Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-03 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 104. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. MÁJUS 3.. KEDD , 'v5L ~~ ^ \ sC O ‘ . ^■PÓT a n I k\\ '/ Több ügyet is vizsgál a gazdasági rendészet (3. oldal) Egy délután a rizikóklubban (5. oldal) Hegyei labdarúgó-bajnokság (7. oldal) ■■ i ■■■m Nemzeti zászló ötödször Salgótarjánnak KiYáló társadalmi munkások ünnepsége a megyeszékhelyen C. Becker Judit, a városi tanács elnöke átveszi Soltész Istvántól a nemzeti zászlót. — bp — Számvetés előtt a magyar tudomány De re nd T. Inán nyilatkozata Salgótarján Város Tanácsa és a Hazafias Népfront Salgótarjáni Városi Bizottsága a településfejlesztő társadalmi munkaversenyben immár ötödször nyerte el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott nemzeti zászlót, valamint a Nógrád Megyei Tanács és a társadalmi szervek által meghirdetett társadalmi munka- versenyben, a városok kategóriájában az első helyezést. A nemzeti zászló és a díj ünnepélyes átadására — átvételére — tegnap került sor a Nógrád Megyei Tanács nagytermében. Az ünnepségen részt vett Soltész István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának tagja, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Devcsics Miklós országgyűlési képviselő, a Nógrád Megyei Tanács elnöke, dr. Sándor László, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkára, Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkára. Bállá Ferenc, a társadalmi munkát szervező bizottság elnöke üdvözlő szavai után az 1987. évi társadalmi munkát Győrffy Dezső, a Salgótarjáni Városi Tanács általános elnökhelyettese értékelte. Kijelentette: — Öröm és megbecsülés számunkra, hogy az elmúlt évi településfejlesztő társadalmi munkában a város lakossága, az üzemek, intézmények dolgozói, a tanuló- ifjúság áldozatkész tevékenysége nyomán ismét kimagasló eredményeket érA Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat Bátonytere. nye területén tizenhat egységet (büfé, bisztró, italbolt' étterem, iskolai-óvodai konyha) üzemeltet. Hogy milyen eredménnyel, arról tegnap számolt be a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága előtt Dombi András, a vendéglátó-vállalat igazgatója. Különösen nagy érdeklődésre tartott számot a testület előtt a gyermek- és diákétkeztetés helyzetének elemzése, amely átlagosan naponta 2510 fiatalt érint, öt konyhában készítik a tízórait, ebédet, uzsonnát, és tíz tárolókonyhára szállítják innen az ételt. A főzőkonyhák felszereltsége összességében megfelelő, kiemelkedően korszerű a Kossuth Általános Iskola és a Mátra-lakótelepi óvoda műszaki, technikai állapota. Az étkezési körülmények lényegesen javultak a Kossuth Általános Iskolához tartozó étkezde megépítésével. A gimnázium ebédlőjének zsúfoltsága csökkent és az átszervezés lehetővé tette, hogy a kisterenyei bisztróban étkező, mintegy száz iskolás az új étkezdében ebédelhessen. A jelzett konyha látja el az öregek napközi otthonát is. A vállalat jetünk el. Ennek során a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által alapított nemzeti zászlót ötödször nyertük el, a megyei versenyben a városok és a városi jogú községek között pedig elsők lettünk. Majd így folytatta: — Városunk arculata, fejlődése különleges, eltér a magyar városok többségétől. Nincsenek évszázados műemlékeink, melyeket őrizhetnénk. Vannak azonban munkásmozgalmi hagyományaink, melyből táplálkozunk, és van mintegy 40 éves új városunk. A lakosság időközben megduplázódott, jelentős részük is azóta költözött a városba. Vonzotta őket az új, a fejlenleg a nagybátonyi általános iskola ebédlőjének túlterheltségét ítéli meg a Jeg- kritikusabban. A magas étkezői létszám, a kulturált étkezés körülményeinek nem felel meg. A gyermekek életkori sajátosságait kielégítő, korszerű táplálkozás sok kívánnivalót hagy maga utón, mert ennek a célnak a jelenlegi étkezési normák változatlanul nem tesznek eleget. Rossz az óvodai ellátási normák helyzete (tízórai plusz uzsonna 6.80, ebéd 12,70), de az általános iskolai norma is elégtelen (tízórai plusz uzsonna 8 forint, ebéd 15,50). A vállalat az áruellátás szervezésével részben megpróbálja ellensúlyozni a norma szabta, szűkös lehetőségeket (például szállítópartneri kapcsolatok jobbítása, helyi őstermelőktől való felvásárlás). A napirend feletti vita után a végrehajtó bizottság előterjesztést hallgatott meg a Zagyvavölgye Áfész mezőgazdasági kistermelését segítő intézkedésekről, valamint a fiatal házasok és többgyerekes családok lakáshoz jutását elősegítő anyagi támogatások odaítéléséről. lődés. Az érékteremtés mellett az egyre jobban kibontakozó társadalmi munka ember- és közösségformáló erővé vált. Győrffy Dezső ezután visz- szapillantott az 1950-ben kezdődött társadalmi munka- akcióra, majd számokkal bizonyította, hogy Salgótarján ötödször is méltó a nemzeti zászlóra, hiszen 1987- ben már 203 millió forintra nőtt a társadalmi munka értéke. Majd kijelentette: — Ügy érzem, hogy a mai ünnep méltó eddigi eredményeinkhez, kifejezi azt, hogy elismerést az érdemel, aki kiemelkedően többet tesz környezetéért, városáért. (Folytatás a 2. oldalon) Hegnyílt a WHO 41. közgyűlése Genfben Genfben, a Nemzetek Palotájában megkezdődött az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 41. közgyűlése. A hétfői nyitóülésen a szervezet 166 tagállama képviseletében 1200 küldött vett részt. A tanácskozás napirendjén egyebek között az AIDS elleni harc átfogó programja, az orvos-egészségügyi ellátás fejlesztése, az egészségügyi szakemberek képzése áll, de szó lesz az Izrael által megszállt területeken élő arab lakosság egészségügyi körülményeiről is. Az ülésszak megvitatja a szervezet 1986—87-es tevékenységéről készült beszámolót és a költségvetés tervezetét, majd megválasztja a WHO új főigazgatóját. Az ülésszakon megemlékeznek a szervezet fennállásának 40 évfordulójáról és az egészséget elidegeníthetetlen emberi jogként deklaráló alma-atai nyilatkozat elfogadásának 10. évfordulójáról. A Magyar Tudományos Akadémia május 9-én és 10-én tartja évi közgyűlését. Tevékenységét, a magyar tudomány helyzetét elemzi majd, miként tette ezt eddig minden esztendőben. Az idei számvetéskor azonban várhatóan nem visszafelé, hanem előretekint. Azt vizsgálja, hogy a tudóstársadalom mit tehet az ország felemelkedéséért. Ez alkalomból Berend ,T. Iván akadémikus, az MTA elnöke tájékoztatta Molnár Erzsébetet, az MTI munkatársát: — Az ország méltán számíthat a hazai kutatóbázisra, amely az a szellemi tőke, ha úgy tetszik, termelőerő, amely képes elősegíteni a gazdasági-társadalmi stabilizációt és a kibontakozást. Az utóbbi közgyűlés óta elért kutatási eredmények is bizonyítják ezt. A természettudományi műhe- helyekben — jelentős alap- kutatási eredmények mellett — kifejlesztettek számos világszínvonalú terméket, s olyan módszereket, eljárásokat, amelyekkel előmozdíthatják a műszaki Bérreform és gazdasági kibontakozás címmel hétfőn háromnapos tanácskozás kezdődött az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal rendezésében Budapesten. A résztvevők, köztük meghívott külföldi szakemberek, a bérreform előkészítése során felvetődött, egyelőre nyitott, vagy még vitatott kérdésekre keresnek választ. A tanácskozást Medgyes- sy Péter miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Szólt arról, hogy a gazdasági reform lényeges eleme a költségekkel való racionálisabb vállalati gazdálkodás, s azon belül a munkavállalók megfelelő érdekeltségének