Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.10: A hét zeneműve de Falla: Rövid élet 9.40: A hét költője: Csanádi Imre 9.50: Óvodások dalkincse 10.05: Nyitnikék 10.35: Fábián Éva és a Kala­majka együttes felvé­teleiből 11.01: „Issza Bebek jó borát. . . ” 11.21: A Semmelweis kórus énekel. 11.36: A Balogh család Veres Péter regénye folytatásokban (XXVII 16. rész) 12.45: Utak, ösvények 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Kisasszonynap 14.37: Kováts Kolos operett­dalokat énekel 15.00: Szépirodalmi figyelő 15.30: Kóruspódium 16.05: Hangoló 17.00: Eco-mix 17.30: Hegedűszó VI/6. rész 17.55: Népdalok 19.15: „Politikai nyilvánosság vagy balhitek”. Meditáció a fiatal Marx publicisztikájáról 19.50: Rádiókabaré 21.05: Közvetlen kapcsolat — a gyerek- és diák- étkeztetésről. 21.30: Első kézből 22.00: Hírvilág 22.30: Archívumok mélyéről 23.45: Kovács Barna gitározik 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Nótacsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: A lipcsei rádió fúvós­zenekarának felvételeiből 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Berki László népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Virágénekek- népdalok 19.30: Spcrtvilág 20.03: Újdonságainkból 20.30: Érzelmek iskolája 21.05: Vaszary Gábor meséli Ketten Párizs ellen 22.05: Rockújság 23.10: örökzöld filmmelódiák MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn es­te. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. — El szeretném mon­dani. Gyarmati Béla jegyzete. Közben: 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és müsorelő- zetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti tévéstúdiók — Budapest — Pécs — Szeged BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.50: A nap eseményei pár percben 17.00: Iránytű. Katonák műsora 17.50: A rendőrség nyomoz 17.55: Bratislavai magazin 18.20: Esti mese 18.30: Tévéfórum 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: A hatodik mondat. 21.35: Sporttükör 22.35: Élet a Gullmar- fjordban. 23.05: Hírek _ 2. MŰSOR: 16.30: Hirek 16.35: Iskolatévé 17.00: A 21. emelet adása. Ifjúsági műsor. 17.20: Senki hőse. Angol filmsorozat 6. rész. 17.45: Marx és Engels életéből. NDK-tévéfilmsorozat 1. rész 18.30: A hét eseményei ma­gyar nyelven 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Város a fejünk felett. Feliratos szovjet tv- film. 4. rész. 21.15: Az érsekújvári pantomimszínház. Dokumentumfilm 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Irodalmi műsor 22.50: Allónaptár. Tv-jelenet. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Hupikék törpikék és a csodafurulya. Színes, szink­ronizált belga rajzfilm. Há­romnegyed 6 és 8-tól: A boly­gó neve: Halál (16). Színes, szinkronizált amerikai fan­tasztikus kalandfilm. — Ka­mara: Kiáltás és kiáltás. Szí­nes magyar film. — Kohász: Feltámad a Vadnyugat! Szí­nes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Zagy vapálf alva: Az utolsó csillagharcos. Szinkronizált USA »fantasztikus krimi. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Rigócsőr királyfi. Szi- nes, szinkronizált csehszlovák ifjúsági film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Tüske a köröm alatt. Színes magyar film. FILM­MÚZEUM: Háromnegyed 6- tól: Nyugtalan szív. Angol film. — Kisterenyei Petőfi: Hintőpor. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Bátony- terenyei Petőfi: Csók anyu! Színes magyar film. — Pász­tói Mátra: Csak 5-től: Oni- masza I—II. (16). Színes ja­pán film. — Szécsényi Rákó­czi: Rendőrtörténet. Szines, akciódús, hongkongi kaland­film. — Karancslapujtö: Hair. Szines, látványos, zenés ame­rikai film. — Jobbágyi: Csók anyu! Szines magyar film. — Nagyidé: Iskolamozi: Ivankó és a varjúcár. — Érsekvad- kert: BMX-banditák. Színes, szinkronizált, látványos auszt­rál kalandfilm. Alkalmazott grafikai biennale „Rajz” címmel vasárnap Békéscsabán, a Munkácsy Miihály Múzeumban meg­nyílt a 6. országos alkalma­zott grafikai biennálé. Fődí­jat három művész kapott: Molnár Kálmán a Művelő­dési Minisztérium, Poszpi- sek Márta Békés megye, Árendás József pedig Békés­csaba Város Tanácsának 20—20 ezer forintos nagydí­ját nyerte el. öten vehettek át különdíjat: Szilvásy Nán­dor a Magyar Népköztársa­ság Művészeti Alapjának, Kiss István a Magyar Kép­ző- és Iparművészeti Lek­torátusnak, Antal Pál a Ma­gyar Reklámszövetségnek, Pócs Péter a Magyar Hirde­tőnek. Kulinyi István grafi­kusművész a Szakszerveze­tek Békés Megyei Tanácsá­nak különdíját kapta meg. A Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetsége által alapított, munkásságért já­ró „Konecsni György-díjat” első alkalommal a csabai biennálén adták át, s azt Gál Mátyás grafikusművész­nek ítélte a szövetség szak­osztálya. Baranya megye és Pécs város iparosai, vállalkozói egy szép, .patinás épületben .helyezhették el képviseleti szervei­ket. Az Iparosháznak elnevezett épületben helyet kaptak műhelyek, üzletek és egy hangulatos vendéglő is. (MTI-fotó: — Kálmándy Ferenc) NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. Májusi színházi dümping Már-már berzenkedés nél­kül hozzászoktunk, hogy a salgótarjáni színházi évad nem az eltervezett és meg­hirdetett rend szerint va­lósul meg. Most is — ha­sonlóan a korábbi évekhez — bizonyos előadások helyett másokat kapnak a József Attila Művelődési Központ bérletesei, s az időpontok is megváltoznak. Hónapok óta nem volt színházi előadás a művelő­dési központban, míg hir­telen májusban féltucat­nyinál is több lesz. Ma — hétfő — délután és este a diák- és nyugdíjas-, illetve a József Attila-bérletben az egri Gárdonyi Géza Szín­ház mutatja be Bemard Shaw Pygmalion című szín­művét a meghívott színházi szakember, Szőke István rendezésében. Szőke ven­dégművészeknek adott két főszerepet is: Fráter Kata alakítja Liza Doolittle kis­asszonyt, Bregyán Péter Pickering ezredest. A hét csütörtöki bemutatója egy új zemés, magyar játék, a Rákóczi tér, amelynek szö­vegét Schwajda György, ze­néjét Döme Zsolt írta. Az előadást Csizmadia Tibor rendezte. A pikáns, szatiri­kus történet fontosabb sze­repeiben a szolnoki színház, jól ismert színészeit láthat­juk: Koós Olgát, Bajcsay Máriát, Sztérek Andreát, Egri Mártát, Roczkó Zsuzsát, Sebestyén Évát, Győry Fran­ciskát, Dobák Lajost, Mucsi Zoltánt. Május 25-én szintén két előadásban kerül közönség elé a győri Kisfaludi Szín­ház produkciójában Ter- sánszky Józsi Jenő Kakuk Marcijának története. A ze­nés színpadi változatot meg­hívott rendezőként Szegvári Menyhért rendezte. A cím­szerepet Miszlay István játsz- sza. Partnerei — többek kö­zött — Kiss Bazsa, Baranyai Ibolya, Gyöngyössy Katalin, Pa fass y Tibor és Áts Gyula. A Rock Színház egy régi sikerével. Webber—Rice— Miklós Tibor Evita című musicaljével május 30-án szerepel a József Attila Mű­velődési Központ színpadán. A főszerepekben Kováts Kriszta, Homonyik Sándor, Sasvári Sándor, Vikidéi Gyula és Nagy Anikó lát­ható. Az előadást Katona Imre rendezte. Pűul McCartney- lemez Moszkvában Lemezalbumot ad ki a Szovjetunióban Paul McCart­ney a Melodija vállalattal kötött szerződés alapján. A Beatles zenekar volt tagjának a múlt év szep­temberében támadt az az ötlete, hogy 13 klasszikus rockszámból álló albumot készítsen a Szovjetunióban. Az énekes-zeneszerző el­mondta a TASZSZ tudósí­tójának, hogy „régi idők hangulatát” akarta felidézni és olyan technikai körül­mények között kívánt le­mezt készíteni, mint pályá­jának kezdetén. Bonyolult elektronikus berendezések nélküli stúdiót keresett hat társával és az itt játszott számokat vette föl az új le­mezre, amelyet októbertől fognak értékesíteni a szov­jet piacon mérsékelt áron. Mint mondta, a lemezt aján­déknak szánja a Beatles ze­néjéért rajongó szovjet kö­zönségnek. Egy előadóművész képei Kiállítás a kábelgyárban Szép hagyomány, valódi rang, több értelemben is, ki­állítóként Balassagyarmaton a kábelgyári munkások, mű­szakiak elé lépni. Gyári — amúgy nagyon is megfelelő — keretek között jó tíz év­vel ezelőtt nyílt az első tár­lat, s a rangot tulajdonkép­pen az eddig itt szereplő mű­vészek is adják a mindenko­ri vendégnek. Rang azért is, mert bár a művészet mindig törekszik az emelkedettségre — célja más nem lehet, minthogy értsék, elfogadják azok, akiknek, akikért ké­szülnek a művek. Itt a város egyik legjelentősebb számú és súlyú (társadalmi érte­lemben) közönségével talál­kozik a művész és alkotása. A megmérettetés, megértés színtere is ez a hely. Csikász Istvánról tudható, hogy miközben hivatása ré­vén — a városi családi inté­zet vezetője, előadóművész — kötődik szinte személy szerint mindenkihez, aki a város falain belül él, dolgo­zik, lakik — erre a kábelgyá­ri kiállításra úgy érkezett, mint aki pontosan tudja; a befogadás emberi értékeit csak az érheti el, aki min­den igazi közösséget tisztei, aki bizonyítja ezer módon ragaszkodását a közösséghez. Tud szólni emberi hangon másokhoz. Az érdeklődés, amely a kiállítás nyitását kísérte ily módon nagyon is érthető. A város félig-meddig hivatalo­san is érdeklődött a nagy­számú grafika és a külön fa­lat betöltő akvarellek iránt, mert bár a sokoldalúság „örök jelzője” Csikász Ist­vánnak — a most kiállított anyag, több évtized termése szinte mindenkit meglepett. Diákként jó harmincöt évvel ezelőtt szerepelt grafikája egy kiállításon. Zalaszentgrö- ton volt az első önálló kis tárlata nagyon-nagyon régen. Az egyetemen restaurátor szakon végzett, professzora az a Baky Győző volt, aki majd húsz évig dolgozott fő­restaurátorként azt megelő­zően a párizsi Lowure-ban. A kábelgyári kiállítás ké­peiről talán megbocsáthatóan mégsem Baky professzor jut az eszünkbe. Valamennyi grafikai lapon felfedezhető egy sajátos, barokkosán zsú­folt belső világot megélő em­ber részletező közlésvilága közös dolgainkról. A versíró, versmondó Csikász István többletmondanivalóit kifeje­ző „képversei” méltán talál­koznak a néző gondolataival, érzéseivel, véleményével. A belső, szenvedélyes hangú közlések hiába egyéniek, leg­főbb ügyeinket érintik. A szerelmet, a szabadságot, a hatalom kérdését, a humánu­mot elnyomó újvilági zajokat, az életet felemelő vagy nyo­morító emberi „elemeket”. Sok a görög indíttatású té­ma a grafikai lapokon, mert alkotójuk azt vallja: a régie­ket csak technikailag múl­hatjuk felül (s nem is biztos, hogy csupán ezért érdemes). Az ókori ember úgyszólván mindent tudott a világról és mindent meg is tudott fogal­mazni róla. Az etalon, a mérce évezredek óta kipró­bált valami. Érték. Minden­féle „divatos” válság nélkü­li szint, humánum, ami nél­kül minden csak tévelygés vagy anarchia. A Dzsingisz kán és a Go­nosz király történelmi ihle­tésében kelet és nyugat ke­gyetlensége. s közöttük fe­szül a gondolat fonala; mi itt Közép-Kelet-Európa egyik kis medencéiében valódi cso­da, hogy élünk, létezünk. Pilinszky emlékezetében há­borús emlék a bombázások alatt szülő asszonyról — mindannyiunk szenvedése visszamenően is. József Atti­la, Radnóti Miklós emléke­zete azok a többletek, ame­lyek lírájuk legteljesebb köz­vetítésével sem mondhatók el egy másban is tehetséget őrző előadóművésznek. Az akvarellekben egy má­sik, bensőbb-egyénibb hangú ember szólal meg. Az ember által érintett és az érintet­lenül hagyott természet ta­lálkozásaiban a csend van uralmon. És a harmónia. Tel­jesnek mondható szakmai tú- dás segíti ezeket a nagyon szép akvarelleket a, megva­lósulás útjaira. Más ember, más hang — mégis közössé­gi. Másokat hangol a harmó­niára, de legalább a hiányá­nak felismerésére. Ne rohanj örökké. Állj meg, hallgasd a szél mozgását, nézd a fény sugarait. A Szilvást Magyar- nándor felől, lépj az őrhal­mi őszbe, lazíts izmaid húr­feszes tartásán. Vedd észre egyszer a hugyagi dombokat, közöttük ott áll ma is a Bur- jas tanya, nézz a szlovák­gyarmati „hegyecskékre”, em­lékezz a régi szőlőkre, gyar­mati borokra. Endrefalva előtt a vöröslő ég aljára „holnap nagy szél lesz... ” Rippl-Rónainak volt egy képe Róma hegyi házáról. „Közeleg a vihar, Schlésin- geréknél már esik. .. ” Mind­ez mást is jelent képi epi­kánál (a szomszéd ugyan halhatatlanná vált ezáltal). Valami érvényeset kell mon­dani a világról. S az sem baj, ha más is mondta. Fel­adni sohasem lehet. Monda­ni valamit szavakkal, sorok­kal, gesztusokkal. T. Pataki László Újra éled a „d A IV. nemzetközi dixielandtalálkozó elé... A Tarjáni tavasz esemény- füzérének kétségtelenül csúcspontja lesz a május 13-án és 14-én megrende­zendő IV. nemzetközi dixie­landtalálkozó. Kedvcsiná­lásnak sem voltunk híján, hiszen április 11-én lépett fel először Salgótarjánban a tíztagú Budapest Ragtime Band, nagy sikert aratva délutáni koncertjükön 1200 diák körében, majd este a Karancs Szálló éttermét varázsolták át „dixie-kocs- mává”. A múlt héten pedig az ózdi Lucky Boys látoga­tott el hozzánk, s szólt vér­pezsdítő muzsikájuk a Bor­sodi söröző teraszán. Velük még május 7-én is találkoz­hatunk — először a Borsodi, majd az Urpin- söröző előtt. — Véletlen, vagy tudatos választás volt az időpont kialakítása? — kérdeztük Tóth Csabától, a József At­tila Városi-Megyei Művelő­dési Központ igazgatóhe­lyettesétől. — Valóban gazdag prog­ramot találnak az érdeklő­dők a Tarjáni tavasz ren­dezvénysorozatában. S, hogy a dixie-találkozó lesz a csú­csa, az abból következik, hogy a kulturális és keres­kedelmi események párhu­zamosan futnak, így erősí­tik egymást, azaz több em­bert vonzanak. A sorozat­nak egyébként a gerincét a Tavaszi vendégvárás Palóc­földön, a Tarjáni ifjúsági napok és az Express-hetek Nógrádban című proramok jelentik. — Idén kiket sikerült megnyerni e rangos zenei találkozó részvevőiként? — Azzal kell kezdenem: ki nem jön, ugyanis a sváj­ci együttesse] nem tudtunk közösen megfelelő időpontot kialakítani, de ígéretük sze­rint jövőre pótolják a „mu­lasztást”. Helyettük a prá­gai Classic Jazz Collegium játszik, s ha belegondolunk, Prága neve nem is cseng rosszul a jazzrajongók tá­borában. Az első napon, pénteken rajtuk kívül szín­padra lép a Budapest Rag­time Band és az ugyancsak budapesti Oldsmobil zene­kar. Az éjjeli jam sessionon valamennyien fellépnek. Szombaton éjfél után a Mol­nár Dixieland Band lesz a házigazda, előtte természe­tesen az esti műsorban is fellépnek a jól ismert zené­szek. Utánuk hallhatjuk a furcsa felállású, rigai Retro Oldtimers Bandet: tubán, dobon, bendzsón és klarinéton szólaltatják meg a század­elő amerikai stílusú muzsi­káit. Ruth Homann és ze­nekara, a Jazz Collegium az NDK-ból, Berlinből ér­kezik. E város szintén a jazz szerelmeseinek „Mek­kája”. Szóló a tavalyi találko­zón (Bencze Péter felvétele) — Hallhatnánk néhány szót a rendezésről ? — A műsort a szinte már „hazajáró” Berki Tamás ve­zeti. Áraink a tavalyihoz képest nem emelkedtek, s talán érdekli a fiatalokat, hogy 300 forintos áron — korlátozott számban — bér­letet is kibocsátunk. Vala­mennyi koncertre a jegyek a négyszáz forintot sem érik el. S, jó, ha tudják: jegyeink belépésre jogosítanak a Nógrádi Sándor Múzeumba is. A dixie-találkozó kapcsán rejtvényt indítunk, amelynek szövegét a NÓGRÁD-ban találják meg, a május 7-i számban. A 11-i lapban pe­dig a nyerteseket ismertet­jük. — Lesz-e ismét vasárnapi térzene? — Természetesen lesz, s ezen az ózdi Lucky Boys ze­nekar Szolgáltatja a mu­zsikát. Róluk ugyan már esett szó, de azt kevesen tudják, hogy a Benkó Di­xieland Band előzenekara- ként szerepelnek. S. ha már Benkóék is szóba kerültek, elmondom, hogy elképzelése­ink szerint a jövő évi talál­kozón ők is vendégeink lesz­nek. (németh)

Next

/
Thumbnails
Contents