Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 87. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. ÁPRILIS 13., SZERDA ................................- '^Cr ' Csele kvésre ösztönző gondolatok (3. oldal) Megalkuvás nélkül (4. oldal) Tevékeny pihenés (5. oldal) Negyvenéves a dunai hajózási egyezmény Hazánkba látogat Nyíkolai Rizskov A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársa­sáig Minisztertanácsa meghí­vására április 18. és 20. kö­zött hivatalos, baráti látoga­tást tesz a Magyar Népköz- társaságban Nyikőlaj Rizs­kov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke. (MTI) Deák Gábor államtitkár Salgótarjánban Deák Gábor államtitkár, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal el­nöke, tegnap Salgótarjánba látogatott. Először megbe­szélést folytatott Mátrai Jó­zseffel, a Nógrád Megyei Tanács VB ifjúsági és sport- osztályának vezetőjével, s áttekintették megyénk sporthelyzetét. Délután, az MSZMP bel­városi I. sz. alapszsrvezete szervezésében, az államtitkár politikai fórumot tartott „A sportpolitika időszerű kér­dései” címmel. A politikai fórumon részt vett dr. Sán­dor László, az MSZMP Sal­gótarjáni Városi Bizottságá­nak első titkára. Részt vet­tek az alapszervezet tagjain kívül a megye, a város sportegyesületeinek vezetői, képviselői, az iskolák igaz­gatói, tornatanárai. Az ál­lamtitkár előadásában, az MSZMP Politikai Bizott­ságának 1984-es állásfogla­lásából adódó sportpolitikai feladatokkal foglalkozott, hangsúlyozva, hogy a sport­nak politikai jelentősége van, éppen ezért azt be kell illeszteni a társadalmi fo­lyamatokba. A rendkívül élménydús előadást hozzászólások kö­vették. Afganisztán Csütörtökön aláírás Genfben Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter is jelen lesz csütörtökön Genfben, az afganisztáni—pakisztáni rendezési megállapodás alá­írásán •— erősítette meg ked­den Moszkvában Vagyim Perfiljev, a szovjet külügy­minisztérium tájékoztatási főosztályának helyettes ve­zetője. A szovjet külügyi szóvivő sajtóértekezletén elmondta, hogy a genfi Nemzetek Pa­lotájában, helyi idő szerint délután két órakor, Abdul Vakil afganisztáni külügy­miniszter és Zain Nurani pakisztáni külügyi állammi­niszter írja alá a szerződést. A szovjet és az amerikai külügyminiszter nyilatkoza­tot fogad el arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok nemzetközi biztosí­tékokat vállal a rendezés fel­tételeinek megteremtésére. Ünnepi ülés A dunai hajózás nemzet­közi jogi alapjául szolgáló egyezményt hét Duna-menti ország 40 éve írta alá Belg- rádban. A jubileum alkal­mából a Duna Bizottság 46. ülésszakának keretében ked­den ünnepi ülést tartottak a Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében. Az ülésen a dunai orszá­gok delegációit közlekedé­si miniszterek — Romániá­ét az ország budapesti nagy­követe — vezették, részt vet­tek országaik Duna bizott­sági képviselői, diplomatái és számos nemzetközi szer­vezet küldöttei. Az ünnepi rendezvénysorozaton első íz­ben ott voltak a nagyköve­tei azoknak az országoknak, amelyek vízi úton összeköt­tetésbe kerülnek a Duná­val. így képviseltették ma­gukat a Rajnai Központi Ha­józási Bizottság tagállamai, Belgium, Franciaország, Hollandia, az NSZK, Nagy-Britannia és Svájc, a Duna—Odera—Elba ví­zi út térségéből pedig az NDK és Lengyelország is. Az ünnepi ülést Venelin Kocev, Bulgária budapesti nagykövete, a Duna Bizott­ság elnöke nyitotta meg. A jubileum alkalmából Franz Schmid, Ausztria budapesti nagykövete, a Duna Bizott­ság titkára méltatta a belg­rádi konvenció jelentőségét. Kiemelte, hogy a kölcsönös megegyezésen alapuló kon­venció nem tesz kivételt, a Dunán minden ország szá­mára szabad hajózást bizto­sít. A bizottság titkára be­számolt a dunai hajózás négy évtizedes eredményeiről, fej­lődéséről. A Duna Bizottság fennállása alatt bebizonyí­totta, hogy fontos fóruma Európában a nemzetközi együttműködésnek. A magyar küldöttséget ve­zető Urbán Lajos közlekedé­A BRG Mechatronikai Vállalat salgótarjáni gyárában készülő ter­mékek jelentős része szovjet exportra ke­rül. Most új gyártmány­nyal, az FM—503-as ti" pusú hordozható |rádió- telefonnal jelent meg a tarjáni gyár a szovjet piacon. Az első minta­szállítmány után a meg­rendelő partner külön­leges igényeit kielégítve gyártják ezt a terméket, melyből a közeljövőben nagyobb mennyiséget exportálnak. Bánhegyi Zsolt meó- vezető-helyettes és Szor- csik Beáta pieós össze­szerelés előtt ellenőrzi az FM—503-as készülé­ket. sá miniszter a Magyar Nép- köztársaság kormányának megbízásából köszöntötte az ünnepi ülést, majd felolvas­ta Crósz Károlynak, a Mi­nisztertanács elnökének a jubileumi ülés résztvevőihez intézett levelét. A kormány elnöke üzene­tében megerősítette, hogy a Duna Bizottság keretei kö­zött, a Duna-menti államok együttműködésében az elmúlt 40 esztendőben elért ered­mények igazolták a belgrá­di egyezmény létrehozásá­nak céljait, az egyezmény­ben részes államok törekvé­seit. Napjaink nemzetközi politikai és gazdasági válto­zásai, a népek és államok egymásrautaltságának erő­södése, «az összeurópai együttműködési folyamat el­mélyülése még inkább lehe­tővé és szükségessé teszi a Du­nának, mint a Duna-menti népeket és államokat össze­kötő nemzetközi vízi útnak, fokozottabb, sokoldalúbb kiaknázását, amelyben a Duma Bizottságra felelős sze­rep hárul. A Magyar Nép- köztársaság, összhangban külpolitikájának alapelvei­vel. mindent megtesz azért, hogy ez a szervezet betölt­hesse küldetését, előmozdít­sa a Duna-medence népei­nek és államainak együtt­működését, további közele­dését — hangsúlyozza a mi­niszterelnök üzenete. Urbán Lajos beszédének további részében utalt a du­nai hajózás négy évtizedes fejlődésére, s arra, hogy a 40 év bizonyította: a kü­lönböző gazdasági, társadal­mi és politikai berendezke­désű országok közös célok megvalósítása érdekében si­keresen tudnak együttmű­ködni. A Duna Bizottság ké­pes volt az alapvető rend­szabályok folyamatos és európai szintű egységesíté­sére, korszerűsítésére. A fontosabb európai vízi utak összekötése szükségessé te­szi a már — elsősorban az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottsága keretében — folyó egységesítési munkák meg­gyorsítását. Erre az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet záróokmánya is kötelez bennünket. Bízunk abban — hangsúlyozta a mi­niszter —, hogy az egységes európai víziút-rendszer előbb- utóbb megvalósul, s talán nincs messze az a nap, ami­kor megindulhat a rendsze­res hajóközlekedés az eddig egymástól elzárt európai ví­zi utak között. Az ünnepi ülésen a tagál­lamok kormányküldöttségei­nek vezetői felszólalásuk­ban ugyancsak köszöntötték a résztvevőket, méltatták az egyezményt, s a Duna Bi­zottság sikeres tevékenysé­gét. Délután számos nem­zetközi szervezet képvise­lője szólalt fel. A Duna Bizottság ma folytatja 46. ülésszakát. A Közlekedési Minisztéri­um és a közlekedési múze­um A Duna Bizottság 40 éve című kiállítással kö­szöntötte a belgrádi konven­ció és az annak alapján lét­rehozott nemzetközi szerve­zet jubileumát. A kiállítást kedden Urbán Lajos ünne­pélyesen nyitotta meg a közlekedési múzeumban. A kiállítás az alkalomnak megfelelően, bemutatja a belgrádi konvenciót, a Duna Bizottság négy évtizedes te­vékenységét, a dunai hajó­zás legutóbbi 40 éves fejlő­dését. A Duna Bizottság este fo­gadást adott az ünnepi ülés és a jubileumi ülésszak résztvevőinek tiszteletére. . (MTI) Az elkészült rádiótelefon funkcióvizsgálatát végzi Szorcsik Zsuzsanna és Kocsis Attila. A gyárból csak kifogástalan termékek kerülhetnek ki, így nagy felelősség hárul a végmérőkre, közöttük ;— képünkön — Petróczy Istvánra is. Munkaügyi továbbképzés Salgótarjánban Vitás kérdések, munkajogi ügyek Bruttósítani vagy nem? Merült fel sok gazdálkodó- szervezetben az elmúlt év végén egyes pótlékok ese­tében. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tulaj­donképpen kényelmes hely­zetben szemlélte az esemé­nyeket, hiszen konkrét uta­sításokat nem dolgozott ki az ország bérszámfejtő tár­sadalmának. Bajiban főként azok a vál­lalatok voltak, amelyek egy hosszú időn keresztül ki­alakult bonyolult érdekeltsé­gi rendszerben a nem rit­kán 50-féle pótlék közül nem tudták eldönteni, hogy melyik bruttósítható, alap- béresíthető és melyik nem. Ezen ma már túl vagyunk, nyitott kérdések azonban a keresetszabályozásban még mindig vannak. Hogy ez mennyire igaz, jelzi, hogy a megye 70 gaz­dálkodó szervezete küldte el képviselőjét arra a to­vábbképzésre, amelyeket az aktuális munkaügyi kér­désekről tartottak kedden Salgótarjánban. Tették ezt abban a reményben, hogy ha már az illetékesek egyér­telmű útmutatást nem is, de legalább iránytűt adnak az eligazodáshoz. Az Ipari Szakmai Tovább­képző Intézet, az Álla­mi Bér- és Munka­ügyi Hivatal, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa szervezésében a Nógrád Me­gyei Tanács közreműködé­sével tartott kétnapos kon­ferencia célja, hogy a témá­val foglalkozó szakembere­ket tájékoztassák az idősze­rű munkaügyi kérdésekről, tisztázzák a vitás részeket, ezáltal egységes cselekvési alapot teremtsenek a mun­kaügy területén. Tegnap a délelőtti órák­ban először Patyi Károly- né, az ÁBMH munkatársa tartott előadást kereset- és bérgazdálkodásunk aktuális kérdéseiről. Elmondta, hogy a határidő lejártáig 350 szervezet jelezte bérklub' tagsági szándékát. Az érté­kelés még mindig tart, de a becslések szerint 270-en jutottak át a szigorú rostán. Közülük néhányat az Ipa­ri Minisztérium folyamato­san vizsgálni fog, hogy elő­tanulmányt készítsen a vál­lalatok keresetszabályozás nélküli viselkedéséről. A nap további részében az ÁBMH ■ másik munkatársa, Fekete Zsuzsanna munkajo­gi kérdésekről szólt. A gaz­dasági társulásokra vonat­kozó rendelkezés ismerte­tése után elmondta, hogy viták vannak a beteg hozzá­tartozó ápolására és a ház­építésre alanyi jogon kive­hető fizetés nélküli szabad­ság körül. A hozzátartozók körének meghatározása ugyanis nem elég körülte­kintően történt. A létszám- leépítésekkel, átszervezé­sekkel kapcsolatban kiemel­te, hogy a munkáltatót to­vábbra is kötik a határozott időre szóló munkaviszony- szerződések. Ilyen esetben átszervezésre hivatkozva sem lehet a dolgozónak fel­mondani. A továbbképzés délután konzultációval folytatódott, ahol a résztvevők tehettek fel kérdéseket. Ma a foglal­koztatáspolitikáról és a mun­kaügyi téren jelentkező szak- szervezeti feladatokról lesz szó. Április 1. után Árak: lefelé isr de inkább felfelé! Vajon „elszabadultak-e” az árak az áprilistól — né­mely termékkörre — a fel­oldott bejelentési kötelezett­ség után? Szóbeszéd tárgya volt a lakosság körében az iménti dilemma, ezért is ha­tároztuk ek, hogy egy ke­reskedelmi és egy termelő vállalat tapasztalatait, áral­kalmazását vesszük górcső alá. A Nógrád Kereskedelmi Vállalat áruforgalmi igaz­gatóhelyettesétől, Divéky Lászlótól megtudtuk, hogy nagykereskedelmi partne­reik egy része számos áru­cikk árát módosította az év második negyedévétől, szin­te kizárólag a termelési költ­ségek emelkedése miatt. A MOBIL Kereskedelmi Vál­lalat a személygépkocsi-gu­miabroncsok árát 5 száza­lékkal csökkentette április 1- től, ugyanakkor emelte a fékbetétek, * karosszériaele­mek, izzók árát, átlagosan 3—6 százalékkal. A Gyulai Fa- és Fémbú­tor Ipari Szövetkezet egyes cikkei 6—15 százalékkal let­tek drágábbak. A gyártási költségek növekedése miatt a RAVILL 3—5 százalékkal magasabb áron szállítja az izzóféleségeket március 21- től. Az AMFORA műanyag- termékei 2—15 százalékkal drágultak. A VASÉRT szerszámai, a védőszemüvegek, a tűzihor­ganyzott kerítésfonatok 2— 10 százalékkal drágultak áp­rilis 7-től. A Hungária Mv- anyagfeldolgozó Vállalat áp­rilis elsejétől 12 százalékkal magasabb áron értékesíti a lefolyócsöveket, 9 százalék­kal a nyomócsöveket és 15— 20 százalékkal a PVC pad­lóburkolókat. A Magyar Ká­belművek a vezetékek egy részénél 7 százalékos csök­kenést, másik részénél 9 szá­zalékos emelést határozott el. A kevés árcsökkentés kö­zül megemlíthetjük, hogy a RAVILL által forgalmazott Vjatka SZMA—4 típusú, szovjet automata mosógép ára 10 százalékkal csökkent. A NÓGRÁDKER egyéb­ként is gondot fordított ar­ra, hogy különösen a ruhá­zati termékek árainál meg­mutatkozott aránytalansá­gokat enyhítse, saját árrése terhére is. Egyes termékek egységes árairól a napokban döntenek. Az Ipoly Bútorgyár az idei induló termelői árak kiala­kításánál — az Országos Anyag- és Árhivatal enge­délyével — arra törekedett, hogy év közben ne kelljen változtatnia árain. A ter­vekben tehát nem szerepel áremelés — kaptuk a felvi­lágosítást Batáné Ladóczki Éva főkönyvelőtől. Ha a szál­lítóik mégis radikális ármó­dosításra szánják el magu­kat, ezt nyilván a vállalat is érvényesíti árpolitikájában.

Next

/
Thumbnails
Contents