Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

SALGÓTARJÁN A VÁROSUNK Taggyűlési tapasztalatok Felelős értékelés — sürgető teendőkkel A város és vonzáskörzetének párttagsága febru­árban és márciusban felelősen vetett számot az el­múlt év eredményeiről, gondjairól és határozta meg a pártszervezetek ez évi feladatait. A 265 alapszer­vezeti taggyűlés több mint felén a városi pártbizott­ság vezetése, apparátusa, aktívái személyes részvéte­lükkel szereztek tapasztalatot a kibontakozási prog­ram végrehajtásáról, a párttagságot foglalkoztató kérdésekről, a politikai hangulatról. A beszámolók önkritikus, kritikus megállapításai találkoztak a párttagság véleményével, hiszen *a kö­zelmúltban lezajlott egyéni elbeszélgetések jó alapul szolgáltak az értékeléshez. Ugyanakkor, rendkívül színes kép plakuit ki a helyi tennivalók megítélésé­ben. Elsősorban azokban az alapszervezetekben sike­rüli ez jól, ahol igényes helyzetelemzés készült. Propagandistaklub a síküveggyárban Ennek hiányában sablonos, nem az alapszervezetekre szabott feladatok fogalma­zódtak meg. A taggyűlések nagyobb részében felelősség­teljes vita bontakozott ki. Az egyéni elbeszélgetések, az ide­ológiai és a párt vezető sze­repe téziseinek vitáját, a szé­les körű párbeszédet tovább folytattuk ezeken a fórumo­kon is. A politikai hangula­tot legtalálóbban a hullámzó jelzővel illethetjük, hiszen a véleményekben is együtt volt jelen a párt irányítói fele­lőssége, a tenniakarás, vala­mint a kétkedés és aggoda­lom. A közvélemény ma meg­osztottabb, több a szélsősé­gesen megnyilatkozók száma és szaporodtak a passzívak és a kétkedők is. A beszámolókban és ha­sonlóképpen a vélemények­ben is a legnagyobb figyel­met a gazdasági kérdések kaptak. A termelőegységek pártszervezetei reálisan érté­kelték az elmúlt évi telje­sítményeket. Azt tapasztaltuk, hogy kritikusan, olykor szenvedélyesen szóltak az ország nehéz gazdasági hely­zetéről, kutatták a felelőssé­get és igényelték a? elmúlt időszak mélyebb elemzését. A tavalyi vállalati eredmé­nyek az exportban, a nyere­ségben és a dolgozók jövedel­mében, többségében jó indu­lási pozíciót adtak az 1988- as évhez. Az eredményesen gazdálko­dó kollektívák egy kicsit „másképp” kezelik napjaink feszültségeit, annak ellenére, hogy ott is kritikusan szóvá teszik a népgazdaság helyze­tét, viszont nehezen értik meg a reformot kísérő nega­tív jelenségeket, véleménye­itől tart ma a VII. öt­éves tervi lakásépítési és gazdálkodási program váró. sunkban? Mik az időarányos végrehajtás tapasztalatai? Hogyan tovább? Az iménti kérdésekre adott választ az a jelentés és vita, mely a városi pártbizottság végre­hajtó bizottságának közel­múltbeli ülésén hangzott el. Köztudott, hogy az elmúlt tervciklusban alapvetően a mennyiségi lakáshiány fel­számolása volt a cél. E mel. lett kolóniák szanálására is sor került. Az elért — nem csekély — eredmények után készült el a hetedik ötéves tervi program. A lakásgazdálkodásban ma jelentősen megnőtt a taná­csok szerepe. Ennek a fele­lősségnek és önállóságnak a gazdálkodásban is jelentkez­nie kell — hangsúlyozta töb. bek között C. Becker Judit tanácselnök. A tervciklus első két esz­tendejében 767 lakást osztot­tak el. Amennyiben a lakás- mobilitást szinten tudják ikben első helyre került a saját munkájuk értékelése, gondolkodásukban ott van a hogyan tovább kérdése, a válaszok kimunkálása. Párttagjaink a gazdálkodás eredményességének javítása érdekében fontosnak tartják a nagyobb rend, fegyelem megteremtését, az emberi té­nyezőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználását, a vezetői munka színvonalának javítá­sát. Községekben, lakóterületi alapszervezetekben a telepü­lésfejlesztési célkitűzésekről szenvedélyesen nyilatkoztak párttagjaink. Szóltak azok­ról a feszültségekről, ami a VII. ötéves tervi elképzelé­sek és az ez évi lehetőségek beszűkülése miatt keletkez­tek. A hozzászólók egy része viszont nem érzékelte kellő­en, hogy a pénzügyi lehető­ségek csökkenése nemcsak az új beruházások megvalósítá­sában, hanem az év közbeni ötletek fogadásában és a meglévő intézmények működ­tetésében is gondokat jelent. A véleménynyilvánítók a jelenlegi helyzetben fontosnak tartják a lakossági ügyinté­zés színvonalának javítását, az állampolgárokkal való foglalkozás és a nyilvános­ság fokozását. Most is vita­tott kérdés, hogy a párt mi­lyen mértékben legyen jelen a gazdaságban. A párttagok egy kisebb részénél még erő­sen él az a beidegződés, hogy a pártnak mindenütt ott kell lennie, minden kérdéssel kell foglalkoznia. Ugyanakkor, a többség jól látja, hogy ez a jelenlét ma más mint koráb­ban. Fontos szerepet tulajdoní­tanak a vállalati tanácsban, tömegszervezetekben dolgozó tartani, s a vállalkozói kész. séget ténylegesen kihasznál­ják, úgy 1990-ig mintegy 1300—1400 elosztható lakással lehet számolni. Ez egyúttal azt jelentené, hogy a ma nyilvántartott 1060 lakás, igényt kielégítik a teveikius végére. A városi tanács testületéi­nek szándéka, hogy a közép­távú tervben is megfogalma. zott területeken — nyugati városrész, Gorkij-telep — folytatódik az építés. A Gor­kijon vállalati lakásépítés „beléptetésével” a mostani 1320 lakásszámon túl na­gyobb ütemet alkarnak elér­ni. További terv a telekvá­laszték bővítése is. 190 la­kás előkészítése már most folyamatban van, s további 200—250 lakás kialakításá­hoz — hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással — a tanács hozzá kezd. Ma, a városban a lakás­építés és -gazdálkodás korsze­rű gondolkodása nehezen tör utat magának. Ennek egyik oka az építőipari vállalatok kommunistáknak. A jelenlegi helyzetben nemcsak a párt­tagok, hanem a pártonkívü- liek is a párttól várják az egyértelmű választ a jelenle­gi nehézségekből kivezető út megjelölését. Az emberekben a refor­mokkal kapcsolatban sok olyan kérdés merült fel, ame­lyek válaszainak kidolgozá­sa a tudományos intézetek, az ideológia, a propaganda számára jelentenek feladato­kat. A vitában résztvevők nagy hangsúlyt adtak a párt vezető szerepe, az eszmei, a politikai cselekvési egység megerősítésére. A tézisek vi­tájához hasonlóan jelenlegi gyakorlatunkat sok kritika illette. Egyetértés van abban, hogy a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztésének alappillére a párt megújítá­sa, a pártélet demokratizmu­sának, a párttagok aktivitá­sának növelése. Ennek érde­kében valamennyi szinten korszerűsíteni szükséges mun­kamódszerünket, munkastí­lusunkat. Általános igényként jelent meg, hogy a tagság és a pártvezetés között legyen szorosabb, élőbb, elevenebb a kapcsolat. Felhívták a figyelmet arra, hogy az alapszervezetekben, testületekben a pártegységet vita során, meggyőző érvek­kel alakítsuk ki. Ennek ér­dekében szükségesnek tartják a nyíltabb tájékoztatást az előkészítés során felvetődő alternatívákról. Kiemelt sze­repet kapott a vitában a ká­dermunka. Szinte valamennyi alapszervezetben fontos sze­repet tulajdonítanak a veze­tők felelősségének, példamu­tatásának. Támogatják a na­gyobb rendet, fegyelmet kö­vetelő vezetőket, és kritikusan szólnák azok munkájáról, akik visszaélnek lehetősége­ikkel, megszegik a normá­kat, esetenként szembekerül­nek törvényeinkkel. A párttagok egyetértettek abban, hogy ma a politikai munka legfontosabb színterei az alapszervezetek. A vezető szerep helyi érvényesítése el­sősorban azon múlik, meny­nyire vesznek részt a pártta­gok a politika alakításában. Azoknál az alapszervezetek­nél, ahol saját területük kér­déseivel egész évben nem foglalkoztak, illetve sablonos értékeléseket és határozato­kat készítettek, nem szívesen jár a párttagság taggyűlésre és nehezebben nyilvánít vé­hozzáállása. A piaci helyzet­ből adódóan — ma még — megtehetik, hogy „kivonul­nak a lakásépítésből”, bár ebben a lakásárak megváltó, zása játszik szerepet. A lakásépítő vállalatok technikai felkészültsége el­avult. A PEVA-szerkezet még mindig alacsony haté. konysággal, lassan építi a lakásokat. Ugyanakkor né­hány cég úgy állt hozzá 60 lakás építéséhez, hogy az nem fontos tétel... Ezeken a jelenségeken is változtatni szükséges, hogy ilyen és ha­sonló akadályozó tényezői ne legyenek a program megva. fásításának. A salgótarjáni lakásügyi jogszabályok korszerűsítése folyamatban van. Ezt az idén szeretnék befejezni. A mobilitás és a megváltozott igények ezt követelik. A la­kásépítés gyorsításának üte­méhez, a program végrehaj. tásához erre éppúgy szükség van, miként a vállalatok, bankok, szövetkezeti mozga­lom bevonására is. A lakásépítési és gazdái. leményt is. A munka gyen­geségeit jelzi, hogy ezekben az alapszervezetekben több éve nem volt tagfelvétel és magasabb a kikerülések szá­ma is. Ügy ítélik' meg, hogy az alapszervezeti munka színvo­nalát elsősorban a vezetőségi tagok személye határozza meg. Néhány alapszervezet­nél a beszámoló taggyűlése­ken teremtettünk alkalmat titkárok, illetve vezetőségi tagok cseréjére is. Tapaszta­lataink azt bizonyítják, hogy a jelölőbizottságoknak jól sikerült előkészíteni a válasz­tásokat, megismerni a tag­ság véleményét és ezekkel a kádercserékkel jelentősen ja­vultak az irányítómunka személyi feltételei. A beszámolók is hangot adtak a párttagság azon ké­résének, hogy csökkentsük munkánk bürokratikus ele­meit, és energiánkat az élőbb, elevenebb politizálás­ra, környezetünk befolyásolá­sára fordítsuk. A pártalap- szervezetek többsége fegyel­mezetten végezte el a tagdíj besorolását, ugyanakkor to­vább nőtt a kilépők, töröltek száma a tagdíjfizetési prob­lémák miatt. Több alapszer­vezetben javasolták a tag- díjfizetési rendszer felülvizs­gálatát, egyszerűsítését. A beszámoló taggyűlések tapasztalatait úgy összegez­hetjük, hogy jól illeszkedtek az egyéni elbeszélgetésekkel elindított párbeszéd folyama­tába. A párttagok helyesen érzékelik, hogy a kibontako­zási program végrehajtásá­nak záloga a reformfolyamat következetes végigvitele. A többség a változásokkal járó feszültségeket is vállalva igényli, hogy a vitákban el­hangzott észrevételeikre, ja­vaslataikra helyben és a Központi Bizottság szintjén is gyors legyen a reagálás, kapjanak több információt. A párt és az egész társada­lom életében fontos állomás­nak tekintjük a május 20- ára összehívott országos párt­értekezletet. Kilencezer fős párttagságunk felelősen akar részt vállalni a közös ügyek, a helyi tennivalók megoldá­sában. Kassainé Karácsony Éva az MSZMP Salgótarján Városi Bizottságának titkára kodási program végrehajtása komplex — politikai, társa­dalmi — feladat. Ez érinti a lakosságot, a tanácsi és pártszervezeteket, az építő­ipari vállalatokat. Éppen ezért, amikor a program megváló, sításáról esik szó, a közös felelősséget kell kiemelni. Hogy van ma a városban feszültség a lakásépítés- gazdálkodásban — nem titok Bár ez a korábbi évekhez viszonyítva csökkent, ám át kell gondolni, hogy az ösz- szes probléma ismeretében mi lenne a teendő? A végrehajtó bizottság el­fogadta a lakásépítés és -gaz­dálkodás VII. ötéves tervi programjának időarányos végrehajtásáról szóló jelen­tést. Az elhangzottak eg\?sé_ ges értelmezését, a további munka alapját egy — a jegy­zőkönyvből kiragadott mon­dat — kiválóan mutatja: „Ami rajtunk múlik azt együtt oldjuk meg, figyelem, mel kísérjük azokat a terhe­ket, melyek az elkövetkezők­ben ránk hárulnak.” <vi) A pártoktatás propagan­distái és aktivistái képzésé­nek évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak a sal­gótarjáni síküveggyárban. A nyolcvanas évek elejéig pro­pagandisták felkészítője el­nevezéssel szerveztek tanfo­lyamokat, majd új nevet kapott a képzési forma. Pro­pagandistaklub lett. A klub megalakulása nem csak névváltozást jelentett. Tartalmában, módszereiben is újat, jobbat kívántak nyújtani. Hogy ez csak rész­ben sikerült, azt a síküveg- gyáriak is tudják. Nem va­lósult meg teljességgel a klubjelleg. A foglalkozások inkább a hagyományos elő­adás, kérdések, hozzászólá­sok hármasságát követik. Ebből adódóan a következő évek legfőbb feladatának tartják, hogy a hallgatóság bevonásával, véleményeik meghallgatásával, amolyan társalgásszerűen — tényle­gesen klubjelleggel — ke­rüljön sor a foglalkozásokra. A propagandistaklub munkáját hárman irányít­ják. Nagy Károlyné klub­vezető, valamint két segítő­je: Balogh Mihály és Tótok Sándor feladata az éves munkaprogram összeállítá­sától, az előadók felkérésén keresztül a foglalkozások lebonyolításáig terjed. A pröpagandistaklub — munkaprogramban is meg­fogalmazott — legfontosabb feladatai többirányúak. El­sősorban az MSZMP aktu­ális határozatainak egysé­ges értelmezéséhez kívánnak segítséget adni, de az elmé­leti segítségnyújtás mellett a módszertani tevékenység fejlesztése is terveik között szerepel. Amikor a klubvezetés el­készíti programját, termé­szetesen a helyi vonatkozású gazdasági, politikai fel­adatok sem maradnak ki abból. Ennek köszönhető, hogy a gyár vezetői gyako* A személyi jövedelemadó bevezetése, az azzal együtt­járó bonyolultabb admi­nisztráció miatt és az Itt-ott elejtett mondatok, szállingó. zó hírek után az ember azt hihetné, hogy a kisiparosok tömegével adják vissza ipar. jogosítványukat. A salgótar­jáni tanács vb termeíésellá- tási-felügyeleti osztályán azonban megnyugtató szá. mókát ismerhetünk meg eb­ben a kérdésben. S ebből ki­derül, nem jéllemző a kis­ipari működési engedélyek nagyszámú visszaadása. Tavaly év végén Salgótar. jár város területén összesen 513 kisiparost tartottak nyil­ván, közülük 248-an főállás, ban, 185-en munkaviszonyuk megtartása mellett és 80-an nyugdíjasként gyakorolták az ipart. Ez a kisipari lét­szám több a megelőző évi­nél, amikor 490 kisiparos volt bejegyezve a tanácson. Az adózásban és adminiszt­rációban bekövetkezett vál­tozások, illetve azoknak vár. ható következménye azon­ban mégis éreztette, hatását. Ez látszik abban is, hogy míg tavaly egész évben 86- an mondták vissza a kis­ipart, addig közülük deeem. berben 23 kisiparos adta vissza működési engedélyét. Ez utóbbihoz hozzá kell ten­ni, hogy a múlt évben 78 új kérelmező kapott iparjo­gosítványt Salgótarjánban. Idén az első hónapokban a kisipar-visszaadás nem volt több, mint más években: ja. nuárban 9-en, februárban 13-an szüntették be az ipar­gyakorlást. A helyzet pontos ismeretéhez azonban az is hozzátartozik, hogy az év első negyedévében kétszer ri előadói a foglalkozások­nak. Mellettük politikai és gazdasági vezetőket is meg­hívnak egy-egy témakör vi­taindítójának megtartására. Az évek során járt már kö' zöttük — előadóként — a Központi Bizottság appará. tusának dolgozója, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetői, a Külügyi Intézet munkatársa, a HM képvise­lője. Ily módon a hallgatók közvetlenül, „első kézből” juthatnak olyan informá" ciókhoz, melyeket pártokta­tási munkájukban jól alkal­mazhatnák. A síküveggyáriak propa­gandistaklubja nemcsak a helyi vezető propagandis­táknak nyújt rendszeres el­méleti és módszertani felké­szülési lehetőséget. Havonta sorra kerülő foglalkozásaikon a déli városrész más üzemei­ből is vannak résztvevők. így a Vegyépszerből, a BRG-ből, a Volántól és a Petőfalvi La­jos Általános Iskolából. Szá­mos foglalkozásukra hívják meg a szakszervezet, a KISZ képviselőit is. A propagandistaklub to­vábbi működéséhez a félté' telek kedvezőek. A klubve- zetőség azonban nem elége­dett a jelenlegi helyzettel Szeretnék a résztvevők szá­mát növelni, mert az az utóbbi egy-két évben jelen- tősen megcsappant. Ahhoz pedig, hogy minden érde­kelt számára vonzóbbak le­gyenek a foglalkozások, el­sősorban a korszerű, audio- vizuális szemléltetési mód­szereket szeretnék javítani. Ez nem rajtuk múlik, hi- szén minden szükséges esz­közzel — video, diavetítő stb. rendelkeznek, „csak’ a filmek hiányoznak, vagy nagy késéssel érkeznek el hozzájuk. Ugyanakkor, meg­felelő a házi módszertani könyvtáruk, amely nagy se­gítséget ad a propagandis­táknak. annyian kérték az ipargya­korlásuk szüneteltetését, mint 1987 hasonló időszakában. Igaz ugyan, hogy az ipar maximum féléves szünetel­tetését indokolni nem kell. mégis többen elmondták a szünetéltetők, hogy egyelőre bizonytalannak érzik a hely­zetet, s még nem tudták el­dönteni, folytassák-e az ipargyakorlást. De nemcsak az iparjogo­sítvány visszaadásával fog. lalkoztak az első hónapok­ban a termelésellátási-fel. ügyeleti osztályon, hanem új engedélyek kiadásával is. Ez idáig 32 új kisipar-gyakorlá. si kérelmet bíráltak el, és közel húszán már át is vet­ték a működési engedélyt Az idei, új kérelmezők kö­zött egyre többen vannak olyanok, akik munkaviszo­nyuk megtartása melletl váltják ki az ipart. A tanácsiak úgy látják, hogy jelenleg a kisiparosak tevékenységében a városban nem hozták különösebb vál­tozásokat az új szabályozá­sok. Ennek egyik oka az le . hét, hogy az az iparos, aki már elért valamilyen élet- színvonalat, azt a jövőben is szeretné tartani, s ha vala­mely vállalathoz elmenne dolgozni, beszűkülnének le­hetőségei. Másrészt a kisiparosok zö. ménéi már kialakult egy megrendelői kör, amely va­lószínűleg továbbra is őke1 fogja keresni egy-egy mun­kával, s ha ezt működési engedély nélkül végeznék a kontártevékenységgel többet veszíthetnének, mim amit a kisipar megtartásává: — még a magasabb adóter­hek mellett is — nyerhetnek Mi a helyzet a „lakásfronton”? Nem sokan adták vissza kisipari engedélyüket De: kétszer annyian szüneteltetik az ipart

Next

/
Thumbnails
Contents