Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

1988. ÁPRILIS 15., PÉNTEK NOGRAD 3 Párbeszed partwezetökkel „Nem szépeketT hanem a valót mondani...” Az elmúlt évben a Nógrád Volán eredményes tevé­kenységében jelentős szere" pet töltött be a munkaver- seny-mozgalom, amelyet to­vább erősített a nagy októ­beri szocialista forradalom 70. és a Kemerovo—Nógrád testvérmegyei együttműkö­dés 20. évfordulójára kibon­takozott, immár 2 éves ver­seny is. Tavaly 5 üzemigazgatóság 4 önállóan gazdálkodó egy­ség, ezen túl 138 brigád te­vékenysége járult hozzá a 143,8 millió forintos válla­lati eredményhez. Az üzem- igazgatóságok közül az Él­üzem kitüntetés elnyerésé­re a teherforgalmi és a mű­szaki üzemigazgatóság nyúj­tott be pályázatot. A ponto­A folyamatos fejlesztő- munkában edződött műszaki­ak újabb sikert hoztak a Vegyépszer salgótarjáni gyá­rának. A kollektíva műszaki szakemberei két munkával vettek részt a Hungarokorr ’88 nevű pályázaton, melyet ■az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság, továbbá az Ipari, a Mezőgazdasági vala­mint az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium hirde­tett meg korszerű korrózió- védelmi eljárások kidolgozá­sára. nál több pontban megvál­toztatták a vállalati munka- verseny-szabályzatot. A lé­nyeges tartalmi módosítá­sok a munkaverseny von­zóbbá tételét, és eredménye­inek javítását hivatott elő­segíteni. A kiegészítéseket tartalmazó lapokat ezekben a napokban kapták kézhez az üzemek, az aknák illeté­kes szakemberei. A korszerűsített szabály­zat kitér az új munkaver­senyformákra, s támogatja a szorospataki aknánál már bevált autonóm munka- csoportok létrehozását. E munkacsoportok maguk vá­lasztják meg a vezetőjüket, saját hatáskörükön belül döntenek a műszakbeosztás­ról, a szabadságolás rendjé­ről, a rendkívüli berendelé­sekről, s tagjaik szabad ke­zet kapnak a bértömeg differenciált felosztásában. A közösségek célkitűzései igazodnak az üzem követel­ményeihez. A szempontok között szerepel a mennyisé­gi és a minőségi terv túltel­jesítése, az előirányzott ár­bevétel és költségszint el­érése, s mindenkinek köte­lessége a gépi berendezések óvása. fAz új vállalkozási formák közül alkalmazni lehet a szocialista brigádok és az üzemvezetés közötti szerző­déskötést. A brigád havi, illetve negyedéves periódu­sokban vállalkozhat fel­adatainak túlszárnyalásá­ra, az üzemnek pedig alap­vető kötelessége biztosíta­ni a szükséges feltételeket. A szerződésben természete­sen rögzítik a tervek telje­sítésekor járó anyagi elis­merést, illetve azt is, hogy a programban foglaltaktól való elmaradás esetén mi­ként csökken a jutalom ösz- szege. A versenyszabályzat le­szögezi: Élüzem címre csak önálló elszámolási egyse­gek pályázhatnak. A válla­latnál egy széntermelő és egy kiegészítő tevékenységét folytató egység részesülhet ebben a kitüntetésben, ám Elen a TEFU zásos versenyértékelés alap­ján a tefusok kerültek az élre, az eredményes gazdál­kodás és az egyensúlyi fel­tételek egyidejű biztosítása elismeréséként. A kisüzemek versenyében a Kiválóan gazdálkodó egység kitünte­tést az anyaggazdálkodási és raktározási egység érdemel­te ki. A szocialista munkaver- senv vállalaton belüli ér­tékelésében a balesetelhá­rítási versenyben a bá­tonyterenyei üzemigazgató­ság végzett az élen, s el­nyerte a vszb vándorserle­gét is. A brigádok mun­káját a napokban értékelik. Az elismeréseket a május 1-ét megelőző ünnepségeken adják át. A Vegyépszer salgótarjáni gyárából küldött egyik pá­lyamunka a harmadik díjat nyerte el, valamint az ipari miniszter különdíját. A szel­lemi termék a csőizometriák felületkikészítéséről szólt. A másik, mely az élelmiszer- ipari erjesztőberendezések felületi kikészítését tartal­mazta, az OMFB elnökének valamint a mezőgazdasági miniszternek a különdíját kapta meg. az eredmények függvényé­ben módosítható az adomá­nyozottak száma. Sokak kí­vánsága vált valóra azáltal, hogy az éves vállalásban szereplő brigádjelvénytől eltérő elismerés is odaítél­hető. Ha például egy kollektíva arany fokozatnak megfele­lően tette meg vállalását, ám eredményei csak a bronz fokozat elnyeréséhez ele­gendőek, akkor azt az ala­csonyabb címet is megkap­hatja. Korábban ilyen eset­ben semmilyen elismerésben nem részesült a brigád. Általánosságban elmond­ható: növekedtek a kitünte­tésekkel járó díjak. A ter­melési versenyben első he­lyezett fronti, vágathajtó, külszíni, vagy kiszolgáló brigádok brigádtagonként már 2 ezer forintot kapnak. Az ifjúsági brigádok ver­senyének - győztesei viszont csak 1300 forintban része­sülnek fejenként. Számunk­ra érthetetlen, miért e meg­különböztetés?! 'Az az ifjúsági brigád, amelyik öt év alatt három­szor nyeri el a vándorzász­lót, további 6500 forintot ve­het át. A nemzetközi mun­kaverseny élenjáró brigád­ja cím egyszeri kiérdemlése hasonlóképpen 6500 forint jutalommal jár. A Szakma ifjú mestere I. fokozatának elnyerésekor 4 ezer forinttal lesz gazdagabb a kitüntetett. A Kiváló ifjú szakember ju­talma 5 ezer forint. A rekordot döntő front­brigád 78 ezer forintban ré­szesül. A régi csúcs min­den ezer tonnával való túl­szárnyalása újabb 13 ezer forinttal növeli az elismerés összegét. A szintén csúcs- eredményt elérő vágathaj­tó kollektíva 39 ezer forin­tot vehet át. Az újabb 10 méteres előrehaladás 6500 forintot ér. Az a vágathajtó brigád, amelyik fél év alatt 600 méter bányafolyosót ké­szít el, 65 ezer forintot oszt­hat fel tagjai között. Ugyan­akkor ezer méter elérésékor már 130 ezer forint kerül a pénzes borítékba. Más megközelítésből, de ugyanazt mondja Czene Jó­zsef, a bátonyterenyei párt- bizottság első titkára és Várszegi István, a Fűtőber dolgozója. Az előbbi szerint a pártvezetők nagy jelentő­séget tulajdonítanak a több- csatornás információszer­zésnek, az utóbbi azt tolmá­csolja, hogy az emberek igénylik a személyes kon­taktusokat. A két megjegyzés azon a beszélgetésen hangzott el, amikor megyénkben járt Gj /enes András, a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság elnö­ke, s a bátonyterenyei tér­ség ipari üzemeinek képvi­selőivel találkozott. A ne­gyedik óra múlásával már sűrű volt a teremben a füst, a gyorsan röppenő órák mindennél beszédesebben bizonyítják a fentebb idé­zett vélemények igazát is. Bevezető gyanánt Gyenes András rövidre fogta a mon­dandóját, mintha csak meg­érezte volna: a jelenlevők különösebb biztatás nélkül is mondják a magukét. A KEB elnöke is utalt a találkozá­sok régi gyakorlatára, a pártértekezletet megelőző széles körű vita fontosságá­nak hangsúlyozása után pe­dig megjegyezte: — Helyzetünk megítélé­sét illetően sokféle véle­ménnyel találkozunk. Gond­jainkat azonban nem szabad sem elbagatellizálni, sem dramatizálni. Akármilyen drámát csapunk is magunk körül, a teendőket az or­szágnak kell elvégezni, ezt helyettünk senki meg nem teszi. A mellény újragombolósa nem elég, másfajta — új­szerű gondolkodás is kell, a nehéz helyzetben pedig a korábbitól eltérő alapokról szükséges keresni a választ. Ehhez túlzások nélküli, de a gondokat nem kisebbítő helyzetmegítélés kell. Ezt nem segíti, ha sokan — fő­ként a fiatalok — elfeledik: honnan indultunk. Rövid be­vezető mondatait ezzel zár­ta a KEB elnöke: — Próbáljunk meg job­ban bízni magunkban, jö- vőnkben! A jövőnkben, amely olyan lesz, amilyen­né tesszük. Az élénk véleménynyilvá­nítás, a nemegyszer parázs hangulat megjelenítésére ke­vés volna egy egész újság is: a maratoni beszélgeté­sen több mint egytucatnyian kértek szót. — Ki vállal ma három gyereket? — ezzel kezdte Gáspár Józsefné (Salgótar­jáni Ruhagyár bátonytere­nyei gyáregysége), s erről A MÉM Mezőgazdasági Fő­osztálya közzé tette a műkö­dési engedéllyel rendelkező takarmányvizsgáló laborató­riumok jegyzékét. Eszerint 32 ilyen intézmény, állomás te­vékenykedik, eleget téve az alapító okiratban foglaltak­nak. Ezek a laboratóriumok a takarmányok adásvételénél töltenek be fontos szerepet: a vitás ügyekben véleményt adnak a termékről a nagy pontosságú elemzések után. Az elmúlt években gyak­ran különböztek a vélemé­nyek a takarmánygyárak ter­mékeinek minőségéről. A föl­használok — mezőgazdasági nagyüzemek és kistermelők — egyaránt panaszolták, hogy a takarmányok esetenként nem tartalmazzák kellő mennyi­ségben, arányban azokat az anyagokat, amelyek a hivata­los receptúrákban szerepel­nek. Emiatt az állattenyész­tés eredményessége elmaradt a várakozástól. A viták el­döntéséhez a laboratóriumok még sokan szóltak. Az árak és a sok túlóra összefüggé­sére való utalást követően így fogalmazott: — A vég­telenségig nem lehet azt mondani a gyereknek, hogy „nincs”. Mezőkeresztesi Jenőnének (ruhagyár) hasonló a gond­ja: véleménye szerint ol­csón dolgoznak, nagyon „be­lemásztak” a gyermekruhák árába, inkább a luxust kel­lett volna jobban sújtani. Mezőkeresztesiné szerint még a túlóra sem megoldás, mert két túlmunkánál töb­bet nem érdemes végezni, a hozadékot elviszi az adó. Er­ről — különféle vérmérsék­lettel — ugyancsak sokan szóltak. Kecskés György (Ganz, Mátraterenye) azt tol­mácsolta, hogy az adóren­delet bizonytalanságot kel­tett, csökkent a gmk-k lét­száma is. „A munkakedvet vette el az adó, s inkább csúsztatásért, mint pénzért akarnak túlórázni az embe­rek” — tette hozzá ehhez Várszegi István (Fűtőber). Vagy nem is ilyen egysze­rű az adóügy? Kecskés Béla (Ganz) így meditált: oda és vissza mérlegelve, kell ke­resni az igazságot. „Ha nem dolgozok többet, akkor ugyanis az adóval csökken­tettel sem lesz több a pénz”. — A szabad idő rovására azonban nem lehet vég nél­kül dolgozni. — Ez már Sze- berényi Pálné (Fűtőber) vé­leménye. S elhangzik a me­ditativ mondat is: mi lesz akkor, ha egy esetleges év végi hajrában a gmk-kban nem lesz meg a hajlam — és az érdekeltség — a plusz­munkákra? Részkérdések ezek. Szeberényiné szerint az alapgondolatot elfogadják az emberek, csak az a kér­dés: miért az üzemi dol­gozók isszák a megszorítás levét? Ki figyel a „felső százezerre”, ellenőrizhető-e a magánszektor úgy, mint a adják meg a hivatalos szak- véleményt, amelyeknek bir­tokában a fölhasználok el­járhatnak a gyártónál, leér­tékelést kérve, vagy más mó­don keresve a kárpótlást a kiesésekre, károkra. Ameny- nyiben a takarmányok kibo­csátója nem fogadja el a pa­naszt, a dolgot hivatalos út­ra terelhetik, ilyen esetek­ben a Mezőgazdasági Minő­sítő Intézet, mint hatóság il­letékes az ügyiben. A hivatalosan engedélyezett laboratóriumok különféle vizsgálatokra képesek. Mind­egyikben meg tudják hatá­rozni a takarmányok víz-, hamu-, nyersfehérje-, nyers­rost- és keményítőtartal­mát, valamint a jelenlévő só mennyiségét. Egyes labora­tóriumokban kényesebb, na­gyobb fölszereltséget igénylő elemzésekre is berendezked­tek, ilyen például a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési ka­rának központi laboratóriu­Természetesen igen sok szó esett a termelésről is. A ganzosok a szanálás büntet­lenül viselendő terheit em­legették. Kecskés György szerint a termelékenyebb munkáról több a szó, mint a tett, s ez szerinte nem a munkáson múlik, öt ugyan­is, ha van anyag, eszköz és jó a szervezés, akkor „meg lehet szakítani”. Ez sarkallta talán Bódi Sopronyi Ágnest (Páva Ruhagyár) is, aki a kisgyermekes anyák érdeké­ben a túlmunka ellen, a nyolcórás munkaidő becsüle­tének helyreállítása érdeké­ben szólt. S még mindig a termelés, illetve annak fel­tételei. Végh József (Ganz) remélhetően messzire hang­zó megállapításához aligha kell kommentár: egy alig pótolható alkatrész miatt egy egész gépet félre kell tenni, el kell rontani... A párttagság döntő több­sége egyetért a változást szolgáló törekvésekkel. — E megállapításához Bakos Ist­ván (Ganz) még hozzátette: a megoldáson kell törni a fejünket, s a „Hol rontot­tuk el?” kérdést a jó irá­nyú változás törli ki az em­berekből. Az utóbbiakra így reagált Gyenes András: — A vezetés nem hárítja el magáról a saját felelős­ségét, de mindenkinek meg­van a magáé. A vezetés felelősségeként említette többek között, hogy nem mindig tudta megér­tetni szándékait és törekvé­seit, beleértve a helyes dön­tések fontosságát is. A poli­tikai és a szakmai felelős­ség elválasztását pedig igen szemléletesen érzékelteti: egy-egy elfuserált beruhá­zásra a szakemberek érvei alapján mondtak igent, s nem úgy ment el a pénz, hogy valamelyik miniszter- elnök este a zsebébe pakolta és hazavitte. A mai helyzetünket ecse­telő véleményekre pedig vá­rna, amely egészen kis meny- nyiségben jelen lévő vegyi anyagok kimutatására is ké­pes, továbbá egyes toxinok meghatározására és mikro­biológiai vizsgálatokra is. Más intézményekben szintén rendelkeznek modern labora­tóriumi technikával, ezek se­gítséget nyújtanak — vitás esetekben — a legalaposabb szakvélemények elkészítésé­hez. A MÉM-ben elmondották: a takarmányok ellenőrzésé­nél jelenleg az 1986-ban élet­be lépett rendelkezések az ér­vényesek, ám tervezik, hogy az ellenőrzések rendszerét át­szervezik, amit a későbbiek­ben a jogszabályok módosí­tása is követhet. A hatósági jogkört ugyanis elkülönítik a szolgáltató jellegű tevékeny­ségtől a tárca területén mű­ködő különféle intézmények­ben és ez érinti majd a ta­karmányellenőrzés szervezetét is. lasznak is felfoghatók az alábbiak: az alulról és ol­dalról jövő nyomás alapján túl nagy volt az engedékeny­ség, az állampolgári és vál­lalati túlfogyasztás. — Határozottabban kellett volna nemet mondaná — vé­lekedik Gyenes András. — Itt álljunk meg, hogy ala­pot teremtsünk az előbbrelé- péshez. A képhez hozzátartozik, hogy a KEB elnöke szerint mindenki látja a hibát. Azt, ami másban van, de saját portáján és közvetlen kör­nyezetében már nem jár ilyen nyitott szemmel. Pedig így jobban vigyázhatnánk emberi sorsokra és észreven- nénk azt is, hogy az ár­emelkedés elleni küzdelmet is elsőként az üzemben kel­lene kezdeni. S az adó? Gyenes András válasza: — Meggyőződésem, hegy az igazságosabb tehervise­lés érdekében született. Ter­mészetesen korrigálásra szükség lesz. Meg kell oldani a nehezen kimutatható jöve­delmek feltárását, meg kell fogni azokat, akik sok pénz­ből kevés adót fizetnek. Reagált a KEB elnöke a viták természetére, fogyaté­kosságaira, a vezetői maga­tartásban meglevő — ko­rántsem általánosítható — hibákra, majd a pártérte­kezletet érintő észrevételek­ről szólt: — A párttagság akkor jár el helyesen, ha sokat, ha igényes munkát vár, de nem esik abba a tévedésbe, hogy ez a fórum mindent meg fog oldani. Nem üres kézzel, hanem jó benyomásokkal megyek haza — a negyedik óra vé­gén ezzel fejezte be a pár­beszédet Gyenes András. A pártélettel kapcsolatos kérdések megválaszolása mel­lett, minősítette a találko­zást Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára is: nem formális, hanem érdemi és értékes beszélgetés tanúi le­hettünk. Mindehhez hozzá­tette : a vezetőknek nem szé­peket, hanem a valóságost kell mondani, még akkor is, ha az nem mindig lelkesítő. Hangulatunkról, közérze­tünkről szólva, így kerülhe­tünk közelebb a megoldás lehetőségeihez. Kelemen Gábor Univerzális traktor A hagyományostól eltérő traktort konstruáltak a ká- mai traktorgyár mérnökei. Az új gép — a „Kamtrak” — mind a négy kereke kü- lön-külön irányítható és csak minimális nyomást gyakorol a talajra. A hagyo­mányos traktorokhoz képest hidjai 15 centiméterrel ma­gasabban helyezkednek el. Ez lehetővé teszi a sorok közti művelést, anélkül, hogy a hosszú szárú növényeik megsérülnének. A kerekeik fesztávolsága 140-től 280 centiméterig állítható. A traktor így bármely szántó­földi kultúra művelésénél al­kalmazható. A Kamtrak fordulási su­gara négy méter, de hátra­menetben is haladhat, mivel a vezetőfülkét és a kor­mányművet percek alatt előre, hátra, vagy középre lehet állítani. A 150 lóerős gép egyszerre 2—3-féle mun­kát is végezhet a mezőn. Remekeltek a vegyépszeres műszakiak A Nógrádi Szénbányáknál Üj «versenyformák, magasabb díjak A Nógrádi Szénbányák­munkás? Szervezett takarmányvizsgálat f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents