Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-06 / 107. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Érzelmek Iskolája 8.50: Népdalok, néptáncok 0.39: A karádi óvodások éne­kelnek 10.05: Madarak. Csanádi Imre versei 10.10: A zene is összeköt. 11.10: MAGYAR ÍRÁS. A Rádió irodalmi heti­lapja. Szerkesztő-rendező: Do­rogi Zsigmond. Visszatérés a falvédőre. Beszélgetés Erki Edittel, a Kossuth Könyvkiadó új kötetéről. — Látoga­tóban Újvidéken, a Híd szerkesztőségében. A mikrofon előtt: Bori Im­re. — Szerdahelyi Ist­ván folyóiratszemléje. — Szívbéli zsebkönyvtár. — Fábián László Papp Dánielről beszél. — Csoó- ri Sándor versei. Riporter: Bán Magda. 12.45: A föld, amelyen élünk. Ingatag piacok. Az AGRARIA Külkeres­kedelmi Iroda a Bábol­nai Mezőgazdasági Kom­binát érdekeltsége, s fő­leg az állattenyésztési szaporítóanyag forgal­mazására szakosodott. Behozatali piacai stabi­lak, a kiviteli piacok nagy része viszont meg­lehetősen ingatag. Mi­ként növelhető mégis a bevétel? A fajta iránti növekvő igény kielégíté­se mellett nem a mara­dék elve érvényesül a hazai kínálatban? Erről beszélget Fazekas End­rével, az iroda vezető­jével a szerkesztő: Bán Béla. 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Fenntartott hely 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Kürtegyüttesek felvé­teleiből 15.54: Muzsikáló természet 16.05: Egy nap az ügyeletén 16.45: A Concordia Rot-Weiss kórus diákdalokat énekel 17.00: Ütközőpontok 17.30: Idősebbek hullámhosz- szán 19.30: Kegyelemkenyéren. Ivan Turgenyev drámájának rádióváltozata 20.36: Gidon Krémer barokk szerzők műveiből hege­dül 21.14: Kilátó 22.30: Mérleg 0.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Buttykai, Nádor és Huszka operettjeiből 9.05: NAPKÖZBEN. Zenés délelőtt. Szerkesztő-műsorvezető: Stefka István. A nap egyik kérdése: Milyen a jó szociálpoli­tika gyárkapun belül? Prince felvételeiből — Dalida énekel. — A Fo­nográf együttes lemezei­ből. — Ma déltől holnap hajnalig. Zenei műsor­ajánlat. Zenei szerkesztő: Varga Péter. 12.10: A Kaláka együttes meg­zenésített verseket éne­kel 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Reklám 18.33: Közvetítés a férfi-kosár- labdabajnokság döntő­jéről 19.05: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Új könnyűzenei stúdió­felvételeinkből 21.50: Az élő napdal 22.00: Népszerű dallamok. Esti hangverseny 23.10: ..Live at Winterland” 23.40: Cserháti Zsuzsa és a Korái együttes felvéte­leiből MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés. Hírek, időjárás. — 317.35: Péntek este Észak-Ma- gyarországon. Szerkesztő: Mács Ildikó. — 10.00—18.15 : Észak-magyarországi krónika. — i8.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétoma nyugdíjasok­nak 9.00: Képújság 9.05: Szerelmi talizmán. Szovjet film 10.25: Delta 10.50: Mozgató 11.00: Képújság 17.05: Hírek 17.10: Három nap tévéműsora 17.15: Péntek délután 17.15: Évgyűrűk 17.45: Téka. Közhasznú infor­mációk 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tévétoma 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Gregory Peck-sorozat. MacKenna aranya. 22.05: Reklám 22.10: Kassák Lajos. Portré- film 22.45: Híradó 3. 2. MŰSOR: 18.10: Képújság 18.15: Vijesti 18.20: Száz híres festmény. 18.30: Apropó. II/2. rész 19.00: Ablak 19.30: Kézenfogva. Értelmi fo­gyatékosok érdekvédel­mi műsora. (Ism.) 19.40: Sorstársak 20.00: Képújság 20.05: Drámaírók műhelyében. 20.55: Híradó 2. 21.10: Reklám 21.15: A Bank utcától Ecuado­rig. (Ism.) 22.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 15.20: Rövidfilmek a képer­nyőn 16.10: Varrótanfolyam 16.20: Tudomány és technika. Magazin 17.00: A testmozgás egészség 17.05: A nap eseményei pár percben 17.15: Alkotás és személyiség. 17. rész 17.45: A tanítás problémája az alapiskolákban 18.10: Az ötöt a negyvenből számainak sorsolása 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: időjárás-jelentés 19.30: Tévéhíradó 20.00: Mindenki meleget akar. Természetfilm 20.25: Wagner. Magyar—angol filmsorozat. 10. rész 21.25: Kedvelt melódiák a te­levízió műsoraiból 21.45: . . . vagy öljenek meg. Cseh film 23.05: Zenés, szórakoztató mű- j sor 0.35: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tévéhíradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.00: Péntek esti vers 21.05: Duna menti emberek 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Hová lettek a hattyúk? 22.45: Dzsesszkoncert 23.45: Villamosrablás. Tévé­jelenet MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól és 8-tól: Lidérces órák. Színes, szinkr. amerikai tragikomédia. — Ka­mara: A tó szelleme. Színes, szinkr. japán film. — Iskola­mozi: Du. 3-tól: Kismaszat .és a gézengúzok. — Balassagyar­mati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: A bolygó neve: Ha­lál (16). Színes, szinkr. ame­rikai kalandfilm. — Iskola­mozi: Vissza a jövőbe. (Kiss Árpád felső.) — Kamara: Há­borúban nőttem fel. Színes, szinkr. japán film. — Pásztó: Fél 6-tól: Kairó bíbor rózsá­ja. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Videó: A kék katona. Színes, amerikai tör­ténelmi kalandfilm. — Szé- csény: Este 6-tól: Biborszín I—II. Színes, szinkr. amerikai film. — Karancslapujtő: Kel­lemes húsvéti ünnepeket! Szí­nes, szinkr. francia filmvígjá­ték. — Mesebérlet: Óz, a cso­dák csodája. — Nagylóc: Az utolsó csillagharcos. Színes, szinkr. amerikai krimi. — Érsekvadkert: Férfiak. Szí­nes, szinkr. NSZK-film. A balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola növendé­kei részére többféle lehetőség adódik, hogy közösen muzsi­káljanak. 'Az intézményben szervezett kamara- és fúvós- zenekarok 'mellett alkalmi együttesek is alakulnak, az ép­pen foglalkozásra váró fiatalok kihasználják idejüket és akár pár percre is együttes zenélésbe fognak. A zene szeretete aligha lehetne kifejezőbb, mint az önzetlen meg­nyilvánulásokban. —kulcsár— telexen Érkezett... Érettségik: május 16-tól Május 16-án kezdődnek az idei érettségi vizsgák a középiskolák nappali tago­zatain: a gimnáziumokban mintegy 25 200, a szakközép- iskolákban csaknem 31 ezer diák ad számot tudásáról, a négy év alatt elsajátí­tott ismeretekről. Az első napon a magyar nyelv és irodalomból írásbeliznek a diákok, a többi tárgy írás­beli vizsgáit az ezt követő napokon — május 20-ig — tartják meg. A közös érett­ségi-felvételi írásbeli vizs­gák május 23—24-én lesz­nek, a szóbeli érettségik pe­dig június 9. és június 22. között zajlanak le. A gimnáziumokban a ta­nulók magyar nyelv és iro­dalomból, valamint idegen nyelvből írásban és szóban is vizsgáznak, matematiká­ból csak írásbeli, történe­lemből csak szóbeli vizsga lesz. Az ötödik érettségi tárgy — a diákok választása szerint — ezúttal is sokféle lehet, például fizika, kémia, biológia, földrajz, technika, idegen nyelv, vagy valamelyik gyakorlati fakultatív tan­tárgy. Valemennyi szakkö­zépiskolai tanuló köteles ma­gyar nyelv és irodalomból írásbeli és szóbeli, történe­lemből szóbeli vizsgát ten­ni. Szaktól függően kötelező vizsgatárgy a matematika, a fizika, a biológia, az idegen nyelv, s valamennyiük szá­mára kötelező vizsgázás a szakmai elméleti vizsgatárgy­ból. A Művelődési Miniszté­riumban elmondták: az idei érettségik követelményeit, il­letve a vizsgaeljárást ille­tően a korábbiakhoz képest nem lesz változás. (MTI) FILMJEGYZET 4 Az utolsó csillagharcos Micsoda filmeket képesek csinálni ezek az amerikai­ak! — hallom az egyik né­ző lelkendezését, kifelé sé­tálva a moziból. Hát szó, ami szó, bombasztikus ez az USA-beli fantasztikus film, Az utolsó csillaghar­cos. Tele van látványosság­gal, különböző fényes és repülő testekkel, furcsa, titokzatos fényekkel, ugyan­ilyen emberi és emberszerű alakokkal, gyilkos indulata és cselekedetű vezérekkel, elszánt, életüket is kockáz­tatni képes harcosokkal. Egyúttal tele van gyer- metegséggel és utánérzéssel. Persze az állítás első fele akár következhetne a film témájából is, hiszen a tör­ténet hőse egy tizenéves, idejének java részét a csil­lagharcos elnevezésű játék- automata előtt töltő fiú, aki csoda folytán aktív részesé­vé válik a bolygók háború­jának, és a képzelt valóság­ban is — nemcsak a já­tékban — a maximális tel­jesítményt nyújtva, győze­delmeskedik. Ifjú barátunk társai csupa fiatal emberek, csinos fruskák, bohókás srácok, akik hangos vidám­ságukkal kellemes hangula­tot árasztanak maguk kö­rül. Szegényen élnek, egy lakókocsiból álló telepen — parknak hívják a vásznon. Ök Amerika proletárjai, akik hol kapnak munkát, hol nem, s ennek megfe­lelően váltakozó színvona­lon élnek, többnyire nehéz körülmények között. Persze igazából nem erről szól a film, mert akkor Az utolsó csillagharcos nem fantasztikus, hanem realista film volna, és hősünknek akkor nem az űrben, hanem itt, a földön kellene jeles­kednie képességeivel. Ennek bemutatása azonban nem célja senkinek; sem a pro­ducernek, sem a forgató­könyvírónak, sem a rende­zőnők, Nick Castlenak. Ök mesélni akarnak, s elterelni a figyelmet hétköznapi ba­jainkról. És meg kell hagy­ni, ezt jó mozgalmasan te­szik. Olyannyira, hogy majdnem észjre sem vesz- szük a trükkök rutinszerű­ségét, az eredetiség fogya­tékosságait. Amit itt látunk, azt George Lucas szinte már kivétel nélkül mind megcsinálta műfajt és stí­lust teremtő filmjében, a tíz évvel ezelőtti Csillagok háborújában. Az érett gondolkodású ember fenntartásokkal nézi ezt a komolynak álcázott „mesefilmet”, s elcsodálko­zik: miért altatják filmfor­galmazóink effélékkel? Va­lóban odáig jutottunk vol­na, hogy bennünket ma már csak a fantazmagóriák érdekelnek? Gyermekeknek és gyer­meki szellemű idősebbeknek való produkció Az utolsó csillagharcos, azzal a baná­lis hittel, hogy egyszer a magányos, olykor kineve­tett, szegény emberre is rámosolyoghat a szerencse, és csodált hírességgé vál­hat. A filmnek ezt a tulaj­donságát kellett volna hang­súlyozni, akkor talán elné­zőbb lenne a jegyzetíró ez­zel a művel, amelyikből tizenkettő éppen egy tucat. Mint például a Sárkányölő esetében történt, melyet gyerekeknek készült horror­ként reklámoztak, s vélet­lenül sem akarták A nyol­cadik utas, a Halállal, vagy folytatásával egy szintre emelni. Mellesleg nagy hiba nem történt. Akit kielégít az efféle történet, ám legyen, lelke, rajta. Nagyobb gond, hogy nincs meg a mozikí- nálaitban az ilyen munkák megfelelő ellenpontja. Azaz a valóban rólunk szóló, ér­telmes filmekből szűkös a válogatás, gyakorlatilag hi­ányzik a választási lehető­ség. Egy idő után aztán az is, aki kételkedett, műalko­tásnak véli a puszta fo­gyasztásra szánt, kereske­delmi ..tg'mékeket. Közösen a gyöngyösiekkel Ama főt* képzőművészek kiállítása Szécsénybcn Egy város karakterét nagy­mértékben meghatározza a szellemi élet kohéziója, az ott élő és alkotó emberek műhelymunkája, kapcsolat- rendszere; hogyan és mi mó­don tudnak haitni egymás gondolkodására, életvitelére; az alkotás és az értékköz­vetítés minősége, hatékony­sága. Szécsényben ennek egyik szelete az öntevékeny "kép­zőművészeti csoport, amely az utóbbi években egyre ran­gosabb helyet foglal el me­gyénk művészeti életében. A II. Rákóczi Ferenc Művelő­dési Központ az alkotó mun­kát felkarolja, koordinálja, és vállalkozik az értékek közvetítésére. A szécsényi amatőr mű­vészeti kör — az utóbbi idő­ben új személyekkel gazda­godott — nem először mu­tatkozik be a hazai közön­ség előtt. Míg a korábbi tár­latokra az útkeresés, a szárnypróbálgatás, az önálló hangvétel keresése volt a jellemző, addig a most meg­nyílt tárlatukra — amatőr­mércével mérve — a felnőt­té válás jellemző. Nemcsak az új művelődési ház miliő­je, a kiállítás anyaga is ezt sugallja. Dicséretes ötlet a rende­zőktől, még akkor is, ha a helyi alkotóknak