Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
Szélesebb társadalmi részvétel mellett Sajtótájékoztató a népgazdasági tervezés megújításáról A hosszú távú népgazdasági tervezésről, a tervezés megújulási törekvéseiről kedden sajtótájékoztatót tartottak az Országos Tervhivatalban. Kőszegi László főcsoportfőnök-helyettes elmondta, hogy az előző, 1979—85. közötti években folytatott hosz- szú távú tervezés az alapvető gazdasági-társadalmi fejlődés irányait mérte fel és jelölte ki a 90-es évekre. A most megkezdett munka a 2000-en túli évekre mutat előre. Mindenekelőtt azonban széles körű elemzésbe kezdtek, hogy részleteiben is feltárják, miként alakulhatott ki gazdaságunkban a mostani kritikus helyzet. A tervező szakemberek megvizsgálják, melyek a reális kibontakozási lehetőségek, megalapozott elképzelések, amelyek elősegítik a technikai felzárkózást, az életszínvonal-emelést és amelyekkel a jövőben kivédhetik a különböző gazdasági kényszerintézkedések mozgásteret korlátozó hatásait. A hosszú távú tervező- munka várhatóan 1990-ig eltart, a végleges terv átfogó elemzésekre, prognózisokra, részkoncepciókra épül majd. Rendkívül fontos, hogy a szakemberek minden tekintetben a reális helyzetből induljanak ki, mert a korábbiakban a tervezők túl optimistának bizonyultak és sok esetben nem vették kellően figyelembe például a világgazdasági környezetet, a demográfiai helyzetet, a tőkeellátottság hiányát. A hosszú távra szóló elgondolások kialakításánál fokozott figyelmet fordítanak majd a reformfolyamat erőteljes továbbvitelére, a termelési szerkezet változására, a munkakultúra alakulására és sok más olyan körülményre —, köztük a növekvő adósságállományra A nemzetközi sajtóban is hullámokat kavart a romániai rendelkezés, hogy a helységneveket csak románul lehet ezentúl használni a magyar és német nyelven megjelenő nemzetiségi sajtóban. A Romániában élő ^zászok és svábok révén közvetlenül is érintett NSZK sajtóban pedig különösen: aggodalommal vegyes rosz- szallással fogadták a hírt. A liberális müncheni Süddeutsche Zeitung egyetért azzal, hogy a „rendelkezés újabb megnyilvánulása ama törekvéseknek, hogy el- románosítsák az Erdélyben élő magyarságot”. A konzervatív Die Welt így fogalmazott: „Ceausescu rendszere újabb csapást mért a nemzeti kisebbségekre”, majd megállapította: „Ez mindenekelőtt az erdélyi magyarokat sújtja, de érinti a kivándorlás miatt egyre csökkenő létszámú erdélyi szászokat és bánáti svábokat is.” A lap „durva kihívásnak” nevezi a rendeletet, amely annál különösebb — írja, mert Románia szívesen venné, ha az NSZK pénzügyileg segítené. „A legtöbb romániai német már amúgv is el akarja hagyni az országot. Ugyancsak kihívással ér fel az Észak-Er- délyben összefüggő népességet alkotó magyarok százezreitől azt követelni, hogy mondjanak le hagyományos helyneveikről” — mutatott rá a Die Welt. —, amelyekre eddig kevesebb figyelmet fordítottak. Ezekben a kérdésekben az eddigi viták során meglehetősen sok eltérő vélemény került felszínre. Sokan a gazdasági nyitás, mások viszont a „zárás” mellett szállnak síkra, s ugyancsak eltérnek a vélemények a tekintetben is, hogy a hagyományos struktúrát meg kell-e változtatni, vagy azon belül kell megteremteni a nagyobb mozgásteret. Az úgynevezett válságágazatok megítélésében is vitatkoznak a szakemberek. Ellentétes vélemények vannak a jövőel- osztáspoliitikájáról, a tervezett bérreformról, a társadalombiztosításról, a nyugdíj- rendszerről és a szociálpolitika távlatairól is. A hosszú távú tervező- munkánál tehát egyelőre több a kérdőjel, mint a konkrét válasz. Mindenekelőtt meg kell oldani a nép- gazdasági tervezés egészének fejlesztését, megújítását. Errő] Báger Gusztáv, köz- gazdasági főcsoportfőnökhelyettes tájékoztatta az újságírókat. Utalt arra, hogy a tervezés reformjáról a Tervhivatal vitaanyagot készített, s eddig több mint 70 észrevétel, javaslat érkezett a tervezőkhöz minisztériumokból, intézetektől, vállalatoktól. Az anyag társadalmi vitafórumok elé is kerül. Készítői abból indultak ki, hogy a népgazdasági tervezés átfogó, minőségi megújítása időszerű és indokolt. Annál is inkább, mert — mint sokan felvetették — a tervezés az utóbbi időben nem tudott reális megoldásokat javasolni a kormánynak. Sokan úgy fogalmaztak: hogy a termelés presztízse csökkent, azáltal, hogy mind több a megválaszolatlan kérdés. Mindenekelőtt a tervezés és a politika kapcsolatát kell tisztázná, ami azonban csak akkor válik véglegessé, ha A befolyásos Frankfurter Allgemeine Zeitung magyarázatul közli a román indokolást: „egységes nemzetállamban a nevek egységesítése felel meg a fejlődésnek”. Ám, aki ért a szóból, ebből kiolvashatja, hogy Romániában közvetve tagadják a nemzetiségek létét. Az újvidéki Magyar Szó így írt: „Romániában a nemzetiségi jogokat sértő újabb intézkedés született. Mivel Romániában a magyar nemzetiség a legnépesebb, s Erdélyt, a magyar történelemben és a magyar kultúra fejlődésében különleges hely illeti meg, a magyarországi lapok, érthető módon, élesen, de mértéktartóan, a tiltakozás és az aggodalom hangján reagáltak erre az intézkedésre”. Az újvidéki magyar újság mellett más jugoszláv lapok is, így a Borba, a Politika és a Dnevnik is részletesen és tárgyilagosan beszámoltak a helynevek írásmódjára vonatkozó román intézkedésről és a magyar sajtó tiltakozó cikkeiről. Felfigyeltek persze, a nyugati lapok is a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet szerdai cikkeire. Tárgyszerű döntés születik az intézményrendszer továbbfejlesztéséről. A Tervhivatal véleménye szerint például az Országgyűlés akár több olvasásiban is tárgyalva, de hozzon határozatot az éves tervről és legyen ellenőrzője az éves és a középtávú tervek végrehajtásának. Ma még viták vannak abban is, hogy a Tervhivatal milyen funkciókat töltsön be, független legyen-e a döntéshozóktól vagy sem, esetleg fejlesztésiintézet-tí- pusú szervvé alakuljon át, amely főleg koncepciókat dolgoz ki. Jó volna, ha a tervezés és ezzel együtt a Tervhivatal belső korszerűsödése is hozzájárulna a gazdasági reformfolyamat egészéhez, és nem utólag kellene a gazdasági folyamatokhoz hozzáigazítani a Tervhivatal munkáját — hangzott el a sajtótájékoztatón. A vitában résztvevők abban is különböző véleményt képviselnek, hogy a tervek milyen időtávra szóljanak. Célszerű-e fenntartani az éves tervezést, vagy nem? A Tervhivatal szerint az éves tervekre mai gazdasági helyzetünkben még szükség van, de nem olyan részletekbe menőre, mint az eddigiek voltak. Később az éves tervet felválthatják a hároméves tervek, amelyekhez — az eddigi gyakorlattól eltérően — tehát már több évre állandósulnának a vállalati gazdálkodást erőteljesen befolyásoló köz- gazdasági szabályozók is. Az ötéves középtávú tervekben pedig erősíteni kell a stratégiai koncepciókat. Mindehhez szükséges az eddigi módszerek megváltoztatása, prognózisok rendszeres készítése, a különböző társadalmi és érdekképviseleti szervek alternatíváinak elemzése. Általában is szélesebb társadalmi részvételt igényel a népgazdasági tervezés — mutattak rá. Lenin-rend Húsúknak Andrej Gromiko, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke kedden a Kremlben átadta Gustáv Husá'kmak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, államelnöknek a Lenin-rendet. A magas szovjet kitüntetésben a két ország közötti barátság és együttműködés fejlesztésében, a béke és a szocializmus megszilárdításában szerzett személyes érdemeiért részesítették a csehszlovák vezetőt. (MTI) Alkotmánymódosítás Kínában A Kínai Országos Népi Gyűlés ülésszakának keddi teljes ülésén a képviselők titkos szavazással elfogadták a Kínai Népköz- társaság Alkotmányának részleges módosítását. A módosítások a magánszektorra, illetve a földhasználati jog átruházására vonatkoznak. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága által javasolt, a parlament állandó bizottsága által elfogadott módosítások értelmében legálissá válik Kínában a magánszektor tevékenysége és — a változatlanul állami tulajdonban maradó — föld használati jogának átruházása. A kedden jóváhagyott módosítás kimondja, hogy az állam a törvény által megállapított kereteken belül megengedi a gazdaságban a magán- szektor létezését és működését. A magánszektor a szocialista köztulajdon kiegészítője, s az állam biztosítja és védelmezi annak törvényes- jogait és érdekeit. A másik módosítás ' kimondja, hogy a Kínai Népköztársaság állampolgárai és gazdasági egységei a törvény által megszabott kereteken belül átruházhatják a kezelésükben lévő állami földek használati jogát. A legújabb adatok szerint jelenleg 13,7 millió kisiparos, kiskereskedő és kisvállalkozó van Kínában, Re hír helységnevek: Hogyan látja a nemzetközi sajtó jelentésekben számoltak be a történtekről, a két oldal álláspontjáról, ám az mindenesetre megállapítható volt, hogy a kibontakozott magyar—román vita inkább csak érdekességszámba ment körükben. A magyar nemzetiség széles körű hátrányos megkülönböztetését szóvá tevő kifogásokra válaszul, „Románia azzal vádolja Magyarországot, hogy panaszai csupán az Erdély visszaszerzésére tett erőfeszítések leplezései” — állította szembe a véleményeket például az amerikai AP hírügynökség.. A nyugati polgári sajtó azért számos bizonyítékkal illusztrálta a romániai nemzetiségek helyzetének romlását. A tekintélyes londoni The Financial Times tömören megállapította: „A Romániában élő magyar és német kisebbségre az ötvenes évek közepe óta nyomás nehezedik annak érdekében, hogy vegyék fel a román nyelvet és kultúrát.” A lap felsorolta egyebek közt azt, hogy Kolozsvárott megszűnt a magyar nyelvű egyetem, s a fiatalabb korosztályoknak csak töredéke tanulhat anyanyelvén, hogy folyamatosan csökken a magyar nyelven kiadott könyvek, újságok és kiadványok száma, egymás után záriák be a nemzetiségi kulturális intézményeket. Szélesebb körben váltott ki megdöbbenést és elmarasztaló visszhangot a román településrendezési program is, amelynek értelmében —, mint az amerikai AP hírügynökség jelentette — „hétezer falut fenyeget felszámolás veszélye, s vidékiek százezrei, köztük magyar nemzetiségiek, kényszerülnek a családi házakból átköltözni emeletes lakótömbökbe, ahol csak több családra jut egy-egy közös konyha és fürdőszoba. Elvesztik háztáji földjeiket is, holott azok eddig fontos szerepet töltöttek be az amúgy is hiányos élelmiszer-ellátásban”. Az, hogy az emberek tömegeit szülőföldjük, házuk és megművelt parcelláik elhagyására kényszerítenek, persze, nemcsak a nemzetiségeket sújtja, bár sejthető, hogy őket érinti majd szigorúbban, hanem ellentétes az egyetemes emberi jogok írott és íratlan szabályaival — érzékeltetik ezek a beszámolók. A nemzeti és nemJugoszláv lapok Mikulics látogatásáról A jugoszláv sajtó kedden vezető témaként foglalkozott Branko Mikulics kormányfő budapesti látogatásával. A Borba első oldalas tudósításának háromhasábos fő címében azt emelte ki, hogy a szövetségi kormány elnökét fogadta Kádár János, az MSZMP főtitkára. A jelentést a találkozóról készült fénykép illusztrálta. „A jugoszláv—magyar kapcsolatok minden területen jól fejlődnek. Kölcsönösen ezt hangsúlyozta Kádár János és Branko Mikulics” — húzta alá a belgrádi lap. A Politika első három oldalának nagy részét a magyar—jugoszláv kormányfői tárgyalásokról szóló beszámolók töltötték ki. A napilap fő címekben a következőket emelte ki: „Kádár János találkozott Branko Mi- kuliccsal. Grósz Károly miniszterelnökkel Mikulics sikeres és tartalmas tárgyalásokat folytatott — lehetőség van a két ország harmadik piacokon történő együttes fellépésére — az igazi nemRakéták a Kedden folytatódott Irak és Irán között a „városok háborúja”. Bagdadi bejelentés szerint az iraki légierő rakétával támadta Tabriz észak-iráni várost. Irak hétfőn földről két rakétát lőtt ki Iszfahán iráni városra, aminek következtében 16 ember halt meg — jelentette az írna iráni hírügynökség. Ezzel egyidőben Visszam Zahavi iraki külügyminiszter-helyettes megismételte, hogy országa feltételesen tozetközi enyhülésre csak a közepes- és kis országok részvételével kerülhet sor”. A Politika idézte Branko Mikulics szavait: „Magyarországot olyan közeli barátunknak tartjuk, amellyel közös érdekek, s a jószomszédság, a béke és biztonság politikája kapcsol össze bennünket. .. Megelégedéssel hangsúlyozom, hogy sikeres kétoldalú együttműködésünkhöz értékesen hozzájárul a magyarországi délszláv és a jugoszláviai magyar nemzetiség. A zágrábi Vjesnik első oldalán „Kádár fogadta Mikulicsot — a jugoszláv és a magyar kormány elnöke a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyalt” címmel közölt beszámolójában azt húzta alá, hogy a tárgyalásokon mindkét fél állást foglalt a „zavartalan és igen jó politikai kapcsolatok további gazdagítása, valamint a gazdasági együttműködés új, korszerű formáinak kibontakoztatása mellett. (MTI) városokra vábbra is kész elfogadni a Biztonsági Tanács 598-as határozatát, amely tűzszünetet és a háború befejezését célozza. Az iraki diplomata New Yorkban Pérez de Cuél- larral, az ENSZ főtitkárával folytatott megbeszélést a hét éve tartó iraki—iráni háború befejezésének lehetőségéről. A találkozó után Visszam Zahavi az újságírókkal közölte, hogy Irak csak akkor hajlandó csatlakozni a BT határozatához, ha azt Irán is elfogadja. Megbeszélés Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kedden szívélyes légkörű tárgyalást folytatott Pavel Hrivnákkal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettesével, -a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudo- mánvos együttműködési bizottság társelnökével. zetiségi népművészeti és építészeti emlékek puszítása, az emberiség közös kultúr- kincse ellen intézett merénylet. Félő, hogy ezt a kárt éppúgy nem sikerül megakadályozni, mint, ahogy Bukarest történelmi város- központját nem lehetett megmenteni a földgyaluktól, amelyek ott csináltak helyet a megalomániás tervek jegyében fogant kormányzati negyednek. „Helsinki óta az emberi jogok, és azokon belül a nemzetiségi jogok, nem tekinthetők többé pusztán egy ország belügyének” — ez az általános alapállás, amit kellően tükröz a washingtoni kormánynak az a lépése, hogy a közelmúltban felfüggesztette a legnagyobb kedvezményes kereskedelmi elbánást Románia esetében. Felfigyeltek továbbá a nemzetközi sajtóban a Romániát mind nagyobb számban elhagyó menekültekre is, mint a nemzetiségi probléma másik megnyilvánulására. „Először fordul elő — írta a madridi El Pais —, hogy egy szocialista ország állampolgárai nem a nyugati demokráciákat választják, hanem egy másik szocialista országot, mert a politikai viszonyok számukra ott elfogadhatóbbak”. Szűcs D. Gábor r n f w trosodo jelenlét Kína április eleje óta megerősítette haditengerészeti jelenlétét a Dél-Kínai- tengeren fekvő Spratley- szigetek térségében és arra készül, hogy megtámadja a szigetcsoport egy részén állomásozó vietnami csapatokat — közölte kedden a Nhand Dan, a Vietnami Kommunista Párt központi napilapja. A Spratley-szigeteknek, amelyek Vietnam partjaitól 450, Kínától 1500 kilométerre találhatók, nemcsak katonai, hanem gazdasági jelentőségük is nagy. A szigetcsoport feletti rendelkezési jogról folytatott vitában ez év március 14-én fegyveres konfliktus robbant ki Kína és Vietnam között. Az összecsapásban két vietnami hajó elsüllyedt, 3 vietnami katona meghalt, 74 eltűnt. A Nhan Dán megállapítja, hogy április eleje óta a kínai hajók békés tudományos kutatások leple alatt felderítőtevékenységet folvtatnak a térségben. (MTI) Az Interparlamentáris Unió ülése Hétfőn a guatemalai fővárosban megnyílt az Interparlamentáris Unió 79. konferenciája. Az értekezleten több mint 90 ország parlamentjének képviselői vannak jelen. A résztvevők egyebek mellett a béke megőrzésének és erősítésének kérdésével, valamint környezetvédelmi problémákkal foglalkoznak. (MTI)
