Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-21 / 120. szám

1988. MÁJUS 21., SZOMBAT NÖCRÄD 3 Kádár János előadói beszéde (Folytatás a 2. oldalról) ott példásan dolgozó kom­munisták útján gondoskod­janak a pánt álláspontjának megfelelő képviseletéről és politikájának érvényesítésé­ről. Tisztelt elvtársak! Tájékoztatom a pártérte­kezletet arról,, hogy az el­múlt hónapokban a párttag­sági könyvek cseréjével kap­csolatos egyéni beszélgeté­sek. valamint az alapszerve­zetekben folytatott politikai viták menetében növekedett a párttagság aktivitása, tisz­tultak a nézetek, erősödött pártunk egysége. A pártér- lekezlet összehívása, a Köz­ponti Bizottság állásfogla­lás-tervezete a párttagság, a budapesti és a megyei párt- bizottságok részéről támoga­tást kapott. Kedves elvtársak! Pártunk, amely a munkás­osztály pártjaként jött létre, a, szocialista forradalom győ­zelmét követően fokozatosan az egész dolgozó nép pártja, társadalmunk eszmei. politL kai vezető ereje lett. Tevé­kenységében a tudományos szocializmus. Marx, Engels, Lenin eszméi vezérlik, és a demokratikus centralizmus elvei alapján szervezett erő­ként működik. Amint az állásfoglalás-ter­vezetből világosan kitűnik, pártunk, hogy történelmi küldetésének méltóan meg­feleljen, mind a belső párt­életben. mind társadalmi te­vékenységében kész a helyzet követelményeinek megfelelő megújulásra, és határozottan elkötelezte magát, hogy a demokratizálás és a refor­mok útján jár. A jövőben méginkább mint politikai párt kíván működni, alap­vető feladatának a szocia­lista társadalom építésének biztosítását, a nép érdekei­nek szolgálatát tekinti, és álláspontjának érvényesíté­sében az eszmei, politikai meggyőzés az eszköze. Céljaink megvalósításának elengedhetetlen feltétele a párt sorainak rendezése, egy­ségének megszilárdítása, mű­ködésének javítása. Az MSZMP politikai intézmé­nyeink között meghatározó szerepet tölt be. munkássá­ga, eredményes működése a szocialista fejlődés alapvető biztosítéka. A Központi Bizottság ép­pen a politikai döntések megalapozottságának, minő­ségének javítása és követ­kezetesebb. szervezettebb megvalósítása érdekében ja­vasol mélyreható változáso­kat a párt működésében és belső életében. Egyértelmű felelősségi vi­szonyokat akarunk kialakí­tani. amelyek keretében döntéseket továbbra is kol­lektíván hoznak a testüle­tek. s erről a jövőben sem mondhatunk le. Ugyanak­kor a kollektív vezetés fenn­tartása mellett nem mond­hatunk le a személyes fele­lősség megköveteléséről a döntéshozatalban és a vég­rehajtásban egyaránt. Erre van igény és van lehetőség is, amit jól tükröztek az el­múlt hónapok vitái. . A párttagsággal folyta­tott széles körű eszmecsere a vitákban sok tekintetben új stílust honosított meg, s ez nagy nyeresége pártunk­nak. A vita tapasztalatai is­mét igazolták, hogy jól kép­zett, tájékozott, jobbító szándékú, tetterős párt­tagságunk van, amelyre, építeni lehet a munkában Js. A Központi Bizottság ja­vaslatai ezért előirányozzák azit is, hogy a párt tagjai­nak, különböző szintű szer­veinek és szervezeteinek na­gyobb beleszólási lehetősé­gük legyen olyan döntések­be, amelyek képviselete és végrehajtása kötelességük lesz. Ezt szolgálja a párt­Pártunk szervezettségi fo­ka magasnak értékelhető, a taglétszám meghaladja a H00 ezret, ez a felnőttla­kosságnak több mint 10 szá­zaléka. A párttagság önkén­tes, az eszme és a nép ér­dekének szolgálatában vál­lalt többletmunkát és fele­lősséget jelent, semmiféle személyes előnnyel nem jár, nem járhat. A tagkönyvcsere során körülbelül 45 ezer em­ber párttagsága szűnt meg, részben a legkülönbözőbb személyi okokkal indokolt kilépés, részben pedig a pártszervezetek által eszkö­zölt törlés következtében. Mivel az adott esetekben a személy és pártszervezet számára is ez a jó megoldás, megengedhetetlen a kilépők­kel szemben bármiféle ne­heztelés vagy megkülönböz­tető bánásmód. szervezetek kezdeménye­zési lehetőségeinek lénye­ges bővítése is. Gyakorlati biztosítékokkal is érvényt kívánunk szerezni annak az elvnek, hogy a pártszerve­zetek, az alapszervezetek le­gyenek működés: területük önálló, felelős politikai gaz­dái. Pártunk belső rendjének megfelelően, a lényeges po­litikai kérdésekben a pár­ton belül a Központi Bi­zottságnak kell kimondania a döntő szót. Ezért figye­lemre méltó az a javaslat, hogy a Központi Bizottság szükség szerint, ha kell. gvakrabban ülésezzen, több időt fordítson a vélemé­nyek mérlegelésére. A Központi Bizottság a benyújtott állásfoglalás­tervezetben arra törekedett, hogy a párt belső életének átalakítása a kommunista mozgalom alapvető értékei­nek és szervezési elveinek megerősítését és kiteljesíté­sét szolgálja. A javasolt változásokkal jobb feltétele­ket kívánunk teremteni an­nak a folyamatos munká­nak is, amely nélkülözhe­tetlen a párt eszmei, poli­tikai, szervezeti és cselek­vési egységének megerősíté­se érdekében. A Központi Bizottság ál­lásfoglalás-tervezete támo­gatja azt a javaslatot is. hogy a döntések előtt az előterjesztésekben ismer­tetni kell az alternatívákat, a kisebbségi véleményeket. Ezzel kapcsolatban emlé­keztetni ke'l arra. hogy a véleményükkel kisebbség­ben maradiaknak — a több­ségi döntés végrehajtási kö­telezettségét fenntartva — joguk van érveik, elgondo­lásaik újabb megvizsgálását kérni. A gyakorlati megoldáso­kat az országos pártértekez­let elvi egyetértése esetén rövid időn belül ki lehet alakítani. Ugyanakakor a határozatok esetenként szük­séges korrekciójának lehe­tősége nem jelentheti a de­mokratikus centralizmus el­vének feladását. Párton be­lüli frakciók szervezése megen ged hetet len. Az MSZMP — hazánk újkori történelmének egy különösen súlyos szakaszá­ban — a szektás-dogmati­kus és a revizionista néze­tekkel folytatott kétfrontos harcban alakította ki új irányvonalát, állította hely­re a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét, sze­rezte vissza a tömegek tá­mogatását. Ma gyökeresen megváltozott viszonyok kö­zött élünk, mégis úgy vé­lem, hogy a szocialista meg­újuláshoz szükséges szem­léleti és cselekvési egység kialakítását elősegítheti a kétfrontos harc tapasztala­tainak felhasználása. A párt a jövőben sem kívánja azt az utat követni, hogy bizonyos elméleti té­teleket határozatílag mond­jon ki, de a párttagság jog­gal igényli, hogy a vezető testületek állást foglalja­nak a szocialista fejlődés és a reformfolyamatok fő irá­nyát érintő legfontosabb ideológiai és politikai kér­désekben. A Központi Bizottság szi­lárdan elkötelezte magát a szocialista demokrácia, az önkormányzat, az állampol­gári kezdeményezések fel­karolása, a társadalmi nyil­vánosság kiszélesítése mel­lett, és ennek megerősítését javasolja a pártértekezlet­nek. Számolnunk kell azzal .is. hogy a demokrácia és a nyilvánosság bővülő lehe­tőségeivel olyanok is élnek, sőt visszaélnek, akik poli­tikánk fő irányát, sőt fenn­álló társadalmi rendünket sem fogadják el. Az ilyen megnyilvánulásokkal szem­ben — amennyiben a néze­tek síkján jelentkeznek — a vita. a politikai harc módszereivel kell fellépni. A jövőben sem fogjuk azonban megengedni az alkotmányos rendünket, a szocialista törvényességet sértő politikai szervezke­dést, ellenséges törekvéseket. Elvtársak! Akadnak, akikben aggo- dalom él, és fölteszik a kér­dést: vajon az új módon dolgozó párt képes lesz-e betölteni vezető szerepét? Meggyőződésünk, hogy igen, ha a politikai munkában is magasabbra tesszük a mér­cét, s a Központi Bizottság, a középfokú irányító szer­vek, a párt minden szerve­zete, és tagja ennek érde­kében dolgozik. Nélkülözhetetlen a tájé­kozottság, a műveltség, a kultúrált vitaképesség. El­engedhetetlen a szoros, mindennapi kapcsolat a dolgozó emberekkel, kisebb és nagyobb közösségeikkel. Követelmény a megalapo­zott, átgondolt döntés, a kö­rültekintő szervezőmunka. Munkánk eredményének, po­litikánk sikerének kulcs­kérdése az, hogy meggyőző érvekkel, türelemmel, pél­dával megnyerjük céljaink­nak az emberek többségét. Kedves elvtársak! A társadalom életének alapja a munka, a fejlő­désnek alpkérdése, hogy a szocialista társadalom hu­mánus vonásainak megőrzé­sével megteremtsük a haté­kony gazdasági munka fel­Az előkészületben lévő in­tézkedések között kiemelke­dik a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényjavaslat. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és elfogadta a tör­vény irányelveit, de a tör­vénytervezet politikai jelen­tősége miatt szükségesnek tartotta, hogy a pártértekez­let állásfoglalását kérje. A készülő gazdasági társa­sági törvény megőrzi az ál­lami és a szövetkezeti tulaj­don meghatározó szerepét, de számol azzal a ténnyel, hogy a szocialista társada­lom építésének hosszú tör­ténelmi szakaszában korláto­zott mértékben még fennma­rad a magántulajdon is, és ezt célszerű törvényben meg­szabott keretek közt integ­rálni gazdasági életünkbe. Gazdaságunk modernizálása, a szerkezetátalakítás szüksé­gessé teszi azt is. hogy ugyancsak törvényes keretek között megfelelő szabályo­zással igénybe vegyünk kül­földi működőtökét mind a szocialista, mind a kapitalis­ta országokból. A törvény a társasági formák szabályo­zásával meg fogja könnyí­teni a tőkeáramlást a haté­konyan gazdálkodó terüle­tekre, s ezáltal segíti kibon­takozási programunk végre­hajtását. Szólni kell arról is. hogy ezek a változások nemcsak tételeit. A megoldandó fel­adatok ismertek. Van ki­bontakozási és törvényerőre emelt stabilizációs progra­munk. Javaslom, hogy az országos pártértekezlet erő­sítse meg e két programot, és a párt két év múlva ese­dékes következő kongresszu­sáig ezek megvalósítását állítsa a gazdasági, poli- kai munka előterébe. Az erőfeszítésnek már mutatkoznak a kezdeti eredményei. A múlt évben megmozdult, emelkedett az ipari termelés, a nemzeti jövedelem, az idei év első negyedében — hosszú idő óta először — kiegyenlített volt a külkereskedelmi mér­leg. Ezek jó jelek, de a szükséges fordulat még nem következett be. A hatékony gazdálkodás megteremtéséért folytatott küzdelemben a vezető szerveknek, a kor­mánynak megvannak a ma­guk feladatai, de meg kell mondani, hogy a csata vé­gül is a termelő- és a terme­lést kiszolgáló üzemekben dől el. Bevezetőmben a gazdasági munkának csak néhány el­vi kérdését kívánom érinte­ni. A gazdasági munkát ná­lunk a szocialista tervezés és a piac értékítéleténék ér­vényesítése együttesen kell hogy meghatározza. A ter­vezést új módon kell fel­fogni. Országunk adottságai, gazdaságunk nyitottsága miatt a nemzeti jövedelem alakulása nagymértékben függ az exporttól. A világ- gazdaság a gyors változás állapotában van, a kereslet és a kínálat is ettől függ. Világos, hogy ilyen viszo­nyok között az ötéves nép- gazdasági terv csak irányo­kat programozhat és nem tervezheti meg öt évre té­telesen az előállítandó és értékesítendő árumennyisé­get. A hatékony gazdálkodás megköveteli a teljesítmény szerinti differenciálást. Biz­tosítani kell egyrészről a veszteséges termelés vissza­fejlesztését, másrészről a beruházási eszközök és az élőmunka átcsoportosítását a hatékonyan dolgozó vál­lalatokhoz. Érvényben van a munkához való jog, s ez azt jelenti, hogy gondoskod­ni kell az átképzendő, il­letve átmenetileg munka nékül levő emberek gond­jainak intézményes meg­oldásáról. a gazdasági tevékenység szervezeti formáit gazdagít­ják. A mennyiségi változá­sokon túl olyan kérdésekkel is szembe kell néznünk, hogy mit kell tekintenünk nem munkával - szerzett jö­vedelemnek, milyen a viszo­nyunk a profithoz, az osz­talékhoz vagy éppen a ki­zsákmányoláshoz. Ezeket a kérdéseket elsősorban gya­korlati, tehát politikai s nem ideológiai kérdéseknek kell tekintenünk. Szocialista rendszerünk garancia arra, hogy hazánkban a kizsák­mányoló osztályok uralma soha többé nem térhet visz- sza. Kedves elvtársak! Ha több szocializmusról beszélünk, az egyben több kultúrát is jelent. Ha több demokráciát mondunk, az egyben magasabb műveltsé­get is igényel. Az országos pártértekezletnek nincs mód­ja arra, hogy részleteiben foglalkozzon a művelődés- ügy. a kulturális élet kérdé­seivel. Azt javaslom, hogy erősítsük meg azt a régi szocialista sarkigazságot, hogy társadalmunk létérdeke a kulturális fejlődés segítése, a tudás anyagi és erkölcsi megbecsülése. Megértem, hogy értelmisé­gi körökben kifogásolják a tudományos és kulturális célokat szolgáló anyagi esz­közök szűkösségét, nem tudom viszont elfogadni, ha ebben kultúraellenes politi­kai tendenciát látnak. A tu­dományra, a kultúrára for­dítható anyagi • eszközök mennyisége nem politikai koncepciót fejez ki, hanem a szükség diktálta — remélhe­tőleg átmeneti — helyzet­ből adódik. Ezzel összefüggésben több feladat is van. A kormány­nak az a feladata, hogy amint az ország helyzete le­hetővé teszi, növelje a ku­tatás és a művelődés része­sedését a költségvetésből. A tudományos és kulturális élet irányító szervei foko­zott figyelmet fordítsanak arra, hogy a rendelkezésre álló ma sem csekély össze­gek az alkotás és a műve­lődés területén a legjobban hasznosuljanak. Értelmisé­gi barátainktól azt kérjük, hogy kibontakozási progra­munk végrehajtásának se­gítésével járuljanak hozzá a felosztható anyagi eszkö­zök bővítéséhez. A párt régóta követi azt az elvet, hogy biztosítani kell a tudományos kutatás és a művészi alkotás sza­badságát. Jogosnak tartja azt a figyelmeztetést, hogy Tisztelt pártértekezlet! A pártértekezlet elsősor­ban belpolitikai kérdése­ket tárgyal, ezért az állás­foglalás-tervezet keveset foglalkozik nemzetközi kér­désekkel, de elkerülhetetlen, hogy ezekre is kitérjünk. Er­re szükség van azért, mert a világban nagy jelentőségű események mennek végbe, s munkánk eredménye nagymértékben függ a nem­zetközi viszonyok alakulá­sától. Röviden én is utalnék arra, hogy nemzetközi meg­ítélésünk döntően hazai dolgaink alakulásától, so­ros feladataink megoldásá­tól függ. Jelenleg az ország külföldi megítélése jó. Ez eddig elért eredményein­ken, a szocialista gyakorla­tot megújító lépéseinken és természetesen pozitívan ér­tékelt nemzetközi tevé­kenységünkön alpszik. Most, ismerve a nehéz feladatokat, amelyek meg­oldásával küzdünk, a figye­lem ismét fokozott mérték­ben fordul a Magyar Nép- köztársaság felé. A közvet­len érdekeltségen túl azért is megfelelően kell dolgoz­nunk, hogy országunk, né­pünk becsülete növekedjék határainkon kívül. Napjainkban gyakran és sokféleképpen vitatják a szocializ'mus mai helyzetét a világban. A szocialista fej­lődéssel járó konfliktusok láttán, egyesek a szocializ­mus válságáról beszélnek, mások pedig nagyon is ós­di, konzervatív, kommunis­taellenes nézeteket elevení­tenek fel. Szerintem nem a szocializmus válságának, hanem megújulásának va­gyunk tanúi. Saját tapasz­talatainkból is tudjuk, hogy a társadalom vajúdása kí­nokkal jár. de ezek között a kínok között a jövő szép és ■egészséges társadalma szü­letik. Bár az egyes országok fej­lettségi szintje különböző, az egész szocialista világ­rendszer fejlődésének új. magasabb szintjéhez érke­zett. A Szovjetunióban és más szocialista országok­ban megindult megújulási folyamatnak óriási a jelen­tősége, mert mindenekelőtt a realitás, a tényleges hely­zettel való szembenézés és a nyíltság a fő jellemzője, ami a feladatok megoldásá­nak első és elengedhetetlen feltétele. Számunkra, ma­gyar kommunisták számára .ez mindenekelőtt azt jelzi, hogy a szocialista fejlődé« fő áramlatában haladunk, a .magyarországi reformfolya­a kulturális életben a rosz- szul értelmezett üzleti szellemre hivatkozva ne engedjük az ízléstelenség terjedését a valódi kulturá­lis értékek rovására. A párt számít az alkotókra a köz­ízlés fejlesztésében, a köz­erkölcsöt romboló tevékeny­ség megfékezésében, a szo­cialista és humanista esz­mék terjesztésében. Bízik abban, hogy kulturális éle­tünk képviselői a maguk eszközeivel is fellépnek az áltudományosság, a látszat­tevékenység, az erőszak kul­tusza, az ízléstelenség szá­mos formájának terjedése ellen. Politikai téren is kedve­zőbb feltételeket kell te­remteni az alkotó munka számára. Jobban kell bízni az alkotó értelmiség politi­kai felelősségtudatában, nincs szükség gyámkodás­ra, kicsinyes beavatkozás- ra^ adminisztratív eszkö­zökkel történő direkt irá­nyításra. A szocialista haza jövőjéért érzett felelősség lehetővé teszi termékeny partneri kapcsolatok építé­sét politikai intézménye­ink és a valódi alkotó mun­kára kész értelmiségiek kö­zött. matok a szocializmus fejlő­désének szerves részévé vál­tak. A nemzetközi helyzet a Szovjetunió és a Varsói Szerződés kezdeményezé­sei nyomán, kedvező irány­ban változott. Üdvözöljük a szovjet—amerikai tárgya­lásokat, a Washingtonban .aláírt megállapodást a kö­zepes és rövidebb hatótávol­ságú nukleáris eszközök fel­számolásáról és a tárgyalá­sokat a stratégiai atomfegy­verek 50 százalékos csök­kentéséről. A közeli napokban Moszk­vában kerül sor egy újabb szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóra. Népünk a világ minden békesze.rető népével együtt bízik benne, hogy a világ sorsának alakulására, nagy befolyással levő Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok vez.ető államférfiai tovább tudnak lépni a meg­kezdett úton, megvalósítha­tó a kölcsönös és egyenlő biztonság a fegyverzet ala­csonyabb szintjén, s egy enyhültebb világban bizto­sítható népünk építőmunká­jának legfőbb külső feltéte­le, a béke­☆ Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársak! Bevezető előadásom vé­géhez érkeztem. Kérem, hogy a Központi Bizottság által beterjesztett állásfog­lalás-tervezetet vitassák meg és fogadják el. Meggyőződésem, hogy a pártértekezlet eredménye­sen el fogja végezni felada­tát. Erre annál is inkább szükség van, mert az or­szágban az utóbbi időben sokan és sokat vitatkoztak a helyzet megítéléséről. Amit még vizsgálni kell, azt vizsgálják meg, amit tisztázni kell, azt tisztázzák mindenütt, de a meddő fi­lozofálást, a semmin sem segítő tétlen sopánkodást abba kell hagyni, mert most már a tetteken a sor. A pártban egységre, az ország­ban összefogásra, a politi­kában kiállásra, a munká­ban helytállásra van most szükség. A történelmi tapasztala­tok bizonyítják, hogy a pórt és a nép közös aka­rattal a mainál sokkal sú­lyosabb helyzetben, a mos­taninál sokkal nehezebb feladatokat is megoldott már. Van elég erőnk ahhoz, hogy feladatainkat megold­juk és tovább haladjunk előre a szocializmus építé­sének útján. (Folytatás a 4. oldalon.) Mélyreható változások a pártéletben Létérdek a tudás megbecsülése A megújulás tanúi vagyunk

Next

/
Thumbnails
Contents