Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

2 NOGRAD 1988. ÁPRILIS 6., SZERDA Parlamenti választások kezdődtek Afganisztánban Együttes erővel haladni a leszerelés útján Magyar gazdasági napok Berlinben A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminisztereinek legutóbbi, szófiai tanácsko­zása is jól mutatja, milyen lehetőségeket tárt fel a le­szerelés előtt a tavaly Wa­shingtonban aláírt KHR— HHR-szerződés. Ä Kraszna- ja Zvezda, a szovjet honvé­delmi minisztérium központi lapja keddi vezércikkében azt tekinti át, milyen irá­nyokban keresi a Varsói Szerződés az európai bizton­ság erősítésének útjait. A szófiai tanácskozáson — amelynek középpontjában az európai folyamatok álltak — a résztvevők országaik kész­ségét nyilvánították ki, hogy lényegesen csökkentsék Eu­Ortega bírálta a kongresszust Daniel Ortega nicaraguai elnök közölte: az Egyesült Államok által támogatott kormányellenes erők össze­ütközéseket provokáló ma­gatartásukkal ürügyet ke­resnek a sapoai tűzszüneti megállapodás felrúgására. Ortega bírálta az amerikai kongresszust is amiatt, hogy a kontráknak 48 millió dol­láros nem katonai segélyt szavazott meg. Az államfő hétfői sajtóér­tekezleten hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok­nak nincs joga az ilyen, az amerikai alkotmánynak is ellentmondó, törvénytelen lépéshez. Washingtonnak a beavatkozás és segély min­denféle formáját feli kell függesztenie és rendeznie kell kapcsolatait Nicaraguá. val. A sapoai megállapodás értelmében egyébként a kontrák kizárólag nemzet­közi szervezetektől fogad, hatnak el humanitárius se­gélyt. Ortega szószegéssel vádol, ta Ronald Reagan amerikai elnököt és George Shultz külügyminisztert. Mindket­ten ugyanis azt ígérték, hogy az USA tárgyalásokat kezd Nicaraguával a kapcso. latok normalizálásáról, ha a managuai kormány haj­landó közvetlen tárgyalások, ra a kontrákkal. — Nicara­gua a sapoai megállapodás-' sál ezt teljesítette. Most az Egyesült Államokon a sor, hogy betartsa ígéretét — hangsúlyozta a nicaraguai elnök. répában a fegyveres erőket és a hagyományos fegyverze­tet — az Atlanti-óceántól az Urálig. A tagországok sür­getik, hogy erről mielőbb kezdődjenek meg a tárgya­lások. A NATO-országokhoz, az európai folyamat valameny- nyi részeséhez intézett fel­hívásukban a külügyminisz­terek megjelölték azoknak az elsődlegesen megoldandó feladatoknak a körét, ame­lyek érdekében az erőfeszí­tések összpontosítására van szükség, hogy a leszerelés folyamatossá és visszafordít­hatatlanná váljon. A szovjet lap vezércikke sorra veszi azokat a konkrét Huszonhat helikoptert in­dított útnak az első csa­paterősítéssel az Egyesült Államok katonai vezetése Panamába. A helikopterek egy részét az alakulatok gyors átdobá­sához veszik igénybe. Más részük csatagép és a katonai akciók biztosítására szolgál. Az első egységek egyelőre még az Egyesült Államok te­rületén levő támaszpontokon gyülekeznek, és kedden in­dultak útnak. Az 1300 főnyi erősítés csütörtökig elfoglal­ja állásait a Panama-csator­na övezetében. Washingtoni értesülések szerint Reagan elnök a kö­zeljövőben újabb gazdasági megtorló intézkedéseket ren­del el Panama ellen, hogy kikényszerítse Noriega tábor­nok eltávolítását, bár még a Washington által elnök­ként elismert Eric Del Valle is az ilyen lépések ellen fog­Sok ezer ember vonult vé­gig hétfőn a Tennessee ál­lamban levő Memphis város központján, hogy megemlé­kezzék az amerikai néger polgárjogi mozgalom Nobel- békedíjas vezetőjéről, Mar­tin Luther Kingről, akit 20 évvel ezelőtt gyilkoltak meg. King ellen 1968. április 4-én hajtottak végre merényletet Memphisben, akkor, amikor a helyi köztisztasági dolgo­zók sztrájkjának támogatá­sára szervezett akciót. A gyilkosság hatalmas méretű gettólázadásokat provokált javaslatokat, amelyek a bal­káni, a közép- és észak-eu­rópai térség atom- és vegyi fegyverektől mentes övezetté változtatását szolgálja, előse­gítené Közép-Európában a fegyverzet csökkentését és a bizalom növelését. A Varsói Szerződés tagjai — fejeződik be a Krasznaja Zvezda vezércikke — arra hívták fel a NATO-államo- kat, az európai folyamatban részt vevő többi országot, hogy éljenek a kínálkozó történelmi lehetőséggel, s együttes erővel haladjanak a leszerelés útján, erősítsék a biztonságot és mélyítsék el az együttműködést minden területen. Iáit állást. Del Valle szerint a további gazdasági megszo­rítások növelhetik a panamai Amerika-ellenes hangulatot, és a mostanáig bevezetett in­tézkedések elegendőek len­nének. Mind Fitzwater, mind pe­dig a külügyminisztérium szóvivője „igen súlyos ügy­nek” minősítette azt, hogy húsvét vasárnapján egy pa­namai katonai jármű sziré­názva követte az amerikai nagykövet gépkocsiját. Az amerikai állásfoglalás sze­rint ez „provokáció” volt, amellyel zavarni akarták a nagykövet munkáját. Ame­rikai részről hivatalosan til­takoztak az incidens ellen, noha a nagykövet biztonsága nem volt veszélyben és a panamai katonai rendőrök nem akadályozták meg útját. (Davis nagykövet a pápai nunciusnál tett látogatást). ki szerte az Egyesült Álla­mokban. A szövetségi fővá­ros, Washington csaknem két héten át volt lázongások színhelye, és katonák ezreit kellett kivezényelni a rend helyreállítására. Atlantában, ahol King lel. készként működött, s ahol mozgalmának központja volt, felesége és gyermekei meg­koszorúzták sírját. Mind ezen a kegyeletes megemlékezésen, mind a memphisi felvonulá­son jelen volt King sok egy­kori munkatársa. Magyar gazdasági és mű­szaki napok kezdődtek ked­den Berlinben. A berlini magyar nagy- követségen rendezett ünne­pélyes megnyitón Roska Ist­ván nagykövet üdvözlő sza­vai után Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a magyar—NDK gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság társelnöke mondott be­szédet. Hangsúlyozta, hogy az NDK egyik legfontosabb, meghatározó szocialista gaz­dasági, kereskedelmi part­nere hazánknak. A magyar —NDK árucsere úttörői — állapította meg — legmeré­szebb álmaikban sem hit­ték, hogy a forgalom volu­mene az 1980-as évek végén megközelíti az évi kétmillf- árd rubelt. — Tisztában vagyunk az­zal — mutatott rá német nyelven elmondott beszédé­ben Marjai József —, hogy gazdasági mechanizmus­rendszereinkben, amelyek­kel a hasonló célokat elérni kívánjuk, vannak különbsé­gek, eltérések. Ezt az elté­rést azonban mindkettőnk­nek többletforrásnak kell tekintenünk, amelyből tuda­tosan profitálhatunk és amely impulzust is adhat a továb­bi kapcsolatépítésre. Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, az együtt­működési bizottság NDK- társelnöke szintén elisme­réssel szólt országaink ered­ményes együttműködéséről és hangsúlyozta, hogy az NDK a jövőben is mindent megtesz a magyar—NDK gazdasági kapcsolatok továb­bi bővítése érdekében. Elrabolt kuvaiti repülőgép 96 utassal és 16 főnyi sze. mélyzettel a fedélzetén, kedden elrabolták a Kuwait Airways légitársaság egyik Boeing 747 típusú, Bang­kokból Kuvaitba tartó re­pülőgépét. A gép Irán észak, keleti részén, Meshed váro­sának repülőterén szállít le. A teheráni rádió jelenté­se szerint a géprablók 17. Kuvaitban fogva tartott arab személy szabadon bo­csátását követelik. Egy ne. ve elhallgatását kérő kuvai. ti hivatalos személyiség kö- zöd'te: országa nem hajlandó tárgyalni a géprablókkal, akik azzal fenyegetőznek, hogy felrobbantják a Boe- inget, ha a karhatalom a gép közelébe férkőzik. (MTI) Afganisztánban kedden parlamenti választások kez­dődtek. Az ország történel­mében ez az első közvetlen, titkos szavazással megejtett törvényhozási választás. Jel­szava: „béke és biztonság a nemzeti megbékélés politi­kája révén”. A szavazásra jogosultak április 5-ike és 14-ike között adhatják le voksukat, hogy megválasszák a nemzeti tanács (parlament) alsóhá­zának, a Volisi Dzsirgának 230 képviselőjét, és a felső­ház — a szenátus — 62 tagját. A választásokon minden 18 éven felüli ál­lampolgár részt vehet, ne­mére, nemzetiségére, feleke­zeti hovatartozására és va­gyoni helyzetére való tekin­tet nélkül. Nadzsibullah köztársasági elnök, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB fő­titkára üzenetet intézett az ENSZ emberi jogi bizott­ságához. Ebben meghívta Afganisztánba a genfi szék­Az amerikai külügymi. nisztérium hétfőn hivatalo­san bejelentette: az Egye­sült Államok és Románia megállapodott abban, hogy kétoldalú gazdasági kapcso­lataiban felfüggeszt! a;i úgynevezett legnagyobb kedvezmény elvének alkal. mazását. Ilyenformán a két ország magasabb vámokkal terheli meg egymás árucik­keit, mint eddig. Korábbi amerikai közlések szerint ez mintegy 200 millió dolláros veszteséget jelenthet Romá­nia számára. A felfüggesztést Románia javasolta. Az amerikai fél ugyanis — korábbi törvé­nyek értelmében — egyes szocialista országok, így Ro_ mánia esetében is csak ak­kor hajlandó érvényesíteni ezt az elvet, ha az elnök megállapítása szerint az érintett ország elegeit tesz az úgynevezett Jackson— Vanik-módosításban foglal­taknak. A jelenleg érvény, ben levő amerikai kereske­delmi törvényhez fűzött mó­dosítás attól teszi függővé a „legnagyobb kedvezmény” helyű szervezet küldöttsé­gét a választások megfigye­lésére — közölte a kabuli rádió. A köztársasági elnök egyben felkérte az ENSZ menekültügyi főbiztosát, hogy nyújtson segítséget az afgán menekülteknek a ha­zatérésben, abból a célból, hogy ők is részt vehessenek a választásokon. Nadzsibul­lah közölte, hogy parlamenti helyeket tartanak fenn arra az esetre, ha a menekültek hazatérése elhúzódik. Kabulban több ízben is rámutattak, hogy Pakisztán­ban és Iránban akadályoz­zák a több millió afgán me­nekült hazatérését. Pakisztánban hétfőn va­lamennyi haderőnem bevo­násával hadgyakorlatok kez­dődtek az ország nyugati — az afganisztáni határhoz kö­zel eső — területein. Az iszlámábádi közlemény sze­rint a hadgyakorlat a „csa­patok összehangolt kiképzé­sét” szolgálja. A résztvevő katonák számát nem közöl­ték. nyújtását, hogy megadják-e az érintett országok állam­polgárainak a kivándorlás lehetőségét. De az amerikai kongresszus tágabb értelme, zése szerint ebbe az emberi jogok érvényesítésének ál­talánosabb értékelése is be­letartozik. Mind az ameri­kai kormány, mind a kong­resszus korábban élesen bí­rálta az ezzel kapcsolatos román magatartást. Romá­nia kormánya úgy döntött, hogy nem hajlandó alávetni magát a továbbiakban en­nek az eljárásnak. Az amerikai fél közlése szerint a kereskedelmi kap­csolatokra vonatkozó egyéb megállapodások továbbra is érvényben maradnak. A külügyminisztérium által ki­adott közlemény azt han­goztatja, hogy „az Egyesült Államok és Románia pár­beszédében továbbra is köz­ponti szerepet töltenek be az emberi jogokkal össze­függő kérdések, s az e téren megvalósuló pozitív lépések fontos tényezői lesznek a haladásnak más területeken is”. Irak —iráni harcok Az első csapaterősítések indultak Panamába King-éyforduló Amerikai-román megállapodás Á legnagyobb kedvezmény elvének felfüggesztése ■ kit a/ kommentárunk---------------------------­Hegoldás kétoldalú megegyezéssel ? A múlt héten már Diego Cordovez, az afgán—pakisz­táni tárgyalásokon közvetítő ENSZ-főtiltkárhelyettes is kijelentette: a tárgyalások sökáig nem húzhatók, az igaz­ság órájának hamarosan el kell jönnie. A tárgyalásokat először Pakisztán juttatta zsákutcába azzal, hogy a ka­buli kormány távozását és az ellenzéki szervezetek ál­tal megalakított ellenkormány beiktatását szabta felté­telnek a szovjet csapatok távozását elősegíteni hivatott megállapodáshoz. Azután bonyolította a helyzetet Wa­shington követelése: érvényesüljön szimmetria, az ame­rikai fegyverszállítások beszüntetésével együtt a Szov­jetunió is szüntesse be támogatását a kabuli kormány­nak. Utóbb pedig, követelését kifordítva, azzal állt elő, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyaránt folytassa szövetségesei katonai segélyezését. A Szovjetunió számára azonban ez az elv elfogadha­tatlan: a két szeuverén állam 1921-ben kötött szerződé­sén alapul segítségnyújtása — mutatott rá —, s ez nem vehető egy kalap alá a törvényes kormány megdönté­sére törő erők támogatásával. Az amerikai követelés ráadásul természeténél fogva nem azt szolgálná, hogy a nyolc éve pusztító afganisztáni testvérháborút mielőbb befejezzék. A Szovjetunió azonban eltökélte, hogy lezárja az afgán dossziét. Az Egyesült Államokkal, ha lehetséges, de akár nélküle is, ha Washington továbbra sem mutat készsé­get együttműködésre. Moszkva ebben az esetben nem a két nagyhatalom által garantált afgán—pakisztáni meg­állapodás alapján^ hanem az Afganisztánnal kötendő kétoldalú egyezség keretében vonja majd ki csapatait. Ezt a lehetőséget jelezte Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter váratlan munka látogatása Kabulban. A genfi tárgyalások esetleges kudarcára utalva, nyilat­kozatában utalt rá, hogy az afgán vezetőkkel megvitat „minden felmerülő megoldási lehetőséget”. Afganisztánban egyébként kedden kezdődött meg a nemzeti megbékélés politikájának újabb szakasza: meg­nyíltak a törvényhozási választások. Ezeken közvetlen, titkos szavazással a jövendő kétkamarás parlament összetételéről döntenek. A kormány a választásokon való részvételre hívta fel a belföldi és külföldi politikai ellenzéket. Sőt, azt is bejelentette, hogy távolmaradásuk esetén parlamenti helyeket tartanak fenn számukra. Nadzsibullah március végén közölte: kormánya kész ta­nulmányozni az ellenzék koalíciós kormány alakítására teendő javaslatait.. Az elkövetkező napokban eldőlhet, hogy az Egyesült Államok kész-e partnerként együttműködni a veszélyes regionális feszültséggóc felszámolásában, vagy pedig inkább a kibontakozás akadályozásában látja érdekeit hoszabb távra biztosítottnak. (Tóth László) Iraki rakétatámadás érte kedden hajnalban Kumot, Irán szent városát. A tehe­ráni közlés szerint a táma­dásnak tizenöt polgári áldo­zata van. Irak előző nap ve. gyi fegyver bevetésével vá­dolta Iránt, és az ENSZ vizs. gáláiét kérte. Mint az INA iraki hírügy­nökség jelentette, Tárek Aziz iraki külügyminiszter Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében azt írta, hogy az iráni erők március 30-ikán és 31-ikén Halabdzsa térsé­gében vegyi fegyverekkel tá. madták az iraki állásokat. A támadás következtében nyolcvannyolc iraki katona sebesült meg. Az iraki dip­lomácia vezetője arra kérte a főtitkárt, hogy küldjön bi­zottságot a helyszínre, ahol az iraki fél további részle­tekkel is szolgál. Korábban Irán vádolta ve. gyi fegyver alkalmazásával Irakot, és teheráni kérésre egy ENSZ-bizottság a hely­színen vizsgálódott. Kolumbiai mészárlás Tömeggyilkosságot köve­tett el húsvétvasárnap éjje­lén a kolumbiai Córdoba tartomány Buenavista falu­jában egy szélsőjobboldali banda. Nyolc álarcos férfi géppisztollyal támadt a hely­beliekre. Legalább 33 ember meghalt, és tíz megsebesült. A kolumbiai sajtó szerint a mészárlásért felelős félka­tonai csoport a szakszerve­zetbe tömörült mezőgazda- sági munkások és az ellen­zéki baloldali pártokkal ro­konszenvező parasztok ellen visel terrorháborút. 4

Next

/
Thumbnails
Contents