, és Kohl kancellár esetleges varsói látogatásának időpontja is változatlanul nyitott, ez legfeljebb szeptember után képzelhető el — mondotta Jerzy Urban szokásos keddi nemzetközi sajtóértekezletén. A szóvivő ezzel megerősítette a nyugatnémet sajtóban megjelent híreket, de nem nyilatkozott arról, hogy a halasztás hátterében egy 7 milliárd márkás NSZK-hi- tel kérdésében folyó vita állna'. Urban szerint a kancellár lengyelországi látogatását „jól elő kell készíteni, hogy eredményes lehessen”, és érzékeltette, hogy az akár jövőre is átcsúszhat. „Izraeli—arab békeszerződés" Ha jelképesen is, de létrejött a történelem első „izraeli—palesztin békeszerződése”, amelyet több mint másfél száz neves értelmiségi, a békéért és a két nép közötti megértésért küzdő izraeli és palesztin személyiség írt alá Jeruzsálemben. A hétfő esti eseményről, a héber, arab és angol nyelvű dokumentumról a másnapi izraeli sajtó számolt be. Az okmány rögzíti, hogy a megszállt Ciszjordánia és Gáza területén, Izraellel szomszédos független palesztin államot kell létrehozni. Jeruzsálem, amelyet demili- tarizálnának s nyílt városnak nyilvánítanának, a két állam közös fővárosa lenne. Az értelmiségiek „békeszerződése” egyben hangsúlyozza, hogy a két állam megnemtámadási egyezményt kötne, és a palesztin állam elismerné Izrael jogát ahhoz, hogy „biztonságos és szavatolt határok között éljen”. Az aláírók között szerepel Asszad el-Asszad, a palesztin írószövetség elnöke, Nátán Zak izraeli költő, Szamih el-Kasszem és Emil Habibi izraeli állampolgárságú palesztin költő és író. (MTI) A regionális válságok kérdése is a szovjet—amerikai kapcsolatok egyiilk bizonytalansági tényezője. A válsá- gak problémájának újszerű megközelítésével a két ország pozitív szerepet játszhat, ösztönözheti a békés rendezést, kezességet vállalhat e rendezési folyamatokban, amint azt az Afganisztán körüli helyzet rendezésére aláírt genfi egyezmény példázza. Ma mind a Szovjetunió, tnind az Egyesült Államok előtt sürgető belső problémák állnak. Ezek megoldása a külpolitikád kérdésekben is realista1 megközelítést követel. A szovjet társadalom életében megkezdődött az átalakítás minőségi változást hozó folyamata. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban is megfigyelhető a realizmus erőinek előretörése. Mindez feljogosít arra a reményre, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok építményéhez szilárd alapokat fektetnék le Ez pedig — fejeződik be a Pravda cikke — lehetővé teszi, hogy a kétoldalú viszonyban véget vessenek a szembenállásnak, s áttérjenek a kölcsönösen előnyös, az egész emberiség javára váló együttműködés modelljének kialakítására. A román politika eltérő módon ítéli meg az átalakítást. A jelenlegi fejlődési szakaszban nem a szerkezeti átalakítást jelöli meg elsődleges követelménynek, hanem a meglévő rendszer „tökéletesítését”. A közelmúltban Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára azt állította, hogy Romániában a fejlesztés általános irányvonala és stratégiája „teljes mértékben helyes és megfelel az ország fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek”. A Scin- teiában és a többi lapban is méltatott megnyilatkoz- tatás szerint ma nem az a kérdés, hogy a gazdasági elveken, szervezési kereteken strukturális módosításokat hajtsanak végre, hanem inkább az, hogy tökéletesítsék a meglévő politikai-gazdasági rendszert. Az RKP felfogásában és tevékenységében érvényesülő tökéletesítési eszméből néhány elméleti és gyakorlati következtetést összegezett a román írószövetség Kolozsvárott megjelenő Hétfőn délután Washingtonba érkezett Ciriaco de Mita, az új olasz kormányfő. Három napon át tárgyal az amerikai fővárosban; fogadja őt Reagan elnök, találkozik Bush alel- nökkel, Shultz külügyminiszterrel, Carlucci hadügyminiszterrel, Baker pénzügyminiszterrel, valamint a kongresszus két házának vezetőiHogyan lehet kijutni az alkoholizmus elleni küzdelem zsákutcájából? Erre keres választ a Szocialisztyi- cseszkaja Indusztrija keddi számában G. Zaigrajev filozófus kandidátus. Az utóbbi években aggasztóan elszaporodtak a zugpá- linkafőzdék; egy főre a házilag előállított szeszes italból tömény alkoholban számítva 3,2 liter jutott. Komolyak a zugfőzdék okozta gazdasági károk. Hiány keletkezik több élelmiszerből, s ezek közül a legismertebb a cukorhiány problémája. Rubelmilliár- dok, amelyek korábban az alkohol árusításából az állami költségvetésbe kerültek, most a zugfőzdék bevételeit gyarapítják. Tavaly mintegy félmillió embert vontak felelősségre tiltott szeszfőzésért. Ez kétszerese az 1986-os adatnak, ötszöröse az 1985-ösnek. Szociológiai felmérések szerint a lakosság növekvő része kétkedve fogadja, sőt elutasítja az alkoholellenes intézkedéseket. Egy 19 körzetre kiterjedő közvéleménykutatásban a megkérdezettek 85 százaléka elutasította a szeszes italok beszerzési lehetőségeinek radikális csökkentését. Hétfőn indult el az alaszkai Nome városkából az a különrepülőgép, amely az amerikai állam küldöttségét, köztük az alaszkai eszkimók népes csoportját vitte, s negyven perccel később már kedden szállt le a szibériai Provigyenyijában, mivel közben átrepülte a „vasárnap—hétfő” vonalat, az időszámítási zónák választóvonalát. Negyven év óta első ízlapja, az Utunk. Ezek szerint a tökéletesítések olyan megszakítatlan folyamatot alkotnak, amely „menet közben” alakítja át a mindennapi életet és gyakorlatot. A „forradalmai munkás- demokrácia rendszerének szerkezetei” nem igényelnék változtatásokat, hanem ezt a szerkezetet folyamatosan hozzá kell igazítani a sokoldalú társadalmi fejlődéshez. A tökéletesítésnek ki kell terjednie a pártra is, hogy az szabályozásra és önszabályozásra képes éltető szervévé váljék az egész rendszernek. A lap kifejti még, hogy a társadalmi-politikai és gazdasági rendszer tökéletesítésére irányuló román pártpolitika jelentőségét nemcsak a romániai szocialista építésre nézve kell kidomborítani, hiszen gyakorlatilag ma minden egyes szocialista országnak szembe kell néznie ilyen vagy olyan formában a szocialista építőmunka tökéletesítésének kérdésével. vei, külpolitikai szakértőivel. A megbeszélések fő témája a kétoldalú kapcsolatok áttekintésén kívül a földközitengeri térség és a közel- keleti helyzet elemzése, a leszerelési folyamattal ösz- szefüggő kérdések megvitatása, a világgazdaság, s ezen belül a vezető tőkésországok gazdaságpolitikájának megtárgyalása. Az iszákosság és az alkoholizmus elleni küzdelem zsákutcájának egyik fő oka — vélekedik a filozófus —, hogy nincs tudományosan megalapozott akcióprogram. Egyoldalú intézkedéseket, adminisztratív korlátozásokat vezettek be, kiragadva a problémát társadalmi összefüggéseiből. A tényleges okok felszámolása helyett a jelenség külsődleges jegyei — az italok beszerzése, a részegek és az alkoholisták — váltak a harc célpontjaivá. A sikerhez arra van szükség, hogy a konkrét intézkedések megvitatásába minél többeket bevonjanak. Átfogó kutatás keretében kell feltárni annak okait, miért él ilyen makacsul tovább a szovjet társadalomban az alkoholizmus és az iszákosság. Ami a sürgős intézkedéseket illeti, ezeket cikke végén a következőkben jelöli meg Zaigrajev: először is jelentősen növelni kell a szeszes italok termelésében a száraz borok és a sörök arányát; másodszor ésszerű határokon belül bővíteni kell a bort árusító üzletek hálózatát. (MTI) ben találkoztak a Behring- szoros két oldalán élő eszkimók, sokan közülük rokonok, akik négy évtized óta nem látták egymást. A baráti találkozó nyitánya volt a két szomszédos terület jövendő együttműködésének, amelyről Alaszka és a szovjet távol-keleti körzet helyi vezetői állapodtak meg. A maga nemében páratlan találkozót Reagan elnök is üdvözölte. (MTI) roly. (MTI) Shultz felszólalása az EMSZ-ben Nem volt új javaslat a tarsolyában Az érdekek egyensúlya (MTI) De Mita Washingtonban Alkoholizmus — zsákutcában Eszkimó találkozó á i
