Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-28 / 127. szám
4 NOGRÄD 1988. MÁJUS 28., SZOMBAT Egymásra találnak? Közönség!csen két cserháti faluban Siker volt a Buborékok Újra van színházi előadás Szécsényben A Művelődési Minisztérium széles körű vizsgálódást írt elő a megyei tanácsok művelődési osztályai számára: nézzenek szét a művelődési otthonok háza táján, mérjék fel működésűiket, tegyenek javaslatot a feltételek javítására, és ahol egyáltalán nincs mód erre, ott zárják be az intézményt. De lehet-e érv ellenük az, hogy visszaesett, vagy stagnál a működés, hogy lassabban halad a szekér, mint pár évtizede, vagy esztendeje? —- Pár évvel ezelőtt nagyrészt saját erőből építettük a cserhátsurányi művelődési házat. A lakosság társadalmi munkájának értéke sem fillérekkel járult hozzá elkészültéhez. Amint Heren- csénvben sem, amikor tavaly sort kerítettünk az ottani klubkönyvtár felújítására — sorolja Fazekas János cserhátsurányi tanács- titkár, és még hozzáteszi: — Kell ennél több bizonyság arról, hogy igény van a köz- művelődés helyi intézményeire?! Aztán a költségvetést mutatja, amelyből kiderül: idén is — bár mondja, a reálérték nem azonos a múltbelivel — hatszázezer forint jut közművelődésre. Ebben természetesen bennfoglalta' tik a fenntartás emelkedő összege is, amely mostanra egyharmadnál nagyobb részt visz a kasszából. De a fenntartók a szűkös körülmények között is találnak utat arra, hogy ha kevesebbel is mint szeretnék, ezen felül is hozzájáruljanak a működtetéssel járó terhek csökkentéséhez, s ezzel arányosan a tartalmi munka emelkedéséhez. Csak egyetlen példa a mikéntre: Herencsényben, a társközségben a mozi látogatottsága — mint megany- nyi helyen a megyében — indokolttá tette volna a megszüntetést. Erre mégsem került sor, mert a tanács nem kér terembérleti díjat a moziüzemi vállalattól, és lemond a fűtésért járó bevételről is. — Azonos rangú településnek tekintjük Herencsénvt is. Nem akarjuk, hogy azt érezzék az ott lakók őket megrövidítettük... Egymás szájából veszik a szót a herencsényi asszonyok, amikor a tetszetős falusi boltban arról kérdezősködöm, olyan gazdag-e a kulturális kínálat a községben, mint aminő az áruválaszték az üzletben, s ha igen. ugyanolyan ..vevök"-e arra is, mint a boltbeli portékákra ? — Bálok voltak idén, cirkuszi előadás, nemrégiben pedig szövetkezeti, falu- és takarékszövetkezeti gyűlést tartottunk a klubkönyvtárban — summáza Petrovecz Lászlóné. áfész-felvásárló. A bénztárgéonél ülő Kiss Mihálvné folytatja: — Moziba is mehet minden héten aki szereti a filmet, s kétszer nyitva a könyvtár annak, aki olvasnivalót keres. Rendszeresen játszóházi foglalkozásokon Kastélymúzeumok látogatásakor mindig különleges é'mény az ..Ősök termé”-nek megtekintése. Elvonul előttünk például a főúri családok emelkedésének története, politikusok. katonák, egyháznagvok személyéhez kapcsolódva megelevenedik a múl: közismert vagy éppen Fazekas János vb-titkár: Segítettek az emberek, mert kellett nekik az intézmény! Muri András népművelő: A fiatalok érdeklődőbbek. Kiss Mihályné: A gyerekek több rendezvényt szeretnének. .. (Fotó: Bencze Péter) szórakozhatnak a gyerekek, de több rendezvény kellene nekik. Tudom — nekem is kettő van —, ők több mindenre „vevők” lennének, mi szülők pedig szívesen fizetnénk az árát, tudva azt, hogy értelmesen töltik el idejüket. Bár egyre nő a színházi belépők éra, a körzeti művelődési ház igazgatója, Muri András ekként vélekedik: — Az évi hat felnőtteknek és a nyolc gyerekeknek szóló előadásról nem mondtunk le ez évben. Hogy jövőre mi lesz, az az árak alakulásától függ, de a gyermekek előadásait művelődéspolitikai megfontolásokból is megtartjuk. Meg aztán ők tényleg érdeklődők, tele velük az ez idő tájt feledésbe merült eseményei. Főúri galériák, családi arcképek a magyar történelmi képcsarnokból címmel az idei tavaszi fesztivál eseményeként nyílt meg három országos intézmény. a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum együttműködésével intézmény egyegy alkalommal. Ha szükséges, inkább a felnőttek előadásszámát csökkentjük, hiszen ők jobban el tudnak menni máshová is, ha idejük engedi. A termelőszövetkezet színház- bérleteivel például. Tavaly százötvenen éltek a lehetőséggel. A művelődési otthon tevékenységét itt is a folyamatosan változó, differenciálódó igényekhez próbálják igazítani, amelyek új tevékenységformákat, szolgáltatásokat hívnak életre. Fotó-, KRESZ- és ifjúsági klub, citeraszakkör, játszóház, aztán a közhasznú tanfolyamok sora jelzi a változást. A valóságos érdekviszonyokhoz igazodva alakultak ezek a művelődési közösségek, s a tevékenységformák úgy látszik, újabb rétegeket tudnak megnyerni és bevonni Herencsényben a klubkönyvtári, Cserhátsurányban a művelődési otthoni közművelődésbe. Viszonylag gyenge — s ez nem meglepő, ismerve az erre vonatkozó országos statisztikát — az intézmények vonzása a lakosság középkorú rétegeire. — Sok munkát ad ma is faluhelyütt az állattartás, a föld munkaidőn túl is mindenkinek, hiszen ki ne keresné a boldogulás, az előrébb jutás útját? — mondja Majdán Istvánná boltvezető, s a többieket kérdezve a közelmúltat idézi: — Emlékeztek még, amikor a helyi pávakör lépett színpadra a kultúrban? Be sem fértek az emberek. Hasonló' rendezvényeket mostanában is szívesen látnánk, főként telente, amikor a háztáji tennivalók szusszanásnyi időt adnak a felnőtteknek. Az ajtó mellett somolygó férfiak — a termelőszövetkezet tízóraiért betérő dolgozói — bólogatnak a hallottakra, igazat adva az asz- szonyoknak. A fentiekből talán nem csak az derül ki, hogy az intézményi kínálat nem minden esetben találkozik az elvárásokkal a legjobb szándékok mellett sem, hanem az is, hogy jobbára csak — és még mindig — az úgynevezett nagyrendezvényeket tekintik kulturális programnak. Pedig meglepően nagy az igény mindkét település lakossága körében példának Okáért az ismeretterjesztő előadások, az utóbbi időben főként az egészségvédelem és -megőrzés témaköre iránt. Csak a múlt évben tizenöt ismeretterjesztő előadás hangzott el. S ha már az előbb egynéhány dolgot a számok tükrében néztünk. miért ne tehetnénk ezúttal is? A két falu lélekszáma alig haladja meg a kétezret, s ha egy-egy előadáson csupán húszán- huszonötén jelennek meg, már az is eléri, vagy bőven meghaladja a lakosság tíz százalékát. S ez a számadat cseppet sem lebecsülendő... Tuza Katalin Budpesten. a Magyar Nemzeti Galériában az a reprezentatív tárlat, amely idén egész nyáron, szeptember 4- ig várja a hazai és a külföldi érdeklődőket. A kiállításhoz tudományos katalógus készült négy bevezető tanulmánnyal és azok német nyelvű rezüméjével. A korábbi években igen élénk volt Szécsény, az egykori járási székely színházi élete. A debreceni, a szolnoki, az országos falujáró színház társulata gyakran szerepelt a településen. Egy-egy évadban 8—10 rangos, színvonalas előadást láthatott a színházkedvelő publikum. Neves színészek léptek fel az ódon művelődési ház színpadán: Soós Imre, Márkus László, akik abban az időben a debreceni Csokonai Színház társulatának tagjai voltak, Ascher