Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-18 / 117. szám
1988. MÁJUS 18., SZERDA NOGRAD 3 H lakásépítési árak 1983-87 között Átfogó reform szükséges A lakásépítési költségek és árak átlagosan 36—42 százalékkal emelkedtek 1983 és 1987 között — állapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az új lakások építésekor felmerülő díjak alakulását, és ennek okait feltáró vizsgálatában. A jelentésben megállapították, hogy az állami és a szövetkezeti lakások építési költségei öt év alatt az országban átlagosan 36 százalékkal, Budapesten pedig 48 százalékkal nőttek. A költségnövekedésnek több mint a felét az építkezéshez felhasznált különféle anyagok, szerelvények, ajtók, ablakok, valamint az energiaárak és a szállítási költségek emelkedése idézte elő. Ezek együttesen az építési költségek 60—80 százalékát adják. Az építési költségek növekedéséhez, hozzájárultak a drágább építési díjak, valamint az is, hogy igényesebb kivitelezésű, kedvezőbb alaprajzú, magasabb szobaszámú, jobb minőségű anyagokból készült lakásokat építettek. Az új hőtech- nikai követelmények bevezetésével például négyzetméterenként átlagosan 1000 forinttá] növekedtek meg az építési költségek. A lakásépítési árakat az utóbbi időben mind jobban növelték az úgynevezett járulékos költségek: a telekárak, a tartós használatbavételi díjak, valamint a közművesítési költségek és a tervezési díjak drágulása. Mig a korábbi években ezek a tételek csak kismértékben épültek be a lakásárakba, napjainkra már meghatározóvá váltak. Ennek főként az az oka, hogy csökkent a tanácsok költségvetési támogatása, s így arra kényszerültek, hogy ezeken a terheken megosztozzanak az építtetőkkel. A terület- előkészítési költségeknek ma 40—60 százalékát a telekvásárlók, illetve a lakásépítők viselik. Bár, a lakásberuházási folyamatban részt vevő szervezetek — a tervezők, a lebonyolítók, az OTP — felszámított díjai külön-kü- lön nem túlzottak, ezek az összegek együttesen azonban a lakásépítési ár 7—9 százalékát is kitehetik, ami lakásonként 60—80 ezer forintot jelenthet. Az OTP lakásépítési árai szabadárasak. A KNEB- vizsgálat szerint az általuk értékesített lakások négyzetméterárai 1983 és 1987 között 42 százalékkal emelkedtek; a fővárosban ez a növekedés jóval túllépte az átlagot. Az áremelkedés üteme meghaladta az építési költségekét, ezt főként a járulékos költségek rohamos emelkedése okozta. A magánerőből épített lakások és családi házak ösz- szes ráfordítási költségei 20—50 százalékkal nőttek 1983 és 1987 között, ennek oka pedig a telekáraik és közműköltségek, az építőanyagok, a szállítási díjak, valamint a kisiparosok díjának emelkedésében keresendő — állapította meg a vizsgálat. A tanácsok a vízellátást és az elektromosener- gia-ellátást — részben az építtetők pénzén — megoldották, azonban az út- és a gázvezeték-építés terheit csaknem egészében az épít- tetőkre hárították. Ezek a költségek több százezer forintos többletet jelenthetnek. A családi házak összes ráfordítása mindezek ellenére négyzetméterenként 2—3 ezer forinttal kevesebb, mint az állami, illetve a szövetkezeti lakásoké. A magánerős építkezéseken gyakran alkalmaznak szakképzetlen munkaerőt: nincs egyetlen olyan szakipari tevékenység sem, ahol a munkáknak legalább a felét legálisan dolgozó szakemberek végezték volna el. Ezért a kivitelezés sokszor szakszerűtlen. A KNEB tavalyi vizsgálata az ilyen építkezések 70 százalékánál tárt fel szerkezetépítési hibákat. A jelenlegi beruházási rendszert elemezve a KNEB-vizsgálat megállapította, hogy a tanácsok, a tervezők és a kivitelezők előzetesen nem mérik fel a lakásra várók igényeit, ezért a kínálat jelentősen eltér a kereslettől. A lakásépítési piacon még nem bontakozott ki — a főváros kivételével — a kivitelezők közötti verseny sem. A tanácsok továbbra is „lakótelepi méretekben” hirdettek meg versenytárgyalásokat, ígv ezekre egy, vagy csak néhány kivitelező tudott pályázatot benyújtani. Ezért a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság olyan intézkedéseket javasol, amelyek elősegítik a tényleges piaci kínálat kialakulását. Szükségesnek tartják a jelenlegi lakásépítési költségek és árak megfigyelési rendszerének felülvizsgálatát, valamint a lakásberuházások irányítási rendszerének áttekintését is. A KNEB állásfoglalása szerint a lakásépítési ár problémája nem egyszerűsíthető le csupán árszint-növe- kedési kérdésekre, így nem elégségesek azok az intézkedések sem, amelyek kizárólag az áremelkedés fékezését célozzák. Ezért a lakás- gazdálkodás átfogó reformjára van szükség, s újra kell értékelni a lakáshoz jutás rendszerét is. %-í WMMRMfáSíliM ,, mmm , - ^ mmmm mm mmtmtösrnm wmmmmmßm. Nézőpont 1 llill Ww@m í '^^<4 Ki szállítsa a szenet? Már régebben felmerült egy megyei szállítási bizottsági ülésen, a salgótarjáni Tüzép-telep problémája. A legutóbbi értekezletre Salgótarjánba utazott az észak-magyarországi Tüzép kereskedelmi igazgatóhelyettese, dr. Szilák Károly. Mint elmondta, azzal a nem titkolt szándékkal érkezett Nógrádba, hogy végre megnyugtató megoldást találjon a helyi érdekeltek közreműködésével. A telep munkája során két feszültségi góc alakul ki. Egyik akkor, amikor van szén. de kiszállítása csak minimális, mivel nincs rá lakossági igény. A másik probléma sokkal égetőbb, az ugyanis, amikor nagy nyomás nehezedik a telepre, összetorlódnak az igények, amelyeket sem a készlet, sem a szállítás ütemessége nem fedez. Ezt próbálják ellensúlyozni kedvezményes akciókkal, előreszámlázással, de elkerülni mégsem tudják. Álláspontjuk szerint olyan fuvarszervezési konstrukciót kellene kialakítani, amely biztosítani tudná a folyamatos kiszállítást a beérkezés üteméhez igazodva és amelyet egv szerződéses kapcsolat szentesítene. A Nógrád Volán jelenleg három-négy autót tart folyamatosan a telepen, amelyekre szervezett házhoz szállításnál számíthat a Tüzép. A kereskedők úgy látják, hogy ennyi teherautó kevés. A Volán szakembere szerint is kevés autójuk van a Tü- zép-telepen. Ugyanakkor azt is tudják, hogy ez a mennyiség nemritkán soknak bizonyul. Bizonyítja ezt az is, hogy itt üzemelő gépjárműveik mélyen az átlagos kihasználtság alatt vannak, ezért működtetésük nem gazdaságos. Ilyen feltételek mellett természetesen nem várható el, hogy az ütemtelen szénszállításokra további teherautókat állítsanak készenlétbe. Felmerült olyan ellenvetés is, hogy ha a Tüzép csak egy vállalattal, vagy csak egy fuvarozási társulással köt egyezséget, milyen jogon tilthatja ki telepéről, az ebbe a körbe nem tartozó fuvarosokat. A vásárlónak meg kell adnia a szabad választás lehetőségét! Nem kényszeríthető senki arra, hogy egy meghatározott körrel fuvaroztasson, ha ez akarata ellenére van, vagy problémáját önállóan is meg tudja oldani. (Nem született megoldás ezen a bizonyos szállítási bizottsági ülésen. A Tüzép egy sajátos, tudathasadásos állapotban van. A szállításban talán már kialakult a kínálati piac, a szállítók közötti verseny. Ugyanakkor a forgalmazón termékek köréről ez még korántsem mondható el. A feszültségeket nem a szállítók indukálták, csupán rajtuk csapódnak le a konfliktusok. Elsősorban azért, mert a Tüzép munkája ma még nem kimondottan kereskedelmi, inkább elosztási. (mészáros) Növekvő alumíniumexport Az év eddig eltelt időszakában kedvezően alakult a .színesfémek világpiaca; nőtt a kereslet az alumíniumtermékek iránt, s ezzel együtt emelkedtek az árak. Ezt kihasználva, az év első negyedében számottevően emelkedett a Magyar Alumíniumipari Tröszt konvertibilis elszámolású exportja. Az első három hónapban dollárban számítva, csaknem 34 százalékkal volt nagyobb a konvertibilis kivitele, mint a múlt év hasonló időszakában. A tröszt vállalatai kapacitásaik maximális kihasználásával igyekeztek a javukra fordítani, hogy már- ciustoan-áprilisban volt olyan időszak, amikor az alumi- niumtömbök tonnánkénti napi ára elérte a 3 ezer dollárt is. Most havi átlagban 2500 dollár körül állapodott meg az alumínium világpiaci ára, de még így is jóval magasabb a korábbi csúcsnál, az 1980 februárjában átlagban elért, addig példa nélkül álló 2200 dolláros szintnél. A kedvező világpiaci tendenciák mellett javította az export gazdaságosságát az is. hogy a MAT kivitelében nőtt a magasabban feldolgozott termékek aránya. Az első negyedévi konvertibilis elszámolású export 63 százalékát tették ki ezek az értékesebb árucikkek, míg a múlt év hasonló időszakában még csak 58 százalék volt a feldolgozott termékek arányaÜvegcsodaország A míves szekrényüvegajtó mögött Agárdi Károlyné. Közepes nagyságú műhely a salgótarjáni síküveggyár feldolgozó üzemei fölött, az ötödik emeleten. A helybeliek nemes egyszerűséggel üvegtechnikának nevezik. Mindössze négyen dolgoznak itt, három nő és egy férfi, s fejenként átlagosan egymillió forintot hoznak idén a gyárnak. Ám a maroknyi csapat munkájának jelentősége túlnő az elkönyvelhető árbevételen. — Desingstúdióként kezdtük vállalkozásunkat — emlékezik Bu- lyovszky Dezső fejlesztési és vállalkozási főmérnök. — öt évvel ezelőtt hoztuk létre, s ipari formatervezők elképzeléseit volt hivatott megvalósítani. Két éve a legújabb termékeinket állítjuk elő a korszerűen felszerelt helyiségben. Uvegkazettákról, bútorüvegekről, térelválasztó és nyílászáró üvegekről, donga- üvegekről van szó. Az említett termékek rendre elnyerik az érdeklődők tetszését. Legutóbb a Budapesten megrendezett Otthon- építés-otthonszépítés című kiállításon arattak sikert. Egymás után érkeznek a megrendelések, s a megrendelők között magánépítők és vállalatok egyaránt megtalálhatók. A főmérnök kapásból sorolja: a Szatmár, az Ipoly, az Avas Bútorgyárnak szállítanak tetszetős bútorüvegeket. Azt már odafönt, a műhelyben tudom meg Borsos Nándorné csoportvezetőtől, hogy az általuk készített „üvegszemek” díszítik többek között a fővárosi Hilton Hotel és a balatonfüredi Marina Szálló egy-egy faldarabját. Ám bizonyára sokan megcsodálják a szekszárdi zsinagógában is az ügyes fiatalasszony és hasonlóképpen ötletes társai keze munkáját. Szünetet kell tartanunk a beszélgetésben, mert vendégek érkeznek a megyei vízművektől. Cégük nevét szeretnék felíratni 1x2 méteres üveglapra, amely aztán ott ékeskedne az irodaház homlokzatán. Bizonyára megköttetett az üzlet, mert ennél jóval nehezebb feladatot is megoldott már az üvegtechnika négyese. — Menjenek el itt. Salgótarjánban az IBUSZ-ba, s nézzék meg a világtérképet — javasolja Agárdi Károly- né szakmunkás. — Mi csináltuk, természetesen üvegből. Örömünket leltük benne, bár nem kis fejtörés árán lett olyan, amilyennek lennie kell. A Főspednek üvegajtót készítettünk. Ezt csak azért említem, mert az országban senki más nem vállalkozott rá. De csinálunk öt centi átmérőjű emblémákat is, amelyeket gimnazisták hordanak, tudtul adva országnak-világnak, hol tanulnak. Ahogyan mondani szokták: beindult a bolt. Igaz, nem ezekből az üvegtermékekből gazdagodik majd meg a síküveggyári kollektíva, de mindenesetre szélesedik gyártmányskálája. Ami külön is említésre méltó: ezek a kisebb-nagyobb üvegcsodák hulladékanyagokból is előállíthatok. Megkérem a két fiatalasz- szonyt, ugyan mutassák már be néhány terméküket. A síküveggyári pályafutását tányérfestőként kezdő Borsos- né él elsőként a lehetőséggel. — Az üvegkazetta iránt a legnagyobb az érdeklődés. Lehet akár harmincszemes is. Térelválasztókba, üvegfalakba, bejárati ajtókba kiválóan megfelelnek. Roppant mutatós például a festett, a zománcozott, vagy a homá- lyosított változata. Az üvegkazetta riasztóüveggel is ösz- szeépíthető, s így a vagyonvédelem fontos eszközévé válik. A rosszban sántikáló betöri az üveget, arra viszont már nem számít, hogy a benne lévő vezetőszál elszakadva működésbe hozza a riasztóberendezést... — Hölgyeim, evezzünk inkább békésebb vizekre! — mondom, mire az egykori edzőüzemi szakmunkásnő, Agárdiné beleegyezően bólint. — Jómagam a bútorüvegekről beszélek. Lehet úgynevezett fogyasztott. nyolcszemes, továbbá a jég virágait utánzó, illetve különböző mintázatú, festett kivitelű. Nekem a jégvirágos tetszik legjobban, s ezzel nem vagyok egyedül. A jégvirágos üveg dekoratív szépségű, áttetsző, felhasználható mindazokon a helyeken, ahol a ki-, vagy beláthatóságot akarják megakadályozni. Ugyanakkor az adott szobában. vagy konyhában mégis elegendő a fényerő. Még annyit: a jégvirágos üveg a Salgotherm üvegszerkezetbe építve hő- , és hangszigetelővé válik. Szemrevételezem a kisméretű rogyasztókemencét, melyben az üvegremekek készülnek. Megnézem azt a míves munkát eláruló üvegtáblát, amelyet a Szatmár Bútorgyár egyik szekrényébe beépítve láthat majd a látogató a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A szóban forgó bútorgyár vásári nagy- díjra pályázik az említett szekrényével, s a síküveggyárban gyártott üveggel ezt elérhetőnek véli. Ez idáig ehhez fogható szépségű bútorüveget kizárólag külföldről vásárolhatott volna a mátészalkai gyár. A salgótarjániak jóvoltából a jövőben kevesebb importra lesz szüksége. A műhely melletti tenyérnyi irodában ülve több oklevelet mutatnak vendéglátóim. Valamennyit az Alkotó ifjúság pályázat gyári zsűrije ítélte oda. Az egyiket a kísérleti üzemmel közösen nyerte el az üvegtechnika közössége. A másikat Borsosné és Agárdiné kapta, mégpedig az általuk gyártott különleges mintázatú, rusztikus hatású üvegtermékért. — Előfordul, hogy ülök a buszon, egyszer csak felötlik bennem egy minta. Rohanok haza, vagy ide be, mert nekem azt a motívumot nyomban le kel] rajzolnom. Ne vegye dicsekvésnek: nagyon szeretem a munkámat. De ilyen megszállottak vagyunk itt mindannyian — közli Borsos Nándorné, s hiszek neki. Elbúcsúzom. Kilépve a gyár üveg lengőajtaján, ismerős jön szembe. Kérdezi: — Merre jártál? Ráfelelem: — Üvegcsodaországban. Értetlenül néz rám, nem tudja, nem is tudhatja, miről beszélek. Én viszont már tudom: üvegcsodaország igenis létezik. Megtekinthető a salgótarjáni síküveggyár feldolgozó üzemei fölött, az ötödik emeleti közepes nagyságú műhelyben. Kolaj László Fotó: Bábel László Dupla nyereség Terveinél jobb eredményeket ért el az év eddig eltelt ideje alatt a Könnyű- beton- és Szigetelőanyaggyár Pásztói Perlitfeldol- goz.ó Gyára. Az első négy hónapban 24 millió forint termelési értéket állított elő a kollektíva és 4 millió forint nyereségre tett szert. Utóbbi duplája az időarányos kötelezettségnek. A siker oka, hogy a tervezettnél többet értékesített a gyár a nagyobb nyereség- tartalmú perlitkeverékekből, a fenntartási munkák viszont a vártnál kevesebb pénzt emésztettek fel. Brazil alapanyagból készül a fóliakondenzátor a Kö- FORC balassagyarmati gyáregységében. A felvételünkön: Szűcs Kálmán műszerész kezeli a precíz berendezést. — bp —
