Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 81. SZÁM _ ARA: 1.80 FT 1988. ÁPRILIS 6., SZERDA Városismeretből elsők • (4. oldal) Ájándékuk az öröm, a sikerélmény (5. oldal) Maratoni foci... (7. oldal) Az integráció előnyei Ütemesen halad a tavaszi munka A lakosság jobb egészségügyi ellátása Megyeszékhelyünkön a vá­ros^ orvosi alapellátás — így a felnőtt- és gyermek­körzetek, az iskolaorvosi el­látás, az anyatejgyűjtő ál­lomás — a megyei kórház- rendelőintézet szervezeti egységébe integrálódott 1987. január elsejétől. Ez a for­ma alkalmas arra, hogy fo­lyamatosan javuló és haté­kony szakmai munka ala­kuljon ki, nőjön a kórház- rendelőintézet felelőssége a területén élő lakosság egész­ségügyi problémáinak meg­oldásában. Mi az integráció eddigi gyakorlati haszna? Az alap­ellátás közvetlen irányítá­sa a rendelőintézet igazgató- főorvosához került, és ezzel a járóbeteg-ellátás vezetése egyeségessé vált. Jelenleg a húsz felnőttkörzetből egy helyen nincs kinevezett or­vos, a gyermekkörzeti állá­sok betöltötték. A Salgó­tarjáni Városi Tanács — az egy évvel ezelőtt megkötött együttműködési megállapo­dás értelmében — az üres orvosi állások betöltéséhez lakást minden esetben biz­tosít. A tanács a testület által elfogadott 1986. évi költségvetés adatai alapján átadta a kórház-rendelőinté­zetnek a felsorolt szolgálatok teljes pénzügyi fedezetét, mintegy 15 millió forintot, valamint az alapellátás cél­jait szolgáló tanácsi keze­lésben lévő épületeket. Ezek karbantartására, felújítá­séra eddig mintegy hatmil­lió forintot költöttek. Saját munkaerővel végezték el például a Somoskőújfalui egészségház "külső, a 3. szá­mú gyermekkörzeti rendelő fűtési felújítását, három körzetben a teljes festést, és minden körzet új vér- nyomásmérőt kapott. Fel­gyorsultak a műszerjavítá­sok, lehetőség nyílt csereké­szülék beállítására. Az integráció óta eltelt rövid időszak alatt termé­szetesen nem várható az alapellátás szakmai munká­jának látványos javulása. Ez a hatás csak hosszú tá­von érvényesülhet. A célok közül kiemelhe­tő: a kórház-rendelőintézet egységen belül az alapellá­tásra hárul az a feladat, hogy a lakosság nagy ré­szének befejezett ellátást nyújtson. Hatékonyabb egészégmegőrző, szűrő, gon­dozó munkájával segítse a betegségek megelőzését és korai felismerését. Szüksé­ges továbbá ellátási formái­nak bővítése, és szorosabb kapcsolata a szociális gon- dozóhálózattal az idősek és rászorulták érdekében. A fenti témában tegnap, Salgótarjánban a szakszer­vezetek városi bizottságának ülésén dr. Tóth Mária, a rendelőintézet igazgatója számolt be az eddig vég­zett munkáról, az elkövet­kezendő tennivalókról. I szénbányászat első negyedéve Szanálási eljárást kezdeményezett a bank Az első negyedévet 5,3 millió tonna szén kiterme­lésével zárták a hazai szén­bányavállalatok dolgozói1. Ez 450 000 tonnával több, mint amennyit eredetileg terveztek. A Kereskedelmi Minisztériummal 1 millió 250 ezer tonna tüzelőanyag átadására kötöttek szerződést, s ezzel szemben 1 millió 400 ezer tonnát szállítottak, így a lakosság ellátása az év első hónapjaiban zavar­talan volt. A bányavállalatok közül a mecseki, a dorogi és a nógrádi azonban nem tudta teljesíteni első negyedévi tervét; a nógrádi bányák­ban már hosszú ideje ne­héz geológiai körülmények, a mecseki és a dorogi me­dencében pedig frontátsze­relések és más átmeneti gondok akadályozták a fo­lyamatos termelést. A me­cseki és a dorogi bányák­ban várhatóan rövidesen el­hárulnak gz akadályok, a nógrádi vállalatnál' viszont továbbra is számolnak a tér. melési gondokkal. Az egyéb­ként is már hosszabb ideje veszteséggel dolgozó Nógrádi Szénbányákkal szemben a Budapest Bank Rt. szaná­lási eljárást kezdeménye­zett. Kedvező változást jelent, hogy az első negyedévben minimális, mindössze 200 000 tonna szenet kellett a bá­nyászoknak szabadnapjaikon felszínre szállítani. Ez az enyhe télnek is köszönhető; kevesebb szén és brikett fo­gyott a TÜZÉP-telepeken. A bányákban így több időt fordíthattak az előkészítő munkákra, a bányaművelés egyensúlyának kialakítására, a berendezések karbantartá­sára. Az első negyedévben 2000 méterrel túlteljesítették a vágathajtási tervet. A veszteség csökkentése érdeké­ben gyorsított ütemben foly­tatták a gazdaságtalan szén- telepek lefejtését. A bányászati egyesülés­től kapott tájékoztatás sze­rint az Ipari Minisztérium az energiahatósággal közö­sen áprilisban felülvizsgálja a bányák termelésének mű­szaki feltételeit, a fogyasz­tói igények várható alaku­lását, s ennek függvényében állapítják meg a tennivaló­kat. A szénvásárlások to­vábbi mérséklésével szá­molnak, így az már biztos, hogy a II. és a III. negyed­évben nem lesz szükség arra, hogy a szabad szom­batokon termelő műszako­kat szervezzenek. Rövidesen a tervgazdasági bizottság is foglalkozik a szénbányászat gazdasági gondjaival, jelen­legi helyzetével és távlati terveivel. Az ehhez szük­séges adatgyűjtések, tárca­közi egyeztetések folyamat­ban vannak. Zászlólevonás Kedd reggel a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ünnepélyes külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász­laját, amelyek hazánk fel- szabadulásának 43. évfordu­lója alkalmából lengtek az árbocrúdon. Ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással vonták le az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. ' (MTI) A Salgótarjáni Kohászati Üzemek huzalművének ter­melése az idén jelentős mértékben, mintegy 9,8 szá­zalékkal, értékbeni teljesítménye 11 százalékkal emel­kedik. Képünkön az állami díjas Alkotmány Szocia­lista Brigád egyik tagja, Vanó Sándorné munka köz­ben. —kj— Kedvező hírek a szurdokpüspöki tsz-ből Indulás előtt Bódi Ernő megbeszéli a tennivalókat a traktorossal. Fotó: Kulcsár karton „újjávarázsolása” az A Szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezetben is ki­használják a napsütéses időjárást, s ütemesen vég­zik a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Befejezték már 95 hektáron a mustár, 80 hektáron a mák és 60 hek­táron a lucerna vetését. Még néhány nap és hason­lóképpen földben lesz 240 hektáron a napraforgó. Áp­rilis közepére már csak a silókukorica 100 hektáron való elvetése marad. Bódi Ernő termelési fő­mérnök állítja: április első napjaiban régen volt már a mostanihoz hasonlóan szép a határ. Az ősszel 640 hektáron magágyba került gabona szemmel láthatóan növekszik, s a zöldellő táb­la látványa örömmel tölti el a szakembert. Ha az elkö­vetkezendő hónapokban minden rendben lesz, csúcs­közeli, 55 mázsás hektáron­kénti terméshozam is el­képzelhető. Az apró, mindössze 1100 hektáron gazdálkodó és 200 embernek kenyeret adó me­zőgazdasági üzem idei ter­vezett árbevétele 62 millió forint, míg az előirányzott nyeresége 3 millió forint. A tervek teljesítése elkép­zelhetetlen. volna az alapon kívüli tevékenység nélkül. A fővárosban huszonöt főnyi lakatosbrigád dolgozik, uszá­lyokat hegeszt a hajógyár­ban. Kivétel nélkül férfiak­ról van szó, míg a tsz te­rületén lévő ipari üzemegy­ségekben a gyengébb nem tagjai dolgoznak. A varrodában a Május 1. Ruhagyárnak végez bérmun­kát a 23 tagú asszonybrigád. Az elmúlt 15 hónap alatt, amióta létezik a részleg, a varrónők olyannyira meg­tanulták a munkafogásokat, hogy már exportminőséget produkálnak. Az innen ki­kerülő kismamaruhákat a Szovjetunióban, a szoknyá­kat az NSZK-ban értékesí­tik. A varroda idei tervezett árbevétele 3 millió forint. A kartonfelújító üzemegy­ségben annyi a munka, hogy akár 15 asszonyt is f ogla'likoz tath aitná n ak. Saj­nos, mindössze néhányan válogatják, tisztítják és kö­tegelik a Compack Keres­kedelmi Csomagoló Vállalat által az ország szinte min­den részéből ide szállított 132-féle kartondobozt. Je­lenleg naponta 9—10 ezer itt dolgozók feladata, s a mennyiséget 16 ezerre akar­ják felemelni. Várják tehát a munkára jelentkezőket, akik 5 ezer forint felett ke­reshetnek havonta. Az állattenyésztésre a szarvasmarhatartás a jel­lemző. Három ütemben kor­szerűsítik a tehenészetet a termelőszövetkezetben, s 300-ra kívánják növelni az állatállományt. A fejőház, az istállók és a karámok egy része már átadásra ke­rült, hátravan még többek között a bekötőút építése. A legnagyobb gond a szük­séges pénz előteremtése, mivel az ez irányú állami támogatás megszűnt, az üzem anyagi lehetőségei pe­dig meglehetősen szűkösek. Ölest tartott az OKISZ elnöksége Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge keddi ülésén megtárgyal­ta az OKISZ-nál képzett kö­zös szövetkezeti alapok ta­valyi alakulását és az 1988. január 1-jétől bevezetett egységes közös fejlesztési alap képzésének és felhasz­nálásának idei tervét. A be­számoló szerint tavaly az OKISZ a közös fejlesztési alapból kölcsönként, jutta­tásként és átmeneti pénzhi­ányok fedezetére összesen mintegy 650 millió forintot fizetett ki. Ugyanezekre a célokra a területi szövetsé­gek több mint 1100 millió forintot juttattak. A kölcsö­nös támogatási alapból tá­mogatásra mindenekelőtt kü­lönféle veszteségek és alap­hiányok rendezésére 53 mil­lió forintot fordítottak. A szövetkezetek tervei az idén 3,5 milliárd forint érté­kű beruházás megvalósításá­val számolnak. Ez az összeg 12 százalékkal haladja meg az előző évit. A beruházá­soknak több minit kétötöde központi gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódik, illetve szerkezetmódosítási célokat szolgál. Az OKISZ elnöksége — az MNB-vel egyeztetve — egyetértett az­zal, hogy e beruházásokhoz az OKISZ és a területi szö­vetségek alapjait csökkent­ve, összesen 1,5—1,6 milliárd forintnyi összeget használ­nak fel a központi fejlesz­tési alapból. Az így nyújtott preferált hitelek kamata — kezelési költség nélkül — 5 százalék. Megtárgyalta az elnökség a szövetkezetek tayalyi bér- gazdálkodását, és a bérgaz­dálkodás idei feltételeit. 1987-ben az OKISZ a hagyo­mányos szövetkezetek több mint 40 százalékát érintően tett eredményes lépéseket a kormányzatnál a bérgazdál­kodás feltételeinek kedvező módosítására, illetve bér­korrekciókra, preferenciák elnyerésére, főként a konver­tibilis export nagyobb ösz­tönzése végett. Az idén az OKISZ támogatásával 74 szö­vetkezet gazdálkodhat a bér­klub tagjaként, és amennyi­ben a feltételeket megtart­ják, felmentést kaphatnak az általánosan érvényes bérsza­bályozás alól. Az OKISZ to­vábbra is szorgalmazza a vezetői érdekeltségi rendszer mutatóinak felülvizsgálatát. Az elnökség megtárgyalta a szövetkezetek 1987. évi munkaversenyének eredmé­nyeit, és úgy határozott, hogy 42 szövetkezet és egy szövetkezeti vállalat kapjon Kiváló Szövetkezet címet, 39 elismerő oklevelet, 20 szö­vetkezet pedig OKISZ-ván- dorzászlót. Szociológiai vándorgyűlés Társadalmi változás és szociológia címmel vándor- gyűlés kezdődött kedden Kecskeméten, az Erdei Fe-* reme Megyei Művelődési Központban. A kétnapos ta­nácskozást a Magyar Szo­ciológiai Társaság és a TIT országos elnöksége rendez, te. Az eszmecserére a hazad szociológusok, közgazdá. szók, történészek és más tudományágak neves műve­lői, a politikai élet képvise­lői mellett Lengyelország, ból, a Szovjetunióból és az Egyesült Államokból érkez­tek előadók. Vendégei a ta­nácskozásnak NSZK-beli és osztrák szakemberek is. A vándorgyűlés résztvevő, it Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizott­ságának első titkára kö­szöntötte, majd Cseh-Szom- bathy László, a Magyar Tu. dományos Akadémia Szo­ciológiai Kutatóintézetének igazgatója mondott meg­nyitót. Az első napon a paradig­maváltás szükségességéről volt szó, azaz arról, hogy a szociológia milyen elméleti feltételezésekből, milyen szempontokat hangsúlyoz­va vizsgálja a társadalmi valóságot. A vándorgyűlés ma foly­tatódik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents