Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-23 / 96. szám
4 NOGRAD 1988. ÁPRILIS 23.. SZOMBAT Láthatatlan jövedelem? Orvosi hálapénz - adóelőlegbe Derkovits-ösztöndíjas Csemniczky Zoltán Vonalakkal üzenni A láthatatlan jövedelmek megadóztatásának gyakorlati végrehajtására most megjelent előírás szerint azoknak a szakmáknak a dolgozói, akik munkájuk során borravalóhoz, hálapénzhez, paraszolvenciához jutnak, kötelesek abból minden ötödik forintot adóelőlegként április 20-ig befizetni. Ki, hogyan vélekedik az adózásról, az adóelőleg befizetésének kötelező előírásáról — erről érdeklődtünk a Nógrád megyei kórházirendelőintézeti orvosok körében. Afféle struccpolitika ez Salgótarjánban, a megyei kórház röntgenosztályán élénk a forgalom. Nemcsak a kórházi betegeket látják el itt, sokan jönnek kintről járóbetegek egv-egy speciális vizsgálatra. A zsúfoltság ellenére ezen az osztályon szinte soha nem csúszik a fehér köpeny zsebébe pénzes boríték. Dr. Sándor Tibor röntgen szakorvos nincs is zavarban, amikor a hálapénzről faggatom. — Nálunk nincs paraszolvencia, s ezt nem is várjuk el a betegektől. Az új rendelkezés értelmében ugyan fizetni kell a rendkívüli vizsgálatokért, de ezt csekken adják fel. hozzánk egy fillér sem jut ebből. Nincs miért adóznunk. A megyei kórház egyik legforgalmasabb osztálya a szülészet-nőgyógyászat. Nem titok, az itt dolgozó orvosok, főleg, ha felkérésre vezetik le a szülést, vagy végeznek műtétet, honoráriumot kapnak fejében. Embere válogatja, ki, mennyit tesz a borítékba. Dr. Bördös Lajos szülésznőgyógyász nem rejti véka alá véleményét. — Az ingyenes egészség- ügyi ellátás elvei és a betegektől kapott hálapénz gyakorlata ellentmondásos helyzetet teremt. Afféle struccpolitika ez. Az egészségügyet úgy tudnám elképzelni, mint a termelőszférát, ahol mindennek ára van. Legyen az egészségügyben is szabott ára egv-egy ellátási formának, műtétnek, egy szülésnek, az anyagiakat pedig rendezze a társadalombiztosítás. Igv a beteg tudná, mennyi pénzért kapja a megfelelő ellátást, az orvos pedig azt, hogy munkája után mennyi jár neki. S menynyiért adózik. Dr. Bördös Lajos adóelőleg-bevallást még nem tett, azt mondja, amíg' az Egészségügyi Minisztériumnak nincs hivatalos, egyértelmű álláspontja az ügyben, sokan — köztük ő is — bizonytalanok. A hálapénzt szükséges rossznak tartja, véleménye szerint a megbecsülésnek a fizetésben kellene tükröződnie. S akkor az orvosok nem kényszerülnének arra, hogy elfogadják a paraszolvenciát. Arról nem nyilatkozott, mennyire rúg láthatatlan jövedelme, de arról igen, hogy tizenöt év után a bruttósított havi jövedelme 10 300 forint. Pásztón, a városi rendelő- intézetben dr. Kiss Sándor belgyógyász főorvos nem kéri, hogy négyszemközt beszélgessünk a témáról, jelen van asszisztense is. — Az adóztatással legalizálták a paraszolvenciát. Nálam nem okoz gondot az adózás, nem nagyon izgat a paraszolvencia, mert nincs. A rendelőintézet átmenőhely, a körzeti orvos és a kórház között. A munkaképesség-csökkenés, a gépjárművezetői alkalmassági, a sportorvosi vizsgálat és a terhesség szívvizsgálata olyan orvosi munkák, amiért a páciens nem ad hálapénzt. Mégsem mondhatom, hogy nem kapok egy fillért sem, havonta ezer forintra tehető az az összeg, ami összejön. Es tegnap fel is adtam hatszáz forint adóelőleget. Ezt tartottam reálisnak. Esete egyedülinek számít, mert rajta kívül minden más rendelőintézeti orvos a kórházból jár át rendelésre. Huszonöt éve dolgozik a pásztói városi kórházban dr. Éles János adjunktus, szülész-nőgyógyász szakorvos. Az orvos rászorul — A hálapénz megadóztatása csak az orvos és beteg ellentétét fogja növelni. Megalázó az, amikor a beteg az orvos zsebébe rakja a pénzt, de a legmegalázóbb mégis az, hogy az orvos rászorul erre. S most ezt törvényesíteni az adózással meglehetősen kellemetlen dolog. A hálapénzzel összefüggésben szükségesnek tartotta elmondani, hogy nagy a különbség a vidéki kiskör- házak és a szinte nagyüzemként dolgozó nagyobb kórházak között. A kis kórházakban kevesebb az orvos, családiasabb a légkör, ritkább, s kevesebb a hálapénz. — Nem értek egyet a hálapénz megadóztatásával, de azt is szeretném elkerülni, hogy piszkáljanak ezért. Szeretném betartani az utasítást, csak lenne végre világos utasítás. De nincs. Tíz napja az adóhivatalban sem tudták, hogyan, mikor, menynyit kell fizetni. Nem csoda, hogy én sem tudom, menynyi előleget fogok befizetni. Soha nem írtam, kitől, mennyit kaptam, s ezután sem fogom. Valaki még azt is mondta, hogy a tojást is át kell számítani a jövedelembe. Egyébként a hálapénz közel sincs annyi, mint a havi jövedelem, s ehhez képest olyan függőséget ad az embernek, amiről szívesen lemondana. „Nem várom el...” Balassagyarmaton dr. Szálkái Julianna az I. gyermekkörzet orvosa. — Amióta nehezedtek a körülmények, még jobban vigyázok arra, hogy ne higy- jék a szülők, bármilyen ellenszolgáltatást várok a munkámért. Az adóbevallást annyiban nem tartom igazságosnak, hogy a benzinpénzt — mindig több fogy el ebből, mint, amit megtérítenek — és az autókopást nem írhatjuk le az adóból. S, ha a munkaidőmön túl is kihívnak beteghez, az a szabad időm rovására megy. De ismétlem, nem várom el a hálapénzt, sőt, úgy gondolom, ez az egész nagyon megalázó mindkét fél számára. Dr. Szakács Zoltán, a balassagyarmati kórház adjunktusa, nőgyógyász. — Ugyanaz a véleményem, mint a többi orvosé, aki a különböző sajtóorgánumokban már nyilatkozott ebben a kérdésben. Nem az adó ellen tiltakozunk, hanem azt szeretnénk elérni, legyen olyan tisztességes fizetésünk, hogy fel se merülhessen , a paraszolvencia. Az lenne az ésszerű és kívánatos. hogy a tisztességes jövedelem után törvényesen adózzunk. Véleményem szerint, hogy az adórendelet a hálapénzt most törvényesítette, ez azt is jelenti, hogy az orvosok fizetését a jövőben sem fogják a végzett munka arányában rendezni Mit tehetünk? Jobb híján, adózni fogunk. A témáról érdeklődtek: Kiss Mária Varga Mária Zsély András A kellemes, nyárias idő átvarázsolta a Bánki-tó partját is. A bimbózó, levelet bontogató fák mellett kirándulók a stégeken, horgászok fürödnek, egyelőre még csak a napfényben. — kép: kulcsár — A beszélgetés időszerűségét az adja, hogy Csemniczky Zoltán, balassagyarmati szobrászművész elnyerte a Művelődési Minisztérium Derkovits-ösztöndíját, amelyet fiatal képzőművészek támogatására hoztak létre. Szobrait egy ankarai nemzetközi tárlaton is bemutatják tavasszal. Lakótelepi műtermében találkoztunk. (Kissé bizarr jelzője ez a műteremnek, de hát. . .) A környezet: mindenekelőtt szobrok. Fából, gipszből, agyagból. Gipszmaszkok és öntvények: két női fenék, az egyik meglepően tökéletes. Egy készülő mű, drótból fonva. (Ez a legújabb technikája). Egy nő ül valami hosszú, egyenes dolgon. Lehet, hogy bárszéken? Tág teret nyújt az asszociációnak. Egy másik szobor, ez fából van, széken ülő férfit mintáz. Címe: Előkelő szék. A férfi arctalan, feje hátra- csuklik, lába nem ér le a földre. Trónol. A hatalom megszemélyesítője. . . Csemniczky Zoltán szobrainak elmaradhatatlan stílusjegye az irónia. Régi ismeretségünkre való tekintettel megállapodtunk abban, hogy az interjúban is tegezödni fogunk, akár az életben. ■— Szóval: már kora gyerekkorodtól kezdve...? — Valóban. Agyagból, fából gyermekkoromban kezdtem készíteni szobrokat. — Most már mindenféle anyagot használsz? — Igen, nagyjából mindent. Természetesen, a lehetőségekhez (anyagi) mérten. — Mivel dolgozol a legszívesebben? — Mindig a téma határozza meg, miből készítem el a szobrot. — Van központi témád? Amit minden müveddel ki akarsz fejezni? — Minden forma, gesztus, vonal, s az egymáshoz való viszonyuk kifejez valamit. Valamit, az ember, az élet szinte felfoghatatlan sokszínűségéből. — Egy időben tanítottam. Ügy rajzoltattam a gyerekekkel, hogy megmondtam nekik: az. adott tárgyakat, mondjuk egy hagymát, egy tálcát, kést stb. — úgy rendezzenek el, hogy ezt rend- szerető, vagy hanyag ember használja. Tükrözze az ember jellemét, Igv mindig jobb rajzok születtek, mintha csak egyszerűen kitettük volna a tárgyakat. Akkor jó egy mű, ha — lehet tájkép ember nélkül, absztrakt vonal, vagy bármi- — az emberről üzen valamit. De vizsgálhatunk egy sprével „alkotott"’ falfeliratot is. Az is sokat elárul készítőjének egyéniségéről. — Ha már az absztraktról beszéltél: a művészetben milyen fokú absztrakciót tudsz elfogadni? — Minden műalkotás absztrakt, még Rembrandt képei is. Nem tudok határt szabni. Fő, hogy az alkotó el tudja hitetni velem, hogy ő azzal a művel számomra fontos dolgot fejez ki. — Egy szemetesvödör is lehet műalkotás? Ha igen. mitől lesz az? — Attól, hogy a művész kiválasztja a dolgok sokaságából, s egyfajta viszonyt tükröz vele. Üzen valamit, a különös kategóriájában. Persze, természetesen előfordul szélhámosság is. — Bevallom, én a legtöbb modern képzőművészeti alkotást csak akkor tudom felfogni. ha az alkotó, vagy a kritikus megad néhány szempontot vele kapcsolatban. Az az érzésem, hogy a legtöbb ember így van ezzel. Vagy még ennyi fáradtságot sem vesz, és nem is törekszik a befogadásra. Tehát: kevés emberhez szólsz. Nem nyomaszt ez? — Ezzel én nem foglalkozhatom. Nem ez a dolgom. Ha ezen gondolkoznék, végül nem csinálnék semmit, mert minek. Az igaz, hogy ma már egyre több ismeret kell ahhoz, hogy a világban eligazodjon az ember. Sok területen idegennek érzi magát, de ez nem jelenti azt, hogy izoláltnak kell lenni. — Beszéljünk most már konkrétabb dolgokról. Mikor és hol születtél? — 1953-ban, Budapesten. A nagyszüleim azonban balassagyarmatiak voltak. A dédnagyapám tanított a Balassi Gimnáziumban, természetrajzot. A szegedi főiskola után én is ide jöttem lakni, mert volt állás és lakás. — A tanítást miért hagytad abba? — Alkatilag nem nekem való. Például, egy tanárnak akkor is kell magyaráznia — szakszerűen és logikusan —, ha éppen semmi hangulata sincs hozzá. Meg sok más ilyen dolog. . . — Most hivatalosan ml a foglalkozásod? — Népművelő. — Jelentkeztél már a Képzőművészeti Alapba? — Igen. Most várom az értesítést, mikor kell vinni a szobrokat zsűrizésre. — hegközelebbi kiállítás? — Májusban, Balassagyarmaton, a Horváth Endre Galériában. Varga Mária Gyűjtemények Benczúrfalván Költözik a Palóc Múzeum Közismert, hogy a balassagyarmati Palóc Múzeum április elsejétől három évre bezárja kapuit. Ez idő alatt többek között megoldódnak a fűtési gondok, korszerűsítik az épületet, a tetőszerkezetet. Alapos megfontolás Után. figyelembe véve a lehetőségeket, született meg az elképzelés a gyűjtemények, a bútorok és a muzeológusok elhelyezéséről, erre az időre. Ennek módjáról tájékoztatott. érdeklődésünkre Fábián Jánosné, a Balassagyarmati Városi Tanács elnökhelyettese : — A felújítási munkák idején a Palóc Múzeum gyűjteményei a benczúrlal- vai kastélyban kerülnek elhelyezésre (amit nemrégiben újított fel a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága). Az irodabútorok átmenetileg a nógrádmarcali általános iskolába kerülnek, a muzeológusok pedig otthon dolgoznak majd, a most épülő nevelési központ elkészültéig. A rekonstrukció befejezése után a gyűjtemények természetesen visszakerülnek a balassagyarmati múzeumba. A muzeológusok azonban új helyen, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ jelenlegi helyén dolgoznak majd tovább. Igv a mostani iroda- helyiségek felszabadulnak, ahol a Palóc Múzeum kisebb, eddig nagyközönség által nem látott gyűjteményei kaphatnak helyet. Sikerült hát a felújítási munkák kényszerítette szünet nehézségeit áthidalni a múzeumi igazgatóság, a Palóc Múzeum és a város vezetőinek egyeztető munkájával, körültekintésével. A világ legtökéletesebb operaháza Párizsnak nem kis gondjai vannak új kulturális létesítményével, az operával. Az építkezés első lépései kissé bicegősre sikerültek, de sokasodnak a gondok már most a majdani létesítmény irányítása körül is. Legalábbis ezt mutatják azok a heves bírálatok, amelyek kinevezett művészeti igazgatóját, az izraeli Dániel Barenboimot érték, amikor nyilvánosságra hozta az első évad programját. Az avató előadásra Mozart Don Giovanniját tervezik színpadra állítani Carlos Ott kanadai színpadi építész tervei alapján, ha ugyan addig elkészülnek a szenzációsnak (és igen drágának) ígérkező színpadképekkel. Eredetileg 2,2 milliárd frankot szántak rájuk, de az összeg feltehetőleg változni fog még addig. Az új zenés színházzal az a fő célkitűzés, hogy az operaműfaj eljusson a nagyközönséghez. Csökkentett helyárakat terveznek egy gigantikus, 2700 férőhelyes nézőtérrel, és olyan színpaddal, amely a technika minden vívmányával fel van szerelve, s szinte mindent lehetővé tesz. „Ez lesz a világ legtökéletesebb operaháza” — mondta Solti György, a világhírű magyar származású karmester igen lelkesen. Szerinte az új párizsi opera „hallatlan lehetőségeket"’ kínál.
