Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-18 / 117. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. .. MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Eco-mix 8.50: Népdalok, néptáncok 9.49: Májusdicsérő 10.05: Fejezetek a rádióren_ dezés történetéből 11.05: A ,,tegnap” magyar zeneszerzői 11.21: Zenekari muzsika 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Újság 15.40: Fiatalok muzsikálnak 16.05: Észkerék 17.00: Mi van a kosárban? 17.30: Népszerű szimfonikus dallamok 18.02: Bodnár György könyvszemléje 19.30: Björk Vik hangjátéka 20.22: Radioton-korongokról 20.25: Egy kistigris is tigri« 20.55: Népdalfeldolgozások kamaraegyüttesre 21.10: Évfordulók nyomában 22.30: Egy igazgató névjegye 22.50: Zenetörténeti értéktár 23.36: Drahos Béla fuvolázik. Dobozy Borbála csem- balózik PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Idősebbek hullámnosszán 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: NAPKÖZBEN Zenés délelőtt Szerkesztő-műsorvezető : Szente László A nap egyik kérdése: tanuljunk-e munka mellett? A zenei kínálatból: Acker Bilk magyar slágereket játszik — Vivaldi: G-dúr hegedűszonáta, II. tétel (Kovács Dénes) — Shirley Bassey és A1 Corley énekel — Johnny Hallyday új dalaiból — Ma déltől holnap hajnalig. Zenei műsorajánlat. Zenei szerkesztő: Kiss Gyöngyi. Bemondó: Sze- beni Gál Vera. Az adás idején hívható telefonszám: 387-951. 10.45: Láttuk, hallottuk Művészet- és művelődéskritika. Szerkesztő-műsorvezető: Szakáts Ildikó. 12.10: A taps 12.30: Ifj. Kállai Kiss Ernő népi zenekara játszik. Kállai Kiss Ernő klari- nétozik 13.05: a tegnap slágereiből 14.00: ,,Ni-no, nj-no . . .” 14.40: Nem a futballért kaptam . . . 15.05: Vásárrádió 15.35: Zenerulett. (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Nyolc rádió nyolc dala 19.05: Tudósítás a teke-világ- bajnokságról 19.10: Az élő népdal 19.20: Népszerű operettkettő- sök 19.55: Albumajánlat 20.50: „Zajcsend” 21.05: Tanakodó Ünnepeljünk, de hogyan? Szerkesztő-műsorvezető: Sillár Emőke. Hogyan lehetne elérni, hogy az ünnepély ne cél, hanem eszköz legyen a nevelés szolgálatában, bogy a gyerekek személyes ügyévé váljon, hogy hagyományokat teremtsen, hogy a közösséget erősítse? A tanakodást két héttel ezelőtt kezdte a televízió Csengetés című műsora. Ma itt folytatódik a nézők és hallgatók kérdései és véleménye alapján. Az adás idején hívható telefonszám: 38-73-59 és 38-83-19. 22.00: Hangminta ’88 23.10: Egy kis éji könnyűzene 23.34: A dzsessz története MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, Információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Vállalkozó mérnökök az innovációs rt-nél — Távnoeiiatas fanuiiaaek-tuzeies- sel.) Felelős szerkesztő: Pau- lovits Ágoston. — 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétoma nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Derrick 10.05: Peru titkai 10.55: Képújság 16.35: Hírek 16.40: RTV-közönségszolgálat 16.45: Körmönfontoló 17.?0: „Egy szó, mint száz” 17.55: Az AIDS-ről 18.30: Reklám 18.40: Tévétoma 18.45: Cim-cim 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Kék fény 21.05: Van öt perce? 21.10: Tájkép 21.55: „Verseink emléke” 75 éve született Jékely Zoltán 22.25: Híradó 3. 2. MŰSOR: MTV-PLUSZ 8.30: „A délelőtt” Sugár Ágnessel és Hor- vát Jánossal Közben: Híradó 8.40: (németül) 8.50: (angolul) 9.00: (magyarul) 9.30: Pumukli kalandjai. Magyar—NSZK-kopro- dukciós rövid játékfilm. Kísértet a műhelyben. 1. rész 11.00: Kenyér, szerelem, fantázia. Olasz film 12.55: „A délután” Kondor Katalinnal és Déri Jánossal Közben: Híradó 13.00: (magyarul) 13.^5: (oroszul) 15.30: Pumukli kalandjai. Magyar—NSZK-koproduk_ ciós rövidjátékfilm. Az eliadott ágy. II. rész 16.00: POP PLUSZ ROCK 17.00: Birodalom Rt. Kanadai tévéfilmsorozat. VI/2. rész 2. MŰSOR: 18.05: Képújság 18.10: Nachrichten 18.15: Break a ringben. Gyurmafilm 18.25: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. (Ism.) I9.i5: Egy asszony bűvöletében. Angol rövidfilm 20.00: Képújság 20.05: Zenebutik 20.55: Híradó 2. 21.10: Reklám 21.15: Marylin 22.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.50: Hírek 9.00: Iskolatévé 9.20: Óvodások filmműsora 9.55: Lépj ki az árnyékból 11*10: Az éveket nem állíthatod meg 11.50: a rendőrség naplójából 15.35: a 41. kerékpáros békeverseny 9. útszakasza 16.55: Jaroslav Cemy. Portréfilm 17.10: a nap eseményei pár percben 17.20: Élet és irodalom. 9. rész 17.50: Múltbeli emlékek 18.20: Esti mese 18.30: Azimut 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tévéhíradó 20.00: összefoglaló a kerékpáros békeversenyről 20.05: Kincses szigetek 20.30: a reptéren találkozunk 21.50: Kolumbia fővárosában, Bogotában 22.10: Zenei fórum 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tévéhíradó 20.00: Igaz történetek az életből 20.25: Az önök estje 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Mellette és ellene 22.55: Gyónás. Tévéjelenet MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A kíméletlen (16). Színes francia bűnügyi film. — Kamara: An- tonieta. Színes francia—mexikói-spanyol film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Világautó. Színes szink. NSZK-beli bűnügyi film. — Madách Ka- mara: Szerelmi lázálom. Színes, szink. olasz film. — Bá- tonyterenyei Bányász: A mi kis ügyeink. Magyar dokumentumfilm. — Mesebérlet: Meséről mesére. — Bátonyte- renyei Petőfi: Aranyeső Yuc- cában. Színes szink. olasz western. — Pásztó: Fél 6-tól: Tündér Lala. Színes magvár film. Este fél 8-tól: A bolygó neve: Halál (18). Színes, szink. USA-kalandfilm. — Jobbágyi: Iskolamozi; Hupikék törpikék és a csodafurulya. telexen Érkezett... „Négerek” a francia irodalomban Pénzéri írnak ntás helyett A „négerek” munkája ma nélkülözhetetlen Francia- országban. „Néger” — a szó ezúttal nem fekete bőrű embert jelöl, hanem olyan „írástudó alkalmazottat”, aki átfésül vagy teljes mértékben megír pénzért egy később neves szerző által jegyzett művet. Minden tíz megjelenő könyvből legalább kettőt négerek írnak — néha átütő sikerrel. A tarifák változók az elvégzendő munka, a helyzetek és a kiadók szerint. Puszta „átfésülés” 4—10 000 frank. Fodrászhasonlatnál maradva az „újraírás” olyan, mintha vágni kellene, színezni, esetleg a kopasz részt beültetni. Itt az ár már elérheti a 40 000 frankot is. Sőt a „néger” százalékot is kaphat az eladott példányok után. Az sem ritka, hogy „teljesen kopasz egyén kér homlokba fésült, tarkón hosszú frizurát” — vagyis egy futó ötlet, netán kiérleletlen ötletkezdemény alapján meg kell írni az egész művet. Jó minőségű, terjedelmes munka akár 150 000 frankjába is kerülhet a „jó nevű szerzőnek”. A tekintélyes Robert Laffont kiadó megbecsüli a bérmunkát: nála a valódi szerző kap 70 000 frank előleget, az, aki a nevét adja, egy vasat sem, és az eladott példányok után részesednek mindketten fele-fele alapon. Előfordul, hogy maguk a kiadók hoznak össze ideális „író-szerző” párokat: ilyenkor ügyelnek arra, hogy ne érzékeny lelkűek kerüljenek össze, hanem olyanok, akik gond nélkül tudnak végigevickélni a könyvön, és időre szállítják a kéziratot. Az együttműködés sokszor nem is csak egyetlen mű megalkotásáig tart. Kezdetben általában simán mennek a dolgok. A „négernek” pénzre van szüksége, a „szerző” pedig álmait látja megvalósulni. Azután lassan a „néger” kerekedik félül — elvégre ő ír. A munka