Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

2 NOGRAD 1988. MÁJUS 18.. SZERDA KGST YB-ülés kezdődött Moszkvában Moszkvában kedden meg­kezdte munkáját a KGST Végrehajtó Bizottságának 127. ülése. A tanácskozáson hazánk küldöttségét Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese vezeti. A tagországok képviselői megvitatják azokat a doku­mentumokat, amelyeket a KGST 43. (rendkívüli) ta­nácsülésen elfogadott hatá­rozattal összhangban dolgoz­tak ki. A dokumentumok között van a 42. tanácsülés óta el­telt időszakban kifejtett KGST-tevékenységről szóló jelentés tervezete, amely ugyancsak tartalmazza a 43. tanácsülésen elfogadott, a többoldalú együttműködés mechanizmusának az átala­kítására vonatkozó határo­zatok teljesítésének az első eredményeit. A VB 127. ülésén megvi­tatják a következő KGST- tanácsülésre előkészítendő dokumentumokat, az 1991— 2005 közötti együttműködés fejlesztésének és elmélyíté­sének kereteit és a KGST-t érintő egyéb időszerű kér­déseket. A szovjet—amerikai szerződés ratifikálási vitája a szenátusban Az amerikai szenátus ked­den megkezdte a közepes hatótávolságú nukleáris esz­közök megsemmisítéséről de­cemberben megkötött szov­jet—amerikai szerződés rati­fikálási vitáját. Ezt Robert Byrd, a demokrata pártcso­port vezetője jelentette be hétfőn este, azt követően, hogy a külügyi, a katonai és a felderítési bizottság tagjai előbb zárt ülésen, majd a külügyi bizottság nyilvános ülésén találkoznak George Shultz külügyminiszterrel és a genfi tárgyalóküldöttség vezetőivel. Shultz, aki előzőleg Rea­gan elnököt is tájékoztatta a múlt héten Genfben Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszterrel megtartott tár­gyalások eredményeiről, a külügyi bizottság ülésén ki­jelentette : eredményesen tisztáztak minden olyan kér­dést, amelyet korábban a törvényhozók vetettek fel. A tájékoztatók után a három bizottság elnöke levélben kö­zölte Byrddel, hogy vélemé­nyük szerint elhárultak az akadályok a vita elől. Le­hetséges, hogy a szenátus még a nem egészen két hét múlva kezdődő szovjet— amerikai csúcstalálkozó előtt ratifikálni tudja a szerző­dést. Az idegenforgalomból Dollárbevételünk 50 százalékkal múlta felül a tavalyit Kedden Esztergomban — Nyers Rezső elnökletével — ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A testület — Andrikó Miklós kereskedelmi államtitkár­nak és Sághy Vilmosnak, a Közép-dunavidéki Intéző Bi­zottság elnöklőnek tájékozta­tója alapján — hazánk ide­genforgalmi fogadóképessé­gének helyzetét, fejlesztésé­nek lehetőségeit vitatta meg. A bizottság tagjai elé ke­rült írásos összesítés szerint a VII. ötéves terv eddigi időszakában dinamikusan fejlődött idegenforgalmunk, és az ebből származó bevé­tel számottevően hozzájárult az ország fizetési mérlegé­nek javításához. A szállo­dák befogadóképessége 5400, az egyéb elszállásolási le­hetőségek pedig 15 000 hely- lyel növekedtek az utóbbi két évben. Az idegenforgal­mi alap támogatásával — ugyanebben az időszakban 40 kempingben rekonstruk­ciót hajtottak végre. Autós bevásárlási központok, ABC- áruházak épültek a Balaton környékén. A kiemelt üdü­lőkörzetékben 30 vendéglő és 6 kiskereskedelmi létesít­mény építése kezdődött meg. Sokrétűen bővítették az ide­genforgalmi szolgáltatáso­kat: többek között tenisz- és lovaspályák, vízicsúszdák, dunai csónakkikötők léte­sültek. Mindezek eredménye­ként sikerült egyes frekven­tált üdülési körzetek túl­terheltségét csökkenteni, sajnálatos viszont, hogy az ország számos szép vidékét még nem fedezték fel sem a belföldi, sem a külföldi turisták, összességében idő­arányosan megvalósultaik a fejlesztési tervek, 30—50 százalékban az idegenforgal­mi alap anyagi támogatásá­val. Az írásos előterjesztéshez Andrikó Miklós fűzött szó­beli kiegészítést. Friss ada­tokkal bizonyította, hogy az idén tovább növekedett ide­genforgalmunk. Négy hónap alatt — a tavalyi év ha­sonló időszakához viszonyít­va — 6,1 százalékkal emel­kedett a beutazók száma. Dollárban számolt konver­tibilis devizabevételünk 50 százalékkal múlta felül a tavalyit. A világútlevél ki­adásának hatására az első negyedévben négyszeresére növekedett a nyugatra utazó magyarok száma. Az idegen- forgalom kiadásai olyan mértékben emelkedtek, hogy azt a bevételek nem tudták ellensúlyozni. A többletkölt­ségek a világútlevél beveze­tésével függnek össze. Szélesebb alapokra helyezni a társadalmi párbeszédet A lengyel vezetés az ed­diginél is szélesebb alapok­ra kívánja helyezni a tár­sadalmi párbeszédet —mon­dotta kedden Jerzy Urban. A kormány szóvivője szoká­sos keddi, varsói nemzetközi sajtóértekezletén leszögezte: Zdzislaw Sadowski minisz­terelnök-helyettes április 30-i tárgyalási javaslata Lech Walesának, a volt „Szolidaritás” egykori elnö­kének aktualitását veszítet­te, mivel Walesa nem mu­tatott sem tárgyalási, sem megegyezési készséget, a tárgyalási kezdeményezés­re a gdanski hajógyárban sztrájkra szólító beszéddel válaszolt. Hogyan látnak minket ma? nemzetközi ■aitAszemle A nemzetközi sajtó érdeklődése az utóbbi időben jelen­tősen megnőtt Magyarország iránt. A külföldi sajtóorgá­numok az MSZMP országos értekezletének közeledtével egyre nagyobb terjedelemben elemzik a magyarországi hely­zetet és a gazdasági-társadalmi gondokból való kilábalás le­hetséges útjaival kapcsolatos társadalmi vitát. Közük ma­gyar vezetők nyilatkozatait, beszámolnak sajtóértekezleteik­ről, hazai és külföldi rádió- és tv-nyilatkozataikról. A Novoje Vremja című szovjet folyóirat idei tize­dik száma terjedelmes elem­zést közöl a magyar reform múltjáról, jelenéről és jövő­jéről. A lap elemzésében megállapítja: a magyar re­form eddigi húsz esztende­je a problémák ellenére is bebizonyította, hogy lehető­ség van a szocialista gazda­ság közgazdasági eszközök­kel való irányítására: a re­form gyenge pontja a kö­vetkezetlen végrehajtás volt. A Mlada Fronta című bolgár lap azt emelte ki, hogy „Magyarország válasz­út elé érkezett mind gazda­sági, mind politikai téren. Az országban nyílt és igen kritikus hangvételű véle­ménycsere folyik. A részt­vevők egy dologban meg­egyeznek: alapvető változá­sokra van szükség.” A Rudé Právo című cseh­szlovák lap elemzésében ab­ban látta a magyar gazda­ság problémáinak legfőbb okát, hogy Magyarországon a nagy fogyasztást nem fe­dezte megfelelő termelés. A cikk rámutatott arra az el­lentmondásra is, hogy mi­közben a reform előtérbe helyezte a vállalati önálló­Összetűzések, letartóztatások Egyiptomban Egyiptom több pontján véres összetűzések voltak szélsőséges muzulmán cso­portok és a rendőrség kö­zött. Félszáz integrista és 28 rendőr megsérült — kö­zölte keddi számában a fél- hivatalos Al-Ahram. Kairó egyik szegénynegye­dében, Imbabában nyolc­vanöt szélsőségest vettek őrizetbe, mert a ramadán, az iszlám böjti hónap utol­só napjaiban megszállták az ottani mecsetet. Rendszer- ellenes röplapokat osztogat­tak, melyben „fegyveres dzsihadra” — szent háború­ra — szólították fel a hí­veket a kormány megbuk­tatása végett. A hivatalos közlés szerint késeket, vas­láncokat koboztak el tőlük. Az Al-Ahram azt is je­lentette, hogy hasonló in­cidensek voltak Kairótól északnyugatra Ród-el­Farag térségében. Ott tu­catnyi szélsőségest tartóztat­tak le. ságot, aközben a vállalatok az állami költségvetés ro­vására oldották meg prob­lémáikat. A csehszlovák Üj Szó megállapítja, hogy a párt­értekezlet iránti várakozás országszerte igen nagy, de nyilvánvaló, hogy ez a ta­nácskozás sem tudja egy­szerre megoldani a felvető­dött gondokat. Alapvető kö­vetelmény, hogy az MSZMP „ügyintéző” pártból való­ban politizáló párttá váljék. A tőkésországok lapjai, hírügynökségei, tv- és rá­dióállomásai mindenek­előtt Magyarország gazda­sági, társadalmi és politikai nehézségeit hangsúlyozzák. Ezzel kapcsolatban jobbára a felgyülemlett külföldi adósságra, az inflációra, a re­áljövedelmek csökkenésére és a lakosság borúlátására utalnak. Szólnak ugyanak­kor a gondok leküzdése ér­dekében tett, illetve terve­zett lépésekről is. A L’Avanti című olasz lap szerint a pártértekezleten alapos vizsgálat alá veszik a reformokat, amelyeket sokan — még a párttagok közül is — elégtelennek tar­tanak. A cél — írja a lap (Folytatás az 1. oldalról hogyan tudja kielégíteni a sokasodó igényeket. Na­gyobb településeken folya­matosan ellenőrzött nyil­vántartást vezetnek az idő­sekről, az alacsony nyugdí­jasokról. A kisebb lélekszá­mú községekben a rendsze« rés és rendkívüli, valamint a gyámügyi segélyezetteket tartják nyilván. Ahol pedig a támogatásra szorulók ará­nya magas (például Mátra- verebélvben). ott az egész­ségkárosodottakról. az alko- holizálckról. a cigánycsalá­dokról is készítenek felmé­réseket. Valamennyi támogatási forma igénybevételénél ér­vényesül a rászorultsági elv. Az ellátás igénylése esetén az adatokat, indokokat kör­— a „modern szocializmus” megvalósítása. A Le Figaro című francia lap részletesen foglalkozik a magyar gazdaság kiútke­resésével. Ügy vélekedik, hogy a jelenlegi reformtö­rekvések fő iránya a gaz­dasági életbe való állami beleszólás csökkentése. A Financial Times rámu­tat, hogy Magyarország szá­mára elengedhetetlen, „a gazdasági elmozdulás”. En­nek jeleként említette „a kelet-európai mércével mér­ve egyedülálló társasági tör­vény előkészítését”, 's azt, hogy a kormány „a ver­senyt a gazdaság lényeges elemének tekinti". Az AP amerikai hírügy­nökség szerint sok magyar meggyőződése, hogy a gaz­dasági reformnak nagyobb politikai nyíltsággal kell együttjárnia. Utalt arra, hogy az MSZMP az orszá­gos pártértekezletre készült határozattervezetében ma­gára vállalta a felelősséget a gazdasági nehézségekért, és politikai reformokat ja­vasolt. Értékelése szerint azonban a tervbe vett po­litikai reformok „nem elég­gé mélyrehatóak”. A tőkésországok lapjai, rádió- és televíziósműso­rai a közelgő pártértekezlet kapcsán igen tág teret ad­nak az MSZMP vezető tes­tületéinek újjáválasztásával kapcsolatos híresztelések­nek. Ezzel összefüggésben felidézik több vezető magyar politikus eddigi pályafutását. nyezettanulmány útján el­lenőrzik. Az időbeni segít­ségadást késlelteti a be­nyújtott kérelmek hiányos­ságainak pótlása, valamint az átutalás. Ha a szakigazgatási szer­veknek időben tudomására jut egy-egy család, egyén helyzetének rosszabbodása, az megelőzhető. Ebben a jelzőszolgálatnak — vörös­keresztes aktivistáknak, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek, tanácstagok­nak — van kiemelt szerepe­Az egységek közül Mátra- verebélvben — a témában legérintettebb területen 1986-ban az Egészségügyi Minisztérium ellenőrizte a szociálpolitikai munkát. Tartalmában, törvényessé­gében jónak ítélte, csupán alaki hibákat tárt fel. Külpolitikai vita az NSZK-ban A NEB tárgyalta Bátonyterenyén ■ ■ Ünnepség az orosz kereszténység jubileuma alkalmából Rabin „mély sajnálkozása" Jichak Rabin izraeli had­ügyminiszter „mély sajnál­kozásának” adott hangot amiatt, hogy a megszállt te­rületeken sok izraeli telepü­lésit hoztak létre az „arabok által sűrűn lakott körzetek­ben”. A dél-izraeli arab város­ban tartott hétfő esti mun­kapárti gyűlésen Rabin megállapította: „ezek a te­lepek a legcsekélyebb mó­don sem erősítik Izrael ál­lam biztonságát. Ezek egy­fajta „befejezett tényként, csak arra szolgálnak, hogy erősítsék nagy Izrael ideo­lógiájának híveit”. Napok­kal korábban Dán Somron vezérkari főnök azt hangoz­tatta, hogy a telepesek szél­sőséges mozgalmai állandó feszültség- és konfrontáció­forrást jelentenek. Az orosz kereszténység ezeréves jubileuma alkal­mából a magyar egyházak és felekezetek emlékünnep­séget tartottak kedden Bu­dapesten, a Ráday Kollégi­umban. A millenniumi meg­emlékezésen a magyar egy­házi és felekezeti vezetők mellett részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te, valamint Varlaam, vol- hini és rovnói érsek, aki az orosz ortodox egyház kép­viseletében a jubileumi ün­nepségsorozatra látogatott hazánkba. Jelen voltak a megemlékezésen a Hazafias Népfront és az Országos Bé­ketanács képviselői is. A vendégeket dr. Tóth Károly református püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának el­nöke köszöntötte, majd dr. Paskai László esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke mon­dott megnyitóbeszédet. Dr. Berki Feriz protoierej, a magyar ortodox egyház es­peres-adminisztrátora ün­nepi beszédében a kezdetek­től napjainkig ívelő átte­kintést adott az orosz ke­reszténység történetéről. Az ünnepségen ezután fel­szólaló Varlaam érsek Pi- men pátriárka üdvözletét tolmácsolva arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a jubileum jelentősége túlnő az egyház keretein; a világszerte megünnepelt év­forduló vallási vonatkozásai mellett a tudományos, a kulturális élet érdeklődésé­nek középpontjába került. Az ünnepségen tették köz­zé a magyar egyházak és felekezetek nyilatkozatát, amely az ezredéves évfor­duló alkalmából a magyar hívők köszöntését tolmácsol­va hangsúlyozza: az orosz ortodox egyház fennállásá­nak évszázadai alatt jelen­tősen kivette részét az orosz nép kultúrájának, művésze­tének és lelkiségének ala­kításából, s egyúttal az eu­rópai kultúra formáló té­nyezőjévé is vált. Tevékeny­ségével ugyanakkor hozzájá­rult a keresztény egyházak egységének, a világ népeit összekötő barátságnak erősí­téséhez, s szolgálata révén hozzájárult a béke és az igazságosabb világrend épí­téséhez. (MTI) Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és kül­ügyminiszter kedden újra eltanácsolta az uniópártbeli képviselők fiatalabb nemze­dékének némely hangadóját attól, hogy elvitassák a sza­baddemokratáktól (FDP), il­letőleg személy szerint tőle a külügyminiszteri tisztség jogosultságát. Genscher a Deutschland­funk rádióállomás műsorá­ban — nevek említése nélkül — egyértelműen Volker Rü- hére, a CDU parlamenti cso­portja helyettes elnökére és Michaela Geigerre, az unió­pártok külpolitikai munka- csoportjának keresztényszo­ciális (CSU) elnökére cél­zott. Genscher rádiónyilatkoza­tában — konzervatív bírála­tokra válaszolva — kifejtet­te: a koalíciós partnerek jól teszik, ha tiszteletben tart­ják a választók akaratát, márpedig az NSZK külpoli­tikája erre a bizalomra épül. E politika lényege: a nyugat­európai egységesülés folya­matának előmozdítása, a ke­let—nyugati ellentétek áthi­dalásához való hozzájárulás, egy európai békerend meg­alapozása. A miniszter ez utóbbi ki­emelkedő feladattal össze­függésben a vele vitatkozó CDU-személyiségek tudomá­sára hozta: a nyugatnémet külpolitikának rendelkeznie keli azzal a képességgel, hogy helyesen ítélje meg a Szovjetunió új fejlődését, s ezt hasznosítva a Moszkvá­val való együttműködés és a vele való bizalomerősítés révén működjön közre a földrész politikai helyzeté­nek lényeges javításában. Figyelmeztetett: „A Szov­jetunió esetében fontos, hogy ne az elképzelhető legrosz- szabb lehetőséget vegyük számításba, hanem ismerjük fel a kínálkozó esélyeket, és mindkét oldalon szüntessük meg az ellenségképeket. Pil­lantásunkat így függeszthet­jük arra, ami a jövőben va­lóban meg is valósítható.” i

Next

/
Thumbnails
Contents