Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-21 / 94. szám
' 1988. ÁPRILIS 2T., CSÜTÖRTÖK NÖGRÁD 3 Az adószakértő válaszol Lakásépítés, -felújítás Családiház-felújítás és -toldás részesül-e áfa-visszatérítésben és, ha igen, akkor ez a gyakorlatban hogyan számolható el? (Ale Jánosné salgótarjáni és több más olvasó kérdése.) A beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatósok után kifizetett áfá-t mindazok az állampolgárok (továbbá építőközösségek, lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek) visszaigényelhetik, akik magánerős, házilagos kivitelezésben — építési engedélyhez kötött új, vagy alapterület-nö- vekedéssel járó lakásépítést, -bővítést végeznek, illetőleg — nagyobb volumenű, de alapterület-növekedéssel nem járó lakáskorszerűsítési, -közművesítési és -felújítási munkát folytatnak. Nagyobb volumenű munkának az számít, amelynél anyagvásárlás esetén a 10 000 forintot, szolgáltatás igény- bevételénél pedig az 5000 forintot meghaladja a beszerzés áfá-val együtti értéke. Ebben az esetben- az említett összegeken felüli beszerzésekben foglalt áfa visszaigényelhető. (Egy példával szeretném érzékeltetni. Mondjuk 15 000 forintért vesznek anyagot, ebben 3000 forint az áfa. 10 000 forintra ebből 2000 forint áfa jut, tehát a további 5000 forintra eső 1000 forint áfa visszaigényelhető.) A visszaigénylésnek vannak feltételei és korlátái, ez azonban más és más, szűkül és bővül körük a toldaléképítés (lakásbővítés) a “felújítás, illetve lakáskorszerűsítés esetében. Feltételek: — bővítésnél építési engedély, (felújításnál, lakáskorszerűsítésnél, közművesítésnél az elvégzendő munkákra vonatkozó költségvetés) — a számlák szabályszerűsége, 1. a számla az igénylő nevére szóljon, 2. megfeleljen a formai követelményeknek (ezt az áfa-törvény 6., illetve 7. számú melléklete rögzíti), — a számlában olyan anyagok vagy szolgáltatások szerepeljenek, amelyeket a végrehajtási rendelet 4. számú melléklete tartalmaz. Korlátok: bővítésnél (tol- daléképítésnél), — a visszatérítésnek felső hatóra van, (törvény maximálja m2-re számítva). Ezen belül is számlával kell igazolni az áfá-t, — bővítésnél csak az alapterület növekedésére jár az igazolt visszatérítés. (Lak á sk őrs z e rű s í t ésnél, közművesítésnél és -felújításnál a törvény nem szab felső határt, de csak a költségvetésben szereplő és ténylegesen csak a lakás korszerűsítésére, illetve -felújítására irányuló munkát lehet figyelembe venni a visszatérítésnél.) Lakásépítésnél, illetve a lakás bővítése esetében a teljes alapterületre jár a törvényben meghatározott négyzetméterenkénti maximális visszatérítés összege? (B. I. kazári, N. N. salgótarjáni olvasó.) Magánerős házilagos lakásépítésnél csak a lakás céljára szolgáló, a lakás használatához nélkülözhetetlen helyiségek alapterülete vehető figyelembe a visszatérítés alapjául szolgáló számításnál. PL: a lépcsőház, a terasz igen; a garázs, a műhely, vagy a mel" léképületek nem számíthatók be. Lakásbővítésnél csak a tényleges alapterület növekedését lehet beszámítani. (Tehát a régi épületrész átépítését nem lehet figyelembe venni.) Ha olyan anyagokat vásároltam, amelyek nincsé' nek a végrehajtási rendeletben felsorolva, de az építés maximálisan visszaigényelhető összegébe beleférnek, visszakaphatom-e az ilyen termékek áfá-ját? Sajnos nem. Csakis olyan termékek és szolgáltatások igénybevétele után lehet a visszatérítést igényelni, amelyet a végrehajtási rendelet 4. számú melléklete foglal magába. Felvilágosítást szeretnék kapni, hogy a lakásfelújításomnál készítendő költség- vetést elkészíthetem-e magam, vagy csak a tervezői névjegyzékben szereplő tervezőt vehetek igénybe? Azt is szeretném tudni, van-e lehetőségem a munkák során részszámlát készíteni, vagy csak egy összegben kaphatom azt vissza? A jogszabály nem írja elő névjegyzékben szereplő tervező kötelező igénybevételét. Mindkét lehetőség szóba jöhet a visszatérítés esetében, de a részvisszatérítést a jogszabály akkor engedi, ha legalább 20 000 forintnyi adót tartalmazó termék vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére gyűjtött össze számlát a felújítást végző magánszemély. Lakásfelújításomnál segédmunkát és minden olyan képesítést nem igénylő munkát elvégzek, amelyet csak tudok. Az 5000 forint feletti munkára kaphatok-e áfa-visszatérítést, vagy csak jövedelemadót kell fizetnem? Lakásfelújításnál csak a vállalkozói számlában felszámított áfa után kaphat visszatérítést, az említett összeg felett, ön nem vállalkozó, így saját munkája után nem kaphat visszatérítést. Bár, a saját munkája jövedelemszerző tevékenység és mint ilyen, jövedelem- adó alá tartozó lenne, de mivel ezért ellenértéket nem kap — jövedelmet nem szerez —, így jövedelemadót sem kell fizetnie. Magyar—szovjet vegyes vállalatok létesítését tervezik A cipőipari vállalatok az idén 15—20 százalékkal növelik konvertibilis elszámolású exportjukat, s mintegy 70—75 millió dollár értékben szállítanak női-férfi lábbeliket, elsősorban a nyugateurópai piacokra és az Amerikai Egyesült Államokba. Az Ipari Minisztériumhoz tartozó 13 cipőipari vállalat főként meglévő partnereinek szállít magasabb értékben áruiból. így növeli szállítmányait az Alföldi Cipőgyár, amely Svájcba küld több túracipőt, a Kiskun Cipőgyár, amely több férficipőt szállít az USA-ba, míg a . Szigetvári Cipőgyár nőieipő- szállítmányait bővíti jelentősen az idén. A tőkésexport ilyen arányú növelését több tényező együttes hatása tette lehetővé. A cipőipari vállalatok egy ideje a belföldi kereslet visszaesését tapasztalálják. A becslések szerint az idén mintegy 15 százalékkal rendel kevesebbet a belkereskedelem, mint az előző évben. Emellett várhatóan a szocialista országokba irányuló szállítmányok mennyisége is csökken, ráadásul az első fél évre eddig a kontingenseknek csak 75—90 százalékára kötöttek szállítási szerződést a szovjet és magyar partnerek. Ahhoz, hogy a vállalatok korszerű, kiváló minőségű termékeket készíthessenek, elengedhetetlen a termék- fejleszés és a gépi beruházás. A lehetőségekkel élve az utóbbi időben nyolc cipőipari vállalat nyújtott be exportbővítő pályázatot. Ennek révén több millió forintot költöttek termelésük korszerűsítésére, a kapacitások növelésére. A magyar cipőipari termékek iránt a külpiacon az utóbbi két évben megnőtt a kereslet. Az ehhez szükséges nyersbőrt a tőkésimport növelése helyett szocialista országokból igyekeznek beszerezni. Magyar bőripari és cipőipari cégek szovjet — litván, észt, ukrán és mol- dáv köztársaságbeli — vállalatokkal tárgyalnak nyersbőr feldolgozására létrehozandó vegyes vállalatok alapításáról. „Nem tűrik a heréket, a dologtalanokat kiűzik a kaptárból; hát, ez az egyik oka, hogy szeretem és csodálom a méheket!” — mondja a bátonyerenyei Kaszás László, miközben a méhcsaládok áttelelé- sét vizsgálja a csípések ellen védő háló alatt, „így kellene ezt az em- *• bereknek is csinálniuk, szorgalmasan és pontosan munkálkodni!" — mosolyodik el a zsongásban, nyilván komolyan gondolva mindezt. „A kasban mindenki tudja, mi a teendője. . ” —kulcsár— Tavasz a répaföldeken A francia Herriau és az NSZK-beli Hassia cégek által készített munkagépek „házasításával” állították össze a káliói termelőszövetkezetben a cukorrépa vetésére alkalmas szerkezetet. ,A granulált magot pontos tőtávolságra és mélységbe juttatja a földbe. Képünkön Erdőkürt térségében dolgoznak a szakemberek a géppel. —kép: kulcsár—f Derült, szép tavaszi idő köszöntött ránk. A határ még csendes. Endrefalva előtt magányos traktor dolgozik a simára beretvált táblán. — Gyönyörű az idő, csak még tartana vagy két napig, hogy befejezhessük a répa vetését — reménykedik Gyulavári Tibor traktoros. — Ez az utolsó „hivatalos” vetésem, két hét múlva nyugdíjas leszek. Erre a munkára megkértek a vezetők, még megcsinálom. Nem halogathattuk a vetést. A kállóiak már befejezték 240 hektáron — elsőnek a megyében. Az egyik RAU- vetőgépüket kölcsönadták, most ezzel dolgozunk. Néha ledobja a láncot, ezzel küszködünk. Na és a magággyal, ami lehetne jobb is, de ősszel nem sikerült elmunkálni. Mondtam is a növény- termesztőnknek, Deák Imrének, máskor ettől jobb magágyat adott a vetőgé- peknak. Ki kell használnunk a jó időt, indulunk is, fiam — int a vetőgépet szemmel tartó fiatalembernek. — Figyeld, minden elem vet-e, ne legyen panasz a munkánkra. Örhalom előtt Rábára szerelt permetezőt kísér egy puttonyos Moszkvics. Vezetője dr. Tóth Szabolcs, az őrhalmi főagronómus, nö- vényvédős is egy személyben. — Nem úgy megy, ahogy szeretnénk — bosszankodik. — Ez a gép is most hirtelen elfogyasztott egy hordó hidraulikaolajat. A gépészeknek gondosabban kell végezni a munkájukat. Ilyen kedvező időben minden perc késedelem veszteség. A határunk egyébként szép, a vetéseink jól fejlődnek. A répatáblán találkozunk — búcsúzik. Balassagyarmat előtt, a vízmű alatti táblán két gép piros]ik már messziről. — Délutánra végzünk a répa vetésével — mondja Zsóri Lajos traktoros, aki társával, Kaszás Sándorral Nagykátáról jött bérmunkába gépeikkel együtt. — Tavaly csak a vetőgépek dolgoztak itt, most mi is. Négy nap alatt elvetettünk 150 hek_ tárt. Reméljük nem lesz panasz a munkánkra — néz biztatóan Csernyik István ágazatvezetőre. — Az indulástól a vetésnél vagyok — mondja a növénytermesztő —, ha probléma van, időben tudunk segíteni. Ne legyen rosszabb ez a répa a tavalyinál, akkor megyei elsők voltunk termésben és cukorban is. így legyen, ezzel válunk el. Érsekvadkerten most végzett a vetőgép. — Száztíz hektár répát vetettünk el — mondja Gyi- mesi János elnökhelyettes. — Néhány év kihagyás utón most újra belevágtunk. Szükség van a jó árbevételt biztosító növényekre, és hát az olcsó melléktermék sem mellékes, amit a répa után járandóságként kapunk. Tereskén a majorban az ügyeletes szerelő, Kállai József fogad. — Még nem kezdtük a répavetést, vegyszereznek a gépek. Várom, hogy a vetőgéppel dolgozó traktorosok bejöjjenek. Megbeszéltük. hogy a keskeny kerekeket felrakjuk, ne a nyomba vessék a magot. Mások már lassan befejezik a vetést, nekünk is indulni kell! Héhalom határában három RAU-vetőgép teszi földbe a magot. A tervezett 406 hektárból 200 hektár már el van vetve. Csaíhó Sándor elnök arról beszél, hogy bár az elmúlt években jó árbevételt értek el cukorrépából, van még tartalék. A múlt évben mázsánként! költségük 61 forint volt, az eredményt pedig hétmillió forint fölött számolták. — Ügy látjuk — mondja az elnök —, két-három millió forint többletbevétel még elérhető. Bár az aszályos időjárás is közrejátszott, évek óta 280 mázsás hektáronkénti termést takarítunk be. Ezt növelni lehet az agrotechnika tökéletesítésével, az optimális tőszám, a megfelelő fajták biztosításával, az ápolási-betakarítási munkák gondosabb végrehajtásával. Más gazdaságok tapasztalatait figyelembe véve ez évben csökkentettük a tőszámot, egyenletesebb tenyészterületet igyekszünk biztosítani a növényeknek. Ezt a gondolatot erősíti meg dr. Nagy István, a Mát- ravidéki Cukorgyárak mező- gazdasági főosztályvezetője: — A répatermelő gazdaságok rákényszerülnek minden eredménynövelő, vagy szintentartó lehetőség kihasználására. Sajnos romlott az ágazat pozíciója: emelkedtek a termelési költségek, a répa ára viszont 3,5 százalékkal csökkent. Bár a tervezett 16 ezer hektár szerződött területünk megvan, az új ár miatt szükségessé vált szerződéskötések beszédesen mutatják a cukortermelés jelenét és közeljövőjéé. A gazdaságok többsége egy-két éves szerződést írt alá, ezzel is jelezve azt a bizonytalanságot, amit az egyre jobban elöregedő géppark „beszorult” felújítási, beszerzési lehetőségei okoznak. A külföldi gépek ára rohamosan emelkedik, az állami • támogatás megszűnésével a szinitentartás, a fejlesztés egyre inkább elérhetetlenné válik a gazdaságok számára. A cukorgyár körzetében ezen a héten befejezik a répa vetését. A cukrot itthon kell megtermelni! Szabó Endre Munkavédelmi mérések műszeres A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban nagy tele- sítményű korszerű gépeket alkalmaznak, s szakszerű használatuk olykor gondot okoz az üzemekben. Ezt jelzi, hogy a munkacsúcsok idején aránytalanul növekszik az üzemi balesetek száma. Ahhoz, hogy a gépekre munkavédelmi szempontból is kellően felkészült szakemberek kerülhessenek, a munkavédelmi előadók, az ergonómiai kérdésekkel foglalkozó üzemi szakemberek folyamatos képzésére, továbbképzésére is szükség van. A MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetében az agrárágazatokban dolgozók számára megszervezték az első olyan tanfolyamot, ahol a vállalati munkavédelmi tervezéshez, valamint a munkaköri besorolásokhoz szükséges műszeres mérésre készítik fel a hallgatókat. A tanfolyamokon, amelyeket májusban és júniusban indítanak, a munkavédelmi tervezés tárgyköreit is oktatják. Az úgyevezett tevékenységelemzés szintén sze“ repel a tananyagban; ez azért fontos, mert segítségével az emberi szervezet terhelését, valamint a monotónia hatásait vizsgálhatják és például arra is választ kaphatnak, hogy egyes munkafázisokban mennyire csökken a figyelem. A veszélyes munkák, és az úgynevezett kellemetlen munkafeltételek következményeit is szakszerű mérésekkel állapíthatják meg, ezeket az adatokat azután a gyakorlati munkában figyelembe vehetik. Úgynevezett esettanulmányokat folytatnak a hallgatók. Ez a gyakorlatias oktatási forma a munkaügyisek számára lehetővé teszi, hogy üzemükben a legjobb védekező megoldásokat választhassák meg. A műszeres mérésekre az intézet laboratóriumában kerül sor, a hallgatók ott maguk használják majd a berendezéseket, amelyeket a későbbiekben is megbízatá- sos formában igénybe vehetnek; a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézete ugyanis laboratóriumát — szolgáltatással — munkavédelmi szakvizsgálatokhoz időszakonként a megrendelők, az üzemi partnerek rendelkezésére bocsátja. Környezetgazdálkodási kutatások címmel pályázatot hirdet az Országos Középtávú Kutatásfejlesztési Tanács GT—10 jelű programjának irodája. A pályázat kutatási témái: — az ökológiai elemek szerepe a korszerű gondolkodásban, a jövőképben; a környezetvédelmi kérdések ideológiai vetületei; — az európai szocialista és a fejlett tőkésországokban kialakult állami környezetpolitika progresszív irányainak, módszereinek feltárása; az állampolgári, társadalmi-mozgalmi környezetvédő tevékenység ösz- szehasonlító elemzése; — a lakosság környezeti tudatosságának vizsgálata; környezetkárosító termelői és fogyasztói — egyéni és kisközösségi — magatartás megváltoztatásának lehetséges módszerei. Szervezeteik, alkotóközösségek és egyéni kutatók egyaránt pályázhatnak. A javaslatokat június 30-ig küldhetik be az iroda címére; Budapest, XI. kerület Aga u. 4., illetve a 811-350-es telefonszámon érdeklődhetnek a pályázati feltételekről.
