Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-21 / 94. szám

2 NOGRAD 1988. ÁPRILIS 21.. CSÜTÖRTÖK Befejeződtek a magyar—szovjet kormányfői tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) hoz. A szovjet kormányfő elsőként rövid tájékoztatást adott a jelenlévőknek ma­gyarországi látogatásának eddigi tapasztalatairól. Mint elmondta: az idő rövidsége ellenére intenzív, beható eszmecserét folytatott ma­gyar tárgyalópartnereivel, s alkalma volt személyes tapasztalatokat szereznie a magyar iparvállalatok, a mezőgazdaság tevékenysé­géről. Természetesen nem minden, napirendre került kérdésben születhetett köz­vetlen megoldás, de — mi­ként ezt a tárgyalások is tükrözték — mindkét fél­ben megvan a közös akarat és a konstruktív hozzáállás a gondok orvoslására. A kedvezőtlen tendenciák megújulására késztetik a szocialista országokat. A Szovjetunióban 1985-ben fo­galmazták meg az átalakí­tás főbb alapelveit. Ugyan­akkor ez a folyamat nem korlátozódik csak a Szov­jetunióra, a szocialista kö­zösség más országaiban is keresik a megújulás útjait. Ez azonban nem vezet el­különüléshez, egyszerűen a mindenütt meglévő objektív szükségszerűségből követ­kezik. A Szovjetunióban is­mertek azok a törekvések, amelyeket Magyarország az 1968-as gazdasági reform bevezetése óta követ — tette hozzá Nyikolaj Rizskov. Sok kívánnivalót hagy maga után a szocialista kö­zösség tagállamainak integ­rációja, amelyre — hang­zatos nyilatkozatok mellett — korábban nem fordítot­tak kellő figyelmet. Alap­vető gond, hogy nincs olyan mechanizmus, amely a vál­lalatokat partnerkapcsolataik fejlesztésére késztetné. Magyarország a szocialista országok között a legnagyobb tapasztalatokkal rendelke­zik a nemzetközi kapcsola­tok területén. Ezért a Szov­jetunióban úgy ítélik meg, hogy az eddiginél is na­gyobb mértékben kapcso­lódhatnak be elsősorban a pénzügyi-elszámolási prob­lémák megoldásába. A szak­emberek feladata lesz a pénzügyi és árképzési kér­dések — kétoldalú alapon történő — megoldásának fel­tárása. A szovjet kormányfő meg. erősítette, hogy a Szovjet­unió az elkövetkezendő terv­időszakban is ugyanannyi olajat és nyersanyagot szál­lít Magyarországra, mint a jelenlegi ötéves tervben. A találkozón felszólalt An­gyal Ádám, a Ganz-Danu- bius Vállalat vezérigazgató­ja is. Peresztrojka szelleme a törvényhozásban Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a nap folya­mán az Országház Nándor­fehérvári termében fogadta a szovjet miniszterelnököt. A találkozón az Elnöki Ta­nács elnöke tájékoztatást adott hazánk belpolitikai életéről, állami életünk fej­lesztésének időszerű kérdé­seiről, a napirenden levő legfontosabb problémákról, a tervezett intézkedésekről. Nyikolaj Rizskov nagyra értékelte látogatásának ta­pasztalatait, külön is szól­va a tárgyalásokon felme­rült, a gazdasági együttmű­ködéssel kapcsolatos konkrét tennivalókról. A miniszter­elnök tájékoztatta Németh Károlyt a szovjet törvény- hozás elveiben és gyakorla­tában a peresztrojka szelle­mében várhatóan bekövet­kező változásokról is. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón Németh Ká­roly és Nyikolaj Rizskov egyaránt tájékoztatta egy­mást az MSZMP és azSZKP közelgő pártértekezletének előkészületeiről, ennek kap­csán a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos elképzelé­sekről. Nyikolaj Rizskov és Grósz Károly a késő délutáni órákban találkozott a ma­gyar és a külföldi sajtó képviselőivel a szovjet kor­mányfő szálláshelyén. A sajtókonferencián a két kor­mányfő rövid bevezető nyi­latkozatot tett. Látogatásának eredmé­nyeit összefoglalva a szov­jet miniszterelnök minde­nekelőtt megelégedéssel szólt arról az intenzív munkáról, amelyet a tárgyalásokon vé­geztek, s köszönetét fejezte ki azért a meleg, baráti fogadtatásért, amelyben a magyar politikai vezetők, a felkeresett vállalatok irá­nyói részesítették. A Grósz Károly minisz­terelnökkel megtartott tár­gyalások annak a párbeszéd­nek szellemében folytatód­tak, amely Kádár János és Mihail Gorbacsov 1986-os találkozóján kezdődött meg. A legfelsőbb szintű vezetők megbeszéléseinek eredmé­nyeit elmélyítette Grósz Károly tavalyi moszkvai lá­togatása — mondotta. Népgazdasági terveink összehangolása A tárgyalások egyik fon­tos témája volt a Szovjet­unió és Magyarország öt­éves népgazdasági terveinek összehangolása. Folyik a két ország között a jelenlegi középtávú terv­időszak utolsó két évére szó­ló együttműködés feltételei­nek egyeztetése. Arra törek­szenek, hogy a kedvezőtlen tendenciákat kiküszöbölve ne csökkenjen az árucsere-for­galom szintje, mert ez mind­két fél számára elfogadha­tatlan lenne. A szovjet kor­mányfő ezzel kapcsolatban ismételten annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a kölcsönös szállítások növelé­se csak a gazdasági kapcso­latok új formáinak fokozot­tabb bevonásával érhető el. Mindenekelőtt a közös vál­lalatok alapítását és a válla­latok kooperációs kapcsola­tainak erősítését szorgalmaz­ta. A gazdasági kapcsolatok élénkítését szolgáló intézke­dések között megemlítette: megállapodás született ar­ról, hogy Magyarország kül­kereskedelmi képviseletet nyit Leningrádban, Kijev- ben és Tbilisziben. Méltatta azt a most aláírt kormány­közi megállapodást is, amely a magyar és a szovjet ál­lampolgárok kölcsönös ví­zummentes utazásának köny- nyítéséről intézkedik. Grósz Károly bevezető nyi­latkozatában kijelentette: — Nyikolaj Rizskov elv­társ hivatalos baráti látoga­tása rendkívül hasznos volt, megbeszélésünk eredménye nagy megelégedéssel tölt el. E látogatás szellemiségében, tartalmában értékes folyta­tása Mihail Gorbacsov és Andrej Gromiko közelmúlt­ban lezajlott magyarországi tárgyalásainak — A magyar kormány úgy véli, hogy a szocialista or­szágok együttműködésében új korszak küszöbén állunk. Növekszik felelősségünk or­szágaink sorsának alaku­lásában; nem rendelhetjük alá vélt, pillanatnyi politi- tikai érdekeknek hosszú távú nemzetgazdasági érdekeinket, ugyanakkor a jövőben még kevésbé tekinthetünk el a hazai munkánkat befolyásoló nemzetközi gazdasági poli­tikai folyamatoktól. A kormány elnöke meg­állapította: a jövőben az együttműködés fő színtere a vállalatok és a tudományos központok közvetlen kap­csolatrendszere lesz, amely a fokozottabb önállóságra, a kölcsönös érdekekre és a szo­cialista piac törvényszerűsé­geire épül. Grósz Károly nagy jelen­tőségűnek ítélte a konkrét gazdasági kérdésekben szüle­tett megállapodásokat, s szólt arról, hogy a már eddig is eredményesen járt úton to­vább haladva idén elsősor­ban a kétoldalú árucsere- forgalom kiegyensúlyozására törekszünk, 1989—90-re pedig további, szerény mértékű növekedést irányoztunk elő, s ez a nehezebbé vált nem­zetközi gazdasági körülmé­nyek közepette különösen je­lentős elhatározás. Nyikolaj Rizskov az új­ságírók érdeklődésére vála­szolva, bővebben i,s szólt azokról a kérdésekről, ame­lyek a szocialista országok együttműködésében „meg­értek a változtatásra’'. Mint mondotta, a KGST tavalyi, rendkívüli ülésszakán e té­mát részletesen megvitatták, így a többi között foglalkoz­tak az együttműködés so­rán felmerülő árkérdések­kel, valamint a szocialista piaccal és a pénzügyi rend­szereikkel összefüggő prob­lémákkal. Mindezek a mostani ma­gyar—szovjet tárgyalások napirendjén is szerepeltek, s mindkét fél úgy foglalt ál­lást, hogy amíg a KGST szintjén nem születnek meg­felelő megoldások, addig a kétoldalú kapcsolatokban kell előrelépni. Az illetékes szakembereket bízták meg azzal, hogy konkrét javasla­tokat dolgozzanak ki erre, amelyeket majd ismét ma­gas szinten vitatnak meg. Egy kérdésre válaszolva Nyikolaj Rizskov kitért az immár • konkréttá formáló­dó szovjet—magyar—bolgár autógyártási együttműkö­désre. Eszerint évi 150 ezer darab ZAZ gépkocsi készül majd kooperációban, s a késztermékből mindhárom fél évi 50 ezer darabbal ré­szesedik. A közös vállalko­zás útjában álló akadályo­kat a mostani látogatás so, rán sikerült felszámolni, így remélhetőleg májusban sor kerülhet a kormányközi megállapodás aláírására — mondotta, hozzáfűzve, hogy a közösen gyártandó kor­szerű ZAZ kisautó állja az összehasonlítást a hasonló kategóriájú japán kocsikkal. Fontos a KGST korszerűsítése A szovjet kormányfő a KGST mechanizmusának korszerűsítéséről szólva, a fő kérdést abban jelölte meg: miiként lehet hatéko­nyan működtetni a piaci, az áru- és a pénzkapcsolatokat a tervgazdálkodás körülmé­nyei között. Mennyiben tudja a Szov­jetunió hasznosítani más szo­cialista országok reformta­pasztalatait — hangzott az egyik kérdés. Nyikolaj Rizs­kov kifejtette: meggyőződése szerint nem létezik egységes gazdaságirányítási modell a szocialista országok számára, ezért szüntelenül tanulmá­nyozni kell egymás tapasz­talatait — a jókat és a rosz- szakat egyaránt. A magyar megoldások számos elemét is hasznosítani lehet és kell, de a magyar gazdasági re­form egyes elemei elfogad­hatatlannak bizonyulnak a Szovjetunió számára. Merítünk a szovjet tapasztalatokból Grósz Károly egy kérdés­re válaszolva elmondta, hogy az MSZMP országos konfe­renciája nem szerepelt a kormányfői tárgyalások na­pirendjén, hiszen e tanács­kozás a magyar párt bel- ügye. Ugyanakkor — fűzte hozzá — két kommunista tisztségviselő találkozóján el­kerülhetetlen, hogy ilyen kérdések is szóba kerüljenek, tehát a hivatalos tárgyaláso­kon nem, de az elvtársi be­szélgetések során szó esett erről. — Meggyőződésem — mondta a Minisztertanács elnöke —, hogy a pártérte' kezletre nagy szellemi ha­tást gyakorol majd a Szov­jetunióban zajló átalaikítás. Szovjet elvtársaink kérdés- felvetései szorosan kapcso­lódnak a mi töprengéseink­hez. Ha a reform 1968 óta megtett útját tekintjük, az eddigi két évtized során csúcspontok és mélypontok egyaránt voltak ebben a folyamatban. S, a Szovjet­unióban is több próbálkozás történt a gazdaságirányítás korszerűsítésére — ugyan­csak változó eredményekkel. A két országban most zajló folyamatok között az a kü­lönbség, hogy míg Magyar- országon 1968-ban csak a gazdaságot akartuk megre­formálni —, s ez is oka volt a későbbi megtorpanásoknak —, addig a Szovjetunióban jelenleg egyszerre zajlik a politika és a gazdaság át­alakítása, kölcsönösen erő­sítve egymást. Mi most pó­tolni akarván ebbéli mu­lasztásunkat, a politikai irányítás korszerűsítését tűztük napirendre, s ennek megvalósításához merítünk a szovjet tapasztalatokból is — hangsúlyozta végeze­tül Gfósz Károly. ☆ A sajtókonferenciát köve­tően Grósz Károly és N.vi- kolaj Rizskov — a kíséret tagjainak bevonásával — zárótárgyalást tartott a szovjet vendégek szálláshe­lyén. A tárgyalások befejeztével az együttműködés bővítését szolgáló egyezményeket ír­tak alá a Parlamentben. ☆ Hivatalos, baráti látogatá­sát befejezve, a késő dél­utáni órákban elutazott Bu­dapestről Nyikolaj Rizskov A magas rangú szovjet ve­zetőt és feleségét a magyar és szovjet zászlókkal díszí­tett Ferihegyi repülőtéren búcsúztatták. A vendégeket a légikikötőben Grósz Ká­roly, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, kereskedelmi miniszter. Berecz Frigyes ipari minisz­ter, Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár és Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyette­se búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor és Borisz Sztukalin. A látogatásról közös köz­leményt adtak ki. ☆ Nyikolaj Rizskov, azSZKP KB PB tagja, szovjet kor­mányfő hivatalos magyaror­szági látogatását befejezve szerda este visszaérkezett Moszkvába. (MTI) Véget ért a túszdráma A kuvaiti repülőgépet ha. talmába kerítő kilenc ter­roristának néhány napon be­lül döntenie kell arról, hogy Iránba, vagy Libanonba akar menni, a géprablók még mindig Algériában vannak — jelentették a hírügynök­ségek majdnem egyöntetű, en szerdán, az esti órákban, korábbi értesüléseiket egy­ben cáfolva. A DPA nyu­gatnémet hírügynökség még este is úgy tudta, hogy a légikalózok különgépen el­hagyták az algériai fővárost. Mint jelentettük, Ahmed Taleb Ibrahim!, algériai kül­ügyminiszter kedden, az es­ti órákban a Boeing fedél­zetére ment, s ott rávette a terroristákat arra, hogy sza­bad elvonulás fejében, en­gedjék el a túszokat. Ez megtörtént. Kuvait semmiféle enged­ményt nem tett a Boeing— 747 eltérítőinek azért, hogy szabadon engedjék a túszo­kat — hangoztatta egy ku­vaiti illetékes azt követően, hogy kormánya rendkívüli ülést tartott. A Helsinkiben tartózkodó amerikai külügyminiszter. George Shultz szerdán kö­zölte : nincs tudomása ar­ról, hogy milyen megállapo. dás született a géprablók és az algériai hatóságok kö­zött. Azt hangsúlyozta, hogy véleménye szerint nem sza­badna őket elengedni. A kuvaiti Boeing kálvá­riájának befejeződése kap­csán, a brit külügyminisz­térium nyilatkozatban üd­vözölte a túszok szabadon engedését, ám egyben aggo­dalmának adott hangot az esetleges „alku” miatt. A bonni kormány meg­könnyebbüléssel fogadta a túszok kiszabadulásának hí­rét. Friedhelm Ost szóvivő közölte, Bonn elismeréssel adózik az algériai kormány erőfeszítéseinek, ám egyút­tal emlékeztet azokra a nem­zetközi felhívásokra, ame­lyek a terroristák üldözését és elítélését szorgalmazzák. Abu Dzsihad temetése Abu Dzsihadot, a szomba­ton Tuniszban meggyilkolt palesztin vezetőt szerdán Da­maszkusz közelében százez­rek búcsúztatták. Bár az elő­zetes hírekkel szemben Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke nem volt jelen, a ha­talmas tömeg Abu Dzsihad- dal együtt hosszan éltette őt, mint a palesztin ügy jelké­pét. Lemondott a csehszlovák kormány Szerdán lemondott a csehszlovák kormány. Lubomir Strougal cseh­szlovák miniszterelnök Prá­gában bejelentette Gustáv Husák köztársasági elnök­nek, hogy a szövetségi köz­ponti szervek átalakításáról a csehszlovák parlamentben kedden elfogadott alkotmá­nyos törvény értelmében a szövetségi kormány benyújt­ja lemondását. Gustáv Hu­sák a kormány lemondását elfogadta. Megköszönte a kormány tagjainak munká­ját, és megbízta a testüle­tet, hogy az új miniszter­tanács kinevezéséig lássa el teendőit. Mongo/ pártküldöttség érkezett Budapestre A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására szerdán mongol pártküldött­ség érkezett Budapestre Ce- rendasin Namszrajnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésé­vel. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Lukács János, az MSZMP KB tiktára fo­gadta. Jelen volt Zambin Ceeszuren, a nagykövetség ideiglenes ügyvivője. (MTI) Szakértők véleménye az „atomtemető" helyéről Független szakértők bizott­sága alkalmatlannak minősí­tette a paksi atomerőmű­ben keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulla­dékanyagok végleges elhelye­zésére a Baranya megyei Ófalu—Feked térségében e célra kijelölt helyet. A községi tanács, vala­mint az Ófalun és környékén élőkből megalakított társa­dalmi bizottság felkérését teljesítő héttagú testületet olyan neves szakemberekből állították össze, akik sem a korábbi vizsgálatokban, sem a sugártemető tervezésében nem -vettek részt és akiket a vidékhez való kötődésük sem befolyásolt ítéletalkotásuk­ban. Jelentésüket szerdán Mecseknádasdon ismertették a helybeliekkel és a sajtó képviselőivel. A szakértői bizottság több mint nyolcvan dokumentum, kutatási jelentés és határozat áttanulmányozása alapján megfogalmazott állásfoglalá­sát Szederkényi Tibor, a sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetem ásványtani, geokémiai és kőzettani tan­székének professzora, a bi­zottság elnöke ismertette a megjelentekkel. A huszonhét pontban ösz- szegzett vélemény szerint a terület főleg azért alkalmat­lan radioaktív hulladék tá­rolására, mert a tőle egy ki­lométernyire sem levő tek­tonikus övön — az úgyne­vezett mecsekaljai vonalon — belül az utóbbi néhány ezer évben erőteljes kéreg­mozgások voltak, s az utób­bi száz év alatt négy gyen­gébb földrengés is kipattant ugyanott. A földrengések ve­szélye miatt elsőrendű fon­tosságú rézsűstabilitás kérdé­sét vizsgálva a szakértők megállapították, hogy e sta­bilitás a tervezett földmun­kák és a megterhelés miatt megbomlik, a keskeny domb­gerinc labilissá válik, s ezért a műszaki terv jelenlegi for­májában megvalósíthatatlan. A szakértői vélemény sze­rint a társadalmi és az ide­genforgalmi következménye­ket is elemző átfogó környe­zeti hatástanulmány hiánya a sugártemető kijelölését megelőző kutatások időzava­rával is magyarázható, ami azonban a kutatók és a ter­vezők legjobb szándéka el­lenére alapvető fontosságú kérdések megválaszolásának elhanyagolásához vezethet. T

Next

/
Thumbnails
Contents