Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-03 / 104. szám
NOGRAD 1988. MÁJUS 3.. KEDD Hasznosítani kell a települések vagyonát Az Országgyűlés terv* és költségvetési bizottságának ülése Hétfőn ülést tartott az Országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága. Bognár József, a bizottság elnöke bevezetőben ismertette az országos diákparlament levelét, amelyet » képviselőkhöz intéztek a parlament küldöttei. Arra kérték a bizottságot, hogy a képviselők p jövő évi költségvetési törvény tárgyalásakor annak szellemében vizsgálják az oktatásra fordított támogatásokat, hogy a kibontakozási program végrehajtása elképzelhetetlen az általános, középfokú és felsőfokú oktatás jelenlegi helyzetének gyökeres Javítása nélkül. A bizottság úgy határozott, hogy az 1989. évi költségvetés tárgyalásánál nagy figyelmet fordítanak az oktatásra fordított költségvetési kiadások alakulására. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Lépéstartás a nagyvilággal Ezután Devcsics Miklós (Nógrád megye) az erre a célra alakult alkalmi bizottság vezetője elmondta, hogy a villanyáram díjszabásával kapcsolatban az Országos Árhivatal két javaslatot készített el. Ezeket jelenleg tanulmányozzák a képviselők, így a javaslatokat a bizottság következő ülésén terjesztik elő. A másik alkalmi bizottság vezetője, Mészáros Győző (Somogy megye) arról számolt be, hogy eddig csak a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel sikerült megtárgyalni az élelmiszer-gazdaság hitelezésének helyzetét. A kereskedelmi bankok képviselőivel még nem tudták lefolytatni a szükséges tárgyalásokat, így csak a bizottság következő ülésére tudják befejezni a munkát. További intézkedések Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról szólt, hogy a parlament márciusi ülése óta több ízben találkozott a kereskedelmi bankok vezetőivel, és számos intézkedés történt az indokolatlan likviditási gondok rendezésére. Tartalék keretet különítettek el a két érintett kereskedelmi banknak, hogy a gazdálkodáshoz szükséges forrásokat biztosítsák a vállalatoknak. Ám a népgazdaság egyensúlyának javítása miatt további pénzszűkítő intézkedésre kell számítaniuk a vállalatoknak. A bizottság ezután együtt vitatta meg a vagyonérde- keltségről és a készülő gazdasági társaságokról szóló törvény alapvető elveiről készített írásos tájékoztatókat. A tájékoztatót kiegészítve Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta, hogy a vagyonérde- keltség feltételeinek megteremtése számos intézkedést igényel a kormányzattól. En(Folytatás az 1. oldalról.) A szakemberek véleménye szerint a bérreform csak egy átfogó gazdasági — bizonyos értelemben társadalmi, szociálpolitikai és politikai — reform keretében, illetve annak részeként képzelhető el. Céljainak érvényesítéséhez ugyanis változnia kell a gazdasági környezetnek is, s az eddigi tapasztalatok arra mutatnak, hogy meglehetősen korlátozott a béren kívüli juttatások bérbe történő beépítésének lehetősége. A bérreform általános céljai közt említette Halmos Csaba a munkabérek ösztönző funkciójának erősítését, a munkaerő racionális, társadalmilag méltányos hasznosítását, olyan kereseti arányok kialakítását, amelyek tükrözik a társadalom értékítéletét. Az első lépéseket már jövőre meg kell tenni — mondta. Már 1989-re ki kell alakítani és működtetni az intézményes érdek- egyeztetés mechanizmusának néhány fontos elemét. Ezzel együtt a jövő év elejétől lényegesen oldani nek érdekében vezették be az egységes vagyonszámlát, hozták létre a vagyonjegy intézményét. A vagyonérde- keltség szempontjából igen fontos a leendő társasági törvény is, amely lehetővé teszi majd, hogy a gazdálkodók tevékenységükhöz kiválasszák a legmegfelelőbb működési formát. Ezzel párhuzamosan elkészül az egységes vállalkozóiadó-törvény, amelynek révén a különböző formában működő cégek gazdálkodási feltételei egységessé válnak. Hangsúlyozta, hogy olyan társadalmi, gazdasági környezetet kell