Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT.. FILMJEGYZET TANGÓK 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés Kb. 8.15: Mai programok 8.20: Ki. kit formált? Cromwell és I. Károly, (ism.) 8.50: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttese népi zenekarának fel. vételeiből. 9.10: Hétszínvirág 9.40: A csorvási óvodások énekelnek 10.05: A költészet hete 10.10: Händel: Imeneo — Opera két részben. 11.10: Magyar írás 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma — Ajkán? — Játék és muzsika tíz percben. 12.40: Reklám 12.45: Külpolitikai könyves­polc. 13.00: Klasszikusok délidőben — Zenés séták a ter­mészetben. 14.05: Műsorismertetés 14.10: Németh Marika és Udvardy Tibor operett­felvételeiből 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Népdalok, néptáncok 10.05: Rádiószínház — Láb­nyomok a fövenyen 10.56: Műsorajánlat 17.00: Fej, vagy írás — Simkó János riportja 17.25: Ipargazdák 17.30: Idősebbek hullámhosz- szán 18.15: Hol volt. hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Az Esti magazin mel­léklete 19.30: Hírek az óhazából (ism.) 20.30: Rólunk van szó! 20.33: Hangportrék — Rádiós­emlékek fényében — Bendc Zsolt. II 1. rész. 21.14: Kilátó 22.00: Hírvilág 22.30: Keresztmetszet 23.00: Évszázadok mester­művei 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 7.57: Műsorismertetés 8.05: Az izraelita felekezet .negyedórája 8.20: Klasszikus operettekből 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Népi muzsika 12.58: Műsorismertetés 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 16.55: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség — Ifjúság, politika, kul­túra. 18.30: Reklám 18.33: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Muzsikánál nincs jobb barát 21.05: Gőz — A műsor vendé­ge: Gáti Oszkár. 22.00: Máról-holnapra. . . MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Regge­li körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád me­gyéből. — 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek, időjárás. —17.35: Péntek este Észak-Magyaror- szágon. Szerkesztő: Szemes István. — 18.OO—18.15: Észak­magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tv-torna nyugdíjasok­nak 9.00: Képújság 9.05: Nincs mindig napsütés 10.25: Delta 10.50: Mozgató 11.00: Képújság 17.05: Hírek 17.10: Három nap tv-műsora 17.15: Péntek délután 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Az utolsó akció — Francia film. 21.30: Reklám 21.35: Panoráma 22.20: Né2ze meg az ember! 22.35: Sándor Pál-sorozat: ..Csak egy mozi”. (1985.) Magyar film. 0.05: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.00: Segítsük őket 17.15: Táv-adó 18.15: Képújság 18.20: Vijesti — Hirek szerb- horvát nyelven 18.25: Suliirodalom 20.05: A világ múzeumai — A vatikáni múzeumok 21.05: Híradó 2. 21.20: Vidám forgácsok 21.35: Berlioz: Te Deum — Az I. István Gimnázium énekkarának és szimfo­nikus zenekarának hangversenye. 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.50: Hirek 9.00: Iskola-tv 9.20: Óvodások oktatómű­sora. 9.55: A ringben — Román filmdráma. 11.40: URH-kocsival 15.55: A Mjonjang-hegység — Dokumentumfilm. 16.25: Egy kis szabás-varrás tanfolyam. 16.35: Tudomány és technika — Magazin. 17.05: A testmozgás, egészség! 17.10: A nap eseményei pár percben 17.25: Az alkotás és szemé­lyiség. 14. rész. 17.50: A kamaszokról — Riportműsor. 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Aranykrokodil ’88. — Közvetítés a díjkiosztó ünnepségről. 21.10: Wagner — Magyar— angol filmsorozat, 4. rész. 22.15: ítélet — Amerikai film. 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.00: Rajzfilmek a képer­nyőn 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Szlovákia — Magazin. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Kel­lemes, húsvéti ünnepeket! Színes, szinkr. francia film­vígjáték. — Iskolamozi: Gyer­mekrablás a Palánk utcában. — Filmmúzeum: Este 8-tól: Az eszményi férj. — Kamarai Gallipoli. Színes, szinkr. ausztrál történelmi film. — Video: Egyszemélyes bíróság. Színes, amerikai bűnügyi film. — Zagy vapálfalva: Hu­pikék törpikék. Színes belga rajzfilm. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Rendörtörténet. Színes, akciódús hongkongi kaland­film. — Iskolamozi: Aladdin és a csodalámpa. (Dózsa al­só.) — Kisterenyei Petőfi: Asterix és Kleopátra. (Felső­tagozat.) — Pásztó: Világautó. Színes, szinkr. NSZK-beli fantasztikus bűnügyi film. — Video: Szemet, szemért. Szí­nes amerikai kalandfilm. — Szécsény: Anna és a vámpír. (16) Színed, lengyel bűnügyi film. — Karancslapujtő: A Dunánál. Magyar dokumen­tumfilm. — Nagylóc: Mona Lisa. (18) Színes, szinkr. an­gol krimi. — Ersekvadkert: Tiszta Amerika. (16) Színes magyar film. Három évvel ezelőtt a ve­lencei filmfesztivál külön- díját egy argentin filmren­dező, Fernando E. Solanas kapta Tangók című filmjé­ért. Nálunk — sajnos — ez a siker nem jó ajánló­levél. Évtizedek óta olyan széles szakadék van néző és kritikus, filmes és közön­ség igénye és ízlése között, hogy kölcsönösen nem hisz­nek egymásban. S ez a bi­zalmatlanság egyedül az al­kotásoknak árt — vissz- hangtalanul járják végig a mozihálózatot a jobbnál jobb produkciók. A Tangók kiváló minősé­gű „áru”, s egyáltalán nem csodálkozom azon — noha nem ismerem a velencei versenytársait —, hogy mí- vességét díjjal ismerték el. Ez az argentin—francia film ennek ellenére (vagy a fentebb mondottakat fi­gyelembe véve, éppen ezért) rendkívül szűk körben ke­rül megyénkben bemutatás­ra, s az előadásokon nem törik egymást a nézők. Nem örülhetünk ennek, de kese” regnünk is kár. Tudomásul kell vennünk a helyzetet, továbbá azt, hogy az utóbbi idők válto­zásai — a művészetben és azon kívül is — nem ked­veznek az efféle művészi produktumoknak. A sok, pusztán kereskedelmi for­galmazásra szánt tömeg­cikk között elvesznek az ér­tékek, s olyan nézői maga­tartás alakul ki, amelyik nem is érzékeny és nem is „vevő” rájuk. A mozicse­megéket manapság külön­A Magyar Posta a szöuli XXIV. nyári olimipai játé­kok köszöntésére négy cím­letből álló, összesen 16 fo­rint értékű bélyegsorozatot és 20 forintos bélyegblokkot hoz forgalomba április 20- án. Az idei költészetnapi ese­mények közül kétségkívül kiemelkedett az óvónők vers­es mesemondó versenyének Nógrád megyei döntője, amit a napokban rendeztek meg Salgótarjánban, a Lo­vász József Általános Isko­la zenei termében, a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében. A vers- és a mesemondás az óvodai peda­gógiában kiemelkedő szere­pet tölt be, a pedagógiai in­tézet kezdeményezése tehát rendkívül időszerű, s a kö­vetkező esztendőkben foly­tatandó. Ez volt ugyanis az első ilyen verseny Nógrád- ban. A megyei döntő ünnepé­lyességét emelte a salgótar­jáni XIX. számú óvoda KISZ-együttesének kitűnő­en szerkesztett és előadott műsora, amely méltó volt mind a költészet napjához, mind a költészet tisztelete jegyében szervezett esemény­hez. Az óvónők első vers- és mesemondó versenyén fél- százan vettek részt. A me­gyei döntőt Balassagyarma­ton és Salgótarjánban elő­döntők előzték meg. Ezek eredményei alapján a megyei fordulón összesen húsz vers és mese hangzott el. Az általában szépen be­szélő óvónők igényesen vá­logattak a versek és a me­sék között, előadásukban pe­dig nagy súlyt helyeztek az érzelmi tartalmak hangsú­lyozására, a közvetlen hang­vételre, ami egyébként alap­vető követelmény is az óvo­dákban. féle akciófilmek, gyerme­tegen látványos rémisztge- tések jelentik. A Tangók olyan, mint egy műemlék. Tele van szép­séggel, ünnepélyességgel, lí­rával. A rendező, Solanes és stábja zenével és tánc­cal, sok-sok képi lelemény­nyel tiszteleg Argentína felszabadítója, a múlt szá­zadi San Martin tábornok és a leghíresebb tangószer­ző, Carlos Gardel előtt. A két különböző korban élt, el­térő érdeklődésű és tevé­kenységű embert nagyságuk és hazaszeretetük, emigráns sorsuk köti össze. Akik alakjukat megidé­zik, maguk is üldözöttek: a hetvenes évek katonai jun­tája által hazájukból el- űzött-elmenekült argenti" nők és francia segítőik. Sa­ját bőrükön érzik, élik át a kitaszítottság fájdalmát. Ez az érzés adja a film sajá­tos hangulatát, atmoszférá­ját. A vásznon (és a tudat­A belyegek Varga Pál grafikusművész terve alap­ján többszínű ofszetnyomás­sal — a sorozat 383 800 fo­gazott és 7700 fogazatlan példányban, a blokk 229 300 fogazott és 8700 fogazatlan példányban — az Állami Nyomdában készültek. Bihary Lajos, a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója, a zsűri elnöke joggal emelte ki a verseny végén, hogy jó ügyért való együttműködési készség nem­csak a magas színvonalú versenyben nyilvánul meg, hanem az óvodapedagógusok számára módszertani tanul­ságokkal is járt, az élmé­nyen kívül., A vers- és me­semondó verseny tapaszta­latainak hasznosítására hív­ta föl a figyeLmet Mezőfi Zoltánné óvodavezető, dr. Mészáros Ottóné, az anya­nyelvi bázisóvoda vezetője, Angyalné Percze Lívia óvo­davezető is. A verskategóriában első lett Tanner Mlklósné (Salgó­tarján, XIV. sz. óvoda), a második Tomasovszki Lászlóné (St., XIX. sz. óvo­da), a harmadik Kisné Fá­bián Orsolya (Dejtár). A me­semondás győztese György Zsuzsanna lett (St., VII. sz. óvoda), a második Ponyi Beatrix (St., XIX. sz. óvo­da), a két harmadik helye­zést pedig Vinczéné Szu- nyogh Judit (Rétság) és Er­délyi Zsuzsanna (Csitár) sze­rezte meg. A helyezettek a vers- és mesekategóriában is könyv- utalványt vehettek át, to­vábbá valamennyi verseny­ző névre szóló emléklapot és Bódi Tóth Elemér A me­sék kapujában című dedi­kált verseskötetét kapta. A szervezők ezen a napon is gondoltak arra, az ember és a költészet kapcsolatához az ban) összekeveredik a múlt és a jelen, az életbeli és a színpadi valóság. Átadjuk magunkat a hősök álmodo­zásainak. a tangó vérpezs­dítő, olvadékony és forró ritmusának, s azokkal vál­lalunk közösséget, akik a szabadságért, a szépségért emelik fel szavukat, fejtik ki művészetüket. Az argen­tin tangó olyanná válik szá­munkra, mint a csárdás. Egyszerre zene és politikai hitvallás, az önismeret és az öntudat ébresztője, a hova­tartozás bizonyítéka. Az akciófilmeken nevel­kedett, illetve rontott ízlésű néző számára nem jelent könnyű szórakozást Solanas műve: A Tágók a jelen filmkí­nálatában olyan, mint igaz­gyöngy a korpa között. Ke­veseknek van esélye rá. hogy megtalálja, de aki meglelte, annak kedves kincse lesz. a oeivegeKen az aiaoDi sportágakra utaló grafika látható: a 2 forintoson ka­jak, az egyik 4 forintoson gátfutás, a másikon vívás, a 6 forintoson pedig ökölví­vás. is hozzátartozik, hogy az itt, helyben kiadott kötetekben foglaltakból is eljusson a fogékony közönséghez mind több gondolat. Egy, az óvodapedagógusok számára hirdetett vers- és mesemondó verseny termé­szetesen önmagában is nagy érték és élmény, hiszen föl­kelti a figyelmet az értékes gyermekirodalom, a magyar népmesekincs, a gyermek­költészet iránt.' A közönség ezúttal felnőttekből állt, élénk érdeklődése reményt nyújt ahhoz, hogy ezen irodalom igényes óvodai al­kalmazásában további ered­mények születhetnek a me­gyében. Nagyon fontos az óvodai irodalom iránti fogé­konyság, hiszen az óvodában az érzelmi vonatkozások­nak igen nagy szerepük van. Egyébként, az is ekkor dől el, hogy a mesék, a versek, egyáltalán a művé­szeti esztétikum iránt föléb- red-e az igény a gyermekek­ben, vagy eleve sivár lelkű- lettel vágnak-e neki az if­jú- és a felnőttkornak. Az óvónő személyiségének, mesterkéletlen közvetlensé­gének, beleérző képességé­nek pótolhatatlan szerepe van a nevelésben, az irodal­mi szövegek előadásának is alapkövetelményei közé tar­tozik a személyesség mind a hangvételben, mind a vers- és a mesemondás egyéb esz­közeinek alkalmazásában. Örömünkre szolgálhat, hogv ezen a versenyen igen sok szép és érthető mese­mondást hallottunk, a ver­Magyar zeneművészek Francia­országban A Liszt Ferenc Kamara- zenekar Rolla János vezeté­sével két .nagy sikerű hang­versenyt adott Párizsban, a Theatre de la Vilié szín­háziban. Szólistájuk mind­két estén Perényi Miklós gordonkaművész volt. Az Express és a Le Quo- tidien de Paris első rangú zenei élményként ajánlotta olvasói figyelmébe a magyar zeneművészeket, főleg Pe- rényit, mint „Casals nagyra- becsült tanítványát”. Műso­rukon barokk művek — a Bach család kevésbé ismert tagjainak és Handelnek a szerzeményei szerepeltek. A Liszt Ferenc Kamarazene- kar a jövő héten fellép a monte-carló-i fesztiválon is. A Concerto Armonico ne­vű budapesti kisegyüttes a történelmi Maísons-Laf- fite kastélyban adott hang­versennyel fejezte be fran­ciaországi vendégszereplé­sét. A 12 fiatal zenészből álló együttes szintén barokk műveket — Händel, Vivaldi, C. P. Bach szerzeményeit — játszott és nagy sikert ara­tott első külföldi turnéján. TOVÁBBRA IS A MOUNT EVEREST A LEGMAGASABB Kfnai szakemberek elutasítót, ták amerikai tudósok egy cso­portjának azt a tézisét, amely szerint nem a Mount Everestet, hanem a K 2-nek nevezett Godwin Austint illeti meg a vi­lág legmagasabb hegyének a cí­me. Az amerikai tudósok azok. ra az új mérésekre támaszkod­tak, amelyeket egy expedíció során i987 márciusában és áp­rilisában végeztek, és amelyek szerint a K 2 38 méterrel ma­gasabb, mint a Mount Everest. A 8848 méter magas Mount Everestet tartják a világ legma. gasabb hegyének. A kínai térké­pészek repülőgépről végzett mé­réseikkel azt állapították meg, hogy a szintén a Himalája tömbjében levő K 2 magassága 8809 méter. sek is tisztán csengtek. Az előadások során helyet ka­pott minden nemes érzelem, nem kellett nélkülözni a humort és a jókedvet sem. Több esetben pedig megtör­tént a varázslat, ami nélkül egyébként nem is lehet iga­zi óvodai vers- és mese- mondás, azaz, mesevilág su­gárzó tájaira léphettünk, él­ményben lehetett részünk. Ennek megteremtése fon­tos cél az óvodákban, külö­nösen akkor, ha tudjuk a gyermek is mindinkább a géppel, a televíziós, rádiós mesével, videohősökkel ta­lálkozik, gépi hangot hallgat, s ez sose nyújthat valódi él­ményt. Hiszen az igazi él­mény mindig csak az em­berben születhetik meg, minden hang közül a leg­szebb az emberi hang. Ebben az emberi hangban gyönyörködhettünk, ami­kor a meséket és a verseket hallgattuk. Nem kétséges, hogy akik az emberi lét cél­ját és értelmét a természet­tel és a társadalommal har­móniában levő emberesz­mény kialakításának sürge­tő szükségességében lát­ják, s minden beszűkítő igénytelenség, megalázó és kisszerű jelenség ellen küz­denek, nem tehetik ezt az irodalom, a költészet nél­kül. Ezt tudják ezek a tisz­ta tekintetű és szép hangú óvónők, vagy, ha nem is fo­galmazzák meg maguknak, érzik, amikor verset és me­sét mondanak. T. E. (ok) Költészet napja Legszebb az emberi hang Az óvodai vers- és mesemondó verseny döntője Olimpiai béhjegsorozaf és -blokk

Next

/
Thumbnails
Contents