Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
4 NOGRAD 1988. MÁJUS 21.. SZOMBAT Tanácskozik az MSZMP országos értekezlete Nyílt, őszinte vita Nógrádi küldöttek egy csoportja a tanácskozás szünetében A vita első felszólalója Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára volt. Bevezetőben kiemelte: a fővárosi pártvitákra az aktivitás, a sokszínűség, a konstruktivitás és a felelősségérzet volt a jellemző. A vita kezdeti szakaszában az átfogó és radikális reformok követelése állt középpontban. később hasonló igényként kapott hangsúlyt szocialista vívmányaink védelme és a változáshoz szükséges személyi feltételek megteremtése. Pártunk mindig gondosan ügyelt arra, hogy a pártélet a lenini normáknak megfelelően alakuljon. Az érdemi tevékenységet, a kommunista szellemiséget mégis kikezdte a formalitás, a bürokratizmus. A tagság ezért eltávolodott a vezetéstől, a párt kapcsolatai lazultak a tömegekkel. Előrehaladásunk egyik kulcskérdése a politikai intézményrendszer korszerűsítése. Bebizonyosodott, hogy úgy nem lehet eredményesnek lenni, hogy minden területen csak egy kicsit változtatunk. Ki kell mondani, hogy átfogó társadalmi-gazdasági változtatások kellenek. Az áU fogó reform megvalósítása szembesít bennünket a mai intézményrendszerünkkel. Az államapparátus felépítése, az államigazgatás tagoltsága, a minisztériumok szervezete és egy sor intézmény sok vonatkozásban idejétmúlt. Igenis változtatni kell a formákon, a struktúrán. Az intézményrendszert alkalmassá keli tenni a gazdaság menedzselésére, a gazdasági alkotmányosság érvényesítésére. Egyetérteni az alapkérdésekben A politikai intézmény- íendszer korszerűsítését az egy párt rendszer viszonyai között kell megoldanunk, Úgy. hogy a vezető szerepet elíátó párt politikai tevékenysége fölött is széles kö- ui társadalmi ellenőrzés érvényesüljön. Természetesen elsősorban a pártnak kell rendelkeznie önkontroll-, önkorrekciós mechanizmusokkal. de ez kevés. Olyan nyilvánosságot kell teremteni az egész fel épít mén.vrendszer számára — az érdekvédelmi szervezetektől kezdve az állami és társadalmi szervezetekig —. amelyben. ha kell. perbe és vitába lehet szállni az irányító politikai párttal is. garanciákkal megerősített partneri viszony alapján. — Valós demokratizmus kell a párton belül. Meg kell felelni annak a jogos igénynek, hogy a párttagság csak úgy tud azonosulni a politikával, ha nem csupán vég! ehajtóia, hanem alakitója is annak. A párton belüli demokrácia fejlesztésével el kel! érni, hogy a Központi Bizottság és a pártbizottságok feladat- és hatáskörét az általuk választott és nekik alárendelt végrehajtó szervek ne korlátozhassák. Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, fel kell számolni annak hivatali és formális vonásait. Korszerű tagoltságban újjá kell szervezni a politikai apparátusokat. hogy azok megfeleljenek a célul tűzött feladat- és hatásköri elkülönüléseknek. Panker Mihály, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár géplakatosa. fődarusa: Csak a magabiztosság, az erkölcsi tartás, a nehézségek megoldásában bizonyított kitartás és közös küzdelem kelt igazi szimpátiát az emberekben. Sokunk nevében mondom: mi nem vagyunk hajlandók támogatni semmi olyan elképzelést, ami a párt vezető szerepét csökkentené, ami gyengítené a közmegegyezésen alapuló munkáshatalmat és ezen keresztül gátolná vagy megkérdőjelezné a céljainkat. Ezért a vitáknak is megfelelő mederben kellene folynia. Tartozzon hozá gyakorlatunkhoz a vita, a helyes megoldások keresése, de az alapkérdésekben végre jó lenne egyetérteni. az energiánk nagy részét pedig az értékteremtő munkára fordítsuk. Miben érdekelt az ifjúság? Szabó Tamásné, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank kiskunhalasi fiókjának vezetője kifejtette, az érdekeltségből sarkallt erőfeszítések hatása semmi mással sem helyettesíthető. Fontos, hogy ne csak mondjuk, de' tegyük is meg: a nagyobb teljesítmény a vállalatnál és a dolgozónál egyaránt nagyobb helyben maradó hasznot eredményezzen. És ha ehhez ma az kell. hogy a költségvetés fogja vissza fogyasztását, akkor ezt tegye meg jövőnk érdekében. A bérreformról szólva hangoztatta: senkinek nem lenne jó egy inflációt gerjesztő ár-bér spirál. De a jelenlegi bér elosztásában gondolkodva is lehetne jobb az ösztönzés. Ki tudja kiszámolni az elmaradt hasznot, amely a ki nem használt teljesítőképességből, a munkaerkölcs folyamatos romlásából származik? A meg nem hozott döntésekéid ki a felelős? — tette fel a kérdést. Nemcsak a politikai életben — hangsúlyozta —. hanem a gazdaság minden területén hinni kell a helyben való problémafelismerésben, a helyben való döntésben és a helyben való cselekvésben. — Kivel tart ma. s milyen a magyar ifjúság? — tette fel a kérdést Hámori Csaba, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, majd az ifjúság számára meghatározó területek helyzetét ecsetelte. 1980 óta csaknem 90 ezerrel csökkent hazánk népessége, ugyanakkor ennek négyszeresével a harminc éven aluliak száma. Az oktatásügy neki-nekilen- dülő majd alábbhagyó reformhullámai és az anyagi feltételek fájdalmas hiánya oda vezetett, hogy ma is minden huszadik pedagógus képesítés nélküli, hogy miközben évente csak 24 ezren szereznek felsőfokú diplomát, csaknem 10 ezren az általános iskolát sem fejezik be. Gond az elhelyezkedés is. Napjainkban összességében kevesebb munkahelyet kínálnak a gazdálkodó szervezetek, mint ahányan tanulmányaikat befejezik. A lakáshoz jutás gondjairól szólva kifejtette: a ^családok 20 százalékának házasságkötés után öt évvel még nincs önálló otthona. A fiatalok közéleti szerepének és vezetővé válási esélyeinek gyengülését vázolva felhívta a figyelmet arra, hogy a népképviseleti és politikai testületekben a vezetők között ma alig találni harminc év alattit. — E folyamatok gyors megváltoztatására számítani irreális, hiszen felelős politika a következő esztendőkre nagy ígéreteket nem tehet. Változást csak nagyobb társadalmi teljesítménnyel. a gazdasági és társadalmi reformot meggyorsítva, a magyar szocializmust alapvetően átalakítva, hatékonyabbá és demokratikusabbá téve remélhetünk. Egy átfogó reform révén a fiatalok java. tehát a nagyobb tudású, szorgalmú, vállalkozó kedvű emberek kerülnek jobb helyzetbe. erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Az ifjúság a perspektívát adó, a gyors és határozott változásokban érdekelt. Nem külön az ifjúság érdekeit szolgáló, hanem jövőorientált társadalmat akarunk — szögezte le a KISZ KB titkára. — A KISZ az utóbbi években markánsabban, harcosabban politizál, »minek a párt, a társadalom és az ifjúság nagyobb részében jó a visszhangja, másoknál viszont megütközést kelt — állapította meg, javasolva az állásfoglalás-tervezet azon tételének megerősítését, amely e politikai gyakorlat folytatására biztatja az ifjúsági szövetséget. Rajki Sándorné, a Gagarin Hőerőmű pártbizottságának titkára az elmúlt időszak tapasztalatait összegezve rámutatott: a párt a szükségesnél kevesebb figyelmet fordított működésének megújításává. elhatalmasodott a formalizmus, ,a bürokrácia, felerősödött a tekintélyelv. Bebizonyosodott, hogy jó néhány kommunista vezető alkalmatlansága, életvitele ártott a párt tekintélyének. Gyenge a párton belüli demokrácia, a vezetés és a tagság eltávolodott egymástól, és ezért sem volt a döntési és irányítási folyamatokban megfelelő a kontroll. Mindezek kifejezetten a pártra tartozó, csak általunk megoldható és helyrehozható problémák. A tagság erre vár: Ez nem egv feladat a sok közül, hanem a döntő feladat. Olyan pártnak kell lennünk, amely elsőként és pontosan érzékeli az élet változásait, nem tér ki a problémák elől, megalkuvás nélkül levonja a tanulságokat és halogatás nélkül cselekszik. Olyan pártnak kel! lennünk, amely a dolgokat folyamatában, történetiségében vizsgálja. Ezzel összefüggésben szorgalmazta: a pártértekezlet alkosson olyan állásfoglalást, amely konkrét feladatok sorát jelöli ki a párt tagjai és vezető szervei szil- mára. Barta György, a Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottságának titkára hangsúlyozta, hogy a történelmi távlatvesztés, az értékzavar a napi politikai munkában állandóan jelen van. mégpedig azért, mert elkéstek, vagy elmaradtak az alkotó viták a párt ideológiai munkájából. Hiányoznak azok az eredmények, amelyeket a pártnak már korábban be kellett volna fogadnia a társadalomkutatás műhelyeiből. Ezután az információ és az informálás fontosságáról beszélt. Utalt arra: sokan elgondolkodtatónak tartják, hogy a párttagság, a hazai közvélemény egészét foglalkoztató egyik-másik kérdésről, újszerű megfogalmazásokról és érvekről egy londoni sajtóértekezletről, vagy a minap egv amerikai tévétársaság riporterének rámenős kérdései nyomán értesülhetett. Kérdezni a hazai újságírók is tudnának. Azonkívül ezekhez a dolgokhoz, nekünk, az MSZMP tagságának kissé több közünk van, mint nekik, odakint. A bizalom helyreállítására, az ifjúság visszaszerzésére, csak egy olyan párt képes, amely megőrzi tartását, komolyan veszi saját követelményrendszerét és nem adja fel az eszményeit. Egy olyan párt, amely nem bonyolódik bele kicsinyes, párhuzamos igazgatásba, formális helybenjárásba, egy szürke, unalmas pártélet adminisztrálgatásába. Keresztúry Dezső akadémikus, író kötelességének tartotta, hogy pártonkívüliként néhány fontos kérdésben kifejtse véleményét. Az állásfoglalás-tervezettel foglalkozva kiemelte: azt a féligazságok fél árnyéka teszi bizonytalanná. A valóságnak a felét sem jellemzi. ha csak a bajt állapítja meg — s a jobbnak vélt utat aligha jelöli meg jól, ha a bajokhoz vezető rosszat nem jellemzi. — Amennyire nagyra értékelem tehát az MSZMP határozott szándékát a válsághelyzet feltárására, a szükséges változtatások végrehajtására, annyi aggodalommal is töltenek el a tervzet hiányosságai, aránytalanságai. A legveszélyesebbnek tartom a művelődés értékelésének aránytalanságát. Művelődés nélkül sohasem volt műveltség, értelmes változás. jóravaló fejlődés. Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT elnöke kifejtette: helyes és természetes, hogy pártértekezletünk vitájának középpontjában a párt munkájának. vezető szerepének tökéletesítése áll. II gazdaság élénkítéséért Felszólalása további részében a szakszervezetek feladatairól szólott, hangsú- Ivozva. hogy a társadalmi- joizdasági megújulás elválaszthatatlan a dolgozók éle lenek javításától, a dolgozó emberek nagyobb megbecsülésétől, a róluk történő fokozottabb gondoskodástól. Majd így folytatta: — A gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításának közvetlen hatásai egy ideg megterhelik, áldozatvállalásra kényszerítik a lakosságot. A kedvező hatásokat később érzékelni fogja mindenki. A társadalom tűrőképességének azonban vannak határai. Ezért számolnunk kell a megkezdődő folyamatok anyagi, ideológiai és politikai hatásaival. Az adórendszer, a foglalkoztatási gondok, a magán- és külföldi tőke megjelenése, a nagyarányú infláció az emberek gondolkodását, politikai hitét is megpróbáltatások elé állítja. A kibontakozási stratégia körvonalazása mellett már a közvetlenül előttünk álló évekre is olyan gazdasági célokat kell meghatározni, amelyek mérséklik azt a gazdasági magatartást. amely szűkíti a fogyasztást, és visz- szafogja a növekedést. A gazdaság élénkítésére fordítsunk nagy energiát, ne csak a visszafogásra — tette hozzá. A SZOT elnöke a továbbiakban hangsúlyozta: a dolgozók többsége kész vállalni az átmenet nehézségeit, óm százezrekre tehető azoknak, a száma, akik a megnövekedett terheket nehezen tudják elviselni. Nem halasztható tovább az alacsony nyugdíjból élők helyzetének javítása, akár a nyugdíjrendszeren, akár a szociálpolitika keretein belül. A szakszervezetek egyik kezdeményezői voltak a bér. reform kidolgozásának. Ennek azt kell eredményeznie — mondotta —. hogy a törvényes munkaidőben elérhető keresetekből a dolgozók rendesen megéljenek. A SZOT elnöke ezután a szakszervezetek helyéről és szerepéről szólott: — 1957 óta a magyar szakszervezetek nem díszítőelemei, nem kellékei a rendszernek, hanem a hatalom részesei — szögezte le. majd így folytatta: — A mozgalom ma ismét útkeresésben van. mert változó körülmények között, nem egynemű közegben végzi majd munkáját. A szakszervezeteknek meg kell erősíteniük a párttal az elvi alapokon nyugvó partneri viszonyukat: egyrészt elismerve i párt vezető szerepét és növelve annak politikai hatását. másrészt növelve a szakszervezetek eddigi mozgásterét. biztosítva teljes önállóságát és felelősségét. Bieter Katalin, a Kontak- 'n Alkatrészgyár szentesi c árának szakmunkása. — Az állásfoglalás-tervezet alaphangvétele, beállítottsága, önkritikus okfejtése találkozott a párttagság rokonszenvével, ugyanakkor mindez többek véleménye szerint sem elegendő a lényegi változáshoz —mondotta. hozzátéve, hogy a végrehajtás garanciáit váriak a párttagok. — A párt politikája mellett nehéz úgy érvelni, hogy az ideológiai megalapozottság hiányos, az alapelvek tisztázásra, finomításra szorulnak. A továbbiakban javasolta, hogy az állásfoglalás sokkal határozottabban fogalmazza meg a bürokrácia, a megvesztegetés, a korrupció elleni fellépést, majd javasolta, hogy a megválasztandó Központi Bizottságban több munkás kapjon helyet. Menyhárt Lajos, az MSZMP Debrecen Városi Bizottságának első titkára annak a véleményének adott hangot, hogy ha a Magyar Szocialista Munkáspárt az ország társadalmi, politikai életében betöltött vezető szerepének megfelelően vezényelni akarja a jelenlegi helyzet megoldását, akkor számba kell vennie a hangulati tényezőket, meg kell tanulnia a társadalmi atmoszféra kezelését, mert az emberek megnyerése nélkül nem lehet megoldást találni. A politikai es munkastí- 1 usváltásnál arra kell törekednünk. hogy ez a párt ne csak a munkásosztályért politizáljon. hanem a munkásosztállyal együtt. Be kelj vonni ezt az alapvető osztályt. és a társadalom minden dolgozó rétegét a politika alakításába, és akkor ez a kérdés, ami egy negyedszázaddal ezelőtti osztálykategória alapján fogalmazódik meg. más akusztikát nyer politikai szövegeink- ken. Tulajdon és bizalmatlanság Dudla József, a Borsod- Abaüj-Zemplén megyei párt- bizottság első titkára az elmúlt időszak meghatározó élményt adó politikai vitáiról szólt, arról a féltő felelősségről és tenni akarásról, amellyel a párt tagsága műltunkat. helyzetünket, feladatainkat elemezte. A hibát ott követtük el — mondta —. amikor hagytunk eluralkodni egv furcsa kettősséget. Míg egyfelől számos friss, új, jó felismerés született az elméletben, másrészről ragaszkodtunk a változatlan értékrendhez, és az azt közvetítő mechanizmusokhoz. Vagyis egyszerre voltunk reformerek és konzervatívak. A párt vezető szerepének modernizálása megkívánja a politiku'ság újratanulását, hogy miként lehet politikai mozgalomként befolyásolni a gazdasági, a társadalmi fejlődést. Mindennek igen fontos eszköze a nyíltság. Kovács Géza, a szabolcs- bákai tsz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaságban mindennél fontosabb egy olyan érdekeltségi forma kialakítása, amely az eszközök üzemeltetéséből a jelenleginél jóval hatékonyabb. a tulajdonosra jellemző teljesítményt képes kiváltani: s nem csupán a mezőgazdaságban, a szövetkezeti forma esetében, hanem az állami tulajdont üzemeltetőknél is alkalmazható. Sürgette: a pártnak fel kell készítenie tagjait annak elfogadására, hogy nemcsak az állami tulajdon szocialista, hogy hárítsuk el azok bizalmatlanságát, akik ellenzik a külföldi vagy magántőke termelésbe vonását, engedjünk teret a valódi vállalkozói közösségeknek, melynek természetes velejárója a jövedelemkülönbségek megléte is. Karvalits Ferenc. az MSZMP Zalai Megyei Bizottságának első titkára a párt belső életével kapcsolatban kifejtette: — Meggyőződésem, hogy a társadalomnak nem egy(Folytatás az 5. oldalon.)
