Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-21 / 120. szám

1988. MÁJUS 21.. SZOMBAT NOGRAD 5 Tanácskozik az MSZMP országos értekezlete (Folytatás a 4. oldalról.) (szerűen működőképes part­in, hanem dinamikus, cse­lekvéseiben mindig kon­zekvens, határozott és ered­ményeket is felmutatni ké­pes pártra van szüksége. A társadalom progresszív erői is várják annak bizonyíté­kát. hogy nemcsak reform- szándékaink vannak, hanem a cselekvés garanciáit ki- kényszerítő mechanizmusa­it is beépítjük nemcsak a gazdaság, hanem a politikai intézményrendszer műkö­désébe is. 0 pártegység próbája Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke a pártértekez- letet megelőző vitákról el­mondta: azok hozzájárultak helyzetünk tisztázásához, a tennivalók számbavételéhez és kifejezésre juttatták a cselekvőkészséget és a ten­ni akarást. A következőkben a párt megújulásáról szólt, arról, hogy vezető szerepének be­töltéséhez szükség van esz­mei. politikai, szervezeti és cselekvési egységére. A pártegység igazi próbája n cselekvés, a határozatok végrehajtása. mert akkor derül ki. hogy csakugyan egységre jutottunk-e. Az egy­ség erősödésének ma külö­nösen fontos követelménye a pártszervek és -szerveze­tek önállóságának növelése és ezzel párhuzamosan a kommunisták önálló gondol­kodása. felelősségvállalása és cselekvése. — A Központi Ellenőrző Bizottságnak az. a tapaszta­lata, hogy pártunk tagságá­nak döntő többsége eleget tesz önként vállalt kötele­zettségeinek. gyakorolja jo­gait e- nehezebb körülmé­nyek között is becsülettel teljesíti kötelességét. Az. egész pártra árnyékot vet azonban annak a kisebb há­nyadnak a magatartása, amely lazítja, sőt megsérti a párt fegyelmét. Sajnos, ró­luk sokkal többet beszel­nek. mint azokról, akik fe­gyelmezetten élnek és dol­goznak. Ha a számokat néz­zük — mármint azt. hogy hány párttagot vonunk fe­lelősségre — ez a taglét­számnak kis töredéke. 0.6— 0,8 százaléka, számszerűleg mintegy évi 6000 lő körül mozog. Miközben látjuk és mél­tányoljuk a jó példákat, azt sem hallgathatjuk el, hogy lazul a pártfegyelem. ami megmutatkozik eszmei, poli­tikai megnyilvánulásokban és etikai kérdésekben is. A Központi Ellenőrző Bi­zottság álláspontja, hogy a jövőben az eddiginél is kö­vetkezetesebben és szigo­rúbban kell eljárni mind­azokkal szemben, akik visz- szaélésekkel rontják a köz­morált. sértik a pártfegyel­met. A számonkérés elodázá­sa. a vétkesek mentegetése az elnézés és a megalkuvás nem tűrhető el. Változatlan álláspontunk az is, hogy a fegyelem erősítésének nél­külözhetetlen eszköze a íendszeres ellenőrzés. Fejesné Jenei Csilla, a Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetem hallga­tója felszólalásában azt ele­mezte. hogy nem könnyű 'ma párttag hallgatónak len­ni az egyetemei: — Nehe­zen lehet olyan politika mellett érvelni, amelynek nem ismerjük sem a szán­dékát. sem az indítékait, és amely nem ad meggyőző vá­laszt napi problémáinkra- Ha elfogadjuk — és kérem, hogy fogadjuk el —, hogy a párt vezető szerepét nem adminisztratív eszközökkel, hanem tagjain keresztül, meggyőzés útján kívánja a jövőben gyakorolni, akkor ennek a feltételeit is meg kell teremteni. Aktívan po­litizálni helyi szinten is csak információk birtokában lehet. Addig, amíg titkos párthatározatok léteznek, il­lúzió bármiféle demokra­tikus döntéshozó mechaniz­musról beszélni. A továbbiakban azt a vé­leményét hangsúlyozta, hogy a KISZ a párt ifjúsági szer­vezete. de