Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

SALGÓTARJÁN A VÁROSUNK ■■■■ A zene mindenkié — hirdették a Salgótarjánban rendezett zenei napokon, amely & városi zeneiskola jóvoltábói gazdag élményekhez juttatta a muzsika kedvelőit. Ezermester pedagógus Ceredről Bátorítanimert érdemes Lőrincz Zoltán ceredi pe­dagógus március elsején töl­tötte be hatvanadik életévét, de nem vonult nyugdíjba. Bírja még erővel, kedvvel a tanítást, oktalanság volna nem élni a lehetőséggel, ha már mások is úgy gondolják, tanítson csak tovább. Etes-Alibertaknán született, bányászcsaládban. Tíz gyerek közül nyolcán nevelkedtek fel. A bánya vonzásában a két legidősebb fiú — mérnö­kök lettek — és az egyik fi­atalabb fivér — villanysze­relőként — maradt. A többi fiú és leány más pályára lé­pett. — Én csak a nyári szüne­tekben jártam a bányában — emlékezik a barna színt nyo­maiban még őrző, de már ritkuló hajú férfi. — Negy­venhatban, amikor a forint bejött, apámmal és a testvé­reimmel együtt négyen dol­goztunk. Száz-száz forint előleget kaptunk. Lőrincz Zoltán négy osz­tályt végzett a salgótarjáni Chorin Ferenc Gimnázium­ban, végül a kereskedelmi középiskolában érettségizett, 1947-ben. Mellesleg vala­mennyi testvére megszerezte az érettségit. A felszabadulás után szélesre tárultak a ta­nulás, a felemelkedés kapui a bányászgyerekek előtt is. — Az Apáczai Csere Já­nosról elnevezett budapesti pedagógiai főiskola felhívása jutott a kezembe, kollégiumi helyet is kínáltak, hót ide jelentkeztem. Megfeleltem mind a két helyre, és 1948 szeptemberében elkezdtem a tanulást, öveges fizikus pro­fesszornak és Péter Rózsa matematikusnak voltam a tanítványa. Mint annyiaknak még, az tő életébe is beleszólt a kato­naság. A főiskoláról hívták be, és „lehúzattak vele” há­rom esztendőt. Annyi ked­vezményt azonban kapott, hogy a szolgálat végefelé, há­rom hónapra elengedték a főiskolára, bepótolhatta a le­maradást, és 1953 júniusá­ban államvizsgázhatott a töb­biekkel. A vele szemben tanúsított magatartást részben •magya­rázta, hogy mindig jól és megbízhatóan látta el felada­tát, jeleskedett a politikai megbízatások vállalásában és elvégzésében is. Részese le­hetett például a DISZ alakuló kongresszusának, a legfőbb vezető által ennek tiszteleté­re adott fogadásnak; végül ezredklubvezetőként szerelt le. A pedagóguspálya útjai változatosak. Két év Mátra- verebélvben, tizenegy Szoros­patakon. Ekkoriban kapta meg az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. Nagy- bátonyban — ide tartozott a szoros! bányatelep — a ta­nács és végrehajtó bizottsá­gának is a tagja volt, míg a pártbizottságban szervezőtit­kári feladatokat végzett. Így figyeltek fél rá, és dolgozni hívták a salgótarjáni járási pártbizottság propaganda- osztályára. Négy év múlva Szirákra került iskolaigazga­tónak, s onnan ment Cered- re, ahol’ 1975 szeptemberétől tanít. Matematika—fizika szakos, s bizonyítványt szer­zett a politechnika oktatásá­hoz is. Barkácsolni máig imád. Sa­ját szerszámokkal, kisgépek­kel jól felszerelt műhelye van. Itt készülnek a jobbnál jobb iskolai szemléltető- és házi használati eszközök. Lő­rincz tanárúr valóságos ezer­mester. Sok éve már rend­szeresen részt vesz a fizika­tanárok országos eszközkiál­lításán, ahonnan rendszere­sen hoz el díjakat. Miskolcon 1984-ben aratta eddigi leg­nagyobb sikerét: övé lett az első díj, Miskolc város kü- löndíja és a közönségé is. Ilyen országos találkozó al­kalmával már előadásra is felkérték. A ceredi általános iskolá­ban fizikát tanít, és a hétfős kisegítő iskolát vezeti. — Nagyon jól érzem ma­gamat Cereden. Itt tanít a feleségem is. A második há­zasságomból van egy ötödikes fiam és egy harmadikos lá­nyom. Értük is dolgozom to­vább. Meg aztán mindig is erősen kötődtem a fizikához, a mi iskolánk pedig kiváló­an felszerelt fizikai eszközök­ben. Magam is gyarapítóm az eszköztárat. A tanár úr nem lett hűtlen a társadalmi tevékenységhez sem : vezető propagandista, a helyi pártbizottság ,vb-jének tagja, a községi pártalap- szervezet titkára. A kommu­nista elkötelezettség náluk családi tradíció. Harminc- nyolc párttag vezetője, több­ségében nyugdíjasok. — Mostanában nehezebb politizálnunk, sok az elbi­zonytalanodás. Én mégis sze­rencsés helyzetben vagyok, mert idősek a tagjaink, és mi saját bőrünkön tapasztaltuk meg a változást. Így látjuk, honnan hová jutottunk, a mai gondok ellenére is. Meg kell értetni az emberekkel, hogy tennünk kell a kibontako­zásért. S hogy hatékonyabban léphessünk fel, ennek meg­felelően átszerveztük a párt­csoportokat is. Nagy súlyt helyezünk a személyes be­szélgetésekre, amiket nagyon igényelnek az emberek. Igyekszünk mindenkinek ka­paszkodókat, bátorítást adni. S amit Lőrincz Zoltánék tesznek, az nem kevés. (ok) Elöljáróság Somoskőújfalun és Zagyvarónán Régi igényt fogalmazott meg az a január elsején ha. tályba lépett törvényerejű rendelet, ami a tanácstör­vény módosításával egyes településrészek még nagyobb önállóságára adott lehetősé­get. A módosítás lényege, hogy a községi közös taná­csok nem székhely társköz­ségeiben már három évvel ezelőtt létrehozott elöljáró­ságok mintájára, a városi tanácsok is elöljáróságokat alakíthatnak az elkülönült vagy egybe nem épült tele­pülésrészeken az ott megvá­lasztott tanácstagokból. Ezek az elöljáróságok a településrész lakosságának népképviseleti-önkormány­zati testületéi és egyben a helyi tanács szervezetének részei. A tanácsban és más szervek előtt az elöljáróság képviselj a településrész la. kosságát, s az eredményes képviselethez, természete­sen, hatáskörök is szüksége­sek. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a lakosságot közvetlenül érintő egyes ha­táskörök — döntési jogkö­rök — gyakorlását a városi tanács átruházza az elöljá­róságokra. Más ügyekben pedig véleményezési, sőt egyetértési jogot biztosítson a településrész testületének. (Az átruházandó hatáskörök­ről áprilisi ülésén dönt majd a Salgótarjáni Városi Tanács.) A tanácsi testület előző ülésén viszont már határo­zat született abban, hogy a Salgótarjáni Városi Tanács Somoskőújfalu és Zagyvaró. na városrészekben elöljáró­ságot alakít. A városrészek tanácstagjai önmaguk közül már meg is választották elöljárójukat. Zagyvaróna — ideértve Rónafalut és Róna. bányát is — öt tanácstagja Földi Lászlót, Somoskőújfa­lu — ideértve Somoskőt is — négy tanácstagja Angyal Albint választotta meg elöl­járónak. S hogy mit vár a lakosság és a tanács a városrészek most megalakult elöljárósá­gától ? Mindenekelőtt azt, hogy az ott élők kezdemé­nyezőbben vegyenek részt a helyi és a közös érdekeket egyaránt szolgáló célok, tér. vek kialakításában, és azok megvalósításában. Az elöl­járóságok működési feltéte­leinek biztosítása pedig nagy felelősséget és jó együttműködési készséget igényel a tanács testületétől s a tanácsi tisztségviselőktől Az elöljáróságok hatékony működése viszont jelentősen megkönnyítheti a tanácsi munkát is. A községi közös tanácsok keretében már az 1985-ös választások óta működő elöljáróságokról több fóru. mon is megállapították, hogy az elöljáróság intézménye bevált, demokratikusabb, kezdeményezőbb a testületi munka, jobb az együttműkö­dés és tevékenyebb a közös, ségi élet. Ha ugyanez lesz elmondható két-három év múlva a Somoskőújfalui és zagyvarónai elöljáróságok­ról, már megérte létrehozni őket. Újabb „mérföldkövek” a kábel felevízió-programban A legfőbb kérdés: mennyiért? Lassan körvonalazódik a salgótarjáni kábeltelevíziós rendszer építési ütemterve. Céljait már korábban meg* ismerhette a megyeszékhely lakossága, sőt némi tám­pontot is kapott az új szol­gáltatás költségeiről. Ter­mészetes dolog, hogy nem fogadta osztatlan lelkesedés a családi kassza/ további ..megtépázását”, különösen az adórendszer bevezetése utáni hónapokban. A szer­kesztőségünkhöz intézett kér­désekből viszont arra kö­vetkeztetünk, hogy rendkí­vül nagy az érdeklődés és bizton számíthat sikerre a kivitelezést és szervezést vállaló Nógrád Megyei Szol­gáltatóipari Vállalat. De hol is tartunk napja­inkban? A különböző —fő­leg tanácsi — pénzforrások­ból mintegy 11 millió forint állt rendelkezésre ahhoz, hogy a Beszterce-telep után a városközpont irányába ter­jeszkedjen a hálózat. A kö­vetkező ütem ugyanis az acélgyári sorompótól a SZÜV-ig terjedő térség ge- rincevezetékének a kiépíté­se volt, s hogy kik örülhet­nek elsőként a TV-prog- ramok választékbővítésének, erről kérdeztük Pongrác Andrást, az NSZV igazga­tóját: — Elsősorban a lakásszö­vetkezetekre támaszkodhat­tunk az újabb 3500 lakás tervezett bekapcsolásánál. Elsőként tehát az Arany Já­nos útiak, a Pécskő utcá­ban lakók, illetve a körzet szövetkezeti üzemeltetés, ben lévő lakótömbjeinek tu­lajdonosai élvezhetik majd a már meglévő és a műhol­don át érkező műsorokat. Csak emlékeztetőül: a ma­gyar-és csehszlovák adókon kívül vevőrendszerünk ré­vén fogható lesz a Sky és Super Chanel, a Moszkva 1, valamint a TV—5 adása. A posta tárgyalásokat folytat a német nyelvű 3—SAT mű­hold műsorának a vételére is. Kevés szó esik róla, de említsük meg, hogy a rádió- hallgatók örömére osztrák és csehszlovák adások jó ihi­nőségű vételére is- lehetőség kínálkozik. A prognózis szerint az említett gerincvezeték a har­madik negyedévben készül él, s ettől számítva kezdőd­het a lakások rákapcsolása. Amíg azonban a szolgálta­tások igen csak csábítóak, a költségek vállalása már kevésbé. A vállalat azt ígé­ri, hogy az egyszeri bekap­csolás díját semmiképp nem emeli' 3000 forint fölé (tömb­lakások esetében), s ehhez jön még az átalakítással já­ró újabb 1300 forint. A szol­gáltatásokért külön kell fi­zetni, a tervek szerint havi 80 forintot. i Ezekben a hetekben tár­gyaltak a lakásszövetkeze­tek vezetőivel, s a szóba került gondokat így ösz- szegzi a vállalat igazgatója: — Egyes szövetkezeteknél felmerült, hogy az üzemel- tétés és bekapcsolás kiadá­sait az NSZV „gyűjtse be”, máshol — így például a Lo­vász József úti lakásszövet­kezetnél — a lakók a szö­vetkezeten keresztül fizetné­nek. Mi is ez utóbbit támo­gatjuk, vagy inkább sze­retnénk elérni, hiszen lé­nyegesen egyszerűsödne az ügyintézés. Az elnökök vi­szont — jogosan — félnek a fizetési morál napjainkban tapasztalható negatív tapasz­talatai miatt. Ezért úgjt dön­töttünk, hogy részletfizetési kedvezményt adunk, sőt, amennyiben a lakásszövet­kezet vállalja a teljes díj­számlázást, évente egy hó­nap üzemeltetésiköltség-té- rítést is adnánk. — Más a helyzet a közü- letekkel. Szeretnénk meg­nyerni őket arra, hogy elő­legezzék meg az összeget, tudván persze, hogy milyen pluszszolgáltatást kapnak érte. Ez nem megkülönböz­tetés a lakókkal szemben, hiszen csakis akkor kap­csolunk be egy-egy épüle­tet, amikor mindenki a hoz­zájárulását adta a szolgálta­tás „megvásárlásához”. Technikailag létezik ugyan megoldás az igényjogosult­ságot lemondó lakók, illet­ve lakások dekóderes levá­lasztására, ám így a- többi­ek költsége növekedne meg, jelentős mértékben. Ezért fontos, hogy az agitáció egy- egy tömbben mindenkit megnyerjen, különösen ak­kor, ha figyelembe vesszük az esetleges átalakítással já­ró falbontásokat, vezetéke­léseket. — Elsősorban a mozicsa­torna kódolása merült fel a kábeltelevíziósok veszpré­mi találkozóján is — egé­szíti ki a tudnivalókat- Gor- dos Gyula, a rendszer üze­meltetésvezetője. — Általá­nos vélemény szerint a be- j lépők számával arányosan csökkenne a ma, lakáson- i ként egyezer forintra tehető dekóderköltség. Gondol- , ni kell ugyanis a kispénzű, egyedülálló emberekre, akik nehezen tudnák vállalni a terheket. Az üzemeltetési csoport je­lenleg 3 főből áll; a szere­lést az Elektron leányválla­lat, a fő- és vevőállomás épí­tését a Videotechnika leány- ; vállalat végzi. Már a Beszter- | ce-telepen is problémát jelen- | tett, hogy a belső szerelést bérmunkában, ehhez a tech- j nikához kevésbé értők ké- ^ szítették. Következménye:-, rossz vétel, persze az ujjal mutogatás célpontja az ' NSZV. Mások helyi erőből 1 próbálják megoldani a mű- I sorszóró adók vételét, nem | gondolva arra, hogy így , esetleg kiesnek a kábeltele­vízió számos szolgáltatásé- • ból. Nem is említve a jóval , magasabb terheket. S .végül jó hír a Kemero- | vo- és Napsugár-lakótelepen élőknek: nyáron kezdődik az említett térség bekapcso­lását jelentő tervek kimun­kálása, illetve a kivitelezés előkészítése. S ismét szóvá tesszük, hogy a családi öve­zetek lakói ne az említett költségeket vegyék alapul, I mert az egyedi rendszer- ' kiépítés némileg drágább, j Példaként említjük, hogy az ■ Ybl Miklós úton 7000 forint I körül alakulna az ún. egy­szeri bekötés. T. Németh László I Tanöcs az iskolában Együtt könnyebb lesz! Üj fogalommal ismerked­nek az oktatási berkekben: iskolatanács. Sokan úgy vé. lik — akik keveset tudnak róla —, hogy egy fölösleges újabb testület, amely a szü­lői munkaközösség mellett (vagy helyett?) dolgozik. Má­sok viszont élték a törvény nyújtotta lehetőséggel, s megalakították a tanácsot, sőt már javában dolgoznak is. Az elsők között jött létre az iskolatanács a Petőfalvi Lajos Általános Iskolában, ahol nemrégiben már a má­sodik ülését tartotta a testű, let, elfogadva az idei év munkaprogramját is. — Az iskolatanácsot egy véleményező és javaslattevő hatáskörű szervnek tekint­jük, amely sok segítséget nyújthat a nevelőmunkához — magyarázta dr. Kun And­rás igazgató. — Egyrészt kí­váncsiak vagyunk, miként ítélik meg az intézményben zajló pedagógiai törekvése, két, másfelől pedig szeret­nénk konkrét segítséget, tá. mogatást kapni egy-egy ak. ciónkhoz. A város legnagyobb lét­számú ilyen intézménye a Petőfalvi Lajos Általános Is. kola, ahová csaknem ezer- háromszáz gyerek jár, kik­nek neveléséről nyolcvanhá­rom pedagógus gondoskodik. Minden jel arra mutat, hogy ez a létszám csak nőni fog a Gorkij-lakótelepi építke. zések következtében, jól­lehet a zsúfoltság már így is . elviselhetetlen. Falait már rég kinőtte az iskola, ám, az építkezéssel, sőt a bővítéssel még várni kell egy ideig — nincs pénz rá. > — Nos, ilyen körülmények között ugyancsak megnő a társadalmi segítség értéke, hasznossága, s örömmel vet­tük, hogy a környékbeli üze­mek, intézmények, a társa­dalmi szervek szívesen kap­csolódtak be az iskolatanács "munkájába — folytatta az igazgató. Az elnöki teendőket-, a sal­gótarjáni síküveggyár kép. viseletében látja el Takács Gyula, aki az idei elképze­lésekről beszélt. — Szeretnénk, ha az üze­mek, a lakosság nagyobb aktivitással venne részt a tá rsada Im i munfcá l a tokban. Aztán tervezzük, hogy szo­rosabbá tesszük a pályavá­lasztás idején az üzemek és az iskola közötti együttmű. ködést, arról is szó van, hogy a gyerekek sorra jár­ják majd a gyárakat, üze­meket, hadd kapjanak köz­vetlen képet az ott zajló munkáról. Sőt, ha erre igény van az üzemi műhelyekben, fakultációs képzést is bein­dítunk. Érdemibbé tesszük a művelődési és testnevelési együttműködést, ez utóbbi­nál jó lehetőséget kínál a korábban alakított diáksport- egyesület — sorolta az el­nök. Aztán elmondta még, hogy szó van a táborozási lehető, ségek bővítéséről, a KISZ- szervezetek és az útttörőcsa- pat közötti tartalmasabb kapcsolatról, á hátrányos helyzetű gyerekekről való gondoskodásról. Varga Im. réné, a Hazafias Népfront körzeti bizottságának titkára az iskolámúzeum létrehozá­sát, az iskolához fűződő tár. gyi emlékek összegyűjtését szorgalmazta, Tóth József, a Karancshús személyzeti osz­tályvezetője, egy helyi tér/ mékbemutatóra tett javasla. tot, Kovács László, a BRG munkaverseny-felelőse pe­dig konkrét társadalmi mun­kákat kezdeményezett.. Az iskolatanács többi tagja sem jött üres tarsollyal az ülés­re, ki-ki a saját üzeméből, i intézményéből hozott ötlete­ket, véleményeket, amelyek­ből aztán véglegesült a munkaprogram. A testület úgy döntött, hogy a közeljö. „ vőben az iskola vezetői sor­ra fölkeresik a „bázisvállala. tokát”, s ott konkrétan is ; megbeszélik az együttműkö­dés további lehetőségeit és feladatait. Az első lépés tehát meg­történt: megalakult az isko. | latanács és összeállították a | munkaprogramot. Persze, minden program annyit ér. amennyi megvalósul belőle Tehát az igazi minősítés majd a számvetéskor végez, hető el. Mindenesetre, a kéz- ; dés biztató. . . (t) J

Next

/
Thumbnails
Contents