Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-23 / 122. szám

4 NOGRAD 1988. MÁJUS 23., HÉTFŐ A Magyar Szocialista Munkáspárt o a párt feladatairól, a politikai i (Rötfiditett uö IVozat) A Magyar Szocialista Munkáspárt 1985 márciusában tartott XIII- kongresszusa úgy határozott, hogy a szocialista rendszer erő­forrásainak jobb hasznosításával, a népgaz­daság teljesítőképességének növelésével te­remtsük meg a gazdasági egyensúly javítá­sának, az életszínvonal érzékelhető emelésé­nek feltételeit; a tudomány, a kultúra és a művelődés fellendítésével segítsük a társa­dalom alkotóképességének kibontakozását; demokratikus intézményeink fejlesztésével erősítsük a nemzeti egységet. A kongresszuson elfogadott helyzetértéke­lés, valamiint az ennek alapján kitűzött gaz­daságpolitikai és életszínvonal-fejlesztési cé­lok nem bizonyultak megalapozottnak. A hetedik ötéves tervben több cél kapott egy­idejűleg elsőbbséget, mint amennyi reálisan megvalósítható. Gazdasági helyzetünk nem javult, nőtt az ország konvertibilis valutá­ban fennálló adóssága, erősödött az infláció, növekedtek a lakosság terhei, csökkent az életszínvonal. Ezt a helyzetet részben tőlünk független tényezők, nagyrészt azonban belső okok, te­vékenységünk fogyatékosságai idézték elő. A világgazdaságban végbement, máig is tartó átrendeződésnek a magyar gazdaságra gyakorolt hatását a Központi Bizottság és a kormány tévesen ítélte meg, ezért gazdaság- politikai reagálása sem volt megfelelő. Nem vállaltuk, elkerülhetőnek véltük a gazdaság­talan termelés visszaszorításával, a támogatá­sok leépítésével mindenképpen együtt járó konfliktusokat. Az elosztás nem a tényle­gesen megtermelt jövedelemhez igazodott- Mindez a külső és a belső egyensúly további romlását okozta, növekvő eladósodáshoz ve­zetett. Világossá vált, hogy tartós eredményeket a magyar gazdaság csak akkor érhet el, ha folytatódik a megkezdett reform, kialakul a szocialista árutermelő gazdaság — fejlettsé­günknek és adottságainknak megfelelő — működési és irányítási rendszere. Megnehe­zítette ennek megvalósítását, hogy a gaz­daságban megkezdett reform nem terjedt ki kellő időben a társadalmi élet más terüle­teire. A közvélemény ezeket az ellentmondáso­kat tükrözi, a lakosság növekvő elégedetlen­séget tanúsít a gazdasági és a társadalmi fejlődés megtorpanása, a nehézségek meg­szaporodása miatt. Romlott a közhangulat, csökkent a párt és a vezetők iránti bizalom- A reális helyzetértékelés, a cselekvőkészség mellett van pesszimizmus, kiábrándultság, és teret nyernek megalapozatlan, irreális el­gondolások. A kialakult helyzetért felelősség terheli a Központi Bizottságot és végrehajtó szerveit, továbbá a kormányt és intézményeit is. A döntések egy része nem volt megalapozott, több fontos kérdésben nem tudtak érvényt 1 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt or­szágos értekezlete szükségesnek tartja a tár­sadalmi és gazdasági reformfolyamat össze­hangolt folytatását és meggyorsítását. Mivel az MSZMP a történelmileg kialakult egy- pártrendszer körülményei között tölti be ve­zető szerepét, így az átfogó reform folyta­tásának kiindulópontja a párt működésének -megújítása. a) A párt erősítse tevékenységének poli­tikai jellegét. A politika kidolgozása során támaszkodjon . jobban a tudomány eredmé­nyeire, a gyakorlati tapasztalatokra. Javítsa a párthatározatok politikai előkészítését és a döntések után a meggyőző, szervező és ellen­őrző munkát. A párt összpontosítsa tevékenységét a tár­sadalmi viszonyok fejlesztésére, a szocialista rendszer védelmét és a törvényességet szol­gáló alapelvek meghatározására, a népgaz­daság fejlesztési irányainak kijelölésére, a társadalom szellemi, ideológiai életének be­folyásolására, erkölcsi állapotának javításá­ra, külpolitikai elveink és céljaink kialakí­tására. a nemzetközi kapcsolatok fejleszté­sére. b) A párt a demokratikus centralizmus elve alapján épül fel és működik. A jelenlegi helyzetben a fő feladat a pártdemokrácia erősítése, a minél teljesebb kibontakoztatása. A kongresszusok között a Központi Bizott­ság dönt a párt egészét érintő ügyekről, ál­lást foglal a társadalmat és a gazdaságot érintő kérdésekben. A nagy horderejű ügyek­ben a Központi Bizottság előzetesen lefoly­tatott, az egész tagságra kiterjedő pártvita alapján döntsön. A központi irányítás javításával egyidejű­ig biztosítani kell a területi és munkahelyi pártszervek, alapszervezetek, a párttagok rész­szerezni a határozatoknak. A párt-, az ál­lami szervek és a társadalmi szervezetek gyakorlata es munkastílusa nem a követel­ményeknek megfelelően változott. A Központi Bizottság 1986. novemberi ha­tározatában kimondta; fordulatra van szük­ség. Ezt követően 1987 júliusában kidolgozta a gazdasági-társadalmi kibontakozás prog­ramját. Enneík alapján a kormány stabilizációs munkaprogramot készített, amelyet az Or­szággyűlés jóváhagyott. Elkezdődött a kor­mányzati munka megújulása. A gazdaságban kisebb mértékű javulás jelei mutatkoznak, a szükséges fordulat azonban még nem kö­vetkezett be; feltételei csak hosszabb idő alatt teremthetők meg. Előrehaladásunk, a nemzet boldogulása azt követeli, hogy a társadalmi élet minden területén fordulatot hajtsunk végre: fel­gyorsítsuk a reformfolyamrtokat, összehangol­tan folytassuk a gazdaság és a politikai in­tézményrendszer működésének megújítását, segítsük a társadalom alkotóképességének ki­bontakoztatását. A gazdálkodás, a szocialista demokrácia fejlesztésével érhető el, hagy teljesüljön a társadalom jogos igénye: maradjon fenn a létbiztonság, a jövedelmek a teljesítmények szerint alakuljanak, csökkenjen az infláció, könnyebbé váljon a fiatalok pályakezdése, a gyermekek eltartása és nevelése, általánossá váljon a gondoskodás az idősekről, az ön­hibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülő emberekről. Ezáltal tehetünk eleget minden­kori kötelezettségünknek, hogy megőrizzük és gyarapítsuk a nemzet kulturális értékeit, erősítsük a társadalmi szolidaritást, maga­sabbra emeljük a társadalom erkölcsi szín­vonalát. Céljaink elérésének legfőbb biztosítéka a szocialista társadalmi rendszer, amelynek alapja a munkásosztály vezetésével, a mun-, kás-paraszt szövetség erejével, az értelmiség támogatásával kiépített népi hatalom, a ter­melőeszközök meghatározó részének társadal­mi tulajdona, a marxista—leninista párt ve­zető szerepe, társadalmunk alapintézményei­nek megerősítése és fejlesztése. A kommu­nistáknak és a szocializmus párton kívüli híveinek részvétele a politika alakításában, a vezető testületek személyi összetételének megújulása, a politikai intézményrendszer korszerűsítése, a politika nyíltsága és nyil­vánossága teszi visszafordíthatatlanná tár­sadalmi és gazdasági életünk reformjának folyamatát. A pártértekezlet szükségesnek tartja, hogy a Központi Bizottság alakítson munkabi­zottságot, amely elvégzi a helyzet mélyebb elemzését, az okok feltárását, s a közelmúlt­ban folytatott viták tapasztalatait is hasz­nosítva felvázolja a szocializmus építésének távlati programját. Ennek keretében vizsgálni kell egy új programnyilatkozat elkészítésé­nek a szükségességét. vételét a politika alakításában, növelni ön­állóságukat és felelősségüket a pánt politi­kájának képviseletében, a politikai tevékeny­ség megszervezésében és ellenőrzésében. A párt alapszervezeteinek, szerveinek jo­guk és kötelességük, hogy kezdeményezzék a felsőbb pártszerveknél az általuk szükséges­nek tartott kérdések megtárgyalását, illetve vitára bocsátását. A felsőbb pártszerv tes­tületi ülésén köteles a javaslatokat mérlegelni. A döntésről, annak indokairól a kezdeménye­ző pártszervezet kapjon tájékoztatást. Az alapszervezetek hatáskörét úgy kell bővíteni, hogy az összhangban legyen a működési te­rületükön levő állami szervek, vállalatok, in­tézmények önállóságával. A politikai döntések előkészítésekor a ve­zető testületek mérlegeljék a társadalmi szer­vezetek, az érdekképviseleti szervek, a nyil­vános fórumok véleményét és javaslatait. Le­hetőleg több változatot tartalmazó tervezetek készüljenek, figyelemmel a társadalmi ösz- szefüggésekre és hatásokra. A döntésre hi­vatott pártszerv ülésén ismertessék a java­solttól eltérő elgondolásokat is, és a testület foglaljon állást azokról. A pártban a kollektív vezetés elve érvénye­sül. A döntésekben és azok végrehajtásában résztvevők személyes politikai felelősséggel tartoznak. A végrehajtás ellenőrzése a párt­munka minden szintjén váljon rendszeressé. Terjedjen ki arra is, hogy a gyakorlat iga­zolja-e a politika és az egyes határozatok helyességét. Az ellenőrzés tapasztalatait hoz­zák nyilvánosságra, kitérve szükség szerint a döntés-előkészítők, a döntéshozók és a vég­rehajtásban résztvevők személyes felelőssé­gére is. A pártdemokrácia fejlesztése indokolja a párton belüli választási rendszer módosítá­sát. Lehetővé kell tenni, hogy az irányító testületek tagjainak meghatározott hányadát az alapszervezetek, illetve az alsóbb szintű pártszervek közvetlenül választhassák, s ha munkájukkal, magatartásukkal elégedetle­nek, őket visszahívhassák. A választások minden szinten titkosak legyenek. Minde­nütt, ahol igénylik, több személyt kell jelölni. A párt új választási rendjét 1988-itól folya­matosan be kell vezetni. Az irányítást mindenütt a választott tes­tűiét, az alapszervezetekben a taggyűlés gya­korolja. A választott testületek irányításával működő apparátusok szakmai összetétele és szervezete, tagjainak felkészültsége a párt­szervek módosuló feladatkörének megfelelő­en alakuljon. c) A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét folyamatosan újra kell teremteni. A kommunisták minden fórumon nyíltan és felelősségtudattal mondjanak vé­leményt, kételyeiket pedig a párt fórumain vessék fel. A párt tagjai kötelesek a párt testületéi­nek álláspontját nyilvánosan képviselni. A vezetők ebben is mutassanak példát. A párt­tagok az illetékes pártíórumokon kívül nem nyilatkozhatnak az elfogadott határozatoktól eltérő szellemben; különvéleményük támo­gatására frakciókat nem szervezhetnek. A véleményükkel kisebbségben maradottak ál­láspontjukat a pártszervek tanácskozásain, a párt elméleti fórumain kifejthetik, illetve joguk van ahhoz, hogy saját alapszerveze­tükhöz. testületükhöz vagy felsőbb párt­szervhez forduljanak a vitatott ügy újratár­gyalása érdekében. Amíg azonban a határo­zat érvényben van, kötelesek magukat ahhoz tartani, illetve azt végrehajtani. A pártta­gok döntés előtt, illetve döntés hiányában képviselhetik saját álláspontjukat. A párt tagjait folyamatosan tájékoztatni kell a Központi Bizottság és végrehajtó szer­vei, valamint a Központi Ellenőrző Bizott­ság munkájáról és határozatairól. d) A párt vezető szerepének érvényesíté­sében meghatározó jelentősége van a káder­munkának. A párt káderpolitikai elveinek érvényt kell szerezni. A pártszervek a vá­lasztók véleményét mérlegelve tegyenek ja­vaslatokat a politikailag fontos vezető tiszt­ségek betöltésére. Lépjenek fel a választások és a kinevezések tisztaságáért, törvényessé­géért, a protekció, az elvtelen összefonódás ellen. A jelöltek megítélésének fő mércéje az alkalmasság, a hivatalban levő vezetők esetében teljesítményük, munkájuk eredmé­nyessége és ernperi tisztességük legyen. Az erkölcsi normák betartását, a közélet tisz­taságának védelmét minden vezetőtől, min­den párttagtól szigorúan meg kell követelni. Bővüljön a pályázat útján és a meghatá­rozott időtartamú megbízatással betölthető funkciók köre. A politikai és a társadalmi élet minden területén lényegesen nagyobb számban jelöljenek tehetséges fiatal embe­reket vezető tisztségekre. Csökkenjen a párt-, az állami szervek és a társadalmi szervezetek vezető testületéiben a kölcsönös képviselet. Folytatódjon a káderhatáskörök decentralizálása. A Politikai Bizottság és a titkárság tag­jai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a budapesti, a megyei, a megyei jogú, a városi és a budapesti kerületi párt- bizottságok titkárai —, ha munkájuk alap­ján erre alkalmasak — ugyanarra a tiszt­ségre legfeljebb két ciklusra választhatók meg. A Központi Bizottság ezt az elvet ér­vényesíti osztályvezetőinek kinevezésénél is. Gondoskodni kell a tisztségükből távozó ve­zetők megfelelő elhelyezéséről. A párt belső működésében bekövetkezett, valamint a tervezett változások új szerve­zeti szabályzat kidolgozását indokolják. A Központi Bizottság e célból hozzon létre munkabizottságot, amely javaslatát terjessze a XIV. kongresszus elé. e) A szocializmus építésének nélkülözhe- . tetlen feltétele a szövetségi politika követ­kezetes folytatása és megújítása. A társadalom osztály- és rétegviszonyai­nak átalakulásával, a párt politikájának gazdagodásával, a szocializmus építésének kiteljesedésével az MSZMP a nép pártjává válik. Továbbra is legfontosabb feladatának tartja a munkásosztály történelmi céljainak megvalósítását, amelyek nemzeti érdekeket fejeznek ki. A munkások és parasztok szövet­ségének jól bevált hagyományait folytatja és alkalmazza a jelenlegi viszonyokra, épít és számít az értelmiség, valamint az ifjúság támogatására, és cselekvő részvételére. Fon­tos feladatának tartja a különböző világné­zetű embereknek, a nemzet alkotó erőinek összefogását. Együttműködünk mindazokkal a más fel­fogású, más világnézetű állampolgárokkal, akik tevékenyen dolgoznak szocialista ha­zánk javára, tiszteletben tartják alkotmá­nyos rendünket és nemzetközi kötelezettsé­geinket. Meggyőződéssel hirdetjük a párt állás­pontját, de figyelembe vesszük az attól el­térő nézeteket. Előrehaladásunk fontos haj­tóerejének tekintjük az építő szándékú bírá­latokat, javaslatokat. A párt szervei, a nép­hatalom intézményei és a társadalmi szerve­zetek testületéi vizsgálják meg a sajátjuk­tól eltérő elgondolásokat is, de nyíltan, ér­velve határolják el magukat attól, ami nem egyeztethető össze szocialista elveinkkel és nemzeti érdekeinkkel. f) A magyar nép döntő többsége a szocia­lizmusban látja a nemzet jövőjét, cselekvőén részt kíván venni a munkában. A közgon­dolkodásban ugyanakkor teret nyertek pol­gári, valamint szocializmusellenes nézetek, terjed a politikai, világnézeti közömbösség. Az előttünk álló feladatok megoldása igényli az ideológiai munka folyamatos meg­újítását, a marxista gondolkodás élénkíté­sét. Az elméleti alkotó műhelyek, a tudo­mányos kutatók elemezzék a gazdasági, tár­sadalmi folyamatokat, tárják fel a kedvezőt­len jelenségek, tendenciák okait, mélyebb gyökereit, kiférjék figyelemmel a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatait, és vonják le az általánosítható elvi következ­tetéseket. Intenzívebb ideológiai, tudatfor­máló munkával segítsük a társadalmi fejlődés új jelenségeinek felismerését és megértését, a valóság által igazolt értékrend kialakítását. A párt szervezetei, intézményei és tagjai érvekkel lépjenek fel a túlzó és a konzer­vatív, a szocialista reformok szükségességét tagadó, illetve az elveinket és politikánkat bármely oldalról támadó eltorzító nézetekkel szemben. Mutassák be a szocializmussal szembenálló eszmék és törekvések valósá­gos természetét. Ösztönözzük a szocializmus melletti kiállást, tegyük elmélyültebbé a tu­dományosan megalapozott, reális nemzeti önismeretet, erősítsük a nemzeti érzést és önbecsülést. A szocializmus befogadja, őrzi és gazda­gítja az emberiség értékeit. A párt feladatá­nak tekinti a történelmi örökség ápolását, a nemzeti öntudat, a magyarsághoz való kö­tődés, a cselekvésre kész hazaszeretet és az internacionalista gondolkodás, a népek ba­rátsága eszméjének erősítését. A párt erő­feszítéseket tesz a munkaerkölcs megszilár­dításáért, a közösségi magatartás terjedé­séért, a munkaszeretet, a helytállás, a tiszt­esség, a tehetség, a műveltség, a szaktu­dás nagyobb megbecsüléséért. 2. A néphatalom érvényesülésének és gya­korlásának feltétele és eszköze a párt vezető szerepére épülő szocialista pluralizmus. Ez teremt lehetőséget a különböző érdekek in­tézményes kifejezésére, egyeztetésére és po­litikai akarattá formálására. A szocialista állam tevékenysége meghatározó tényező a társadalomban. A Magyar Szocialista Mun­káspárt súlyos történelmi helyzetben, a tár­sadalom széles körű támogatását megnyerve, nagy és eredményes harcot folytatott a Ma- S.'ar Népköztársaság alkotmányos, törvé­nyes rendjének helyreállításáért, és tovább- ra is legfőbb feladatának tekinti az ország alaptörvényének megtartását, megtartatását, a szocialista törvényesség védelmét. A társadalmi, politikai fejlődés szükséges­sé teszi az alkotmány felülvizsgálatát. A szocialista^ államszervezet önállóan, jobb hatásfokkal működjön, tisztázott legyen fel­adatköre és felelőssége. Korszerűsíteni szükséges a párt- és a kor­mány munkamegosztását, a pártnak az ál­laméletre gyakorolt befolyása elveit, eszkö­zeit és módszereit. A népképviseleti testületek legyenek a nyílt politizálás fórumai. Az Országgyűlés legfőbb feladata a törvényalkotás. Ebben ki­zárólagos jogköre van. Ugyanakkor legyen nagyobb szerepe a társadalmi érdekegyezte­tésben, a közös érdekek képviseletében, a törvények megtartásának ellenőrzésében, a kormányzata munka kereteinek meghatáro­zásában és a kormány ellenőrzésében. A Minisztertanácsban megkezdett átszerve­zést folytatva ésszerűsíteni és javítani kell az államigazgatási munkát országos, terüle­ti és helyi szinten egyaránt’ A tanácsok váljanak a lakóhelyek valósá­gos önkormányzati intézményeivé, s ezzel együtt töltsék be hatékonyan a szocialista állam helyi végrehajtó szervének szerepkö­rét. A központi forrásokból törvényben sza­bályozott arányban részesedjenek. A kor­mányzati szervek növeljék a tanácsok gaz­dasági és döntési önállóságát, érdekeltségét bevételeik gyarapütásábah. Indokolt, hogy az Országgyűlés új törvényt alkosson a taná­csok feladatairól, szervezetéről és működé­séről. Rendezni kell az állampolgárok és az ál­lami szervek jogai gyakorlásának és köteles­ségei teljesítésének módját. Ki kell alakíta­ni a társadalmi viták szervezésének rend­jét. Törvényben kell szabályozni az öntevé-

Next

/
Thumbnails
Contents