nem kellene, hogy az egyedüli ifjúsági tömeg­szervezet legyen. Hangot adott annak a vé­leményének is. ho.gy nagy lé­pés lenne a pártdemokrácia felé. ha elfogadnánk, hogy a párton belül szabadon képződhessenek politikai platformok, alternatív véle- ménycsoportok meghatáro­zott kérdésekkel kapcsolat­ban Kazsmer János, a Video­ton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója a gyár kom­munistáinak véleményét tol­mácsolva elmondta: — Nem érezzük biztonság­ban magunkat az állandó gazdasági környezet- és szemleletváltozások miatt. A szavak gyakran mást mondanak, mint a tettek. Az állásfoglalás-tervezet cél­kitűzéséi ugyan megnyug­tatóan hatnak kétségeinkre, de a végrehajthatóság ga­ranciáinak hiánya bizalmat­lanságot kelt. Fal Lénárd. a Központi Bizottság titkára felszólalá­sában hangoztatta: az új gondolkodásmód nélkülözhe­tetlen a szocializmus vonzó, humanista céljainak megva­lósításához. nem .jöhet létre parancsra, nem lehet csupán néhány ember alkotása, nem alakulhat ki máról holnapra. Az. új gondolkodásmódot a társadalom valamennyi réte­gében meglévő szellemi erő alkotó kibontakoztatása ala­kíthatja ki és teheti haté­konnyá. Ebből kiindulva szólt ar­ról: ma mindenütt előtérbe kerül a müveit. kezdemé­nyező. szuverén gondolkodá­sú. innovációra együttműkö­désre képes, kockázatot vál­laló személyiség. Meghatározó az oktatás Fontosnak tartotta, hogy a magyar értelmiség, a szelle­mi munkások nagy többsége az elmúlt évtizedekben je­lentős munkát végzett; ki­emelkedő tudományos, mű­szaki és művészeti alkotások­kal gazdagította hazánkat. Ezért is halogatás nélkül hozzá kell kezdeni a szelle­mi alkotó munka feltételei­nek megjavításához, és ér­zékelhető fordulatot kell el­érni. Az emberi tényező formá­lásában meghatározó szere­pe van az iskolai oktató-ne­velő munkának. amelvnek színvonalától, hatásosságától függ mindaz, ami a későbbi életvitel, életstílus kialakítá­sában döntő szerepet ját­szik. Az oktatást — a népgaz­daság szelektív fejlesztése szempontjából — ..húzóága­zatnak'' kell tekinteni, és minél hamarabb ennek meg­felelően keM biztosítani el­látottságát is. A gazdaság szerkezetváltásának kény­szere sürgeti a szerkezetvál­tást az oktatásban is. Az iskolarendszer fejlesztése mellett nagy figyelmet ke’l fordítani az átképzésre és a továbbképzésre, a tanfolya­mi szakoktatásra. Fontos feladatként jelöl­te meg a párt új kultúrpoli­tikai koncepciójának kidol­gozását. amelynek az új helyzethez igazodóan fog­lalkoznia kell a művelődés társadalmi szerepével, fel­tételeivel és intézményei­vel ; és új felfogásban meg kell határoznia a tudomá­nyos kutatás, az oktatás, a művészet egymással is ösz- szefüggő fejlődési folyama­tainak politikai kezelésére vonatkozó főbb elveket. Antalóczy Albert, a Ko­márom megyei pártbizott­ság első titkára felszólalá­sában megállapította: — A vitákban egyértel­műen megfogalmazódott, hogy a demokratikus cent­ralizmusban a hangsúly most a demokratizmus szélesíté­sére. az önállóság tovább­fejlesztésére kerüljön. A párt megújulása fontos ele­mének tartjuk a döntési rendszer korszerűsítését, a Amikor egy küldöttnek megadatik a lehetőség, hogy véleményt nyilvánítson egy nagy jelentőségű fórumon, akaratlanul is' végiggondol­ja helyét, szerepét. Így va­gyok ezzel en is. Mint mű­szaki értelmiségi kezdtem pályámat, egy nagy múltú gyárban, lelkesített az üze­mi ismeretterjesztés, a közművelődés, a brigádmoz- galom. Később a párt az apparátusban politikai mun­kával bízott meg. majd új­szerű. sajátos feladatként a népfrontmozgalomba irá­nyított. Az életúthoz biz­tonságot adóan kapcsolódik — a 70-es évek ingadozó esaládmodellje ellenére — a család, a férj és 3 gyer­mek. valamint a nagyrészt önerőből. részben családi összefogásból több évtizedre szóló adóssággal elért foko­zatosan bővülő lakás. Hoz­zátartozik a munkában és a közéletben kivívott egyen­jogúság. de a nők számára többnyire ezzel egyidejűleg jelentkező folytonos bizo­nyítás szükségessége is. Ez az érem egyik oldala. A másik az a sajátos hely­zet és vele járó felelősség, ami ma népfrontdolgozó­ként. a megye párttagságá­nak képviselőjeként a vi­tában való részvétel, a vé­leménynyilvánítás lehető­sége jelent. Olyan tömegmozgalom képviselőjeként részt ven­ni. amely mozgalom több mint fél évszázada van je­len a magyar társadalom­ban és mindig a társadal­mi haladásért tenni akaró­kat tömörítetté. A felkészülés időszaká­ban a népfrontmozgalom jellegénél fogva újra széles réteghez jutott el. Felelő­sen. öntevékenyen, a cse­lekvés jegyében törekedett arra. hogy a párt, a politi­kai intézményrendszer mű­ködéséről, továbbfejleszté­séről javaslatokat tegyen. Fontosnak tartotta. hogy testületi tagjai, párton kí­vüli vezetői a megyei nép- frontmozgalom politikai, társadalmi, gazdasági ta­pasztalataira alapozva fo­galmazzák meg vélemé­nyüket. Tapasztalataink szerint a megye lakossága egy sor politikai, gazdasági kérdés­re választ vár, a stabilizá­lás folyamata, a kibontako­zás lehetőségei foglalkoz­tatják. Ügy ítélik meg és a pártértekezlet állásfogla­lását is ebben az. irányban erősítették, hogy reális helyzetismeretre, követke­zetes, megalapozott, kö­rültekintő döntésekre van szükség. döntési folyamat gyorsítá­sát és demokratikus voná­sainak erősítését. A káder­munkában is nyíltságra, fi­atalításra. a kölcsönös kép­viselet jelenlegi merev for­máinak oldására, a két cik­lus gyakorlatának általános bevezetésére van szükség. A megyei pártbizottság véle­ményére alapozva azt ja­vasoljuk. hogy ez az elv a XII kongresszustól számít­va lépjen érvénybe. Letowai Ildikó: A nógrádi emberek több­ségé helyben akar boldo­gulni. lehetőleg nem akar­ja lakóhelyét elhagyni. A kérdést ‘tehát úgy teszi fel, tudunk-e megélhetést. jö­vőt biztosítani számára? Ügy gondolom nem vé­letlen a népfront nyitása a gazdaság felé. mert nem vo­natkoztathatja el magát a gazdaságtól. De nem vé­letlen az sem. hogy újra fel­értékelődött a lakóhelyi po­litikai munka. A korábbi il­lúziót. am6l.v szerint a mun­kahely mindent megold, napjainkra az élet megcá­folta. Fokozottan érzéke­nyek erre az emberek olyan megyében, ahol az országos gondok mellett a sajátos problémák is nehezítik a helyzetet. Az elavult nehézipari gaz­dasági szerkezet, mint örök­ség. az aprófalvas település- szerkezet. a hátrányos hely­zetű térségek, szerény mun­kalehetőségek. a szénbányá­szat helyzete, olyan területi, gazdasági, politikai kérdése­ket érintenek, amelyek egy része túlnő a megye hatás­körén. A súlyos gondok elle­nére az iparban dolgozók ke­mény munkával bizonyítják, hogy többre képesek — ezt a termelés ez évi adatai is igazolják. Ezért jogosak az olyan igények, hogy a fej­lesztéseknél a tradícióval, hagyománnyal rendelkező üzemek, az ésszerű, értelmes vállalkozását a központi döntések során vegyék figye­lembe. Az is igaz. és nálunk a népfrontmozgalom azt támo­gatja, hogy a helyi problé­mákat a településpolitikában, a lakóterületi életben, az inf­rastruktúrában, a környe­zetvédelemben, a lakossági ellátásban és sok más vonat­kozásban helyi szinten kell megoldani. Ebben a politikai intézményrendszer jó műkö­dése döntő jelentőségű. Hi­szen az együttműködés. a munkamegosztás, az intéz­mények között egyidejűleg jelentkezik, nem fogadható el az a munkamegosztás, amely­ben az egyik fél a problé­mákat felvezető szempontot adó, a megoldás felelőssége pedig a másikat terheli. Ma azt tapasztaljuk, hogy a politika alakításában, az érdekek — különösen a la­kóhelyi érdekek — feltárá­sában, egyeztetésében, kép­viseletében egyre nagyobb szerepe van a népfrontnak. Ez azért is fontos, mert a közmegegyezés megteremté­sének fontos terepévé vált a lakóhely. Igaz á konfliktu­sok jelentős része is ott ke­letkezik és könnyebb konf- liktushelvzetet teremteni, mint megoldani. Nálunk is nagy riadalom támadt, ami­kor Mohpra bejelentette le­szakadási szándékát Magvar- nándortól. A gazdasági, köz- igazgatási megfontolásokon felülkerekedett a lakosság helyi érdeke. Ettől nem kell megijedni, hanem az érdek- egyeztetés tanulságait le­vonni. Mert ez embereket érint, embereket, akik a la­kóhelyen válnak igazán ál­lampolgárrá. A lakóhelyen akarják a mai életmódhoz, a fogyasztási szokásokhoz kap­A gazdasági-társadaimi megújulás lényegi feltételé­nek tartjuk a tudat, a köz- gondolkodás formálását. Nemcsak a véleménynyilvá­nítók egy részének felkészü­letlensége, hanem az egyes kategóriák szocialista gaz­daságbeli érvényesülésének eiméleti-ideoiógiai tisztá­zatlansága is okozza, hogy ma még a reform, az áru­termelés, a piac értelmezé­csolódó feltételeket megte­remteni. Ezt érzékeltük a mozgalmi munka különböző területein. Ma még inkább meghatá­rozó az állampolgárok rész­vétele a célok meghatározá­sában. a feladatok megoldá­sában és ez a népfront je­lenléte nélkül nem képzel­hető el. De világosan kell látni azt is. hogy mozgósítá­sukat a korábban gyakorolt módszerekkel nem tudjuk megvalósítani. Nagyobb ér­zékenységgel, több figyelem­mel. a problémákat jobban érzékelve kell segíteni a va­lós lehetőségek megismeré­sét, a valós érdekek felisme­rését, az új típusú közmeg­egyezés kialakítását. Ehhez a népfrontnak is önálló tevé­kenységi formákat kell ke­resni. fejlődésünknek ezt az irányát kell megerősíteni. Az élet és a megye eredményei igazolták, hogy megfelelő eszközökkel. ösztönzéssel még a társadalmi munka­mozgalom is megújítha­tó. A néhány száz. fős társ­község, Pusztaberki önmagát felülmúló lakossági összefo­gással így érdemelte ki a nemzeti zászlót. Természtesen illúzió lenne azt gondolni, hogy a nép­frontmozgalomnak, a nép­frontban dolgozó kommunis­táknak könnyű a helyzete. Ma egyre nehezebb megva­lósítani a szövetségi politi­kát. amikor a társadalom je­lenlegi osztály- és réteg­szerkezetének valóságos is­meretével. az ezzel össze­függő tendenciák és felada­tok markánsabb megjelení­tésével a tudomány' még adós. Azért sem könnyű, mert az új problémákra sem a régi érvekkel, sem a régi válaszokkal nem reagálha­tunk. Reménytelen helyzetbe ke­rülhetünk, ha nincs monda­nivalónk, ha egy-egy réteg jogos, valóságos problémá­jának megoldására késik az állásfoglalás, a válasz. a megoldás. Biztató és előre­mutató, hogy a pártértekez­letet előkészítő viták során sokféle szándék, útkeresés, korábban nem tapasztalt társadalmi nyíltság volt ér­zékelhető, itt-ott szélsőséges, esetleg illuzórikus, de alap­vetően jobbító szándékú vé­leményekkel. Olyan rétegek ,is aktivizálódtak, akik ko­rábban passzívak voltak. Végül is az állásfoglalás­ban e viták eredményeként számos új elem kapott he­lyet. A népfrontmozgalom számára ma az is döntő körülmény, hogy a társada­lom minden rétege fordula­tot, pozitív változást akar és ehhez a jövő számára is igazolható politikai útmu­tatást, nagyobb bizalmat vár a párttól. Ebben a bi­zalomépítésben, bizalomte­remtésben a népfrontnak nemcsak látszatszerepe van, szerepét önálló politikai fel­adatnak tekinti. Megyei ta­pasztalataink is igazolják a népfront állásfoglalásában megfogalmazottakat. „A valóságos szerep nél­kül nincs érvényes szövet­ségi politika, nincs partner­ség párttagok és pártonkí- vüliek között, nincs fóruma a közmegegyezésnek.” sében ertetlenseg. ellent­mondásosság tapasztalható. A munkások, kétkezi dol­gozók is élesen bírálták az értékes szellemi munka fon­tosságáról szóló megállapí­tások és azok gyakorlati ér­vényesülése közti mély el­lentétet. esetenként szaka­dékot. Ezt követően I.etovai Il­dikó. a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságá­nak titkára kapott szót­Mi Nógrádban lehetősé­geink és képessegeink sze­rint ennek megvalósítására törekszünk. A népfrontmoz­galom történelmi tapasz­talataiból tudjuk, hogy a megújulási szándék mindig a pártból indult ki. Azt, várjuk a pártértekezlettől, hogy munkáját most is en­nek szellemeben vegezze. A vitában elhangzottakat a feltételek megteremtése. a politikai intézményrendszer továbbfejlesztése érdekében mérlegelje. Pataki Attila, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat párt- bizottságának titkára el­mondta. hogy korábbi ta­pasztalatai szerint a tag­ság véleményére. észre­vételeire rendre elmarad­tak a világos. egyértelmű válaszok. Pedig fontos, hogy a véleménynyilvánításnak hatása is legyén, mégpedig oly módon, hogy azt vagy el­fogadják. vagy megfelelő indokolással elutasítják. A felszólaló hangsú­lyozta annak fontosságát, hogy a pártmunka legfőbb színterévé az alapszerveze­tek váljanak. Az alapszervezeti munká­ban megcsontosodott gya­korlat él. túlhangsúlyozott bürokratikus és formai kö­vetelményekkel. A párttag­ság reakciója ilyenformán az. hogy az alapszervezeti tevékenységet nem becsü­li meg eléggé. Szabó István, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságá­nak első titkára rámutatott: a párt egységével, akcióké­pességével elméleti és gya­korlati szempontból különö­sen időszerű foglalkozni. A pártegység megújításá­ban a legfontosabbnak azt tartotta, hogy a pártértekez­let olyan döntést hozzon, amely fő vonalaiban tükrözi a tagság korábbi hónapokban tett javaslatait, kifejezi a tettrekész és konstruktív erők szándékát, amiért dol­gozni, küzdeni valóban érde­mes. Lényegesnek ítélte azt is. hogy abból a határozat­ból. amelyet a pártértekez­let hoz, derüljön ki egyér­telműen, mit támogat a párt. mert a politikájának lénye­ge. és az is derüljön ki. ami kompromisszum, vagy —• ami a szándékok szerint — csak átmeneti szükségszerű­ség. Az országos pártértekez­let Szabó István felszólalá­sával befejezte első munka­napját: a vita ma reggel 9 órakor folytatódik. ☆ Pénteken este a nemzet­közi sajtóközpontban — a 30 országból érkezett, 221 újságírónak — Berecz Já­nos. a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára adott tájékoztatást a pártértekez­let első napjáról. (MTI) llj típusú közmegegyezést

Next

/
Thumbnails
Contents