kisebb ki­állítási terület jutott, hogy ezt a tárlatot a gyöngyösi amatőr képzőművészeti kör­rel közösen rendezték. így a jövő év elején a szécsényi- ek mutatkozhatnak be Gyön­gyösön. A mátraaljai város amatőr képzőművészeinek szécsényi jelenléte az össze­hasonlítás mellett jó lehető­séget teremt a későbbi kö­zös gondolkodásra. Műveik ugyanakkor emelik a kiállí­tás rangját, színvonalát. Közismert, hogy portrét festeni — az ember belső lé­nyéről is árulkodó szinten — nem könnyű dolog. Kökény Gyula Almaevő gyermek cí­mű képe ezen a „síkort” mozog. Szabolcska Éva imp­resszionista hangvételű ké­pei üde színfoltját jelentik a kiállításnak. Dr. Molnár Tivadar lírai olajképe — a vízpartról — nyugalmat áraszt. Népművészeti ihleté­sű Jakkel Mihály Anyaság című szobra. A vaddisznók harca című kompozíciója azt bizonyítja, hogy az élettelen fa „élővé” válik keze nyo­mán. Ebben a műfajban Sánta Mihály leheletfinom fafaragása, a Medveölő című alkotása érdemel külön em­lítést. Bene Miklós a már­ványba „lehelt” életet Anya­ság című kisplasztikájával. Jaszab Károly Gyöngyös vá­ros címerét formálta fába. Marton Valéria és Fehér Miklós akvarell-, Réz Mária temperaképeit hozta el Szé- csénybe. Volent Miklós és Szabolcska Péter egy-egy portréképét állította ki. A hazaiak, tehát a szécsé- nyiek mezőnyéből kiemelke­dik Bakos Ferenc munkás­sága, aki az idei megyei amatőr képzőművészeti ki­állításon nívódíjat kapott. Művei asszociatív erejében rejlik igazi alkotói értéke; további gondolkodásra ösz­tönzi a szemlélőt. Fodor Istvánná — aki a megyei tárlaton különdíjat kapott — népi ihletésű ke­rámiái, kisplasztikái arról ta­núskodnak, hogy alkotójuk biztos kézzel, jó érzékkel bá­nik az agyaggal. Az elmúlt évek során a tányérfestéstől a kisplasztikáig szép és gaz­dag ívű pályát járt végig az amatőrcsoport helyi vezető­je. E műfajban dolgozik Domszky Katalin és Dudok Sándorné is. Mizsák László akvarelljei és olajképei kö­zül a Téli táj című olajkép emelkedik ki. Butkai Gyula olajfestményeket állított ki. Érdekesek Hídvégi József bőrdíszművestárgyai. Az ovális tükör kivételével va­lamennyi népművészeti ihle­tésű. A tárgyak arról győzik meg a szemlélőt, hogy alko­tójuk magas fokon űzi a mesterséget. Majcher Tamás tusrajzát és Bantus Aladár rézkarcát és fafaragásait lát­hatják még az érdeklődők, valamint Jakab Gábor fény- képszerű portréit. Az amatőrködés hobbi, de több is annál — az önmeg­valósulás, az önkifejezés sa­játos formája. A kiállítás május 9-ig te­kinthető meg a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban. (szenográdi) Madáchról Gyarmaton Madách Imre fő műve, Az ember tragédiája című drá­mai költemény újabb, s ez­úttal kritikai kiadásának szöveggondozási tapasztala­tairól tart előadást pénteken délután fél háromtól Keré- nyi Ferenc irodalomtörténész, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban. Az érdeklődéssel várt előadást, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Nógrád megyei ta­gozatának tagjai és az érdek­lődők részére rendezik meg. LAPRÓL­LAPRA Izgalmas olvasmánynak ígérkezik a Szovjet Iroda­lom áprilisi számában Jeli- zaveta Drabkina visszaemlé­kezése a „Töprengések Gor- kiban”. Lenin utolsó éveit idézi fel, egészen haláláig. Vlagyimir Iljics közeli mun­katársainak, családtagjainak, olvasóinak feljegyzéseire is hivatkozva, olyan témákat tárgyal, mint Lenin politikai végrendeleteként ismert le­velei, vélekedése Sztálinról, a „grúz kérdésről”, a kül­kereskedelmi monopólium­ról. Az írásból nemcsak a politikus államférfi, hanem az ember jelleme is megis­merhető. A sok egyéb érdekes írás mellett még kiemelhető: a több mint egy évtizede el­hunyt, immár világhírű szov­jet színész és előadóművész, Viszockij verseiből közöl egy csokorravalót a folyóirat — más, ugyancsak róla szóló írásokkal, emlékezésekkel együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents