Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-02 / 103. szám
I NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. Akiről beszélnek tTCtCt r Ut az ezer tó országába Kézről kézre adták az •útikönyveket, rojtosra kopott a világtérkép is. Azt a lapot nézegették a legtöbbször a gyerekek, amelyen ezer meg ezer kék pontocska, egy ország határain belül, a tavakat jelöli; Finnországot gyakran nevezik az ezer tó országának. — Három éve fűzi baráti kapcsolat intézményünket a finnországi Vantaa város Kaivokselani általános iskolájához — tudatja Szilágyi László, a salgótarjáni Lovász József Általános Iskola tanára. — Hosszú volna sorolni, ki mindenkinek és mi mindennek köszönhetően ké-, szül most iskolánk kórusa oda.. . Salgótarján és Vantaa város kapcsolatának évtizedes múltja van. A két oktatási inézmény barátkozása is ezt erősíti. A levélváltások, a kölcsönös érdeklődés egymás élete, munkája iránt tavaly óta még élénkebbé váltak. A finn iskola diákjai látogattak akkor Salgótarjánba, s egyhetes itt-tar- tózkodásuk erősbítette a barátság szálait. — A zenei tagozat harminckét fős kórusa kel útra május harmadikén viszont- látogatásra — mondja a gyerekek felkészítő tanára, kórusvezetője. — Érthető a nagy izgalom, hiszen a diákok tudják, , nem csak az iskolát kell képviselniük, hanem szereplésükkel, fellépéseikkel arról is számot kell adniuk, hogy Bartók és Kodály hazájában milyen fokon művelik a kórusművészetet. Hangversenyt adnak iskolákban, óvodákban és külön e célra épült hangversenyházban; kórusműveket tolmácsolnak magyar és európai szerzőktől, népdalokat mutatnak be. Sokoldalú képességüket bizonyítja, hogy a dalosok, az éneklés mellett hangszeres zenei tudásukból és tánctehetségükből is ízelítőt adnak a finn közönségnek. — Klasszikus és kortárs szerzők mellett finn kórusművel is készülnek tanulóink, és — mondhatom — örömmel, hiszen amikor a finnek itt jártak — legutóbb a Finnair férfikar adott hangversenyt a városban, tagjai várnak bennünket —, megtetszett a diákoknak azok egyik legnépszerűbb darabja, Facius Finn dala. Ezt a vendéglátók iránti tisztelet jeleként tűztük műsorra. S mint Szilágyi László mondja kuriózummal is számolhatnak a magyar pajtások. Egyik hangversenyükön ugyanis jelén lesz Karai József zeneszerző is, akinek Űj regösének című művével — Nagy László verse ihlette — állnak pódiumra. A tanár búcsúzik, a gyerekek még egy utolsó főpróbát tartanak indulás előtt. Az iskolai folyosó csendjében csengő dallamok szállnak: „Adjon az Isten szerencsét, / szerelmet, forró kemencét. ..” Mi sem kívánhatunk többet a barátság kis követeinek. Tuza Katalin Egy ügyfél panaszai „Bocsánat a zavarásért..." Előszó: Balassagyarmat kereskedőváros (volt?). A panaszos kopogtat a szerkesztőségben, majd előadja az esetet: — Szerda reggel bementem a Javkar balassagyarmati kirendeltségére, mert elromlott a fiam kazettás magnója, s mindenkitől csak jót hallottam az itteni szerelőktől. Köszöntem. Válasz, semmi. Köszöntem kicsit hangosabban, ismét semmi. A helyiségben két hölgy és két „úr”, számlák, bizonylatok, munkalapok fölött görnyedve. A szó szoros értelmében ki sem látszottak a papírokból, illetve ki sem néztek belőle. Kicsit zavartan álldogáltam, kezemben a beteg készülékkel. Folyt a diskurzus: ki hogyan adminisztrálja a tévéket, mosógépeket, egyebeket. Igazából ez engem nagyon nem érdekelt, de kényszerűségből hallgattam egy darabig. Aztán kikukkantottam az ajtóra hátha még nincsenek is nyitva. A táblán ez állt: 7.30- tól. Már nyolc óra volt. Közben megélénkült az élet. Kék köpenyes szerelők — gondolom — ki-be. Még mindig a kutya sem szólt hozzám, mondhatni észre sem vették, hogy valami szerény kis ügyfél ott ácsorog jó pár perce az üzletben. Kezdtem elszégyellni magam. Ezeknek itt rettentően sok dolguk van, hiszen megannyi számla, papír vár elintézésre. Hiszen ez a dolguk! (?) Természetes?, hogy egy javító-karbantartó vállalatnál munkaidőben a papírok intézésével foglalkoznak a szerelők. Szégyenem addig erősödött, hogy zavartan sarkon fordultam, és kiballagtam nagy halkan az üzletből. Az ajtóból még csöndben visszaszóltam: — Bocsánat a zavarásért! Viszontlátásra !” Lejegyezte: (hlavay) Országos monodrámaszemle Szombaton Gyöngyösön gálaműsorral befejeződött a harmadik országos monodrámaszemle. Az egyhetes rendezvénysorozaton a József Attila Színház, a Budapesti Játékszín, a Fővárosi Operett Színház, a Thalia Stúdió, a Korona Pódium, illetve az egri, a nyíregyházi, a kecskeméti és a pécsi színházak művészei léptek fel. A rendezők hat nívódíjat osztottak ki. Ilyen elismerésben részesült Koszta Gabriella (Pécs), Molnár Erika (Nyíregyháza), Csendes László (Eger), Bánffy György (József Attila Színház), Hegedűs D. Géza (Korona Pódium), Gáspár Sándor (Budapesti Játékszín). (MTI) Megjelent a Magyar Statisztikai Zsebkönyv Megjelent a Magyar Statisztikai Zsebkönyv. A KSH összefoglaló adatai szerint az ország népessége ez év január 1-jén 10 millió 604 ezer volt, 109 ezerrel kevesebb, mint 1981-ben, amikor is századunkban a legtöbben éltek az ország jelenlegi területén. Az aktív keresők száma tavaly 4 885 200 volt, a legnagyobb réteg változatlanul munkásság, bár számaránya az utóbbi években csökkent a szellemi foglalkozásúak javára. A munka- vállalóknak 38,2 százaléka dolgozik az iparban és az építőiparban, 19,3 százaléka a mező- és erdőgazdálkodásban, 12,5 százaléka egészségügyi, szociális és kulturális területen, s ezt követi a kereskedelem, itt tevékény- kedik a dolgozók 10,5 százaléka. A népesedési adatok szerint a nők születéskor várható élettartama a legutóbbi években is egyenletesen emelkedett, immár több mint 73 év, a férfiaké azonban 1970 óta 66,3 évről 65,3 évre csökkent. Évről évre kevesebb a házasságkötés és több a válás. A lakosság fogyasztásáról szóló fejezetből az tűnik ki, hogy húsfélékből és halból az ország lakói a csecsemőket is beleértve személyenként átlagosan 79 kilót fogyasztottak tavaly, 1 kiló 30 dekával kevesebbet, mint a megelőző évben. A tej- és tejtermékek fogyasztása fejenként 6 kilóval növekedett 184-ről 190 kilogrammra. A tojásfogyasztás némileg csökkent, a zsiradékoké 2 kilóval nőtt, s az egy évvel korábbinál valamivel több liszt, rizs és cukor fogyott tavaly. Az élvezeti cikkek közül kávéból a korább; évnél valamivel kevesebb, 2,8 kilogramm, borból ugyancsak kevesebb, 22 liter jutott egy lakosra, a sörfogyasztás nem sokat változott, megközelíti az egy főre jutó 100 litert egy év alatt. Az égetett szeszes italok fogyasztása valamelyest csökkent, igaz 1986-ról 1987-re mindössze fejenként 1,2 literrel. Ugyancsak mérséklődött valamelyest a dohányfogyasztás is. A háztartások fokozott gépesítését jelzi, hogy 100 háztartásra már 111 hűtőgép, ebből 12 fagyasztógép, 100 mosógép — ebből 23 automata — 81 centrifuga, 87 porszívó, 39 személygépkocsi, 18 motorkerékpár, 163 rádió, 116 televízió és 55 magnetofon jut. A motorkerékpárokat kivéve valamennyi tartós fogyasztási cikkből jelentősen több van a lakosság birtokában mint az elmúlt esztendőkben. „Á divatot kell fejleszteni" A Budapesti Harisnyagyár bátonyterenyei Kereskedők Áruháza előtt egyre sűrűbben fékeznek a harisnyákat szállító , teherjárművek. A látványt az áruház vezetője, Tóth Aladár számadatokkal erősíti meg. — Amíg tavaly, az első negyedévben 10 millió forint értékben forgalmaztunk, addig az idén túlléptük a 15 millió forintot is. Bővült a termelés, központi üzemünk új japán gépparkkal gyarapodott, de emellett kínálatunk palettája is színesedett. Az áruházvezető utolsó szavai kíséreteként mintákat mutat, amelyek valóban pa- lettaszerűen vannak elhelyezve egy lapozható füzetben. — Milyen áruik forgási se- bessége? — Egy héten a főbb fogyó cikkekből kétszer is cserélődik az áru, épp ezért havonta végzünk készletfelmérést. — Kik a vásárlóik? — Közületek, magánkereskedők. Hogy néhányat név szerint is említsek: a miskolci Centrum, a salgótarjáni Pécskő Ozletház és a Heves megyei Duett Cipőáruház. — A forgalmazási érték látványos felfutásában milyen szerepük van önöknek, — A divatot kell fejleszteni. Nemcsak a harisnyadivatot, hanem a szoknya- és cipődivatot is figyelembe kell venni. A kereskedő-áruházak vezetői (négyen vannak az Egy héten kétszer cserélődik fáz áru a Budapesti Harisnyagyár bátonyterenyei Kereskedők Áruházában. (Fotó: Bencze) országban) beleszólhatnak a termelészervezésbe, hasznos tanácsokkal szolgálhatunk a fővárosi gyárnak. — Jelenleg mi a divat- szín harisnyában? — Egyértelműen a fekete. — b. — HÉT várható eseményei Hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsának nemzeti zászlaját adják át Salgótarjánban; kisiparos fiatalok megyei béke-barátság találkozója lesz Pásztón. Kedden a Maigyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának felolvasóülését rendezik meg Salgótarjánban. Szerdán ünnepséget tartanak a Madách Imre Gimnázium fennállásának 65. évfordulója alkalmából Salgótarjánban; a Hazafias Népfront Országos Tanácsának nemzeti zászlaját adják át Tar községben. Csütörtökön KISZÖV-küldöttgyűlés lesz Salgótarjánban. Pénteken Csemniczky Zoltán szobrászművész kiállítását nyitják meg Balassagyarmaton, a Horváth Endre Galériában; MHSZ—HNF—KISZ összetett honvédelmi verseny Rétságon. Szombaton Balázs Ágnes Liszt-díjas zeneszerző, érdemes művész szerzői estjét tartják Balassagyarmaton; országos rejtvényfejtő-csapatverseny Salgótarjániban; Salgótarjánban ünnepséget rendeznek a vöröskeresztes világnap és a győzelem napja alkalmából; győzelemnapi találkozó lesz Pásztón, béketúra Berkenyén; nemzetiségi úttörő-találkozót szerveznek Nézsán; tudományos-technikai kulturális szemle zajlik a salgótarjáni Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Házban; kommunista műszakot tartanak a Nógrádi Szénbányáknál. Vasárnap családi futóversenyt szerveznek Szécsény- től Rimócig; a Szocialista népért országos MHSZ-ve- télkedő Nógrád megyei döntője Salgótarjánban; futóversenyt rendeznek Salgótarján—Karancsberény között a győzelem napja alkalmából. A bujáki erdészet keselyréti icsemetéskertjében 5 ezer darab kis nyírfát ültetnek, hogy pár év múlva megerősödve kerüljenek ki az erdőkbe, kertekbe. — bp — Munkában Földi jelentés Sokáig úgy látszott, az április nem kedvez majd a mezőgazdasági munkálatoknak. A hónap közepétől kezdődően azonban az időjárás fokozatosan megenyhült, az esőzésektől addig megközelíthetetlen termőföldeket szinte azonnal ellepték a munkagépek és az emberek. Aki tehette, az mind kint volt a „birtokon” az elmúlt héten. Természetesen a hét végén is. Mintha semmi nem változott volna. Talán tényleg nem. Munka, pénz, munka, pénz... Amíg bírja az ember. Aztán egyszer csak azt veszi észre, hogy: vége. Ilyenkor viszont szó sincs az elmúlásról, hiszen tavasz van, kezdés, teremtés, újjáéledés. .. Ez, így, esetleg csak kevesekben fogalmazódik meg. De rengetegen érzik. Érzik és dolgoznak. Dolgoznak, mert ... többet akarnak... Szécsény után, a Ménespataknak a város felé eső oldalán elterülő földek egy része a Magyarnándori Állami Gazdaság tulajdonában van. Április 23-án, szombaton itt zavartuk meg Pusztai Jánost, a gazdaság dolgozóját, akit a területen folyó munkálatokról kérdeztünk. — Jelenleg a gazdaságiaknak járó illetményföldek burgonyabeültetését végezzük. Ennek a 38 hektárnyi területnek a beültetése folyik. — Volt-e valami fennakadás a munkájukban? — Az időjárás kedvezően alakult a számunkra. Hosz- szabb^ gépmegállást kikényszerítő meghibásodások, szerencsére nem történtek. A kisebb javításokat, alkatrészcseréket — melyekből mindig adódik néhány — helyben végezték el a szerelők. Folyamatosan tudtunk dolgozni. Remélem, így lesz végig. — Mennyibe kerül a dolgozóknak a föld? — Az illetményföld négyzetméteréért 1,30 Ft-ot kell fizetni. Ezért a pénzért a gazdaság gépei felszántják, elboronálják, beültetik, feltöltik, gyomirtózzák és bogarak ellen legalább háromszor bepermetezik a földet, valamint elszállítják a dolgozók lakásáról a vetőburgonyát a vetési területre. Szedés idején pedig kiforgatják, majd hazaszállítják. A dolgozó vásárolja meg a vetőburgonyát és szedi fel a termést. — Ez elég nagy megterhelést jelenthet a gazdaságnak. .. — Valóban. De a gazdaságnak nem a maga közvetlen anyagi haszna a cél, hanem hogy állandó dolgozóit természetben is segítse. A Magyarnándori Állami Gazdaság illetményföldjeinek burgonyával történő beültetése befejeződött. — mag —