befejeztével azonban a „szerző” győz — ő írja alá a könyvet (és gyakran meg is van győződve arról, hogy ő írta), mert az ő neve nélkül az nemigen adható el. A leghíresebb francia „néger” Dan Franck. Valódi virtuóz: könyvtárának egyik sarkában hatvan olyan könyv sorakozik, amit tíz év alatt írt meg — másoknak. Franck Afrika történelmétől a kalandregényen át szakácskönyvekig, emlékiratokig minden műfajban dolgozott már... G. L. Hangszóró mellett Rádióshét Balassag A véleményekkel kezdve — az első, ami szembeötlő a Magyar Rádió miskolci körzeti stúdiója és a NÖGRÁD szerkesztősége balassagyarmati csoportja közös munkája mérlegelésekor a hallgatói, olvasói teljes ellentmondás. Ez valószínűsíthetően a kétféle igényből gyöke- reztethető. Hogy ugyanis (néhány általam megkérdezett- szerint) a rádióshét Balassagyarmatról mintha „kapkodó” lett volna, mintha igazából nem tudott volna dönteni; miről kellene egy ilyen kiváló alkalommal sokoldalúan hírt adni stb. A másik vélemény (néhány általam ugyancsak megkérdezett szerint) arról árulkodik, hogy lehetnek, amiként minden városban vannak is, olyan örök elégedetlenkedők, akik szívesen ülnének más ülőalkalmatosságával a csalánba. Ha lenne. Csalán. Igazi csípős „kérdés”. ☆ Mit lehet tenni egy relatíve kiegyensúlyozott életet élő (más ugyancsak megkérdezett személy véleménye szerint, „újra magára találó”) városban, ahol valamennyi kérdés eleve nyitott, legyen szó gázról, ami terven felül kerül a város lakásaiba, az „örökzöld” vízről, a telefonhálózat bővítés séről, a csatornázási munkákról, a lakásépítésről, a kórház tíz éve tartó és még továbbra is munkát adó (majd újrakezdhető) rekonstrukciójáról, az érettségizett lányok elhelyezkedési gondjairól, az ezzel összefüggésben tervezett mikroelektronikai üzem jövőbeni (esetleges) építéséről, a felújított és új funkciójával, a hazai tisztképzés egyik alapbázisaként tisztelt vármegyeházakatonai kollégium feletti örömünkről és így tovább a legapróbb részletig. A Bojtos Sándor utcai örökké megmaradó pocsolya-tóig, amit a válaszadás szerint is rövidesen megszüntetnek... Mindez valóban ismert városszerte. Sőt, mindez teret kapott eddig is mindenféle városi fórumon, amiként természetesnek tarthatóan szó volt róluk a város vezetőivel készített nyugodt hangulatú beszélgetésen is a stúdióban. Az, hogy nyugodt hangulatú éppenhogy fontos, mert ha valami jellemző az Ipoly-parti város mai életére, az éppen ez a higgadt szemlélet a jelen és a jövő dolgai irányában. Mindenre van ugyanis valamiféle terv, fedezet és a cselekvő balassagyarmati magatartás oldaláról . nézve hitelt érdemlő megoldás is. Persze a miskolci rádiósok azért miskolciak, hogy maguknak és a körzetükben élőknek, a hazai hallgatóiknak „felfedezzék” azt a várost, ahol egy hetet töltenek kíváncsi mikrofonnal — amivel csak azt akarom mondani, hogy lehet valami talán túlontúl ismert onnan, ahonnan szól, de éppen az lehet máshol — ahol ismeretlenként halLgatják — nagyon is érdekes! Követésre méltó (esetenként még irigylésre méltó is), elgondolkodtató, vagy csak „egyszerűen” tájékoztató jellegű. Ebből is, abból is volt elég az eltelt rádióshéten, amelynek napi háromszori adásához szerkesztőségünk igyekezett a maga eszközeivel kapcsolódni esetenként közvetlenül is. Ilyen közös „fellépésünk” volt a városi strandról (nincs víz) és a Nyírjesi-tóról (nem jó a vize?) készült rádiósújság riport, amely ugyan nem eredményezett végső megoldást, mert sem vizet nem fakasztott, sem a tavat nem tette fürdésre alkalmassá — mégis, lehet hinni abban, hogy sikerült újszerűén megragadni a kérdést és talán közelebb kerültünk a szakmai oldalakat is bevonható megoldáshoz, őszintén szólva — bár egy rádióssorozat értelmét nem ebben kell megtalálni —, ha csak ez az egyetlen neurotikus pont változna a városban, már megérte volna a fáradozást. .. Egy mindenképpen igaz, amit G. Tóth Ferenc szerkesztőtől hallhattunk, hogy mindenkiben más-más érzést, emléket, hangulatot hozott felszínre a rádióshét, és feltehetően sokakban valamiféle meggyőződést is — érdemes lesz elmenni egyszer (kétszer, többször) ebbe a jó hangulatú és sokarcú városba. Áttérve a teljes szubjektivitásra: igaz, hogy számomra egyetlen pontján sem hozott újat, de annak mégis örültem, hogy ahány részét érintette a városi életnek (és a környékének) ott minden esetben valódi értékekkel foglalkozott. Bár ez sem igaz így egészen. A szügyi istállóház előtt harangszóval színesített (szerencse is kell a helyszíni riporthoz) beszélgetés a nemrégiben Balassagyarmaton megalakult lovas palócok baráti körének tagjaival a felfedezés erejével hatott, s ezzel aligha vagyok- lehetek egyedül. A riportok közül Réti Zoltán, Reiter László, Arató János városi patrióták vallomásos beszélgetése emlékezetes. k S talán valóban nincs messze egymástól Miskolc és a most bemutatott Balassagyarmat. (T. Pataki) Új Kossuth-könyv A mészárlás tengere A sok-sok történet, amit a könyv leír, állatokról szól, Jó lenni hinni, hogy mese, vadászkaland mindaz, amit olvasunk. Sajnos, nem az. Tények és számok bizonyítják, hogy megtörténtek a Szent Lőrinc-öbol környékén. Valamikor a XVI. század elején kezdődtek az események. . . 1833-ban James John Au- dobon lejegyezte a madártojások gyűjtésének gyakorlatát Űj-Fundlandon. De a hadjárat főként nem a tojásokért folyt. Az ásványi olajat akkoriban még nem ismerték, ezért volt nélkülözhetetlenül fontos és a legtöbb hasznot hajtó termék a halolaj —, ahogy akkor a tengeri állatok zsírjából készült olajokat nevezték. Így a pingvineknek igen értékessé vált vastag zsírpárnájuk, amely az Atlanti-óceán északi részének hideg vizétől óvta őket. Kitűnő minőségű olajat nyertek belőlük. ' A nyerszsírolvasztó műhelyeket a legtöbb halászkikötőben meg lehetett találni. Fokozatosan üstökbe kerültek a fókák, a rozmárok, a cetek, a delfinek és még a tengeri madarak is. Olyannyira, hogy az egész madarat „hasznosították”. A tollúkat tolikereskedőknek adták el, zsírjukból olajat főztek, és a tüzet a tetemükkel táplálták. De ne higgyük, hogy ez csak régen fordulhatott elő, sajnos, a XX. századi ember sem tesz másképp. íme egy mostani történet: 1964 tavaszán a kanadai Quebec tartomány turisztikai minisztériumával kötött szerződés alapján egy montreali vállalat tv-fílmet készített a vonzó idegenforgalmi látnivalókról. A forgatócsoport a szokványos témák után még valami frappáns ötletet keresett. így kerültek a film végére a Madeleine- szigetek körüli jégmezőkön minden tavasszal megrendezett fókavadászat részletes felvételei. A Kossuth Könyvkiadónál megjelent kötetet színes képek teszik szemléletesebbé. t)j szoborral gazdagodott Bátonyterenyén a Váci Mihály Gimnázium. A névadót ábrázoló bronz mellszobrot Orosz Péter szobrászművész készítette. — bp — Múzeumi világnap Salgótarjánban Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 140. évfordulójához kapcsolódva állította össze programját a múzeumi világnapra a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum. így a mai napon bemutatót láthatnak az érdeklődők az adott időszak hétköznapi tárgyaiból, viseletéből, délelőtt. Amit a dédik játszottak címmel régi játékokkal ismerkedhetnek a gyerekek, előadást hallgathatunk Nagy Iván 48-as tevékenységéről. Délután a Düvő együttes ad műsort, 16 órától p>edig a Szirmok, virágok, koszorúk című magyar filmet vetítik le a nap záróprogramjaként.