kialakítani, amelyben a vagyonát gyorsan növelni képes szervezet minősül gazdaságilag és politikailag sikeresnek, míg a fizetési kötelezettségeinek pontatlanul eleget tévő, ingatag pénzügyi helyzetben lévő szervezet gazdasági és társadalmi megítélése kedvezőtlenné válik. Indokolt lehetővé tenni a lakosság számára is a részvények vásárlását. Ez ugyanis a szakértők megítélése szerint nem fenyeget olyan veszéllyel, hogy az állami vagyon tömeges méretekben reprivatizálódna, illetve a gazdasági szféra irányítása a magánrészvényesek kezébe kerülne. Javaslatokat várnak Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény tervezete nyitott, annak kiegészítésére számos javaslatot várnak. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese arról szólt, hogy a társasági törvényhez egy sor más intézkedés is párosul, így az egységes adótörvény, a bér- és keresetszabályozás korszerűsítése a készülő bérszükséges az elkülönített bérszabályozás kötöttségeit a gazdálkodó szervezeteknél. A kérdéssel kapcsolatban a szakszervezetek álláspontját Nagy Sándor, a SZOT titkára foglalta össze. A szakszervezetek véleménye szerint az érdekek olyan egyeztetésére van szükség, amely alulról, a vállalatoktól indul ki, s annak során a munkáltatók a szakszervezeti szervekkel a béremelés minimális mértékében állapodnak meg. E „béralkuról” ágazati szinten folytatódnának tovább a tárgyalások szakmák, szakma- csoportok szerint, majd a kormány, a SZOT, és a kamara egyeztetné elképzeléseit. A szakszervezetek is egyetértenek azzal, hogy a bérszabályozás jelenlegi rendszere jövőre már nem tartható fenn, ám valószínűleg a bérmegállapodás új mechanizmusa sem működhet még egészében. Bizonyos egyeztetéseket azonban már jövőre is szükségesnek tartanak. Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárreform szellemében, a bank- rendszer további korszerűsítése, a vagyonértékelés szabályainak kialakítása, a vezetői érdekeltség továbbfejlesztése, a vállalati kategorizálás megszüntetése. Csak ezekkel együtt fejtheti ki azt a hatást a társulási törvény, amelyet várnak tőle a szakemberek. A vitában a képviselők felvetették, hogy a települések vagyonának hasznosításában is ki kellene alakítani a vállalkozói magatartást, szükség van a nem termelő szférában is a vagyonérde- keltség biztosítására. Felhívták a figyelmeit arra, hogy a népgazdaságban önmagában a szerkezet módosítása nem hozza meg a kívánt eredményt, jövedelmezőség által vezérelt struktúraváltást kell elérni. Gyakorlatias törvény A felvetésekre, a képviselők kérdéseire Madarast Attila, Pulai Miklós és Sárközy Tamás válaszolt. Sárközy Tamás elmondta, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvénynek nem lesz végrehajtási utasítása. A törvény nagyon gyakorlatias lesz, a parlament folyamatos kontrollját az is biztosítja, hogy két jogász országgyűlési képviselő részt vesz a munkában. Egyébként a munkacsoport tagjai zömében vállalati jogászok. A készülő törvény nem szabályozza a vállalatok átalakulásával kapcsolatos problémát, vagyis azt, hogy miként válhat állami vállalat, szövetkezet társasággá, rt-vé vagy kft- vé. Így elképzelhető, hogy szükségessé válik úgynevezett átalakulási törvény megalkotása. Ellenkező esetben viszont módosítani kell a vállalati és a szövetkezeti törvényt. A képviselők szükségesnek tartják, hogy még jóval az őszi ülésszak előtt kézhez kapják a gazdasági társaságokról szóló törvény tervezetét. Egy másik javaslat alapján a bizottság úgy döntött: megvizsgálják, szükség van-e albizottságok alakítására, mivel a második fél évben több előkészítés alatt álló fontos, nagy horderejű törvénytervezetet kell véleményeznie a terv- és költségvetési bizottságnak. (MTI) helyettese annak a véleményének adott hangot, miszerint a bérszabályozás megreformálása helyett most helyesebb lenne a bér- mechanizmus reformjáról beszélni. A közeljövőre tervezett változások ugyanis nem a bérszínvonal emelését jelentik, s azoknak a torzulásoknak a rendezését sem vállalhatják fel rövid távon, amelyek az elmúlt 20—30 év döntései nyomán alakultak ki. Héthy Lajos, a munkaügyi kutatóintézet igazgatója arra világított rá, hogy bérpolitikánk az elmúlt évtizedek során olyan gazdasági, de társadalmi és szociálpolitikai prioritásokat is felvállalt, amelyek érvényesítésére önmagában nem bizonyult alkalmasnak. A bérpolitika alapvető prioritása a jövőben a gazdaságilag racionális és társadalmilag méltányos bérszínvonal, bérarányok kialakítása kell, hogy legyen. A jelenlegi helyzetben bérpolitikánknak a reálbérek szakszerű védelmére kell törekednie. Ma a konferencia folytatja munkáját. (MTI) Nemzeti zászló ■ ■ ■■ ötödször Salgótarjánnak (Folytatás az 1. oldalról.) Szót kért Soltész István, aki a salgótarjániak példa- mutatását méltatta, majd átadta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott nemzeti zászlót, s a zászlóval járó 3 millió forintot. C. Becker Juditnak, a Salgótarjáni Városi Tanács elnökének, Bállá Ferencnek pedig a nemzeti zászlóval járó oklevelet. Oklevelet adott át a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 1. sz. városkörzetének. Devcsics Miklós a városok között folyó versenyben elért első helyezéssel járó kitüntetést adta át a városi tanács elnökének, >aki átvette az ezzel járó félmillió forintot is. C. Becker Judit köszönetét mondott a társadalmi munkában élenjáró választópolgároknak, az üzemek dolgozóinak. Ezután kitüntetések, jutalmak, emlékplakettek átadására is sor került. Devcsics Miklós pénzjutalomban részesítette C. Becker Judit tanácselnököt. Kiváló munkáért kitüntetésben részesült Szabó István tanácstag. A tanács kiváló dolgozója kitüntetést vette át Győrffy Dezső általános elnökhelyettes. A megyei tanács alapította plakettet hárman kapták, oklevél-elismerésben három kollektíva részesült. C. Becker Judit a népfront városkörzeteknek járó jutalmat és üvegplaketteket adott át üzemek kollektívájának, szocialista brigádoknak és tanácstagoknak. Győrffy Dezső kimagasló társadalmi munkáért kitüntető jelvényt és vásárlási utalványt adott át 45 aktívának. Petesházi Gábor, a Hazafias Népfront Salgótarjáni Városi Bizottságának titkára a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kiváló társadalmi munkás kitüntetést 4 főnek. Érdemes társadalmi munkás kitüntető jelvényt 33 főnek nyújtott át. A salgótarjáni ünnepség Bállá Ferenc zárszavával ért véget. Ófalui „atomtemető” A megyei szakhatóság nem járult hozzá építéséhez A Baranya Megyei Tanács építési és vízügyi osztálya, mint szakhatóság, a maga részéről nem járult hozzá az Ófalu közelébe tervezett „atomtemető'’ létrehozásához. A benyújtott műszaki terv vizsgálata, valamint a különböző szakértői vélemények mérlegelése alapján kialakított nemleges szakhatósági állásfoglalást az e kérdésben illetékes minisztériumokon és a Paksi Atomerőmű Vállalaton kívül az érintett kelet-baranyai községek tanácsainak is megküldték. Az atomerőmű kis- és közepesen sugárszennyezett hulladékának végleges elhelyezésére készült terv az építési osztály állásfoglalása szerint nem minden tekintetben felel meg az országos építésügyi szabályzat, valamint a település- és környezetvédelem előírásainak. Márpedig a sugár- szennyezett anyagokat több évszázadra szóló biztonságos körülmények közé kell elhelyezni, ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a hosszú felezési idejű izotópok a mesterséges védelem esetleges sérülése következtében a természetes védelmet nyújtó talajon át a vizekhez jutva, veszélyeztessék az ott élő emberek késői utódainak egészségét. A szocializmus építésének negyven éve alatt Csehszlovákia szép sikereket ért el az iparban, a mezőgazdaságban, valamint a lakosság életszínvonalának emelésében. Számos gyártmánya, mint például a Tatra és Avia tehergépkocsik, az atomreaktorok és az atomerőművek különböző berendezései, cukorgyári és sörgyári berendezések, vegyipari, fafeldolgozó és üvegipari termékek, gépek és berendezések, textil- és cipőipari gyártmányok szerte a világon, a csehszlovák tudósok, munkások tudását, ötletességét, felkészültségét bizonyítják. Csehszlovákia egyenrangú partnerként alakítja ki együttműködését a KGST-tagállamokkal, s más országokkal, aktívan vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban s egyre nyitottabbak külkereskedelmi kapcsolatai is. Persze a pozitív fejlődés mellett akadnak hiányosságok, s ezek következményeként különösen az utóbbi években már nehezebben tud lépést tartani a világgal a legkorszerűbb technológiák kifejlesztésében, a tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazásában, a tömeggyártás minőségének javításában. A növekvő problémák megoldása a társadalmi és gazdasági fejlődés javítása érdekében a CSKP XVII. kongresszusa kialakította a radikális áttörés stratégiáját. Megindult a népgazdaság és a társadalom átszerA Német Demokratikus Köztársaságban az utóbbi időben egyre tudatosabban törekednek a hulladékok újrahasznosítására. Míg például tíz évvel ezelőtt a 80 millió tonna ipari hulladékból csak 12 milliót hasznosítottak, addig ma már ez a szám meghaladja a 30 millió tonnát. Talán a számoknál is többet mond az a tény, hogy napjainkban az NDK ipari nyersanyag- szükségletének csaknem felét fedezik a másodlagos nyersanyagok, azaz a hulladékok. A hulladék összegyűjtése természetesen munkaigényes feladat, de a lakosság nagy lelkesedéssel vesz részt a háztartási melléktermékek felkutatásában és beszolgáltatásában. A munkát jól kiépített átvevőhálózat segíti. S hogy milyen eredménynyel? Nos, az acél 70 százalékát vashulladékból öntik, a begyűjtött töröttüveg- hulladék adja az új üvegek háromnegyedét, a papíripar vezési folyamata. Tavaly óta az egész társadalom ismerkedik e kulcsjelentoségű dokumentumanyaggal, azaz Csehszlovákia gazdasági mechanizmusa átépítésének alapelveivél. Az átszervezéssel kapcsolatos további munka javítását szolgálja az állami vállalatokra vonatkozó törvényjavaslat, amelyet 1987 júliusában bocsátottak össznépi vitára. A hozzászólások, javaslatok alapján egyértelműen kiderült, hogy a közvélemény döntő többsége egyetért az átszervezéssel, a vállalatok és központjaik közötti kapcsolatok elvi változásával, önellátásával, valamint a vállalati önkormányzat fejlesztésével. Hasonló visszhangot és támogatást nyert két, a mezőgazdasági és ném mezőgazdasági szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos törvényjavaslat is. Az előkészítő munkálatok gyors ütemének köszönhetően, a CSKP KB 1987. decemberi ülése egységes koncepciót dolgozott ki, s döntése fontos határkő lett a gazdaságirányítás átépítésében. A CSKP KB főtitkára, Milos Jakes hangsúlyozta: ,,Az idő célkitűzéseink szempontjából igen fontos tényező. Az elfogadott döntések végrehajtásában minden késedelem a megvalósítás egyes fázisainak eltolódását jelentené, s végső soron ennek az igém jelentős reform ütemének lelassulásához vezetne.” Ladislav Hvizdos pedig termelésének csaknem 50 százalékát. Szintén kiemelt figyelmet fordítanak most az NDK- ban a kohászati üzemek mellett tornyosuló salakhegyek, meddőhányók hasznosítására. Egyelőre még csak az építőipar egyes területein alkalmazzák e salakot, ám a tervek szerint már a közeli jövőben jelentősen bővül a felhasználási kör. Érdekesség, hogy a szakemberek megfigyelték: a régi, század eleji meddőhányókban viszonylag jelentős mennyiségű vasérc rejtőzik — jóval több mint a maiakban — ezért máris kidolgozták az újrahasznosítás technológiáját, sőt mát alkalmazzák is azt. Noha nem sikerült még felfedezni, hogyan lehet a legoptimálisabban a használt autógumikat és egyes alumíniumipari melléktermékeket újra bekapcsolni a termelésbe — az NDK-beli tudósok szerint ennek is nagyon hamar eljön az ideje- — daróczi — Tanácskozás a bérreformról Hulladékok hasznosítása Szálmaradékokból készítenek .padlószőnyeget a Wilhelm Pieck nevét viselő műszál- és műrostgyárban. (Fotó: MTI külföldi képszerkesztőség)
