Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Eco-mix 8.50: Népdalok 9.37: Beszélni nehéz 9.49: Dalposta 10.05: Irodalmi világjárás 10.35: Gyöngy Pál szerzeményeiből 11.04: Operett. Csehszlovákiában 12.45: Törvénykönyv Felszámolás 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsikai 15.30: A véges végtelen 16.05: Miért rosszak az emberek? 16.56: Muzsikáló természet 17.G0: Múltidéző 17.35: Nóták 18.02: Toldy Ferenc: A magyar nemzeti iro­dalom története a legrégibb időktől a jelen korig. 19.30: Rádiószínház A balkáni kém 20.30: A tudományok és a tudománypolitika az 50-es években 21.00: Zenélő doboz. 22.00: Hírvilág 22.30: Vallások világhíradója 23.00: Lemezmúzeum 23.45: Régi híres énekesek műsorából PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Lakatos Antal népi zenekara játszik. 12.30: Postabontás — nép­zenei összeállítás 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Tudósítás a Honvéd— Hungalu Kupa nemzet­közi öttusaversenyről, a pisztolylövésről 14.05: Hozott anyagból 15.05: Nemcsak zene 16.05: Tartóshullám 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.29: Reklám 18.30: Nemes Nagy Péter bluessorozata 19.05: Most érkezett 19.25: Népdalkörök pódiuma 19.50: Miről ír a Pártélet májusi száma? 19.55: Albumajánlat 20.50: Tükörképek 21.05: Krimikedvelőknek 21.35: Közkívánatra! 23.10: 100 éves a szórakoz­tatózene nagy mestere: Irving Berlin 23.50: Morricone western- filmzenéiből MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgálta­tások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — i7.30: Mű­sorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Gazdaságról zene közben. A tartalomból: Ta­vaszkép. Tavaszi feladatok a mezőgazdaságban. Kerekasz- tal-beszélgetés a stúdióban. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorvezető: Borso­di Gyula. — 18.00—18.15: Eszak-magyarországi krónika. — 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Augusto elvtárs. Venezuelai film. 10.25: James Last Band show-műsora NSZK zenés film 10.50: Képújság 17.10: Hírek J7.15: RTV Közönség- szolgálat 17.20: Nemcsak nőknek 17.35: Reklám 17.45: Popkorong 18.25: Álljunk meg egy szóra! 18.35: Reklám 18.45: Tévétorna 18.50: Cim-cim. Irodalmi rejtvény műsor gyerekeknek 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Üt a döntőig 20.18: Ajax Amsterdam— Mechelen (Belgium) labdarúgó KEK-döntő 22.05: Góltotósorsolás 22.20: Hétköznapi rasszizmus 22.55: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 18.05: Képújság 18.10: Nachrichten. Hírek német nyelven 18.15:, Csali 18.25: Sportmúzeum 18.45: A, tu 20.00: Színházi este... Közvetítés a Radnóti Miklós Színpadról 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 15.25: A 41. kerékpáros béke­verseny 16.50: A nap eseményei pár percben 17.00: Élet és irodalom. 8. rész 17.30: Közös szolgálat. Rövidfilm 17.55: A szocializmus világa 18.20: Esti mese 18.30: Katonák magazinja 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.30: Tévéhíradó 20.00: összefoglaló a kerék­páros békeversenyről 20.05: Kincses szigetek. Angel dokumentumfilm­sorozat 20.30: A reptéren találkozunk. NDK-tévéfilmsorozat 21.35: Baráti találkozó. Magazin 22.15: Filmdalok 2. MŰSOR: 16.05: iskolatévé 16.25: Tévéherbárium 16.35: Booker. Amerikai tévéfilm 17.40: Testnevelés az iskolákban. Rövidfilm 18.10: Marx és Engels életéből. 