Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-23 / 122. szám

1988. MÁJUS 23 HÍTFÖ NOGRAD 5 zágos értekezletének állásfoglalása ézményrendszer fejlesztéséről kény szerveződés, a gyülekezés, az egyesü­lés, a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, a nemzetiségek jogait, valamint az egyéni és közösségi jogok védelmének garanciáit. Lét­re kell hozni az alkotmánybíróság és a közigazgatási bíráskodás intézményeit. A választási rendszert tovább kell fejlesz­teni. A választási törvény módosítása tegye lehetővé a különféle szervezetek, állampol­gári közösségek, érdekképviseletek, munka- szervezetek érdemi részvételét a jelöltek ki­választásában és megismertetésében. Tör­vényt kell alkotni az országos és a helyi n é ps z a vazás alkalmazásáról. Az állami szervek tegyenek intézkedése­ket a társadalmi élet minden területén a törvényesség, az állami és az állampolgári fegyelem erősítéséért. Jogos igény a közélet tisztaságának védelme, a törvény szigorának alkalmazása a hatalommal való visszaélés, a jogtalan haszonszerzés, a protekció ellen. 3. Növekedjen a társadalmi szervezetek, mozgalmak önállósága. Töltsenek be na­gyobb szerepet a politikai, és az állami dön­tésekben. A jövőben is nagy felelősség hárul a tör­ténelmi hagyományokat hordozó, a dolgozók túlnyomó többségét tömörítő szakszerveze­tekre. A párt politikai vezető szerepét elis­merő partneri viszony kapjon nagyobb hang­súlyt. Növeljék munkájuk nyitottságát, nyil­vánosságát. Az állami szervek vonják be a szakszervezeteket a politikai, társadalmi és gazdasági döntések előkészítésébe. Támo­gatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a szakszervezetek érdekképviseleti tevékeny­sége politikai és jogi feltételeinek javítására és a mozgalom korszerűsítésére irányulnak­A Hazafias Népfront a szocialista plura­lizmus fontos intézménye. Továbbra is mun­kálkodjon a nemzeti közmegegyezésért, a társadalom különböző erőinek tartós szövet­ségéért. Teremtsen mozgalmi kereteket, po­litikai fórumokat mindazok számára, akik elfogadják a szocialista építés nemzeti prog­ramját és aktívan részt kívánnak venni a közéletben. A Hazafias Népfront tevékenységét a pánt elvi irányításával és közreműködésével, ön­állóan végezze. Kezdeményezze a társadalmi szervezetek, állampolgári egyesületek közös fellépését fontos társadalmi célok megvalósí­tásáért. Segítse elő a párttagok és párton- kívüliek kapcsolatait és együttműködését. Közjogi funkciójának ellátásával, a válasz­tások, a népszavazás lebonyolításában be­töltött szerepével erősítse az állampolgárok 1 1. A gazdaságban legfontosabb feladatunk a Központi Bizottság 1987. július 2-án elfo­gadott kibontakozási, valamint a Miniszter- tanács stabilizációs munkaprogramjának végrehajtása. A gazdaság stablizálásának alapfeltétele a külső adósság növekedésének fékezése, majd megállítása, s a belső pénzügyi egyensúly helyreállítása. A stabilizáció és a kibonta­kozás nemzeti, össztársadalmi érdek, meg­valósításuktól nem tántoríthat el az sem, hogy bizonyos lépések, intézkedések ütköznek egyes gazdálkodó szervezetek vagy a lakos­ság egy részének rövid távú érdekeivel. Abból kiindulva, hogy a szocialista gaz­daság árutermelő gazdaság, támogatjuk mindazoknak az eszközöknek az alkalmazá­sát, amelyek a gazdasági szervezeteket a pi­ac törvényeinek figyelembevételére kénysze­rítik, és amelyek segítik a társadalmi tőke és a munkaerő megfelelő áramlását a hatékonyab­ban dolgozó területekre. Többszektorú népgazdaságunkban a jövő­ben is meghatározó a szocialista, közösségi tulajdon. Fontos feladatunk az állami és a szövetkezeti tulajdon működésének hatéko­nyabbá tétele, a tulajdonosi rendelkezési jo­gok és felelősség érvényre juttatása. Szükség van a közösségi tulajdon formáinak gazdagí­tására. Támogatunk minden olyan kezdeményezést .— beleértve a vegyes tulajdonú vállalkozá­sok meghonosítását és a magántevékenység élénkítését —, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság életviszonyainak •javítását szolgálja. Valamennyi gazdálkodó szervezetet — tulaj­donformájától, méretétől és tevékenységi te­rületétől függetlenül — érdekeltté kell ten­ni a gazdasági teljesítmény növelésében. Bő­víteni kell a különféle tulajdonformák mű­ködésének lehetőségeit. A gazdálkodásban olyan működési feltételeket kell létrehozni, amelyek a teljesítménnyel, a befektetéssel arányos jövedelmet tesznek lehetővé, utat nyitnak a társadalom számára is hasznos és eredményes vállalkozások fejlődéséhez. En­nek érdekében szükség van új társasági tör­vényre, amely lehetővé teszi a gazdálkodós befolyását a népképviseleti, államigazgatási szervekre. Mozgalmi munkájával szolgálja a különböző közösségek érdekeinek egyezteté­sét, a társadalom politikai kultúrájának gaz­dagodását, az emberi jogok érvényesülését. A Magyatr Kommunista Ifjúsági Szövet­ség a magyar ifjúság egységes politikai tö­megszervezete. Az ifjúsági szövetséget — szervezeti önállóságát tiszteletben tartva — a párt irányítja. A KISZ erősítse a fiatalok körében kifej­tett politikai tevékenységének az utóbbi idő­ben kialakuló új gyakorlatát. Képviselje nyilvánosan a fiatalok érdekeit, vegyen részt a társadalompolitikai döntések előkészítésé­ben. Alakítson ki folyamatos párbeszédet a különböző ifjúsági csoportokkal, körökkel, egyesületekkel, és saját keretei között hozzon létre az ifjúság tagoltságát jobban megjele­nítő szerveződési formákat­Szükség van az ifjúság szerveződési lehe­tőségeinek bővítésére. Fokozottan építünk azokra a társadalmi szervezetekre, mozgalmakra, szövetkezetek­re, szövetségekre és egyesületekre, amelyek alkotmányos keretek között, a társadalmi élet különböző területein, a gazdaságban, a kultúrában, az egészségügyben, a környezet- védelemben, a sportban fejtik ki tevékeny­ségüket. 4. A szocialista demokrácia kiteljesítésé­nek fontos része a társadalmi nyilvánosság, amely jó lehetőségekét teremt a közéleti tá­jékozódáshoz, az érdekek különbségének és azonosságának felismeréséhez, a közmeg­egyezés létrehozásához, a társadalmi ellen­őrzéshez. A politikai nyilvánosság terjedjen ki a párt-, az állami, a társadalmi életre, az állampolgári jogokra és gyakorlásuk mód­jára is. Gyors, pontos és rendszeres tájékoztatást kell adni az állami és politikai döntésekről. ' A pártszervek bővítsék tevékenységük byrlvánosságát. A párt az elvi irányítás eszközeivel és módszereivel erősítse politikai befolyását a tömegtájékoztatásban. A lapalapító és lap- fenntartó államii szervek, társadalmi szerve­zetek és egyesületek teljes politikai, szakmai, erkölcsi és alnyagi felelősséget viseljenek lapjaikért. A tömegtájékoztatásban dolgozók elköte­lezetten és felelősséggel lássák el feladatai­kat, adjanak hű képet a valóságról, támo­gassák a szocialista építőmunkát. Nyújtsa­nak segítséget a közérzetet rontó, a közélet tisztaságát, a társadalom igazságérzetét sér­tő jelenségek elleni harchoz. szervezeti kereteinek bővítését, a kollektív tu­lajdonosi érdekeltség erősítését, ösztönzi kö­zös vállalkozások létrehozását, a magánvál­lalkozások és a külföldi működő tőke foko­zott bevonását. 2- Tovább kéül folytatni a gazdasági re­formot, amely egy szocialista piacgazdaság működési feltételeinek kilakítását szolgálja. A gazdaságirányítás tegye lehetővé, hogy a gazdaság szereplői magas szintű jogszabá­lyokban rögzített és hosszabb távra érvényes feltételek között dolgozhassanak; segítse, hogy gyorsan és rugalmasan alkalmazkodja­nak a változásokhoz. A népgazdasági terv váljon az alapvető gazdaságpolitikai célok összehangolásának, a kívánatos arányok érvényesítésének, a fő gazdasági folyamatok prognoszitizálásának, befolyásolásának eszközévé. Ezt kell szolgál­nia a népgazdasági tervezés és a költségve­tés reformjának. A gazdasági reform egyéb elemeihez iga­zodva átfogóan módosítani kell a bérpoliti­kát és a bérrendszert. A bérreform vezessen a keresetszabályozás kötöttségeinek feloldá­sához, a munka társadalmi hasznosságának, eredményességének megfelelő bérarányok ki­alakulásához. Vállalni kell azokat a társadalmi követ­kezményeket, amelyekkel a kibontakozási program gazdasági feltételeinek megteremté­se, elsősorban a szerkezetátalakítás, a támo­gatások leépítése jár. A gazdaság szerkezetének átalakítása elke­rülhetetlenné teszi a munkaerő nagyobb ará­nyú mozgását a dinamikusan fejlődő ága­zatok, vállalatok irányába. Az átmeneti el­helyezkedési nehézségeket átképzéssel, álla­mi támogatással kell mérsékelni. A munka­hely nélkül maradó emberek sorsa intézmé­nyes segítséget igényel. Indokolt megvizsgálni, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az állam a létfenn­tartás minimális szintjét garantálhassa. Ki kell alakítani a szociálpolitika és az egészségügy egységes rendszerét. Ez álljon összhangban a korszerűsített társadalombiz­tosítással és a nyugdíjrendszer reformjával. Mérsékelni kell a nyugdíjak reálértékének csökkenését. Gondoskodni kell az önhibáju­kon kívül nehéz helyzetbe kerültekről. A szo­ciálpolitikai eszközökkel elősorban a csalá­dokat támogassuk. Nemzeti érdekünk, hogy a nők jobb fel­tételek között tölthessék be munkavállalói szerepüket és anyai hivatásukat, fokozatos és konkrét lépések szükségesek a gyermek- nevelés családi terheinek enyhítésére, az if­júság egyes rétegeinek helyzetét kedvezőtle­nül érintő folyamatok ellensúlyozására, a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésére. Egyéni és társadalmi érdek, hogy a la­kosság egészségi állapota javuljon. Meg kell teremtenünk az egészségmegőrzés társadal­mi-nemzeti programja megvalósításának fel­tételeit. Javítani kell a lakáshelyzetet. Intézkedések szükségesek a lakáskínálat bővítésére. Kap­janak nagyobb támogatást azok, akik ön­erőből nem képesek rossz lakáshelyzetükön javítani, és akik szeretnének első önálló lakáshoz jutni. Az országos és megyei programok alap­ján folytatódjon az elmaradott térségek gaz­dasági alapjainak erősítése. • 3. Az értéket teremtő szellemi munka döntő tényezője a társadalmi és gazdasági előrehaladásnak. Ennek ki kell fejeződnie a szellemi munka, a tudás, a teljesítmény értékelésében, az értelmiség méltó politikai, anyagi és erkölcsi megbecsülésében. A tudományos kutatás a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a népgazdaság műszaki megújulásában meghatározó szerepet Hazánk kedvező nemzetközi megítélését mindenekelőtt szocialista országépítő mun­kánk eredményeivel és reformpolitikánkkal, az erre épülő nemzetközi tevékenységünkkel vívtuk ki, s ezzel őrizhetjük meg a jövőben is. Belső építőmunkánk alapvető feltétele a béke, a különböző társadalmi berendezkedé­sű országok együttműködése. Erre a felis­merésre épül pártunk és a Magyar Népköz- társaság aktív nemzetközi tevékenysége. Külpolitikánk, amelyet társadalmunk leg­különbözőbb rétegei támogatnak, a nemzeti összefogás egyik fontos tényezőjévé vált. A Szovjetunióban és más szocialista or­szágokban folyó átalakítás kedvező feltéte­leket biztosít társadalmi és gazdasági meg­újulási programunk megvalósításához. A társadalmi rendszerek békés versenyében a megújulási folyamatok erősítik a szocializ­mus pozícióit, segítik az enyhülés kiteljese­dését. Hazánk elismert részese ennek a fo­lyamatnak, egyik kezdeményezője és részt­vevője a nemzetközi párbeszédnek. Ugyancsak javuló nemzetközi feltételeket jelent és növeli hazánk külpolitikai mozgás­terét, hogy elsősorban a szovjet külpolitika rugalmasságának, új szemléletének és kez­deményezéseinek hatására — a nyolcvanas évek közepétől — a világban felerősödtek a kedvező irányzatok, felújult, a szovjet—ame­rikai párbeszéd, megélénkültek a kelet- nyugati kapcsolatok, enyhült a nemzetközi légkör, összességében szilárdult a béke és a biztonság. Ehhez hozzájárult, hogy a tőkés- országok vezető köreiben is erősödött a rea­lista szemlélet, a tárgyalási készség. Növelte hazánk nemzetközi tekintélyét a magyar diplomácia érdemi részvétele a bé­kés egymás mellett élés elveinek érvényesí­tésében, a kelet—nyugati párbeszédben, a nagyhatalmak, a szövetségi rendszerek, az eltérő társadalmi berendezkedésű országok közötti bizalmatlanság oldásában. Hazánk számára létkérdés a nemzetközi folyamatokban, a nemzetközi munkamegosz­tásban, a tudományos-műszaki és a pénzügyi együttműködésben való fokozott és hatékony részvétel. Hazai munkánk nemzetközi hátterének legfontosabb összetevője a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és KGST tagországaival, ál­talában a szocialista országokkal kialakított baráti, internacionalista kapcsolataink közös érdekeken alapuló fejlesztése, egyenjogú együttműködésünk új, minőségi szintre eme­lése. A velük fenntartott két- és többoldalú együttműködés tartalmi és szervezeti korsze­rűsítésére, megújítására, a tartalékok mozgó­sítására törekszünk, merítünk tapasztalata­ikból. A KGST-együttműködés elodázhatat­lan korszerűsítése érdekében megkülönböz­tetett jelentőséget tulajdonítunk az áru- és pénzviszonyok, a közgazdasági eszközrendszer továbbfejlesztésének. A Magyar Népköztársaság alapvető érde­ke, hogy az élet minden területén rendezett^ baráti viszonyt és szoros együttműködést alakítson ki közvetlen szomszédaival és tá- gabb, európai környezetével, valamennyi ál­lammal. tölt be. Támogatni kell mind a fontos alap­kutatásokat, mind az előremutató, magas színvonalú, a gazdasági és társadalmi fej­lődés szempontjából hasznos alkalmazott ku­tatásokat, a műszaki fejlesztést. Elő kell se­gíteni a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását. Az oktatás és a közművelődés feltételeinek javításához, az esélykülönbségek csökkenté­séhez most, a központi források szűkössé­gének időszakában is biztosítani kell az anyagi eszközöket. A társadalmi és politikai célok megvaló­sításának alapvető feltétele az oktatási rend­szer fejlesztése, az oktatás színvonalának emelése. Az oktatás korszerűsítése során különösen a műveltséget megalapozó általános iskola és a középfokú képzés fejlesztésére kell nagy gondot fordítani. A népgazdaság feladataival összhangban a kilencvenes évek elejére növelni szüksé­ges az érettségit adó középfokú képzésben és a felsőoktatásban tanulók létszámát. Az eh­hez és a képzés korszerűsítéséhez szükséges feltételek megteremtését meg kell kezdeni, jobbá és korszerűbbé kell tenni a felsőok­tatást. 4. Az irodalmi, művészeti életet nyitottság és sokszínűség jellemzi, de nem érvénye­sül kellőképpen az egészséges kritikai szel­lem. A kulturális intézményrendszer tevé­kenységében zavarok mutatkoznak. Az ér­tékek rovására teret nyertek az ízlésromboló, erőszakot hirdető, silány, eszmeileg zavaros művek és produkciók. A magyarság mintegy harmada határain­kon kívül él, közülük legtöbben a szomszé­dos szocialista országokba. Szocialista viszo­nyok között természetesnek tartjuk az egyé­ni és kollektív nemzetiségi jogok érvényesí­tését. A nemzetiségek, bármely országban éljenek is, joggal igényelnek támogatást anyanyelvűk megőrzéséhez, kultúrájuk fej­lesztéséhez, az anyanemzethez fűződő kapcso­lataik ápolásához. A helyzetükkel kapcsolat­ban felmerülő problémákat csakis a huma­nizmus érvényesítésével, az egyetemes em­beri jogok és a demokrácia szavatolásával le­het rendezni. Mindehhez szükséges az is, hogy oldódjanak a múltból öröklött előítéletek. Törekvésünk, hogy minden szomszédos nép­pel erősödjön a megértés, a bizalom és az együttműködés. Meggyőződésünk, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek és a szomszédos országok­ban élő magyarság kettős kötődése jól szol­gálhatja a szomszéd népek közötti megértés és bizalom erősödését. A kölcsönös előnyök, a békés együttműkö­dés elvei alapján a fejlett tőkésországokkal tovább bővítjük politikai, gazdasági, tudomá- nyos-műszaki-kulturális és humanitárius kap­csolatainkat. Rendezett, szerződésekkel sza­bályozott kapcsolatokra törekszünk az Euró­pai Gazdasági Közösséggel. Érdekeltek vagyunk a fejlődő világ egyre súlyosabb társadalmi-gazdasági gondjainak enyhítésében, a veszélyes helyi válságok bé­kés rendezésében. Népünk szolidáris a füg­getlenségük megszilárdításáért, az igazságos - nemzetközi gazdasági kapcsolatok megterem­téséért küzdő, fejlődő országokkal, a dikta­tórikus, fajüldöző rendszerek ellen harcoló nemzeti mozgalmakkal. Az internacionalista szolidaritás jegyében szorosan együttműködünk a kommunista és munkáspártokkal. Fejlesztjük kapcsolatainkat a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, a baloldali erőkkel, a haladó és nemzeti fel­szabadító mozgalmakkal. Hazánk a jövőben is tevékeny szerepet vál­lal a biztonságosabb világ megteremtésének, a béke és a haladás ügyének szolgálatában. ☆ A szocializmus építése hosszú történelmi folyamat. A párt elhatározott szándéka, hogy eleget tesz a magyar társadalom fejlődéséért vállalt történelmi küldetésének. Megtett utunk tanulsága, hogy a párt ak­kor tudja betölteni szerepét, akkor ébreszt bizalmat, ha érzékenyen reagál a valóság új jelenségeire, és képes kezdeményezően cse­lekedni. így van ez most is, amikor részben örökölt, részben új keletű gondok nehezítik a haladást. Az MSZMP cselekvésre hív min­denkit, aki felelősséget érez a magyar nem­zet jövőjéért, aki tettekkel képes segíteni közös célunk, a szocialista Magyarország épí­tését. Nemzetünk sorskérdése, hogy társadalmi rendszerünk működését ésszerűvé, hatékony- nyá, eredményessé tegyük, és korszerű, a magyarországi viszonyoknak megfelelő szo­cialista megoldásokat találjunk a fejlődés új problémáira. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents