Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

2 NOGRAD 1988. MÁJUS 20., PÉNTEK Kormányszóvivői tájékoztató Aláírták a társasági szerződéseket (Folytatás az 1. oldalról.) Bányász Rezső, a Minisz­tertanács ülését követően a megjelent újságírók kérdése­ire válaszolt. Az 1987. évi népgazdasági terv végrehaj­tásáról és az idei első ne­gyedévi gazdasági fejlődés­ről folytatott minisztertaná­csi vitáról (az MTI érdek­lődésére) a szóvivő a többi között elmondotta: az előző évek erőteljesen romló ten­denciáihoz képest 1987-ben néhány vonatkozásban sze­rény javulás következett be a gazdaságban. Egyebek kö­zött számottevően nőtt az ipar konvertibilis kivitele, aminek következtében némi­leg csökkent a nem rubelel­számolású áruforgalmi és fi­zetési mérleg passzívuma, összességében: kétévi csök­kenés után újra emelkedett nemzeti jövedelmünk reál­értéke. A gazdasági egyen­súly azonban a kívánatosnál szerényebb mértékben ja­vult, s a termelési szerkezet szükséges korszerűsítése te­rén továbbra sincs megfele­lő előrehaladás. A gazdaság fejlődése az idei év első há­rom hónapjában néhány te­rületen kedvező eredménye­ket hozott. Emelkedett a konvertibilis elszámolású ki­vitel, mérséklődött a beho­zatal, az áruforgalom egyen­lege javult, a fizetési mérleg hiánya csökkent. Az ipari termelés 0,9 százalékkal emelkedett, megközelítve az egész évre tervezett ütemet. Az áprilisi adatok is hason­ló tendenciákat tükröznek. Az alapanyaggyártás jelen­tősen, a feldolgozóipar ter­melése viszont csak kismér­tékben bővült, a gépipar és az élelmiszeripar termelése pedig csökkent. A mezőgaz­daság terméskilátásai egye­lőre kedvezőek. Felismerhető azonban a terv alapvető cél­jait veszélyeztető egy-két fo- lyámat is. A lakosság pénz­bevételei, ezen belül a mun­kabérek a tervezettnél gyor­sabban emelkedtek, s hason­ló a helyzet a beruházási rá­fordításoknál is. Az állami költségvetésről A szóvivő tájékoztatást adott (a Magyar Nemzet kérdésére) az 1987. évi költ­ségvetés végrehajtásáról be­terjesztett jelentésről. Esze­rint hosszú idő óta először sikerült elérni, hogy az álla­mi költségvetés a tervezett­nél jóval kisebb hiánnyal zárija az évet. Ebben meg­határozó szerepe volt a költségvetés helyzetét javí­tó, korlátozó jellegű és a gazdaság szelektív élénkíté­sét szolgáló kormányzati in­tézkedéseknek. Mindezek eredményeként az állami költségvetés bevételei tavaly 4 százalékkal, kiadásai pe­dig/ 2-,4 százalékkal haladták meg az előirányzatot. A költségvetési hiány az előző évinél 12 milliárd fo­rinttal kevesebb, azaz pon­tosan 34,8 milliárd forint volt. Az évközi intézkedések ugyan jelentősen csökken­tették a költségvetési kiadá­sokat, de tartósan nem vál­toztatták meg a kedvezőtlen folyamatokat. Nem vált Budapesten, a Lenin kör­út és a Majakovszkij utca kereszteződésében csütörtö­kön délután, fél 3-kor eltö­rött a körút alatt húzódó, 1200 milliméter átmérőjű fő- nyomóvezeték. A csőtörés halálos tragédiát is okozott: Legény Tibor 58 éves és Paréj László 54 éves buda­pesti lakosok, akik a Lenin körút 55- szám előtt egy já­tékkészítő gmk pimceműhe- lyében dolgoztak, a nagy erővel, váratlanul betört vízben és iszapban megful­ladtak. A vízcsőtörés következté­ben hatalmas mennyiségű gyorsabbá a gazdasági szer­kezet korszerűsítése, a szük­ségesnél kisebb a hatékony­ság javulása, a költségvetés­nek a jövedelmek újraelosz­tásában kényszerűen vál­lalt Szerepét nem lehetett az egyensúlyi követelmények­hez igazodva mérsékelni. Nem sikerült elérni a támo­gatások lényeges csökkenté­sét. A kormány vitájában kialakult álláspont szerint az eddigieknél még határo­zottabb lépéseket kell tenni a külső és belső pénzügyi egyensúly tartós javítása ér­dekében. Az eredményesen tevékenykedő vállalatok ter­mészetesen kedvező elbírá­lásban részesülnek, a nem kellő hatékonysággal gaz­dálkodók viszont az eddigi­nél jóval kevesebb központi segítségre számíthatnak az idén. Az ipari szerkezet átalakításáról Bányász Rezső rövid átte­kintést adott a kormány­ülésnek az ipar szerkezet- átalakítási feladataival fog­lalkozó napirendjéről is. A Népszava munkatársának válaszolva közölte, hogy a Minisztertanács által meg­tárgyalt anyag elemzi a szer­kezetváltás lehetőségeit és az ezt befolyásoló közgazda- sági, társadalmi feltételeket. Felvázolja a fejlesztési prog­ramokat, azok várható tár­sadalmi hatásait- Ez utóbbit olyan igénnyel, hogy a tár­sadalomnak szembe kell néznie az iparban foglalkoz­tatottak számának további csökkenésével, s ebben az egyes ipari körzetek között lényeges különbségek kelet­kezhetnek. A kormányszóvi­vő mindehhez hozzátette: 1980 és 1987 között az ipar fejlődése elmaradt a terve­zettől. Különösen szembetű­nővé vált a .lemaradás az úgynevezett technikai csúcs­ágazatokban. A szóvivő foglalkozott az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával, illetve a magánszemélyek jö­vedelemadójával kapcsolatos törvény végrehajtási rende­letének korrigálásával is. A Magyar Rádió illetve a Ma­gyar Nemzet munkatársának kérdése kapcsán emlékezte­tett: jól ismert, hogy az ál­talános forgalmi adó beve­zetése után a ' felnőtt, és a gyermekruházati cikkek árai között létrejött aránytalansá­gokat érte a legélesebb la­kossági kritika. A kormány a viták illetve a vizsgálatok alapján két megoldási javas­latot terjeszt az Országgyű­lés illetékes bizottságai, a parlament elé. Az egyik vál­tozat szerint: gyermekenként további 100 forinttal kell növelni a családi pótlékot. A másik javaslat a cse­csemőruházati cikkek általá­nos forgalmi adójának 25 szá­zalékról nullára való csökken­tését tartalmazza. A kormány szerint félő. hogy a forgalmi adó megszüntetése csak át­menetileg idézné elő az árak csökkenését, ezenkívül a külföldieket is kedvezmé­nyezné, ugyanakkor a családi pótlék emelése a nagyobb víz ömlött az úttestre és a járdákra, mintegy egy kilo­méteres szakaszon, perce­ken belül 40 centiméter magas vízréteg és nagy mennyiségű hordalék, iszap borította az aszfaltot. A vil­lamos- és közúti forgalmat leállították. A vízművek el­zárta a főnyomóvezetéket. A tűzoltók rendkívül nagy erőkkel vonultak a helyszín­re, ahol azonnal megkezdték a mentést, a villamosokból kézben emelték ki az idő­sebb utasokat és gyermeke­ket. gyermekek nevelését is se­gítheti, könnyítheti. A csa­ládi pótlék 100 forintos eme­lésének éves költségvetési ki­hatása 2,8 milliárd forint, il­letve erre az évre július 1-jei bevezetéssel számolva 1,2 milliárd forint. Az általános forgalmi adóval kapcsolatban a Minisztertanács több más módosítást is indokoltnak tart. A szóvivő végezetül több aktuális, részben még tisz­tázatlan kérdéssel is fog­lalkozott. Így szólt arról, hogy a szénbányászat hely­zetének rendezésével fog­lalkozó elemzést és javasla­tot — amely immár, har­madszor kerül le a terv- gazdasági bizottság napi­rendjéről — még át kell dolgozni, az érintett szer­vezeteknek . egyezségre kell jutni, s csak aztán kerülhet ismételten a TGB elé. Ha­sonlóképpen utalt arra is, hegy a hévízi tó helyzetével kapcsolatban a bányászat, az egészségügy és a víz- gazdálkodás szakértői a kö­zelmúltban részletesen egyez­tették véleményüket, javas­lataikat, s megvitatták a várható kihatásokat is. Meg­állapították, hogy a kö­zeljövőiben 10 százalékkal lehet csökkenteni a víz ki­termelését a nyirádi bauxit­bányában, 1993-ban pedig befejezik a termelést ezek­ben a bányákban. Üjabb bányák megnyitá­sakor viszont szigorúan te­kintettel kell lenni a tóhoz fűződő nemzeti érdekeinkre. A kormány megbízásából az érintett minisztériumok összefoglaló javaslatot ter­jesztenek elő. A szóvivő újólag ismer­tette a kormány elvi állás­pontját a községek önálló­sulási törekvéseivel össze­függésben, jelezve: a Mi­nisztertanács támogatja ön­álló községi, tanács szervezé­sét, ha arra alapos indokok vannak, és a lakosság is így foglal állást. Vámszabályok kidolgozásáról Egy kérdésre reagálva a szóvivő megerősítette: az illetékesek foglalkoznak az új utazási előírásokhoz és szokásokhoz jobban alkal­mazkodó vámjogszabályok kidolgozásával, ám e mun­kák még csak a korai sza­kaszban tartanak. Végeze­tül beszámolt arról is, hogy a kormány megkapta a Kecskeméten megrendezett országos középiskolai diák­parlament levelét, amely ar­ra szóllítja fel: az 1989-re szóló költségvetés elfogadá­sakor jelentősen növelje az oktatásra 'fordítható összege­ket, és a többletforrások felhsználásának tervét — társadalmi vita után — az év végéig a Művelődési Mi­nisztérium terjessze a kor­mány elé. A kormány — a levélben megfogalmazott el­vekkel egyetértve — elkö­telezte magát, hogy kiemelt feladatként kezeli az okta­tást az elkövetkező évek­ben is. A vízművek szakemberei, akik ugyancsak hatalmas erővel vonultak a helyszín­re, szinte azonnal megkezd­ték a fönyomóvezeték feltá­rását, és az elárasztott pin­cékből a víz kiszivattyúzá­sát. Mint Csérv Pál, a víz­művek igazgatója elmondta a csőtörést feltehetően az 1910 körül épített vezeték elöregedése idézte elő. Az eset miatt a környező házak feflső szintjein a víznyomás jelentősen lecsökkent, ezért három lajtoskocsányi ivó­vizet szállítottak a helyszín­re, de az esiti órákban már helyreállt a vízszolgáltatás. (Folytatás az 1. oldalról.) A társaság tagjai a követ­kezők: Ipoly Bútorgyár, Nyugat-magyarországi Fa­gazdasági Kombinát, DO- MUS Áruház. Ebben a tár­saságban három iparág — ipar, élelmiszer, kereskede­lem — hozta létre az új vál­lalkozási formát. A Kábeldobgyártó KFT tag­jai az alábbiak: Ipoly Bú­torgyár, Magyar Kábel Mű­vek, December 4. Drótmű­vek és a Budapest Bank. Mindkét termelő-gazdálko­dó egység, olyan kemény cikkeket gyárt, amelyekből a piacon hiány mutatkozik. Mivel a gyár termelésé­nek fokozásához nem ren­delkezett a szükséges erő­forrásokkal, a további ki­bontakozást csak ily módon tudta elképzelni. A partner- vállalatok, a balassagyar­matiak ötletét lelkesen fel­karolták, s egy kissé elhú­zódó egyeztetési és alkufo­lyamat után aláírták a tár­sasági szerződéseket^ Erre a Kábeldob KFT-nél május 17- én, a bútorgyártónál pedig csütörtökön, Budapesten került sor. A bevitt vagyon aránya a kábeldobgyártók­nál így oszlik meg: Ipoly Bútorgyár 60, Magyar Ká­bel Művek 20, December 4- Drótművek 10. Budapest Bánik 10 százalék. A Bútor­gyártó KFT-nél az előbbi sorrendet figyelembe véve Csütörtökön ülést tartott a Pedagógusok Szakszerve­zetének központi vezetősége. A testület Voksán József fő­titkár előterjesztésében be­számolót hallgatott meg a szakszervezet szövetséggé alakításának tervéről, az ed­dig tett lépések tagsági vissz­hangjáról. A főtitkár hang­súlyozta: ma az egységes szervezetet alkotó két nagy réteg, a felsőoktatási és a közoktatási dolgozók érdekei­nek alapvető azonossága az egység fenntartására ösztö­nöz. Az érdekvédelemben (Folytatás az 1. oldalról Elmondta, hogy az üveg­iparra két fontos szerep há­rul : tőkésexportjának nőve- , lése és ki kell szolgálnánk j a népgazdaság legdinamiku­sabban exportáló ágazatait, a kozmetika-, a gyógyszer- és a járműipart. Emellett persze nem szabad szem elől téveszteni a belföldi piac színvonalas ellátását sem. Az ÉVM — fejtegette a miniszterhelyettes —, immár két esztendeje foglalkozik n7 Üvegipari Művek szerve­zeti változásának kérdésével. A tárca elégedett az ÜM munkájával- Nincs szó ar­ról, hogy a nagyvállalat csődbe ment volna. Ezt bi­zonyítják tavalyi eredményei minek köszönhetően kiváló vállalati kitüntetésben része­sült és 1 milliárd forintos nyereséget ért el. Az idő azonban túlhaladta a jelen­legi formát és a megválto­zott gazdasági környezetben az ÜM nem tudna megfe­lelni az elvárásoknak. A szervezet megváltozásával a kezdeményezőkészség, az ön­állóság növelésével, a rejtett tartalékok is felszínre ke­rülhetnének. Az új társasági törvény lehetőségeit kihasználva az Üvegipari Művek részvény­ígv alakul: 85, 14 és 1 szá­zalék. A két új vállalkozási for­mát a vállalati központ irá­nyítja, mely 10 főből áll — ebből 5 fő az irányító — és a kiskereskedelmi tevékeny­ségből tartja fenn magát. A gyár igazgatója továbbra is Csízek Ferenc. A közgyűlés indirekt módon a taggyűlé­sen, illetve a felügyelőbi­zottságon keresztül irá­nyítja a kft-ket. Az új társasági forma elő­nyei, a bútorgyártóknál a tőkeerő növekedésében, a biztonságosabb anyagellá­tásban, a termelői létszám növekedésében, a kereseti lehetőségek javulásában, és bizonyos mértékű jövede­lemszabályozási kedvez­ményben jelentkezik majd. Mindezek lehetővé teszik, hogy a kedvelt Columbia Lux termelését és értékesí­tését bővítsék. A kábeldob- gyártóknál a társulás elő­nyei hasonlóak a bútorgyár- tokéhoz, azzal a kiegészítés­sel, hogy az exportőrök igé­nyeit mindenkor és gyorsan kell kielégíteniük. ' A társaságok tagjai be­vitt vagyonuk arányában 12 százalékos bankkamatnál kisébb osztalékot nem fizet­hetnek. A két új kft mellett, a gvár harmadik termelőeev- sége. a szécsénvi bútorgyár, továbbra is leányvállalat­ként működik. az oktatáspolitikai és szer­vezeti kérdésekben jelent­kező eltérő szakmai vonások pedig a szövetségen belüli önálló szakszervezetek meg­alakítását kívánják. A vitában az egyetemeket, főiskolákat képviselők az ön­álló felsőoktatási szakszer­vezet mielőbbi megalakulását szorgalmazták, s a közokta­tásban dolgozók is támogat­ták ezt a törekvést. A szak- szervezet megújulásáról szó­ló tagsági vita június végé­ig tart. társasági formában való működése látszik legkézen­fekvőbbnek, hasznosabb­nak. Az . egyes vállalatok részvénytársasági formában teljes önállósággal tevékeny­kednének. Ez elősegítené a szabadabb tőkemozgást, a fennálló hitelállomány egy részének részvényekké való átalakítását és a külföldi tőke intenzívebb bevonását. Az ÜM központi szerepe to­vábbra is megmaradna, csak az hatékonyabb, kor­szerűbb holdingformában teljesedne ki. Ugyanakkor az ÉVM azt sem tartja el­képzelhetetlennek, hogy ha- egyes vállalatok azt úgy látják, ne legyenek tagjai az rt.-nek. Á szétválás már július 1-én is várható, de ebben az évben mindenképp meg­történik. Ez azonban felté­telekhez kötött: nem csök­kenhet az ágazat tőkésexport­teljesítménye, s olyan kö­vetkezményekkel sem járhat, amelyek a költségvetési tá­mogatás növekedését ered­ményezik; a floatüveg fej­lesztésével kapcsolatos el­képzeléseknek meg kell va­lósulniuk és az Üvegipari Művek vállalt kötelezett­ségeit az utódoknak teljesí­teniük kell. (mzs) Focír Jenő hazaérkezett Moszkvából Fock Jenő, nyugalmazott miniszterelnök csütörtökön hazaérkezett Moszkvából, ahol május 16. és 19. között részt vett a volt állam- és kormányfők Interakció Ta_ nácsa éves plenáris ülésén. A tanácskozáson a követke­ző évtizedekre való felkészü­lés jegyében megvitatták a világgazdaság aktuális kér­déseit és a fejlődés lehető­ségeit, valamint áttekintet­ték a nemzetközi katonai­stratégiai helyzet problémá­it, a regionális konfliktusok rendezésének módozatait. Kinevezték a MÁV új vezérigazgatóját Urbán Lajos közleke­dési miniszter dr. Várszegi Gyulát, a MÁV vezérigazga­tóját beosztásából felmentet­te. Ónozó György miniszterhe­lyettest a Minisztertanács érdemei elismerése mellett beosztásából felmentette, majd a miniszter a MÁV vezérigazgatójává kinevezte. EGK—KGST: Jól haladnak a tárgyalások A Közös Piac és a KGST között a tárgyalások jól ha­ladnak — közölte csütörtö­kön az EGK-bizottság szóvi­vője. Szerdán újabb tanács­kozás kezdődött Brüsszelben a KGST-titkárság és az EGK-bizottság szakértői kö­zött az együttműködési nyi­latkozatról. A megállapodás egyik akadálya a nyugat-ber­lini klauzula volt. Az EGK- bizottság ragaszkodott hozzá, hogy a közleménybe foglal­ják bele: Nyugat-Berlin a Közös Piac része. Az EGK-bizottság szóvivő­je most közölte: a tárgyalás még nem fejeződött ugyan be, de úgy látszik elhárult ez az akadály. A felek meg­állapodtak, hogy a vitatott pontot a „magyar formula” alkalmazásával oldják meg. Tíz évvel ezelőtt egy, az EGK-val kötött részmegálla­podáshoz Magyarország nyi­latkozatot fűzött, amely sze­rint a megállapodás nem te­szi kérdésessé a háború utá­ni négyhatalmi megállapodá­sokat. Ezt az — azóta „ma­gvar formulának” nevezett és az EGK által elfogadott — megszövegezést alkalmaz­zák ezúttal is. Az IPU főtitkárának megbeszélései Csütörtökön befejezte hi­vatalos magyarországi prog­ramját Pierre Cornillon, az Interparlamentáris Unió fő­titkára. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tájékoztatta a vendéget a küszöbönálló pártértekezlet előkészületeiről, főbb téma­köreiről, s ezzel összefüggés­ben szólt legfontosabb bel­politikai feladatainkról. Esz­mecserét folytattak az Inter­parlamentáris Uniónak a nemzetközi politikai életben betöltött szerepéről. Az IPU főtitkára részt vett az unió 1989. évi buda­pesti konferenciájának előké­születeit koordináló szervező- bizottság, Barcs Sándor el­nökletével tartott ülésén. Magyarországi tartózkodá­sa során Pierre Cornillont fogadta Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke, és a főtit­kár találkozott Várkonyi Pé­ter külügyminiszterrel is. CSs&törös a Lenin Iciíraito«« Ketten életüket vesztették A Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének ülése Önálló felsőoktatási szakszervezet? Tudományos ankét Salgótarjánban

Next

/
Thumbnails
Contents