Oszkár, Sinkovits Imre... Olyan színházi siker részese lehetett a közönség, mint a Hamlet, a Néma levente, a Fösvény, az Ármány és szerelem... Szécsénvben színházat értő és szerető emberek éltek — és élnek. A Déryné Színház több premier-előadást tartott a jelenlegi városban. Annak idején kétmilliomodik nézője is szé- csényi volt. Pár éve elmaradtak a színházi előadások. Az egyre korszerűsödő színháztechnikának a régi művelődési ház kis színpadtere nem felelt meg. Az emelkedő színházi előadások árát is nehéz Hétköznapi tallózó Furcsa testvérek Volt egyszer, hol nem volt, nem is csak volt, hanem tán van is egy különös testvérpár — kezdődhetne meseszerűen a gondolatfűzés a látszat és lényeg történetéről, különös eseteiről. Náluk furcsább kapcsolatot ritkán formált az idő kiszámíthatatlan szeszélye világunkban. Együtt léteznek ők a dolgokban, az emberi viszonylatokban, de még gondolkodásunk legkülönösebb tartományaiban is. Bőséges alak- változásuk, ellentmondásos, mégis egymást feltételező viszonyúk éppen elegendő ahhoz, hogy létezésüket a nehezen kibogozható titok homálya övezze. A dolgot csak bonyolítja a felismerésük körüli íélreérthe- tőség. Látszat, miként azt a sokat tudó mesemondók hírül adják, a hivalkodó minden tekintetben. Ruházata ékes. ha lehet előretolakszik, viselkedése feltűnő. A szemlélőt könnyen megtéveszti simulékonyságával. közérthetőségével, gyanús egyszerűségével. Az a nyilvánvaló kapcsolat, ami a mindennapi tapasztalások és a mindenkori látszat között érzékelhető bizony megtévesztő, csalfa, az esetek többségében tévútra vezető. A hamis testvérpárja, a lényeg, éppen ellenkezőleg: szerény, hallgatag, visszahúzódó. Megjelenése visszafogott, ezért nehezebb is észrevenni, hiszen a látszat agresszivitása és hivalkodása teljesen háttérbe szorítja őt. Ám a vele való találkozás ha fáradtsá- gosabb, embertpróbálóbb is, mint léha testvérével, mégis megéri. Hiszen olyan útra- valót kaphatunk ezeken az alkalmakon, melyek értéke a tudás, az igazság, a hűség, az alkotás „pénznemeiben” mérhető. Tévút helyett a helyes utat ♦ mutatja ő, felszínes megnyugvás helyett az emberi erőfeszítés édes örömét kapjuk ajándékba tőle. Persze a jó választást segítheti a többi ..furcsa testvérről” szóló történet ismerete: mint ..okról” és „okozatról”, „felszínről” és „mélyről”... Róluk sem ártana meghallgatni ..minden napra egy mesét”. —nos— volt az adott körülmények között kigazdálkodni. Növekedtek az igények tehát, úgy a színészek, mint a nézők körében, s az egyre mostohább körülmények egyik félnek sem feleltek meg. Az új művelődési ház átadásával azonban ismét lehetőség teremtődött arra, hogy felgördüljön a függöny. A mostani rövid színházi évadban többek között olyan előadásokat láthatott a szé- csényi közönség, mint a Háry János. A nadrág, a Tűvétevők, az Én és a kis- öcsém. A Józsefvárosi Színház utolsó, évadzáró bérleti előadása a közelmúltban Csikv Gergely Buborékok című vígjátéka volt. Csiky, a magyar kritikai realista dráma megteremtője jól látta a polgári társadalom belső ellentmondásait, a pénzhajszát. a tunya po'gárasszo- nyok üres életét, a felületen csillogó, de a mélyben tragédiákat hordozó, erőltetett társadalmi közéletet. A családot végül is megmentő férjet Tyll Attila személyesítette meg. Képes szembefordulni felesége üres, léha, képmutató, nagyzoló, Beszélgetés az íróval Mindenki fanköteles Ezekben a hetekben sugározza a televízió a Mindenki tanköteles című csehszlovák filmsorozatot. Az Orbis csehszlovák sajtóügynökség munkatársa Markéta Zimnerovával a sorozat