Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-06 / 81. szám
SALGÓTARJÁN A VÁROSUNK Taggyűlési tapasztalatok Felelős értékelés — sürgető teendőkkel A város és vonzáskörzetének párttagsága februárban és márciusban felelősen vetett számot az elmúlt év eredményeiről, gondjairól és határozta meg a pártszervezetek ez évi feladatait. A 265 alapszervezeti taggyűlés több mint felén a városi pártbizottság vezetése, apparátusa, aktívái személyes részvételükkel szereztek tapasztalatot a kibontakozási program végrehajtásáról, a párttagságot foglalkoztató kérdésekről, a politikai hangulatról. A beszámolók önkritikus, kritikus megállapításai találkoztak a párttagság véleményével, hiszen *a közelmúltban lezajlott egyéni elbeszélgetések jó alapul szolgáltak az értékeléshez. Ugyanakkor, rendkívül színes kép plakuit ki a helyi tennivalók megítélésében. Elsősorban azokban az alapszervezetekben sikerüli ez jól, ahol igényes helyzetelemzés készült. Propagandistaklub a síküveggyárban Ennek hiányában sablonos, nem az alapszervezetekre szabott feladatok fogalmazódtak meg. A taggyűlések nagyobb részében felelősségteljes vita bontakozott ki. Az egyéni elbeszélgetések, az ideológiai és a párt vezető szerepe téziseinek vitáját, a széles körű párbeszédet tovább folytattuk ezeken a fórumokon is. A politikai hangulatot legtalálóbban a hullámzó jelzővel illethetjük, hiszen a véleményekben is együtt volt jelen a párt irányítói felelőssége, a tenniakarás, valamint a kétkedés és aggodalom. A közvélemény ma megosztottabb, több a szélsőségesen megnyilatkozók száma és szaporodtak a passzívak és a kétkedők is. A beszámolókban és hasonlóképpen a véleményekben is a legnagyobb figyelmet a gazdasági kérdések kaptak. A termelőegységek pártszervezetei reálisan értékelték az elmúlt évi teljesítményeket. Azt tapasztaltuk, hogy kritikusan, olykor szenvedélyesen szóltak az ország nehéz gazdasági helyzetéről, kutatták a felelősséget és igényelték a? elmúlt időszak mélyebb elemzését. A tavalyi vállalati eredmények az exportban, a nyereségben és a dolgozók jövedelmében, többségében jó indulási pozíciót adtak az 1988- as évhez. Az eredményesen gazdálkodó kollektívák egy kicsit „másképp” kezelik napjaink feszültségeit, annak ellenére, hogy ott is kritikusan szóvá teszik a népgazdaság helyzetét, viszont nehezen értik meg a reformot kísérő negatív jelenségeket, véleményeitől tart ma a VII. ötéves tervi lakásépítési és gazdálkodási program váró. sunkban? Mik az időarányos végrehajtás tapasztalatai? Hogyan tovább? Az iménti kérdésekre adott választ az a jelentés és vita, mely a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának közelmúltbeli ülésén hangzott el. Köztudott, hogy az elmúlt tervciklusban alapvetően a mennyiségi lakáshiány felszámolása volt a cél. E mel. lett kolóniák szanálására is sor került. Az elért — nem csekély — eredmények után készült el a hetedik ötéves tervi program. A lakásgazdálkodásban ma jelentősen megnőtt a tanácsok szerepe. Ennek a felelősségnek és önállóságnak a gazdálkodásban is jelentkeznie kell — hangsúlyozta töb. bek között C. Becker Judit tanácselnök. A tervciklus első két esztendejében 767 lakást osztottak el. Amennyiben a lakás- mobilitást szinten tudják ikben első helyre került a saját munkájuk értékelése, gondolkodásukban ott van a hogyan tovább kérdése, a válaszok kimunkálása. Párttagjaink a gazdálkodás eredményességének javítása érdekében fontosnak tartják a nagyobb rend, fegyelem megteremtését, az emberi tényezőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználását, a vezetői munka színvonalának javítását. Községekben, lakóterületi alapszervezetekben a településfejlesztési célkitűzésekről szenvedélyesen nyilatkoztak párttagjaink. Szóltak azokról a feszültségekről, ami a VII. ötéves tervi elképzelések és az ez évi lehetőségek beszűkülése miatt keletkeztek. A hozzászólók egy része viszont nem érzékelte kellően, hogy a pénzügyi lehetőségek csökkenése nemcsak az új beruházások megvalósításában, hanem az év közbeni ötletek fogadásában és a meglévő intézmények működtetésében is gondokat jelent. A véleménynyilvánítók a jelenlegi helyzetben fontosnak tartják a lakossági ügyintézés színvonalának javítását, az állampolgárokkal való foglalkozás és a nyilvánosság fokozását. Most is vitatott kérdés, hogy a párt milyen mértékben legyen jelen a gazdaságban. A párttagok egy kisebb részénél még erősen él az a beidegződés, hogy a pártnak mindenütt ott kell lennie, minden kérdéssel kell foglalkoznia. Ugyanakkor, a többség jól látja, hogy ez a jelenlét ma más mint korábban. Fontos szerepet tulajdonítanak a vállalati tanácsban, tömegszervezetekben dolgozó tartani, s a vállalkozói kész. séget ténylegesen kihasználják, úgy 1990-ig mintegy 1300—1400 elosztható lakással lehet számolni. Ez egyúttal azt jelentené, hogy a ma nyilvántartott 1060 lakás, igényt kielégítik a teveikius végére. A városi tanács testületéinek szándéka, hogy a középtávú tervben is megfogalma. zott területeken — nyugati városrész, Gorkij-telep — folytatódik az építés. A Gorkijon vállalati lakásépítés „beléptetésével” a mostani 1320 lakásszámon túl nagyobb ütemet alkarnak elérni. További terv a telekválaszték bővítése is. 190 lakás előkészítése már most folyamatban van, s további 200—250 lakás kialakításához — hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással — a tanács hozzá kezd. Ma, a városban a lakásépítés és -gazdálkodás korszerű gondolkodása nehezen tör utat magának. Ennek egyik oka az építőipari vállalatok kommunistáknak. A jelenlegi helyzetben nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívü- liek is a párttól várják az egyértelmű választ a jelenlegi nehézségekből kivezető út megjelölését. Az emberekben a reformokkal kapcsolatban sok olyan kérdés merült fel, amelyek válaszainak kidolgozása a tudományos intézetek, az ideológia, a propaganda számára jelentenek feladatokat. A vitában résztvevők nagy hangsúlyt adtak a párt vezető szerepe, az eszmei, a politikai cselekvési egység megerősítésére. A tézisek vitájához hasonlóan jelenlegi gyakorlatunkat sok kritika illette. Egyetértés van abban, hogy a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztésének alappillére a párt megújítása, a pártélet demokratizmusának, a párttagok aktivitásának növelése. Ennek érdekében valamennyi szinten korszerűsíteni szükséges munkamódszerünket, munkastílusunkat. Általános igényként jelent meg, hogy a tagság és a pártvezetés között legyen szorosabb, élőbb, elevenebb a kapcsolat. Felhívták a figyelmet arra, hogy az alapszervezetekben, testületekben a pártegységet vita során, meggyőző érvekkel alakítsuk ki. Ennek érdekében szükségesnek tartják a nyíltabb tájékoztatást az előkészítés során felvetődő alternatívákról. Kiemelt szerepet kapott a vitában a kádermunka. Szinte valamennyi alapszervezetben fontos szerepet tulajdonítanak a vezetők felelősségének, példamutatásának. Támogatják a nagyobb rendet, fegyelmet követelő vezetőket, és kritikusan szólnák azok munkájáról, akik visszaélnek lehetőségeikkel, megszegik a normákat, esetenként szembekerülnek törvényeinkkel. A párttagok egyetértettek abban, hogy ma a politikai munka legfontosabb színterei az alapszervezetek. A vezető szerep helyi érvényesítése elsősorban azon múlik, menynyire vesznek részt a párttagok a politika alakításában. Azoknál az alapszervezeteknél, ahol saját területük kérdéseivel egész évben nem foglalkoztak, illetve sablonos értékeléseket és határozatokat készítettek, nem szívesen jár a párttagság taggyűlésre és nehezebben nyilvánít véhozzáállása. A piaci helyzetből adódóan — ma még — megtehetik, hogy „kivonulnak a lakásépítésből”, bár ebben a lakásárak megváltó, zása játszik szerepet. A lakásépítő vállalatok technikai felkészültsége elavult. A PEVA-szerkezet még mindig alacsony haté. konysággal, lassan építi a lakásokat. Ugyanakkor néhány cég úgy állt hozzá 60 lakás építéséhez, hogy az nem fontos tétel... Ezeken a jelenségeken is változtatni szükséges, hogy ilyen és hasonló akadályozó tényezői ne legyenek a program megva. fásításának. A salgótarjáni lakásügyi jogszabályok korszerűsítése folyamatban van. Ezt az idén szeretnék befejezni. A mobilitás és a megváltozott igények ezt követelik. A lakásépítés gyorsításának üteméhez, a program végrehaj. tásához erre éppúgy szükség van, miként a vállalatok, bankok, szövetkezeti mozgalom bevonására is. A lakásépítési és gazdái. leményt is. A munka gyengeségeit jelzi, hogy ezekben az alapszervezetekben több éve nem volt tagfelvétel és magasabb a kikerülések száma is. Ügy ítélik' meg, hogy az alapszervezeti munka színvonalát elsősorban a vezetőségi tagok személye határozza meg. Néhány alapszervezetnél a beszámoló taggyűléseken teremtettünk alkalmat titkárok, illetve vezetőségi tagok cseréjére is. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a jelölőbizottságoknak jól sikerült előkészíteni a választásokat, megismerni a tagság véleményét és ezekkel a kádercserékkel jelentősen javultak az irányítómunka személyi feltételei. A beszámolók is hangot adtak a párttagság azon kérésének, hogy csökkentsük munkánk bürokratikus elemeit, és energiánkat az élőbb, elevenebb politizálásra, környezetünk befolyásolására fordítsuk. A pártalap- szervezetek többsége fegyelmezetten végezte el a tagdíj besorolását, ugyanakkor tovább nőtt a kilépők, töröltek száma a tagdíjfizetési problémák miatt. Több alapszervezetben javasolták a tag- díjfizetési rendszer felülvizsgálatát, egyszerűsítését. A beszámoló taggyűlések tapasztalatait úgy összegezhetjük, hogy jól illeszkedtek az egyéni elbeszélgetésekkel elindított párbeszéd folyamatába. A párttagok helyesen érzékelik, hogy a kibontakozási program végrehajtásának záloga a reformfolyamat következetes végigvitele. A többség a változásokkal járó feszültségeket is vállalva igényli, hogy a vitákban elhangzott észrevételeikre, javaslataikra helyben és a Központi Bizottság szintjén is gyors legyen a reagálás, kapjanak több információt. A párt és az egész társadalom életében fontos állomásnak tekintjük a május 20- ára összehívott országos pártértekezletet. Kilencezer fős párttagságunk felelősen akar részt vállalni a közös ügyek, a helyi tennivalók megoldásában. Kassainé Karácsony Éva az MSZMP Salgótarján Városi Bizottságának titkára kodási program végrehajtása komplex — politikai, társadalmi — feladat. Ez érinti a lakosságot, a tanácsi és pártszervezeteket, az építőipari vállalatokat. Éppen ezért, amikor a program megváló, sításáról esik szó, a közös felelősséget kell kiemelni. Hogy van ma a városban feszültség a lakásépítés- gazdálkodásban — nem titok Bár ez a korábbi évekhez viszonyítva csökkent, ám át kell gondolni, hogy az ösz- szes probléma ismeretében mi lenne a teendő? A végrehajtó bizottság elfogadta a lakásépítés és -gazdálkodás VII. ötéves tervi programjának időarányos végrehajtásáról szóló jelentést. Az elhangzottak eg\?sé_ ges értelmezését, a további munka alapját egy — a jegyzőkönyvből kiragadott mondat — kiválóan mutatja: „Ami rajtunk múlik azt együtt oldjuk meg, figyelem, mel kísérjük azokat a terheket, melyek az elkövetkezőkben ránk hárulnak.” <vi) A pártoktatás propagandistái és aktivistái képzésének évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak a salgótarjáni síküveggyárban. A nyolcvanas évek elejéig propagandisták felkészítője elnevezéssel szerveztek tanfolyamokat, majd új nevet kapott a képzési forma. Propagandistaklub lett. A klub megalakulása nem csak névváltozást jelentett. Tartalmában, módszereiben is újat, jobbat kívántak nyújtani. Hogy ez csak részben sikerült, azt a síküveg- gyáriak is tudják. Nem valósult meg teljességgel a klubjelleg. A foglalkozások inkább a hagyományos előadás, kérdések, hozzászólások hármasságát követik. Ebből adódóan a következő évek legfőbb feladatának tartják, hogy a hallgatóság bevonásával, véleményeik meghallgatásával, amolyan társalgásszerűen — ténylegesen klubjelleggel — kerüljön sor a foglalkozásokra. A propagandistaklub munkáját hárman irányítják. Nagy Károlyné klubvezető, valamint két segítője: Balogh Mihály és Tótok Sándor feladata az éves munkaprogram összeállításától, az előadók felkérésén keresztül a foglalkozások lebonyolításáig terjed. A pröpagandistaklub — munkaprogramban is megfogalmazott — legfontosabb feladatai többirányúak. Elsősorban az MSZMP aktuális határozatainak egységes értelmezéséhez kívánnak segítséget adni, de az elméleti segítségnyújtás mellett a módszertani tevékenység fejlesztése is terveik között szerepel. Amikor a klubvezetés elkészíti programját, természetesen a helyi vonatkozású gazdasági, politikai feladatok sem maradnak ki abból. Ennek köszönhető, hogy a gyár vezetői gyako* A személyi jövedelemadó bevezetése, az azzal együttjáró bonyolultabb adminisztráció miatt és az Itt-ott elejtett mondatok, szállingó. zó hírek után az ember azt hihetné, hogy a kisiparosok tömegével adják vissza ipar. jogosítványukat. A salgótarjáni tanács vb termeíésellá- tási-felügyeleti osztályán azonban megnyugtató szá. mókát ismerhetünk meg ebben a kérdésben. S ebből kiderül, nem jéllemző a kisipari működési engedélyek nagyszámú visszaadása. Tavaly év végén Salgótar. jár város területén összesen 513 kisiparost tartottak nyilván, közülük 248-an főállás, ban, 185-en munkaviszonyuk megtartása mellett és 80-an nyugdíjasként gyakorolták az ipart. Ez a kisipari létszám több a megelőző évinél, amikor 490 kisiparos volt bejegyezve a tanácson. Az adózásban és adminisztrációban bekövetkezett változások, illetve azoknak vár. ható következménye azonban mégis éreztette, hatását. Ez látszik abban is, hogy míg tavaly egész évben 86- an mondták vissza a kisipart, addig közülük deeem. berben 23 kisiparos adta vissza működési engedélyét. Ez utóbbihoz hozzá kell tenni, hogy a múlt évben 78 új kérelmező kapott iparjogosítványt Salgótarjánban. Idén az első hónapokban a kisipar-visszaadás nem volt több, mint más években: ja. nuárban 9-en, februárban 13-an szüntették be az ipargyakorlást. A helyzet pontos ismeretéhez azonban az is hozzátartozik, hogy az év első negyedévében kétszer ri előadói a foglalkozásoknak. Mellettük politikai és gazdasági vezetőket is meghívnak egy-egy témakör vitaindítójának megtartására. Az évek során járt már kö' zöttük — előadóként — a Központi Bizottság appará. tusának dolgozója, a megyei pártbizottság osztály- vezetői, a Külügyi Intézet munkatársa, a HM képviselője. Ily módon a hallgatók közvetlenül, „első kézből” juthatnak olyan informá" ciókhoz, melyeket pártoktatási munkájukban jól alkalmazhatnák. A síküveggyáriak propagandistaklubja nemcsak a helyi vezető propagandistáknak nyújt rendszeres elméleti és módszertani felkészülési lehetőséget. Havonta sorra kerülő foglalkozásaikon a déli városrész más üzemeiből is vannak résztvevők. így a Vegyépszerből, a BRG-ből, a Volántól és a Petőfalvi Lajos Általános Iskolából. Számos foglalkozásukra hívják meg a szakszervezet, a KISZ képviselőit is. A propagandistaklub további működéséhez a félté' telek kedvezőek. A klubve- zetőség azonban nem elégedett a jelenlegi helyzettel Szeretnék a résztvevők számát növelni, mert az az utóbbi egy-két évben jelen- tősen megcsappant. Ahhoz pedig, hogy minden érdekelt számára vonzóbbak legyenek a foglalkozások, elsősorban a korszerű, audio- vizuális szemléltetési módszereket szeretnék javítani. Ez nem rajtuk múlik, hi- szén minden szükséges eszközzel — video, diavetítő stb. rendelkeznek, „csak’ a filmek hiányoznak, vagy nagy késéssel érkeznek el hozzájuk. Ugyanakkor, megfelelő a házi módszertani könyvtáruk, amely nagy segítséget ad a propagandistáknak. annyian kérték az ipargyakorlásuk szüneteltetését, mint 1987 hasonló időszakában. Igaz ugyan, hogy az ipar maximum féléves szüneteltetését indokolni nem kell. mégis többen elmondták a szünetéltetők, hogy egyelőre bizonytalannak érzik a helyzetet, s még nem tudták eldönteni, folytassák-e az ipargyakorlást. De nemcsak az iparjogosítvány visszaadásával fog. lalkoztak az első hónapokban a termelésellátási-fel. ügyeleti osztályon, hanem új engedélyek kiadásával is. Ez idáig 32 új kisipar-gyakorlá. si kérelmet bíráltak el, és közel húszán már át is vették a működési engedélyt Az idei, új kérelmezők között egyre többen vannak olyanok, akik munkaviszonyuk megtartása melletl váltják ki az ipart. A tanácsiak úgy látják, hogy jelenleg a kisiparosak tevékenységében a városban nem hozták különösebb változásokat az új szabályozások. Ennek egyik oka az le . hét, hogy az az iparos, aki már elért valamilyen élet- színvonalat, azt a jövőben is szeretné tartani, s ha valamely vállalathoz elmenne dolgozni, beszűkülnének lehetőségei. Másrészt a kisiparosok zö. ménéi már kialakult egy megrendelői kör, amely valószínűleg továbbra is őke1 fogja keresni egy-egy munkával, s ha ezt működési engedély nélkül végeznék a kontártevékenységgel többet veszíthetnének, mim amit a kisipar megtartásává: — még a magasabb adóterhek mellett is — nyerhetnek Mi a helyzet a „lakásfronton”? Nem sokan adták vissza kisipari engedélyüket De: kétszer annyian szüneteltetik az ipart