kialakítása. Ehhez azonban már nem elegendő a bérszabályozás jelenlegi gyakorlatát tovább alakítgatni, hanem alapvetően új megoldásra, az eddigiektől merőben elfejlesztést, a termékszerkezet, a gyártmányok korszerűsítését. A társadalomtudományok művelői a gazdasági-társadalmi folyamatok, a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak elemzésével, általánosítható elvi következtetésekkel a reform gyorsításához, a politikai intézményrendszer megújításához, a korszerű gazdasági működés elméletének kidolgozásához kíván hozzájárulni. Az Akadémia elméleti műhelyeinek felismerései, ajánlásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a politikai vezetés ne csupán a kívánatos mozgásirányokat, hanem a stratégiai célokat is megfogalmazza. A tanácsadó, véleményező testület kialakítására vonatkozó állásfoglalásunkban — amelyet a kormány felkérésére készítettünk — javasoltuk: a szakemberek közreműködését ne csupán a már kész határozatok véleményezéséhez kérjék, hanem azok kidolgozásához is. Örömmel tapasztaljuk, hogy figyelembe vették javaslatunkat: a napoktérő bérszabályozási rendszer működtetésére van szükség. A bérreform olyan lépés, amely elsődlegesen a bérmechanizmus reformját, a piaci, gazdasági feltételek megteremtésével párhuzamosan a bérgazdálkodás kötöttségeinek oldását jelenti — szögezte le. Hangsúlyozta, hogy jelenleg túlzott várakozás tapasztalható a változásokkal szemben, holott a stabilizációs program csak hosszabb távon hozhatja meg az eredményeket. A bérreform végrehajtása során is számolni kell az ország teherbíró képességével. Mindemellett azonban vállalni kell azokat a lépéseket — a bér- szabályozás átalakításában is —, amelyek a kibontakozás felé vezetnek. A vitaindító előadások sorában elsőként Halmos ban megalakult a Miniszter- tanács tanácsadó testületé, amely az Akadémia szellemi bázisán működik majd. Az ország jövőjének kedvező alakulása érdekében szükséges lenne, hogy a párt és a kormány az eddigieknél következetesebben vegye figyelembe a tudomány más ajánlásait is. A magyar tudomány, annak ellenére, hogy kapacitásának tekintélyes részét talponmaradásra kénytelen fordítani, ez idáig meg tudta őrizni nemzetközi reputációját. A magyar tudomány számos képviselőjét beválasztották nemzetközi tudományos társaságok vezető testületéibe. Az Akadémia mintegy 200 kutatója vesz részt a világ legjelentősebb kutatócentrumainak tevékenységében. Számos intézetünk hosszú idő óta működik együtt világhírű külföldi intézetekkel. Ez az intenzív nemzetközi kapcsolat nemcsak hasznot hoz az országnak, hanem a magyar tudomány nemzetközi rangját emeli, nélkülözhetetlen a tudomány fejlődéséhez. Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke ismertette a munkaügyi kormányzat elképzeléseit a bérreformról. Elmondta: a műhelymunka során megkülönböztetett figyelemmel elemezték az elmúlt húsz évnek azokat a folyamatait, amelyek bérrendszerünk torzulásához, a keresetek ösztönző erejének csökkenéséhez vezettek, s mára elodázhatatlanná tették a bérszabályozás megreformálását. Mindezek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy bérpolitikánkat és bérmechanizmusunkat új alapokra kell helyezni. Azt azonban látni kell, hogy a bérreformtól sem várható azonnali, látványos fordulat, az csak az általános reform kiteljesedésével együtt, azzal összhangban haladhat előre. (Folytatás a 2. oldalon.) A Ganz Acélszerkezeti Leányvállalat mátra terenyei gyárában elkészült az első szegmens- acélszerkezet a dunakiliti vízerőmű részére. A 200 tonnás berendezést további öt darab követi, összesen 132 millió iorint értékben. Végrehajtó bizottság előtt: A gyermek- és diákélelmezés BátonYterenyén Alapvetően új megoldás szükséges Tanácskozás a bérreformról