szerzőjével beszélget. Zinnerová ismert televíziós szerző. Az említett sorozaton kívül írt tizenkét gyermekkönyvet, több film-, televízió- és rádiójáték-forgatókönyvet. s művei hanglemezeken is megjelennek. Elsősorban a gyerekek kedvelt szerzője. — Iskolai környezetből vette a témát. Miért? — A csehszlovák televízió felkért, hogy írjak egy sorozatot az iskoláról. Az eredeti elképzelés nyilván a tanítói szoba történetének bemutatása volt. A megbízás birtokában azonnal elfogott az a bizonyos alkotói bizsergés. S ez nálam azt jelelenti, hogy az adott témát egyszerűen muszáj feldolgoznom. Azt hittem, hogy ehhez mint három gyermek anyja — kettő közülük már iskolaköteles —, megfelelő minősítéssel rendelkezem. Ez az elképzelésem persze, ahogy az iskola területére léptem, azon nvomban megváltozott. Rájöttem, hogy sem anyai, sem írói minősítésem nem elég ahhoz, hogy sorozatot írjak az iskolai és családi közegről. Elképzeléseimben csupán akkor állt be a megfelelő változás, amikor sikerült kigondolnom a címét: Mindenki tanköteles. Mi ugyanis mindnyájan valamilyen módon kötődtünk vagy kötődünk az iskolához. Ez a cím lehetővé teszi, hogy a sorozatban minden szerepelhessen. ami az iskolával ösz- szefügg. Hosszas konzultációk után több olyan általános jelenségről szerezrongyrázó életformájával, és a sarkára áll, szétpattint- ja a csillogó buborékot. Nejét — aki a férfit sakkban tartja, aki gyermekeit az általa elképzelt boldogságra akarja nevelni, de minden (tettével a boldogtalanság felé vezeti őket — Pécsi Ildikó remekül ailakítja. Izzik körülötte a levegő. Legidősebb lányuk (Szilágyi Zsuzsanna), aki az öntudatos, megvesztegethetetlen osztálytanácsos (Kránitz Lajos) felesége, keresi az utat az üres. léha életmód és a tisztességes. tartalmas életforma között. A darab többi figurái — a semmittevő ficsurok, a korrupt, felkapaszkodó, pénzéhes polgárok, a gazdag házasságban reménykedők — mind-mind a kor egy- egy jellemző alakjai. Miszlay István rendező jó érzékkel állította színre a darabot, Fehér Miklós díszletei és Jánoskuti Márta jelmezei jól szolgálják a darab mondanivalóiét, összességében tehát kellemes színházi élményt nyújtott az évadzáró előadás Szécsény- ben. (szenográdi) Jelenet a sorozatból. tem tudomást, mint például a tantesületek elnőiesedése, a pedagógusok túlterheltsége, a nevelés súlypontjának áttolódása az iskolára, a válások számának növekedésével összefüggő problémák. — Sorozatával mit akart kifejezni? — Ügy fogalmaztam meg, hogy mindenki — tanítók, szülők, gyerekek — számára elég hely jusson önmaga kifejezésére. Az egyes résztvevők szemszögéből írtam meg: nem kizárólag a dolog szakmai oldalát néztem, hanem hogy kiderüljön belőle, milyen emberek vagyunk. Sok mindent akartam kifejezni vele. Meg akartam mutatni például a fiatal férfiaknak, hogy a gyermekek tanításával, nevelésével való foglalkozás nem is olyan hiábavaló dolog, s hogy azt is hivatásként lehet felfogni. Arra törekedtem, hogy felhívjam a társadalmi szervezetek — a legfelsőbb intézményket is beleértve — figyelmét arra, hogy a tanítókat védeni kell, hogy legyen elég erejük a fiatal nemzedék nevelésére. Azt is szeretném — s éppen ez munkám vezérmotívuma — hogy minden generáció és minden társadalmi csoport kölcsönösen megértse egymást. Bizonyos fokú toleranciára vágytam. Mert ott, ahol nincs megértés, előítéletek születnek, s gyakran fölöslegesen elítéljük azokat, akiket nem értünk meg. Dana Menciková Főúri ősgalériák, családi arcképek A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása
