Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-11 / 111. szám
1988. MÁJUS 11., SZERDA NOGRAD 3 „Egyet nem tehetünk: azt, hogy helyben toporgunk” Orvosság fűben, fában s ötletekben Fáj a fejünk? Keveset eszünk? A patikába megyünk! Kesernyés a fenti „szlogen”, holott nagy az igazságtartalma. Míg világ a világ, „elválaszthatatlanok” leszünk a gyógyszerektől és a patikáktól. Ennek a ténynek a negatívumán túl azonban jó érzés tudni, hogy adott esetben van hová fordulnunk. Megyénk 34 gyógyszertárának az irányítását a Nóg- rád Megyei Tanács — ba- lasagvarmati székhelyű — gyógyszertári központja látja el. Az irányítás főként gazdasági, kulisszatitkaiba pillantottunk be a központ igazgatójának, Kertész Mikulásnak és gazdaság» igazgatóhelyettesének, Horváth Jánosnak a segítségével. — A kívánalmaknak megfelelően érvényesül a „patikarend” megyénkben — kezdi „birodalmának” bemutatását Kertész Miklós. — Gyógyszertárvezetőink tapasztalt, jól képzett szakemberek. s ugyanezt mondhatom el a beosztottjaikról, az asszisztensekről is. — Ez azt jelenti, hogy az irányítottak megkönnyítik az irányítást? — Bármilyen vezetési ismeretekkel és rutinnal rendelkezik is valaki, a beosztottak „közös akarata” nélkül nehezen boldogulna. Az összefogás — az egyik alapvető feltétel — tehát adott. De vajon a gazdasági feltételek mennyiben elegendőek? A kérdés megválaszolásában Horváth János több évtizedes tapasztalatai szolgáltak támpontként. — Újságoldalakat tölthetne meg a gyógyszer-gazdálkodási ismeretek taglalása — mondja a gazdasági igazgatóhelyettes —, ezért csupán a múlt évig nyúlok visz- sza. Tavalyi, megyei gyógyszer-értékesítésünk 77 millió 625 ezer forintnak felel meg. — Ebben „minden” benne van? — Igen, az állatgyógyászati cikkek, valamint az egészben elenyésző arányt képviselő egyes kozmetikumok is. Az előbb említett összegből 34 gyógyszertárunk 73 millió 882 ezer forint érmékben forgalmazott. Különböző kö- zületeknek állatgyógyászati adalékanyagban 814 ezer forintos készletet, a központú kórházaknak pedig 2 millió 929 ezer forint értékben gyógyszereket bocsátottunk rendelkezésre. — Mit jellemeznek ezek a számadatok? — Látható belőlük, hogy a munka derékhada a gyógyszertáraké. Üj vonzásként azonban az is megfigyelhető, hogy a kórházak is beléptek a forgalmazási körbe. Ezt akár szó szerint is érthetjük, hiszen 1987. július 1-től nemcsak a közforgalmat (a gyógyszertárakat) látjuk el, hanem a kórházakat is. Bár a tőkésimportból származó gyógyszereket és kötszereket továbbra is a Gyógyáru Értékesítő Vállalat szállítja a kórházaknak, szeretnénk „betörni” erre a piacra is. — Feladatkörük bővülése gondolom újabb anyagi forrásokat igényel. Győzik mindezt? — Gyógyszer-gazdálkodásunkban ugyancsak izgalmakat okozó tényező a gyógyszerforgalom növekedése. Megyénkben tavaly ez 11,1 százalékkal volt magasabb 1986-hoz képest, az idén pedig további 6.9 százalékkal haladja meg az 1986-os évet. És most jön a bökkenő. A forgalomnövekedés készletszükségletét eddig állami költségvetésből fedezték, ám 1988. január elsejétől megszűnt a forgóalap-juttatás. — Milyen értékű volt ez? — A múlt évben még 3,5 millió forintot kaptunk erre a célra. — Az anyagi forrásokra vonatkozó kérdés tehát újra kérdés: hogy győzik pénzzel, látnak-e megoldást? — Az egyedüli megoldás az éddig 144 napig kitartó készlet 135 naposra történő csökkentése, és reális lehetőséget látok az emberi szubjektumot kiküszöbölő számítógépesítésben is. — A készlet kurtítása nem jelent veszélyt a betegek szempontjából? Válaszként a gazdasági igazgatóhelyettes „perdöntő” gazdasági képlet felírásával szolgál, Kertész Miklós pedig a szállítások ütemességéről beszél. — A gyógyszertárakban kéthavi készlet van, raktárunkban ennél is több. Természetesen az embergyógyászati és állatgyógyászati szerek biztosítása a jövőben is elsődleges lesz. Gyógyszertár-vezetőink az esetleges hiánycikkeket, rendeléstől függetlenül is, azonnal megkapják. Amikor a nyereségfelhasználásról kérdezem Horváth Jánost, nem kis meglepetés ér. — Tavalyi nyereségünk 3 millió 190 ezer forint volt. Ebből két szolgálati garzon- t lakást építettünk Salgótar- ' janiban, Karancsságon a régi helyén új gyógyszertárat alakítottunk ki szolgálati lakással, számítógépeket vásároltunk és 2,8 millió forintért kötvényt is. — De hisz ez lehetetlenség. .. Horváth János mosolyogva adja a magyarázatot. — A lehetőségeinket figyelembe véve valóban az lett volna; de segítségünkre sietett kölcsönnel például a Balassagyarmati Városi Tanács. Ha már a vállalkozásnál tartunk, itt jegyzem meg, hogy 1989. január elsejétől teljes egészében gépesíteni szeretnénk gyógyszer-gazdálkodásunkat is. Ez óriási előrelépés lenne. — És mihez kezdenek a kötvénnyel? — Egy középüzemű speciális gyógyszerkészítő laboratóriumot szeretnénk felállítani 1990-ben — veszi át a szót Kertész Miklós —, aminek fontosságát hangsúlyozandó elég annyit mondani, hogy csak a mi megyénkben nincs ilyen. Csodálkozásomat — amit a gyógyszertár-központiak kockázatvállalási készsége váltott ki — látva, Horváth János megjegyzi: — Egyet nem tehetünk: azt. hogy helyben topor. gunk. Bizony „gazdaságcentriku- sabb” szervek számára is elgondolkodtató lehet a megszólaltatott szakemberek vélekedése. Kockázat nélkül valóban nincs győzelem, erre akár mérget vehetünk (ha nem is a patikában...). Benkő Mihály Eladják a fejlesztéseiket Tavaly év elejétől új alapokra helyezte fejlesztési tevékenységét a balassagyarmati kábelgyár. „Első” jelentős feladatukat — egy forgó-leadó berendezés elkészítését —- 10 hónap alatt valósították meg, miközben jelentős devizát takarítottak meg. Eredeti megoldásuk megtetszett a szegedi társ- gyárnak is, és vásárlási szándékukról értesítették a mérnökkollektívát. A berendezés második példányát egyébként idén júniusig készítik el. Az érdekeltségi alapon működő osztály elhatározta, hogy eddigi sikeres fejlesztési eredményeit is piacra dobja. PVC-alapanyagért cserébe Csehszlovákiába is felajánlották az említett forgóleadó szerkezetet. Színező, adagoló gépi együttesük iránt a magyar részvétellel épülő Moszkvics-gyár is érdeklődött, s bejelentette: 25 darabra tartanak igényt. Hulladékfeldolgozó rendszerüknek szőkébb hazánkban, a Magyarnándori Állami Gazdaságban találtak vevőt. A forgó-leadó berendezés egyébként a hazai felhasználású sodrott légkábelek gyártása miatt volt fontos fejlesztési feladat, s e termékből idén már 165 millió forintért értékesítenek. hí cgynlliemdik A Győr-Sopron Megyei Tanácsi Építő- és Szereiéi pari Vállalat mosonmagyaróvári gyárában elkészült az egy* milliomodik négyzet- méter műanyag keretű ablak. A vállalat termékei iránt rendkívül nagy a kereslet, nemcsak a közületi, hanem a kis- lakásépitők között is. Fotó: Matusz Károly Midiitek a pártértekezletre Kilcskérdés: a teljesítményelv Negyven életévéből, tizen, ötöt dolgozott le a Fűtőber nagybátonyi gyárában Hajdú János. Ez idő alatt megfordult csaknem valamennyi területen, volt tervező, szerszámszerkesztő, csoportvezető, üzemvezető, irányította a termelési osztályt, most pedig a 'műszakiak munkáját szervezi. Moszkvában, a vegyipari gépészeti egyetemen végzett a dorogházi fiatalember, majd innen egy évre a Jászberényi Hűtőgépgyárba vezetett az út. s 1973-tól következett a nagybátonyi gyár. Mit kell még tudni az országos pártértekezlet egyik küldöttjéről? Nős, felesége szintén a gyárban dolgozik, s egy tízéves kislányuk van. Társadalmi tevékenysége sokoldalú: tagja az alapszervezeti pártvezetőségnek, az MSZBT-tagcsoport helyi elnöke, propagandista. — Igen nagy a várakozás a közvetlen környezetemben a pártértekezlet iránt — említi. — Mintha kissé túlzottan is nagy lenne.. . Jóllehet reálisan kell látnunk, hogy egyetlen határozat, értekezlet nem hozhatja hel.v- re az elmúlt évek hibáit. Ezt csak szívós, kitartó munkával érhetjük el. Aztán arról beszél, hogy bár igen élénk, szenvedélyes vita alakult ki az állásfoglalás-tervezetről, ám az volt a benyomása, hogy kissé pesszimistára sikeredett a hangvétel. Márpedig, fűzte hozzá, a megújuláshoz hit, bizalom is kell. — Sokan szóvá tették, hogy a tervezet nem foglalkozik kellő mértékben a munkásság szerepével, helyzetével, feladataival — mondja —. valamint hiánv- zik belőle egy reális alapokra épített szocializmuskép, egy távlati koncepció. Legalábbis így érezték a hozzászólók. Amikor arról kérdezem, mint frissen választott küldött. ha netán lehetősége nyílna rá. miről szólna az országos fórum előtt, habozás nélkül feleli: gazdasági gondjainkról. — Egyik alapvető problémának tartom a teljesítmények és a keresetek közötti összhang hiányát — magyarázza. — Sajnos, még ma sem sikerült megteremteni a főmunkaidő becsületét, a munkahelyeken nincsenek olyan feltételek, amelyek megfelelő érdekeltséget, hatékonyságot s minőséget eredményeznének. Aztán igen lényegesnek tartom — folytatja — a piac igazi működését, szabályozó szerepének erősítését. De ennek ér. dekében vissza kell szorítani a bürokratikus vonásokat, s mindenképpen meg kell valósítani a „megfelelő embert a megfelelő helyre” elvet. Ugyanis följcészült, képzett, áldozatokra is kész szakemberek nélkül bizony csak hiú ábránd a gyökeres megújulás... Folytatná még Hajdú János a rögtönzött „kis előadást”, ám az idő sürget. Dehát a pártértekezletig lesz még mód a gondolatok bővebb kifejtésére. Mert nem csak a gazdasági szakemberek képzettségét, hanem mint említi, a párttagság eszmei-ideológiai fölkészültségét is javítani kell. Nem kis feladat ez a propagandisták számira. (ti) Egy pályázat kiállítása Nógrádiak Kelenföldön A Korszerű anyagok, korszerű konstrukciók pályázat reprezentatív kiállítása a SZÁMALK központjában véget éét. A 79 pályázó közül 52-en mutatták be eredményeiket, amelyek egy része az Ipari Minisztérium technológiakorszerűsítést, anyag- megtakarítást és hulladék- hasznosítást célzó, úgynevezett T7 tárcaprogramja keretében valósult meg —, teret adva az importmegtakarításnak és az exportképesség fokozásának. Az Ipari Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Magyar Gazdasági Kamara által meghirdetett pályázaton megyénket az SKÜ mellett a Vegyépszer salgótarjáni gyára képviselte, utóbbi díjnyertes pályamunkával, a gvűrűházas gázmérőkamrával. E szerkezet a csővezetékben áramló gázok és gőMegnőtt az érdeklődés az egyedi megbízatás alapján tevékenykedő mezőgazda- sági, élelmiszer-ipari és erdészeti szakértők tevékenysége iránt. A MÉM adatai szerint — ezeket a közelmúltban tették közzé — számuk mintegy harmadával- felével nőtt. A szakértői munkára azért vállalkoznak az eddiginél többen, mivel az adózás feltételei számukra kedvezőbben alakultak; ugyanis a szakértői munkára az egyéb szellemi te- vékenységűek adózási feltételei vonatkoznak. Az engedélyeket egyébként öt évre adják meg, odaítélésükről szakértői bizottság dönt. A szakértői névsorban a korábbinál több a vállalati gazdálkodással foglalkozók száma, jeléül annak: a mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszer-ipari üzemek sajátos kérdéseik megválaszolására az eddiginél gyakrabban kérnek fel külső szakértőket. Egyebek között a matematikai módzök mennyiségének mérésére alkalmas. A konstrukció előnye a megbízható egyszerű kivitel, a könnyű szerelhetőség és a szerkezet kis merete. Az SKÜ két termékét mutatta be a kiállításon. A finom illetve nagy pontosságú tűréssel, hidegen hengerelt acélszalag gyártása a Quartó felújításával vált lehetővé. Ezzel olyan termékkel tudnak megjelenni a piacon, amely messzemenőleg kielégíti a felhasználók legszigorúbb mérettűrési igényeit. Üj cementipari mikroötvözött anyagból készült őrlőgolyókat fejlesztettek ki a salgótarjáni kohászok. Az eddig gyártott hőkezelt őrlőgolyók felületén csak viszonylag vékony edzett, kemény felület keletkezett, mely használat során gyorsan lekopott. Ezáltal a belső deformálódott, kettérepedt, súlyos üzemzavarokat okozva az őrlőmalmokban. szerek alkalmazására van lehetőség ily módon, és a termelők segíthetik például üzem- és munkaszervezési gondjaik megoldását is a szakértők foglalkoztatásával. A vállalati szervezeti és működési szabályozás elkészítésére, a termelési egységek munkaszervezetének racionalizálására, valamint a belső anyagiérdekeltségi rendszerek kialakítására szintén igénybe vehetik a nagy gyakorlattal rendelkező, másutt többszörösen bizonyított szakértőket. Különösen kapósak manapság a jövedelem-, adó- és más árkérdéseket vizsgáló szaktanácsadók, ez a szakterület különösen felkeltette a termelők érdeklődését. Egyebek között a műszaki technika témaköreiben is fölkérhetök az új listán szereplő mérnökök, akik között az agrár szakemberek mellett vegyész- mérnökök, építészmérnökök is vannak. Műszőrme csúcstechnológiával A hazai textilipar jelenlegi legmodernebb technikáját alkalmazva másfél millió négyzetméter műszőrmét gyártanak ebben az évben a Lakástextil Vállalat törzsgyárában. Szombathelyen. Az újonnan üzembe helyezett amerikai körkötőgépekkel sodratlan előfonalból készítik a kelmét. A ha. zai igények kielégítése mellett az idén már exportra is jut a kiváló termékből. Fotó: Czika László Mégsem épül gázbetongyár Meghiúsult a harmadik hazai gázbetongyár építésének a terve. A gyárat Oroszlány határában akarták létrehozni, ám az öt ipari vállalatiból álló gazdasági társaság a megváltozott gazdasági körülmények között nem tudta előteremteni a beruházás fedezetét, az egy- milliárd forintos bankhitel mellé a szükséges 500 millió forintot. Ez év elején, az előkészítés utolsó szakaszában kiderült, hogy a tagvállalatok fejlesztési forrásainak beszűkülése miatt erre nem képesek. Ekkor — végső megoldásként — részvénytársaságot kívántak alapítani, ám a felkeresett 30 észak-dunántúli egység többsége nem kívánt társulni a gyár felépítésére. Szakértők a mezőgazdaságban