19.30: Tévéhíradó 20.10: Mechelen—Ajax Amsterdam, labdarúgó KEK-döntő 22.05: időszerű események 22.25: Ez történt 24 óra alatt 22.40: Milyen a mai tanító? Stúdióbeszélgetés 23.15: Csodabogarak. Tévéjelenet MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Én a vízilovakkal vagyok. Színes, szinkronizált olasz kalandfilmvígjáték. Há­romnegyed 6 és 8-tól: Hót- reál. (16) Színes magyar film. — Kamara: A márványember I—II. Színes, szinkronizált lengyel film. — Balassagyar­mati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: A bolygó neve: Halál. (16) Színes, szinkroni­zált amerikai fantasztikus ka­landfilm. Iskolamozi: Hurrá, nyaralunk! (Ifjúság úti.) Madách Kamara: Vadlovak. Színes, szinkronizált új-zé- landl western. — Kisterenyei Petőfi: Mesebérlet: Óz. a csodák csodája. — Bátonyte- renyei Bányász: Kellemes húsvéti ünnepeket! Színes, szinkronizált francia filmvíg­játék. Mesebérlet: Pinocchio. — Bátonyterenyei Petőfi: Rendőrsztori. Színes, akció­dús hongkongi kalandfilm. — Pásztói Mátra: Fél 6-tól: Ha­mupipőke. Színes, szinkroni­zált amerikai film. Fél 8-tól: Érzékek birodalma. (18) Szí­nes japán—francia koproduk­ció. 4 huszonnegyedik óra Pusztaszántó nem tűnik el Valószínűleg több száz­szor elmentem már a pusz­taszántói bekötőutat jelző tábla mellett, hiszen a 2. számú főút mentén látható Rétság és Vác között, de még sohasem tudatosult bennem, merre van a falu. Ez, persze, nem is csoda, hiszen Pusztaszántónak semmi érdekessége nincs, legfeljebb az, hogy éppen eltűnőben van a föld szí­néről (bár ez elmondható még egy sor más helység­ről is.) A falut nem is igen tanácsos meglátogatni, mi-, vei az odavezető földút erő­sen próbára teszi az autó­kat még akkor is, ha telje­sen száraz. Az ottlakó pár­tucat ember azért kocsival közlekedik, kivéve azokat a kevésbé szerencséseket, akik a főúton lévő buszmegállót kénytelenek gyalog megkö­zelíteni (a távolság úgy 3— 4 km.) Rétságra vagy Vácra gyak­ran be kell menniük az it­tenieknek, mivel helyben semmiféle üzlet nincsen. A környék viszont festői. Amikor arra jártunk éppen virágzott minden fa, s vi­dáman énekeltek a mada­rak. Lassan a hely egyedüli lakói... Az embernek, amikor el­éri a helység szélén álló, gyö­nyörű régesrégi Krisztuske­resztet, s meglátja a hajdani kúria romos épületét, az az érzése támad: ez már nem a XX. század. Kiléptünk az időből. A kis patak mentén két fehér ló legelészik. A ku­tyák már nem ennyire bé­kések. Jöttünkre hangos ugatásba fognak. A hajda­ni kúria pedig csendesen telexen Érkezett... Hangszóró mellett A beavatottságállomása Hív a vasút, vár a MÁV? Talán valóban előrehalad­tunk egy állomásnyit. A de- mokrácia-beavatottság sín­párján. Akkor, amikor meg­hallgattuk a közlekedési miniszter és a MÁV „lekö­szönő” vezérigazgatójának egymástól kizárólag elvi­módszerbeli alapról kiindu­ló nézetkülönbözőségét. Amelynek következménye egyelőre annyi, amennyit a rádió 168 óra című műsorá­ban így idézett a riporter: „a vezérigazgató megvált hivatalától.” ☆ Az ország legnagyobb vál­lalata, a 130 ezer vasutast foglalkoztató MÁV, ezen­közben továbbra is súlyos gondokkal küzdve próbál megfelelni — elsősorban az állami feladatoknak! Nem is nagyon tehetne mást, hi­szen vasútként egymaga járja a síneket, nálunk nincs egyidőben több vasúttársa­ság, mint más országokban — erről is hallhattunk vé­leményt éppen a miniszter­től —. tehát nem létezhet egy vasúton belül kétféle; állami feladatokra ügyelő és vállalkozói (?). Intézetünkben az 1987— 88-as tanévtől levelező tago­zaton megkezdődött az ide­gennyelvű levelezők képzése. A tanulócsoport hallgatói — 18-an indultak, jelenleg 17- en vannak — a napokban teszik le év végi záróvizsgái­kat. A külkereskedelmi jog ki- szélesítésével megnőtt a vál­lalatok, szövetkezetek igé­nye a külkereskedelmi leve­lezés, ügyintézés „középká- derei” iránt. Ennek kívánt eleget tenni a Kereskedelmi és a Művelődési Minisztéri­um az új oktatási formával, amely több tekintetben is sajátos. Jelenlegi oktatsái rendsze­rünkben ez az egyetlen olyan levelező forma, amely nem követeli meg a munka- viszony meglétét, tehát ta­nulói jogviszony szerint is végezhető. (Mostani hallga­tóink közül nyolcán éltek ezzel a lehetőséggel.) Más­részt speciális abból a szem­pontból is, hogy igen magas óraszámban (heti 20,5 óra) tanulnak hallgatóink — és kizárólag szakmai tárgyakat. A tananyag szerkezeti fel­építésében igen gyakorlatias: német nyelv (heti 9, illetve másodikban 8 órában), né­met nyelvű levelezés (heti 4 megszólaltatása mindeneset­re arra a körülményre mu­tatott rá, hogy a volt vezér- igazgató dr. Várszegi Gyu­la és Vrbán Lajos közleke­dési miniszter között kizá­rólag e kérdés körül volt ellentét már a gyakorlatban is. Miközben a felfogásbeli nézetkülönbözőség az ország teljes nyilvánossága előtt zajlott utolsó fordulója után (már nem Várszegi Gyula a vezérigazgató, holott még áprilisban mi és találkoz­hattunk vele Nógrád község állomásán, ahol negyven éve szolgáló vasutasokat keresett fel és ajándékozott meg) nos, ezenközben a mozdonyvezetők egy (kis) része az új adózási rend miatt nem vállal többlet- munkát. Szegeden és Debrecenben (ugyanezen a műsor tanú­sága szerint) éltek a „gé­pesek” a kollektív szerző­désben foglalt jogukkal és az előírtakon túl egyetlen órát sem voltak hajlandók vezetni. Az érintett helye­ken fegyelmi jellegű fele- lősiségvonásra készülődött néhány ottani vezető, aki­ket a felelősségre vonási szándék miatt kell most fe­órában), magyar nyelvű gép­írás és levelezés (heti 5 órá­ban az I. évfolyamon), né­met nyelvű gépírás és leve­lezés (heti 4 órában a II. év­folyamon), külkereskedelmi ismeretek (I. évfolyamon 2 órában magyar, II. évfolya­mon heti 3 órában német nyelven) szerepelnek benne. összegezve: egy, az alap­vető műveltséget és nyelv­tudást feltételező (érettségi­zettek számára), nagyon praktikus tudást nyújtó is­kolatípusról van szó. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a képzési forma va­lahol a közép- és a felső­fokú szint között helyezke­dik el. Ezt támasztja alá az a rendelet is, amely a szak­mai anyaggal erősített álla­mi nyelvvizsgát megszerzők számára felsőfokú szakképe­sítést biztosít, a középfokú iskolai végzettség mellé. Ugyanakkor a képzés magas követelményszintjére utal, hogy amenyiben valaki a két év tanulmányi idő után leg­alább a középfokú nyelvvizs­gát nem teszi le, úgy az érettségi-képesítő bizonyít­ványt sem kaphatja meg. (Az érettségi vizsgáztatást az Ál­lami Nyelvvizsga Bizottság, a Kereskedelmi Minisztérium lelősségre vonni. A vasút nem tudja átvenni a szemé­lyi adózás terheit dolgozói­tól, ezért azt tervezik, hogy a mozdonyvezetők bérét ki­egészítik az átlagkeresetük alapbéresítésével — ami feltehetően nem a legkor­szerűbb formája az ösztön­zésnek. .. Valóban újszerűén és kö­vetkezetesen tudott „végig­menni” a rádió népszerű műsora, a 168 óra, ezen a zötyögős úton. A miniszter és a volt vezérigazgató kö­zötti nézetbeli különbség nyílt tisztázása (ilyen szin­ten) nem tartozik a meg­szokott dolgaink közé. Egyi­kük a vasutat féltve álla­mi feladatait hangsúlyozza, másikuk az üzletszerűséget, a vállalkozói karaktert erő­sítené. A szakítás ellenére igaz lehet a megállapítás: a kétféle nézet, a menedzser- magatartás és a következe­tesség valahol mégis össze­egyeztethető lesz a gyakor­latban. ☆ Különösen, ha mint ezút­tal is, a teljes nyíltság ad valódi közfigyelmet. (T. Pataki) Táncsicsban és a MM által kiküldött ta­gok végzik!) Jelenlegi I. éves hallgató­ink háromnegyede egy-két éve érettségizett, friss tu­dásanyaggal rendelkező fi­atal. A többiek évek óta a szakmában dolgoznak, jó, gyakorlatias nyelvismerettel bíró szakemberek. Egy har­maduk nem Nógrád megyé­ből való. Az 1988 89-es tanévben is­mét indítunk egy első osz­tályt, szintén német nyelven. Várjuk azoknak az érettségi­zett fiataloknak a jelentke­zését, akik a gimnáziumi törzsanyag birtokában fej­leszteni kívánják nyelvtudá­sukat, s külkereskedelmi le­velező szakmában akarnak elhelyezkedni. Szívesen lát­juk azokat a kollégákat is, akik már most e területen dolgoznak és az ehhez szük­séges szakképesítést akárják megszerezni. Bővebb tájékoztatást a fel­vételről és az ehhez szüksé­ges jelentkezési lapokat az iskolában lehet megszerezni. Dr. Rozgonyi József igazgató Táncsics Mihály .Közgazda- sági és Kereskedelmi Szak- középiskola Dolgozók Kül­kereskedelmi Szakközép- iskolája. Termő ékes ág X —kulcsár felv.— Kínai kutatási program Nyilvánosságra hozta az idén induló . tudományos kutatási programját az 1986-ban alakult kínai Or­szágos Társadalomtudomá­nyi Alap. A programban jelentős helyet foglalnak el a gazdaság fejlesztésével és a gazdasági reformokkal összefüggő kutatási témák. A kínai társadalomtudo­mányi alap a következő há­rom évben összesen tízmil­lió jüant fordít ösztöndíjak­ra. A tervezett kutatási program egyebek között ösztöndíjat hirdet olyan át­fogó tanulmányokra, ame­lyek a kelet-európai szocia­lista országok gazdaságával, valamint a Jugoszláviában, Magyarországon és Lengyel- országban megvalósuló gaz­dasági és politikai refor­mokkal foglalkoznak. Népfőiskolái pályázatok Pályázatot hirdet a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat Népfőiskolái Taná­csa és az MTA — Soros Alapítvány Bizottsága nép­főiskolái tanfolyamok, faüu- szemináriumok, egyesüle­tek, valamint bentlakásos helyi népfőiskolák támoga­tására. Az 1988—89-re szóló pá­lyázat részletes feltételeinek leírása megkapható a TIT megyei szervezeteinél, Nép­főiskolái Tanácsánál (Buda­pest, VIII., Bródy Sándor utca 16., telefon: 343-380) és az Országos Közművelő­dési Központnál (Budapest, I. Corvin tér 8., telefon: 151-348). A pályázatokat két pél­dányban, részletes program- és költségvetés-tervezettel május 25-ig kell beküldeni a TIT Népfőiskolái Tanácsa (Budapest, 1367 Pf. 123.) cí­mére. A két vezető külön-külön Egy tanév tapasztalatai alapján: Bevált az új oktatási forma a enyészik egy lepusztultsá- gában is szép park köze­pén. Előtte valaha tó lehe­tett, erre utalnak az ott lé­vő, vízben, vízparton elő­forduló növények, fák. — Másfél év múlva kell megnézni Pusztaszántót — véli Gonda Gábor, a dré- gelypalánki Szondy Laka­tos- és Szerelőipari Szö­vetkezet főmérnöke, akit azért kerestünk meg, mert hallottunk arról, hogy ko­moly terveik vannak az épületekkel és a parkkal. — A Rétság Községi Kö­zös Tanács 1985-ben kidol­gozott egy tervet a helyre- állításukra, ám anyagiak hiányában ez nem realizá­lódott. A mi cégünk más­fél-két éve jutott olyan anyagi helyzetbe, hogy el­kezdhettük komolyan törni a fejünket, mit kezdhetnénk a kastéllyal. Az épületeket 1987 decemberében vásá­roltuk meg, — a központi kúria mellett van egy ki­sebb épület és egy istálló is — s már elkezdhettük az állagmegóvó munkákat. A felújítást adómentes költség terhére lehet elvégezni, s úgy gondoljuk, érdemes rá­szánni a pénzt erre a vál­lalkozásra. — Milyen céllal állítják helyre a kúriát? — Oktatási-továbbképzési bázisnak tervezzük, emel­lett üdülőnek is lehetne használni. A terv már el­készült; először az épülete­ket újítjuk fel, a távlati cé­lok között szerepel lovarda, panzió, étterem, bár és te­niszpálya építése is. Az öre­gebbek mondják, hogy na­gyon szép volt hajdan ez a hely, majálisokat is tartot­tak itt, a kúria előtt nagy tó volt, a parkban tulipán- fák, japán akác és minden­féle különleges növények nőttek. Sajnos, nincs senki,, aki megbízható adatokat tudna mondani a hely törté­nelméről. Mindössze annyit tudunk, hogy 300—350 éve épülhetett a kúria, s Nóg­rád megye alispánjának a tulajdonában volt, ezért hív­ják Kovács-kúriának. Lega­lábbis egy kiadványban így szerepel. Mindenesetre na­gyon keveset tudunk róla, mert, akik ismerték vala­mennyire a történetét, meg­haltak vagy elköltöztek er­ről a környékről. — A felszabadulás után mire használták? — Meglehetősen hányatott sorsa volt. Először a Bor- sosberényi Állami Gazdaság tuljdonába került, de volt időszak, amikor a magyar- nándorihoz tartozott. Végül ez lett belőle... Állami szin­ten most támogatják a mi­énkhez hasonló kezdemé­nyezéseket, hiszen nyilván­való, hogy ez a huszonne­gyedik óra... Ha megvaló­sul az elképzelésünk, Pusz­taszántó nem tűnhet el a föld színéről... <V. M.)

Next

/
Thumbnails
Contents