Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fXLIV. ÉVF., 58. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. MÁRCIUS 9„ SZERDA í v L,. »■11. . ■■ '•-£ Szembesítés — egy kitüntetési javaslattal (3. oldal) Farshangverseny Bátonyterenyén (4. oldal) „Nincs szándékunkban eltörölni..." (5. oldal)­- J A ■OGRADKER tavaszi felkészülése Adósak a bútorgyárak — a cipőgyárak nem azt gyártják Aremeles áprilisban? . Im... v^^jgawae Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatta be először új termékét az Yvett gyermekbútort az Ipoly Bútorgyár szécsényi leányvállalata. — bp — Tanácstagi beszámolók Balassagyarmaton Szebb, kulturáltabb környezet A megszokottnál kevesebb áru található jelenleg a NÖG- RÁDKER áruházaiban, bolt­jaiban, mint az ezt megelő­ző időkben. A téli vásárt is már magunk mögött hagy­tuk, s a tavasz itt kopogtat az ajtón. Indokolt a kérdés: milyen ellátást ígér a válla­lat a tavaszi hónapokra? A vegyes iparcikknél to­vábbra is nagy a kereslet. Február 15-ig 28—35 száza­lékkal több árut adtak el, mint a múlt esztendő utolsó hónapjaiban. Az igényeket az árubeszerzésekkel nem tud­ják tartósan követni. Ugyanez a helyzet az épí­tőipari anyagoknál- A vásár­lás 60 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A forga­lomfelfutásban szerepe van a NÁÉV-vel közösen megnyi­tott Építőik boltjának Salgó­tarjánban. Az igények jobb kielégítése érdekében áruhá­zi csere során Csehszlovákiá­ból csempét, fagyálló burko­latot, fűtés- és vízvezeték­szereléshez szükséges szerel­vényeket szereznek be. Híradástechnikai cikkekből 30 százalékos a növekedés ez év első másfél hónapjában. A salgótarjáni vásárcsarnok vegyi és vasáruházában 35 százalékkal nőtt a forgalom, az év eddig eltelt időszaká­ban. Továbbra sem csökkent a bútorok iránti kereslet. A forgalomfelfutás azért csák 20 százalékos, mert a bútor­gyárak 12 millió forint érté­kű bútorral adósak. A cipőosztályon a tavaszi árualap 60—70 százaléka már beérkezett, a többi folyama­tosan kerül az üzletekbe. A gyermekcipőknél szép a vá­laszték, a kereslet viszont mérséklődik. A nőd cipőknél a vállalat vezetői elégedetle­nek a választékkal. Tovább­ra sem változott a korábbi kellemetlen helyzet: a cipő- gyártók nem azt állítják ,elő, amit a fogyasztó keres. Rá­adásul az árak már elérték az elvi sei h etőség határát. Sok jóval egyáltalán nem biztat­nak a termelők. A férfici­A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság az év első fe­lében 9 megyére kiterjedő vizsgálaton méri fel, miként valósultak meg a gyakorlat­ban a lakosság életkörülmé­nyeinek, közérzetének javí­tását szolgáló központi in­tézkedések, a különböző szintű területi tanácsok, in­tézmények, vállalatok, illet­ve szövetkezetek hogyan se­gítették e döntések valóra váltását. A vizsgálat elsősorban a foglalkoztatással, a szociá­lis és az egészségügyi ellá­tással, a kommunális szol­gáltatásokkal, valamint a lakosság és a tanácsok kap­csolatával összefüggő kérdé­sekre terjed ki, népi ellen­őrök többek között értéke- lik a munkaerő-közvetítő iro­dák, a munkaügyi informá­ciós szolgálatok működési tapasztalatait, a fiatal pá­lyakezdők, munkavállalók el- . -helyezkedés! lehetőségeit, az pőknél jelentkező igényeket többé-kevésbé ki tudják elé­gíteni. A kötöttáruk, valamint a húsvéti cikkek közül a fér­fiaknak szánt árukínálat jó­nak mondható- Női holmik­ból ugyan bőséges a mennyi­ségi kínálat, de szegényes a választék, s a minőség sem kielégítő. A lakástextíliánál a múlt évben megélénkült kereslet változatlanul tart: másfél hónap alatt 25—30 százalékkal növekedett a for­galom. Az újra és újra je­lentkező igényeket nehezen tudják megfelelő árualappal biztosítaná. A húsvéti cikkekből — koz­metikumok, illatszerek —, fő­leg a hazai olcsóbb árfekvé- sűekből lesz elegendő, az importból viszont kevesebb. Az ajándékozást szolgáló kozmetikumok hiányát a szállítópartnerek importalap- anyag-hiánnyal magyarázzák. A tavaszi cikkek közé so­rolt kerékpárokból két típust ajánlanak. Lehet vásárolni szovjet és lengyel gyártmá­nyú mopedet, a gépkocsdal- katrész-eliláitásban viszont nem lesz javulás. átképzésben részt vevő dol­gozók támogatásának mód­jait, a nyugdíjasok, illetve st kistelepüléseken élő nők foglalkoztatásának helyze­tét. összegzik a lakáshoz jutás és a lakásépítés támogatásá­nak helyi módszereit, a ta­nácsi bérlakások elosztásá­nak rendjét, a rászoruló, szo­ciális támogatást igénylő családok segítésének helyi lehetőségeit, valamint az egészségmegőrzéssel, az egészségügyi ellátással kap­csolatos feladatok elvégzésé­nek feltételeit. Emellett az egyes országrészeket vizsgál­va választ keresnek arra is, kielégítően alakul-e a la­kosság ellátása napi fogyasz­tási cikkekkel, az igények­nek megfelelőek-e kommu-' nális szolgáltatások, s ezek fejlesztéséhez milyen mér­tékben sikerült igénybe ven­ni a lakosság közreműködé­sét, anyagi hozzájárulását. A ruházatban tovább foly­tatódik a korábbi kedvezőt­len tendencia, vagyis csök­ken a kereslet. Másfél hónap alatt 20 százalékkal mérsék­lődött a férfikonfekcdó for­galma. Ami a tavaszi ellá­tásit illeti, a FÉR nagykeres­kedelmi vállalat színiben, fa­zonban kielégíti a nőd átme­neti kabátoknál jelentkező igényeket. Ugyanezt nem le­het elmondani a férfikon­fekcióra. Javulásra nincs sok kilátás. A gyerekkonfekcióból na­gyon sok és szép szézonárut kínálnak a fogyasztóknak. A keresletet viszont fékezd, visszafogja a jelentősen meg­emelt ár­A beérkezett számlák ar­ra utalnak, hogy átlagban 6 —7 százalékkal növekedtek az árak, bár megbízhatóan ezt nem tudják mérni. A fel- nőtt-felsőkonfekciónál érzé­kelhető 2—4 százalékos ár- mérséklődés csak addig érvé­nyes, amíg a gyors válasz- ítékcsere be nem következik. A kapott információ szerint több termelő már jelezte, hogy áprilisban, árat kíván emelni. Végezetül a tanácsok és a lakosság kapcsolatát ele­mezve nagyító alá veszik a2 állampolgári beadványok in­tézésének módját, az ügyfél- szolgálati irodák működésé­nek tapasztalatait, illetve a székhelyi és a társközségek együttműködését, az elöljá­róságok tevékenységét A vizsgálat előkészítésé­ben elsősorban a lakosság véleményére, jelzéseire tá­maszkodnak a népi ellen­őrök. Ezért számos helyen an- kétokat, lakóhelyi, munkahe­lyi, ifjúsági fórumokat szer­veznek, s az így szerzett in­formációk alapján alakít­ják ki a vizsgálat program­ját, kérdéseit. Ezzel együtt hasznosítják a témához kap­csolódó, korábbi népi ellenőr­zési vizsgálatok megállapítá­sait, illetve a közérdekű be­jelentések, javaslatok és az egyéni panaszok intézésének tapasztalatait. (MTI) Hamarosan befejeződnek Balassagyarmaton a tanács­tagi beszámolók, a közélet azon fórumai, ahol a lakos­ság számot kap számod; vet arról, mi az ami megvaló­sult a korábbi elképzelésék­ből, tervekből. Elégedettség és elégedetlenség egyaránt hangot kap ezeken az eszme­cseréken, függően attól, hogy a polgár milyen szemüvegen keresztül vizsgálódik szűkebb környezete illetve a város fejlődését illetően. Vannak, akik az apróbb bajokba el­merülve nem veszik észre a város egészét emelő látvá­nyos eredményekét, a nagy- közösségek érdekeit szolgáló változásokat. Érdemes egy képzeletbeli rövid sétát tenni Balassa­gyarmaton, hogy meggyőződ­jünk, mit tett és tesz a tanács a közérzet javításáért, s eh­hez milyen segítséget kap a lakosságtól ? A város a tavalyra terve­zett 548 millió forintos be­vételt mintegy negyvenmil­lióval növelte. A túlteljesítés­ben jelentős szerepe volt a kibocsátott gá^kötvényeknek, s az ehhez járuló állami tá­mogatásnak is. Áz ipari tárca és a KIOSZ megbeszélése Az Ipari Minisztérium és a Kisiparosok Országos Szer­vezetének vezetősége ked­den munkamegbeszélést tar­tott a minisztériumban; át­tekintették az együttműkö­dés számos fontos, időszerű kérdését. Az előző esztendő végén hazánkban több mint 157 ezer kisiparos tevékenyke­dett, közülük 80 ezren fő- foglalkozásban. Az elmúlt években bekövetkezett fejlő­dést azonban — állapították meg a megbeszélés részt­vevői — kedvezőtlenül érin­tette az 1988. január 1-jé- vel bevezetett szabályozás. Januárban közel 8500 kis­iparos adta vissza iparjogo­sítványát, és több mint 4500 szünetelteti tevékenységét. A tanácskozáson számos eredményről is szóltak. Megállapították, hogy nőtt a kisiparként gyakorolható tevékenység köre, bővült a társulási lehetőség. Egyre jelentősebb a kisipar szere­pe és részaránya az ipari termelésben. Gondot okoz azonban, hogy az anyag- és eszközellátás szempont­jából is magánszemélynek minősülnek a kisiparosok, a jogi szabályozás pedig nem ismeri el a kisipari vállalko­zást. A megbeszélésen elhang­zott, hogy a jövőben feltét­lenül indokolt a KIOSZ gazdaságszervező tevékeny- ségénék továbbfejlesztése, az eddigi kezdeményezések, így a bankokkal kialakult együttműködés fokozása. Ugyanakkor el kell mon­dani, hogy a múlt évi fej­lesztés úgy tartalmában, mint a pénzügyi teljesítésben je­lentősen eltér a tervezettől. Ennek alapvető oka a gáz­program indítása és a lakás­építéssé! összefüggő koncep­cióváltás. A tanács 105 lakás megépítését tervezte, ebből nyolcvanat adtak át. A város egyik legjelentő­sebb beruházása a 12 tanter­mes középiskola építése (bár elmarad a szerződéses ütem­től), de ami még jelentősebb és sokakat érint: az Ipari Minisztérium tavaly június­ban engedélyezte a vezetékes földgázellátásba való bekap­csolódóst. A kiviteli munkák előkészítése megtörtént. Az első ütemben Romhány—Ba­lassagyarmat között 18 kilo­méter hosszban épül meg a gázszállító vezeték, majd a gázátadó állomás a tervek szerint az év végéig. S hogy mi várható még a közeljövőben? A már emlí­tett középiskola átadásán és a gázprogramon tűi a lakás- ellátás javítása, különös te­kintettel a magánerő bevoná­sára valamint a vízellátás és Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke kedden az Országházban kötetlen esz­mecserét folytatott az ál­lamjog neves hazai szakér­tőivel. Véleményt cseréltek a törvényhozó testület mun­kájáról, a működésének ke­retet szabó jogszabályok elveiről, gyakorlati érvé­a távközlés fejlesztése a me­gyei programokkal összehan­golva. A város lakossága, az üze­mek intézmények dolgozói, a társadalmi és tömegszerve­zetek aktívan vesznek részt a településfejlesztést, lakóhely­iszépítést szolgáló társadalmi munkaakoiókban. így készül­tek járdák, így épült meg a Nádor utcai sportcentrum, folyik a Dózsa iskola torna­termének építése, az I. szá­mú óvoda kertbővítési mun­kája. És folytathatnánk a fel­sorolást a megszépült par­kokkal;, terekkel. Ehelyett idézzük fel azokat a buzdító, mozgósító gondolatokat, ame­lyek a tanácstagi beszámoló­kon is elhangzottak. A kö­vetkező időszakban számos olyan feladat áll a település előtt, amelyet a jelenlegi gazdasági körülmények kö­zött a város lakosságának, gazdálkodó szerveinek köz­reműködése nélkül nem tud­nak megvalósítani. Az Idei év társadalmi munkáinak fő célja a város külső megjele­nésének. értékei megőrzésé­nek. a környezet szebbé, kul­turáltabbá tételének elősegí­tése. alakításukra, módosításuk­ra vonatkozó elképzelésekről. Kiemelten szólt az Ország- gyűlés elnöke azokról a munkálatokról, amelyek az Országgyűlés új ügyrendjé­nek kidolgozására irányul­nak. A Salgótarjáni ötvözetgyárból folyamatosan szállítják bel- és külföldi piacokra a különféle ötvözőanyago­kat. A II. számú üzemükben 15 százalékos ferroezl- líeinmot állítanak elő. A KMEB vizsgálja Közérzetjavító intézkedések Sarlós István eszmecseréje alkotmányjogászokkal nyesülésükről, a jövőbeni át-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents