Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-06 / 81. szám
SALGÓTARJÁN A VÁROSUNK ■■■■ A zene mindenkié — hirdették a Salgótarjánban rendezett zenei napokon, amely & városi zeneiskola jóvoltábói gazdag élményekhez juttatta a muzsika kedvelőit. Ezermester pedagógus Ceredről Bátorítanimert érdemes Lőrincz Zoltán ceredi pedagógus március elsején töltötte be hatvanadik életévét, de nem vonult nyugdíjba. Bírja még erővel, kedvvel a tanítást, oktalanság volna nem élni a lehetőséggel, ha már mások is úgy gondolják, tanítson csak tovább. Etes-Alibertaknán született, bányászcsaládban. Tíz gyerek közül nyolcán nevelkedtek fel. A bánya vonzásában a két legidősebb fiú — mérnökök lettek — és az egyik fiatalabb fivér — villanyszerelőként — maradt. A többi fiú és leány más pályára lépett. — Én csak a nyári szünetekben jártam a bányában — emlékezik a barna színt nyomaiban még őrző, de már ritkuló hajú férfi. — Negyvenhatban, amikor a forint bejött, apámmal és a testvéreimmel együtt négyen dolgoztunk. Száz-száz forint előleget kaptunk. Lőrincz Zoltán négy osztályt végzett a salgótarjáni Chorin Ferenc Gimnáziumban, végül a kereskedelmi középiskolában érettségizett, 1947-ben. Mellesleg valamennyi testvére megszerezte az érettségit. A felszabadulás után szélesre tárultak a tanulás, a felemelkedés kapui a bányászgyerekek előtt is. — Az Apáczai Csere Jánosról elnevezett budapesti pedagógiai főiskola felhívása jutott a kezembe, kollégiumi helyet is kínáltak, hót ide jelentkeztem. Megfeleltem mind a két helyre, és 1948 szeptemberében elkezdtem a tanulást, öveges fizikus professzornak és Péter Rózsa matematikusnak voltam a tanítványa. Mint annyiaknak még, az tő életébe is beleszólt a katonaság. A főiskoláról hívták be, és „lehúzattak vele” három esztendőt. Annyi kedvezményt azonban kapott, hogy a szolgálat végefelé, három hónapra elengedték a főiskolára, bepótolhatta a lemaradást, és 1953 júniusában államvizsgázhatott a többiekkel. A vele szemben tanúsított magatartást részben •magyarázta, hogy mindig jól és megbízhatóan látta el feladatát, jeleskedett a politikai megbízatások vállalásában és elvégzésében is. Részese lehetett például a DISZ alakuló kongresszusának, a legfőbb vezető által ennek tiszteletére adott fogadásnak; végül ezredklubvezetőként szerelt le. A pedagóguspálya útjai változatosak. Két év Mátra- verebélvben, tizenegy Szorospatakon. Ekkoriban kapta meg az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. Nagy- bátonyban — ide tartozott a szoros! bányatelep — a tanács és végrehajtó bizottságának is a tagja volt, míg a pártbizottságban szervezőtitkári feladatokat végzett. Így figyeltek fél rá, és dolgozni hívták a salgótarjáni járási pártbizottság propaganda- osztályára. Négy év múlva Szirákra került iskolaigazgatónak, s onnan ment Cered- re, ahol’ 1975 szeptemberétől tanít. Matematika—fizika szakos, s bizonyítványt szerzett a politechnika oktatásához is. Barkácsolni máig imád. Saját szerszámokkal, kisgépekkel jól felszerelt műhelye van. Itt készülnek a jobbnál jobb iskolai szemléltető- és házi használati eszközök. Lőrincz tanárúr valóságos ezermester. Sok éve már rendszeresen részt vesz a fizikatanárok országos eszközkiállításán, ahonnan rendszeresen hoz el díjakat. Miskolcon 1984-ben aratta eddigi legnagyobb sikerét: övé lett az első díj, Miskolc város kü- löndíja és a közönségé is. Ilyen országos találkozó alkalmával már előadásra is felkérték. A ceredi általános iskolában fizikát tanít, és a hétfős kisegítő iskolát vezeti. — Nagyon jól érzem magamat Cereden. Itt tanít a feleségem is. A második házasságomból van egy ötödikes fiam és egy harmadikos lányom. Értük is dolgozom tovább. Meg aztán mindig is erősen kötődtem a fizikához, a mi iskolánk pedig kiválóan felszerelt fizikai eszközökben. Magam is gyarapítóm az eszköztárat. A tanár úr nem lett hűtlen a társadalmi tevékenységhez sem : vezető propagandista, a helyi pártbizottság ,vb-jének tagja, a községi pártalap- szervezet titkára. A kommunista elkötelezettség náluk családi tradíció. Harminc- nyolc párttag vezetője, többségében nyugdíjasok. — Mostanában nehezebb politizálnunk, sok az elbizonytalanodás. Én mégis szerencsés helyzetben vagyok, mert idősek a tagjaink, és mi saját bőrünkön tapasztaltuk meg a változást. Így látjuk, honnan hová jutottunk, a mai gondok ellenére is. Meg kell értetni az emberekkel, hogy tennünk kell a kibontakozásért. S hogy hatékonyabban léphessünk fel, ennek megfelelően átszerveztük a pártcsoportokat is. Nagy súlyt helyezünk a személyes beszélgetésekre, amiket nagyon igényelnek az emberek. Igyekszünk mindenkinek kapaszkodókat, bátorítást adni. S amit Lőrincz Zoltánék tesznek, az nem kevés. (ok) Elöljáróság Somoskőújfalun és Zagyvarónán Régi igényt fogalmazott meg az a január elsején ha. tályba lépett törvényerejű rendelet, ami a tanácstörvény módosításával egyes településrészek még nagyobb önállóságára adott lehetőséget. A módosítás lényege, hogy a községi közös tanácsok nem székhely társközségeiben már három évvel ezelőtt létrehozott elöljáróságok mintájára, a városi tanácsok is elöljáróságokat alakíthatnak az elkülönült vagy egybe nem épült településrészeken az ott megválasztott tanácstagokból. Ezek az elöljáróságok a településrész lakosságának népképviseleti-önkormányzati testületéi és egyben a helyi tanács szervezetének részei. A tanácsban és más szervek előtt az elöljáróság képviselj a településrész la. kosságát, s az eredményes képviselethez, természetesen, hatáskörök is szükségesek. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a lakosságot közvetlenül érintő egyes hatáskörök — döntési jogkörök — gyakorlását a városi tanács átruházza az elöljáróságokra. Más ügyekben pedig véleményezési, sőt egyetértési jogot biztosítson a településrész testületének. (Az átruházandó hatáskörökről áprilisi ülésén dönt majd a Salgótarjáni Városi Tanács.) A tanácsi testület előző ülésén viszont már határozat született abban, hogy a Salgótarjáni Városi Tanács Somoskőújfalu és Zagyvaró. na városrészekben elöljáróságot alakít. A városrészek tanácstagjai önmaguk közül már meg is választották elöljárójukat. Zagyvaróna — ideértve Rónafalut és Róna. bányát is — öt tanácstagja Földi Lászlót, Somoskőújfalu — ideértve Somoskőt is — négy tanácstagja Angyal Albint választotta meg elöljárónak. S hogy mit vár a lakosság és a tanács a városrészek most megalakult elöljáróságától ? Mindenekelőtt azt, hogy az ott élők kezdeményezőbben vegyenek részt a helyi és a közös érdekeket egyaránt szolgáló célok, tér. vek kialakításában, és azok megvalósításában. Az elöljáróságok működési feltételeinek biztosítása pedig nagy felelősséget és jó együttműködési készséget igényel a tanács testületétől s a tanácsi tisztségviselőktől Az elöljáróságok hatékony működése viszont jelentősen megkönnyítheti a tanácsi munkát is. A községi közös tanácsok keretében már az 1985-ös választások óta működő elöljáróságokról több fóru. mon is megállapították, hogy az elöljáróság intézménye bevált, demokratikusabb, kezdeményezőbb a testületi munka, jobb az együttműködés és tevékenyebb a közös, ségi élet. Ha ugyanez lesz elmondható két-három év múlva a Somoskőújfalui és zagyvarónai elöljáróságokról, már megérte létrehozni őket. Újabb „mérföldkövek” a kábel felevízió-programban A legfőbb kérdés: mennyiért? Lassan körvonalazódik a salgótarjáni kábeltelevíziós rendszer építési ütemterve. Céljait már korábban meg* ismerhette a megyeszékhely lakossága, sőt némi támpontot is kapott az új szolgáltatás költségeiről. Természetes dolog, hogy nem fogadta osztatlan lelkesedés a családi kassza/ további ..megtépázását”, különösen az adórendszer bevezetése utáni hónapokban. A szerkesztőségünkhöz intézett kérdésekből viszont arra következtetünk, hogy rendkívül nagy az érdeklődés és bizton számíthat sikerre a kivitelezést és szervezést vállaló Nógrád Megyei Szolgáltatóipari Vállalat. De hol is tartunk napjainkban? A különböző —főleg tanácsi — pénzforrásokból mintegy 11 millió forint állt rendelkezésre ahhoz, hogy a Beszterce-telep után a városközpont irányába terjeszkedjen a hálózat. A következő ütem ugyanis az acélgyári sorompótól a SZÜV-ig terjedő térség ge- rincevezetékének a kiépítése volt, s hogy kik örülhetnek elsőként a TV-prog- ramok választékbővítésének, erről kérdeztük Pongrác Andrást, az NSZV igazgatóját: — Elsősorban a lakásszövetkezetekre támaszkodhattunk az újabb 3500 lakás tervezett bekapcsolásánál. Elsőként tehát az Arany János útiak, a Pécskő utcában lakók, illetve a körzet szövetkezeti üzemeltetés, ben lévő lakótömbjeinek tulajdonosai élvezhetik majd a már meglévő és a műholdon át érkező műsorokat. Csak emlékeztetőül: a magyar-és csehszlovák adókon kívül vevőrendszerünk révén fogható lesz a Sky és Super Chanel, a Moszkva 1, valamint a TV—5 adása. A posta tárgyalásokat folytat a német nyelvű 3—SAT műhold műsorának a vételére is. Kevés szó esik róla, de említsük meg, hogy a rádió- hallgatók örömére osztrák és csehszlovák adások jó ihinőségű vételére is- lehetőség kínálkozik. A prognózis szerint az említett gerincvezeték a harmadik negyedévben készül él, s ettől számítva kezdődhet a lakások rákapcsolása. Amíg azonban a szolgáltatások igen csak csábítóak, a költségek vállalása már kevésbé. A vállalat azt ígéri, hogy az egyszeri bekapcsolás díját semmiképp nem emeli' 3000 forint fölé (tömblakások esetében), s ehhez jön még az átalakítással járó újabb 1300 forint. A szolgáltatásokért külön kell fizetni, a tervek szerint havi 80 forintot. i Ezekben a hetekben tárgyaltak a lakásszövetkezetek vezetőivel, s a szóba került gondokat így ösz- szegzi a vállalat igazgatója: — Egyes szövetkezeteknél felmerült, hogy az üzemel- tétés és bekapcsolás kiadásait az NSZV „gyűjtse be”, máshol — így például a Lovász József úti lakásszövetkezetnél — a lakók a szövetkezeten keresztül fizetnének. Mi is ez utóbbit támogatjuk, vagy inkább szeretnénk elérni, hiszen lényegesen egyszerűsödne az ügyintézés. Az elnökök viszont — jogosan — félnek a fizetési morál napjainkban tapasztalható negatív tapasztalatai miatt. Ezért úgjt döntöttünk, hogy részletfizetési kedvezményt adunk, sőt, amennyiben a lakásszövetkezet vállalja a teljes díjszámlázást, évente egy hónap üzemeltetésiköltség-té- rítést is adnánk. — Más a helyzet a közü- letekkel. Szeretnénk megnyerni őket arra, hogy előlegezzék meg az összeget, tudván persze, hogy milyen pluszszolgáltatást kapnak érte. Ez nem megkülönböztetés a lakókkal szemben, hiszen csakis akkor kapcsolunk be egy-egy épületet, amikor mindenki a hozzájárulását adta a szolgáltatás „megvásárlásához”. Technikailag létezik ugyan megoldás az igényjogosultságot lemondó lakók, illetve lakások dekóderes leválasztására, ám így a- többiek költsége növekedne meg, jelentős mértékben. Ezért fontos, hogy az agitáció egy- egy tömbben mindenkit megnyerjen, különösen akkor, ha figyelembe vesszük az esetleges átalakítással járó falbontásokat, vezetékeléseket. — Elsősorban a mozicsatorna kódolása merült fel a kábeltelevíziósok veszprémi találkozóján is — egészíti ki a tudnivalókat- Gor- dos Gyula, a rendszer üzemeltetésvezetője. — Általános vélemény szerint a be- j lépők számával arányosan csökkenne a ma, lakáson- i ként egyezer forintra tehető dekóderköltség. Gondol- , ni kell ugyanis a kispénzű, egyedülálló emberekre, akik nehezen tudnák vállalni a terheket. Az üzemeltetési csoport jelenleg 3 főből áll; a szerelést az Elektron leányvállalat, a fő- és vevőállomás építését a Videotechnika leány- ; vállalat végzi. Már a Beszter- | ce-telepen is problémát jelen- | tett, hogy a belső szerelést bérmunkában, ehhez a tech- j nikához kevésbé értők ké- ^ szítették. Következménye:-, rossz vétel, persze az ujjal mutogatás célpontja az ' NSZV. Mások helyi erőből 1 próbálják megoldani a mű- I sorszóró adók vételét, nem | gondolva arra, hogy így , esetleg kiesnek a kábeltelevízió számos szolgáltatásé- • ból. Nem is említve a jóval , magasabb terheket. S .végül jó hír a Kemero- | vo- és Napsugár-lakótelepen élőknek: nyáron kezdődik az említett térség bekapcsolását jelentő tervek kimunkálása, illetve a kivitelezés előkészítése. S ismét szóvá tesszük, hogy a családi övezetek lakói ne az említett költségeket vegyék alapul, I mert az egyedi rendszer- ' kiépítés némileg drágább, j Példaként említjük, hogy az ■ Ybl Miklós úton 7000 forint I körül alakulna az ún. egyszeri bekötés. T. Németh László I Tanöcs az iskolában Együtt könnyebb lesz! Üj fogalommal ismerkednek az oktatási berkekben: iskolatanács. Sokan úgy vé. lik — akik keveset tudnak róla —, hogy egy fölösleges újabb testület, amely a szülői munkaközösség mellett (vagy helyett?) dolgozik. Mások viszont élték a törvény nyújtotta lehetőséggel, s megalakították a tanácsot, sőt már javában dolgoznak is. Az elsők között jött létre az iskolatanács a Petőfalvi Lajos Általános Iskolában, ahol nemrégiben már a második ülését tartotta a testű, let, elfogadva az idei év munkaprogramját is. — Az iskolatanácsot egy véleményező és javaslattevő hatáskörű szervnek tekintjük, amely sok segítséget nyújthat a nevelőmunkához — magyarázta dr. Kun András igazgató. — Egyrészt kíváncsiak vagyunk, miként ítélik meg az intézményben zajló pedagógiai törekvése, két, másfelől pedig szeretnénk konkrét segítséget, tá. mogatást kapni egy-egy ak. ciónkhoz. A város legnagyobb létszámú ilyen intézménye a Petőfalvi Lajos Általános Is. kola, ahová csaknem ezer- háromszáz gyerek jár, kiknek neveléséről nyolcvanhárom pedagógus gondoskodik. Minden jel arra mutat, hogy ez a létszám csak nőni fog a Gorkij-lakótelepi építke. zések következtében, jóllehet a zsúfoltság már így is . elviselhetetlen. Falait már rég kinőtte az iskola, ám, az építkezéssel, sőt a bővítéssel még várni kell egy ideig — nincs pénz rá. > — Nos, ilyen körülmények között ugyancsak megnő a társadalmi segítség értéke, hasznossága, s örömmel vettük, hogy a környékbeli üzemek, intézmények, a társadalmi szervek szívesen kapcsolódtak be az iskolatanács "munkájába — folytatta az igazgató. Az elnöki teendőket-, a salgótarjáni síküveggyár kép. viseletében látja el Takács Gyula, aki az idei elképzelésekről beszélt. — Szeretnénk, ha az üzemek, a lakosság nagyobb aktivitással venne részt a tá rsada Im i munfcá l a tokban. Aztán tervezzük, hogy szorosabbá tesszük a pályaválasztás idején az üzemek és az iskola közötti együttmű. ködést, arról is szó van, hogy a gyerekek sorra járják majd a gyárakat, üzemeket, hadd kapjanak közvetlen képet az ott zajló munkáról. Sőt, ha erre igény van az üzemi műhelyekben, fakultációs képzést is beindítunk. Érdemibbé tesszük a művelődési és testnevelési együttműködést, ez utóbbinál jó lehetőséget kínál a korábban alakított diáksport- egyesület — sorolta az elnök. Aztán elmondta még, hogy szó van a táborozási lehető, ségek bővítéséről, a KISZ- szervezetek és az útttörőcsa- pat közötti tartalmasabb kapcsolatról, á hátrányos helyzetű gyerekekről való gondoskodásról. Varga Im. réné, a Hazafias Népfront körzeti bizottságának titkára az iskolámúzeum létrehozását, az iskolához fűződő tár. gyi emlékek összegyűjtését szorgalmazta, Tóth József, a Karancshús személyzeti osztályvezetője, egy helyi tér/ mékbemutatóra tett javasla. tot, Kovács László, a BRG munkaverseny-felelőse pedig konkrét társadalmi munkákat kezdeményezett.. Az iskolatanács többi tagja sem jött üres tarsollyal az ülésre, ki-ki a saját üzeméből, i intézményéből hozott ötleteket, véleményeket, amelyekből aztán véglegesült a munkaprogram. A testület úgy döntött, hogy a közeljö. „ vőben az iskola vezetői sorra fölkeresik a „bázisvállala. tokát”, s ott konkrétan is ; megbeszélik az együttműködés további lehetőségeit és feladatait. Az első lépés tehát megtörtént: megalakult az isko. | latanács és összeállították a | munkaprogramot. Persze, minden program annyit ér. amennyi megvalósul belőle Tehát az igazi minősítés majd a számvetéskor végez, hető el. Mindenesetre, a kéz- ; dés biztató. . . (t) J
