Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-05 / 55. szám
NOGRAD 1988. március 5., SZOMBAT Figyelemmel az országban zajló események iránt H SZOT elnökségének ülése Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Az ülésen elhangzottakról a SZOT titkárságának megbízásából Szalay Ferenc, a Népszava főszerkesztő-helyettese tájékoztatta az újságírókat. A testület áttekintette a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseit, s ezzel kapcsolatban összegezte az elnökség február 26-i állás- foglalása fogadtatásának tapasztalatait. Ügy értékelte, hogy az állásfoglalást a szak- szervezeti tagság és a széles közvélemény egyaránt időszerűnek tartotta. A mozgalom aktivistái szerint a dokumentum segített néhány napirenden lévő kérdés egyértelmű megítélésében, és határvonalat húzott a szakszervezeti tevékenység javítását szolgáló törekvések, bírálatok, valamint a szélsőséges megnyilvánulások, szándékok között. Az elnökség néhány, a szakszervezeti mozgalom további tennivalóit meghatározó következtetést is levont a dokumentum fogadtatásából- A testület rámutatott, hogy tapasztalható az a helytelen felfogás a szakszervezeti tagság körében, amely a szakszervezeti munka leegyszerűsítéséből fakad. Sokak véleménye szerint a szakszervezeti mozgalom ne legyen tekintettel a kormány lehetőségeire, hanem csak nyújtsa be a követeléseit, s azok kielégítése a kormány feladata. Ez helytelen felfogás, mert a szakszervezeti mozgalom sem függetlenítheti magát az ország helyzetétől. Vannak olyan vélemények Is, hogy a jelenlegi szervezeti struktúra nem alkalmas valamennyi érdek feltárására. Amennyiben a tagság ezt valóban így érzi, akkor ebben a szakszervezetek vezető testületéi is hibásak — mondták az elnökség ülésén. Azt is hozzátették azonban, hogy a szakszervezeti mozgalom tisztában van az egyes rétegek érdekeivel pontosan ismeri igényeiket. A szakszervezeteknek kötelességük figyelemmel kísérni az országban zajló eseményeket, s határozottan kiállni elveink védelmében — hangzott el az ülésen. Az elnökség megelégedéssel vette tudomásul, hogy a SZOT legutóbbi plénumának állásfoglalására a kormány gyorsan és kedvezően reagált. Mint ismeretes, a SZOT legutóbbi, február 19-i ülésén megfogalmazódott, hogy a szakszervezetek — lakosság teherviselő képességét figyelembe véve — a fogyasztói árszínvonal 15 százalékos emelését felső határnak tekintik, s ugyanitt szóvá tették a csecsemő- és gyermekruházati cikkek árának indokolatlanul nagy mértékű emelését is. E kérdésekben a szakszervezetek álláspontjának következetes képviselete azt eredményezte, hogy a kormány jelezte: jogosnak tartja a szakszervezeti mozgalom igényét, intézkedéseket készít elő a csecsemő- és gyermekruházati-cikkek áremelése okozta problémák mérséklésére. Az elnökség ezzel kapcsolatban azt is megfogalmazta, hogy a szakszervezeti mozgalomnak ilyen, és ehhez hasonló kérdésekben azonnal a nyilvánosság elé kell lépnie. A továbbiakban az elnökség áttekintette a szakszervezeti tagság politikai tömegoktatásának helyzetét és tájékozódott a magyar szak- szervezetek nemzetközi tevékenységéről is. Az elnökség javaslatot vitatott meg a SZOT 1982. augusztusi, szervezeti kérdésekkel foglalkozó irányelvének módosításáról. Ennek keretében foglalkozott a szakszervezeti tagság szakmai, foglalkozási rétegeit érintő kérdésekkel, feladatokkal is. Megerősítette a február 26-i állásfoglalásában megfogalmazottakat, amelyek szerint támogatja a tagozatok, egyesülések, szövetségek alapítását a szak- szervezetek keretén belül, mindenütt, ahol ezt a tagság igényli. Fontosnak tartja azonban, hogy a szakmai rétegszervezetek a mozgalom keretében önszerveződéssel, illetve az iparági ágazati szakszervezetek kezdeményezésre jöjjenek létre. A testület végezetül áttekintette az évkezdettel, az adó- és árreform bevezetésével kapcsolatos egyes tapasztalatokat. Hangsúlyozta: változatlanul nagy figyelmet kell szentelni mind a kormányzati munkában, mind a szakszervezetek tevékenységében az árszínvonal tervezett keretek között tartásának. Ennek érdekében vizsgálni kell, hogy miként lehetne szélesíteni a bérklubban részt vevő gazdálkodó szervezetek körét Azzal a feltétellel, hogy amennyiben lemondanak áremelési szándékukról, szabadabb bérgazdálkodási lehetőségeket biztosít számukra a szabályozás. Külügyi titkárok találkozója Havannában Csütörtökön Havannában befejeződött a szocialista országok testvérpártjai KB külügyi titkárainak találkozója. A havannai tanácskozáson 12 kommunista és munkáspárt küldöttsége vett rész. Az MSZMP delegációját Szűrös Mátyás, a KB titkára vezette. A kubai tanácskozásról sajtóközleményt hoztak nyilvánosságra. (MTI) Magyarországi németek Híd a kapcsolatok fejlesztésében A magyarországi német nemzetiség helyzetéről, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége céljairól és december elején Budapesten megtartandó kongresszusáról tájékoztatja vendéglátóit Hambuch Géza, a szövetség főtitkára, aki jelenleg a Friedrich Ebert- alapítvány meghívására tartózkodik a Német Szövetségi Köztársaságban. Tárgyalásainak emellett fontos témája a tavaly október 7-én, Grósz Károly miniszterelnök NSZK-beli látogatása idején született megállapodásnak a gyakorlati megvalósítása. A mostani megbeszéléseken kölcsönösen hangsúlyozták a magyarországi németség hídszerepének jelentőségét a kapcsolatok fejlesztésében. A házigazdák mindenütt nagy érdeklődést tanúsítottak általában a Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikája, különösképpen fjedig a magyarországi németek helyzete iránt. Hambuch Gézát fogadta Alfred Dregger, a Kereszténydemokrata Keresztény- szociális Unió (CDU, CSU), Wolfgang Mischnick, a Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti csoportjának elnöke, Horst Ehmke, a Német Szooiáldemokrata Párt (SPD) parlamenti csoportjának helyettes elnöke, Wolfgang Bätsch, a CSU törvényhozási csoportjának parlamenti ügyvezetője és Otto Schily, a Zöldek pártja képviselője, a Bundestag nyugatnémet— magyar csoportjának elnöke- Ugyancsak fogadta őt Lutz Stanvenhangen parlamenti államtitkár. A szövetség főtitkára megbeszélést folytatott az SPD Friedrich Ebert, a CDU Konrad Adenauer, az FDP Friderich Naurfiann és a CSU Hannus Seidel-alapítványá- nak vezetőivel is. Shultz Izraelben Csütörtökön a kora esti órákban Izraelbe érkezett George Shultz amerikai külügyminiszter, hogy folytassa múlt héten kezdett tárgyalásait a közel-keleti rendez- zésre vonatkozó amerikai elképzelésekről. Az amerikai külügyminiszter pénteken a délelőtti órákban tartott megbeszélést Samir miniszterelnökkel, majd pedig Peresz külügyminiszterrel. A hét 2 kérdése 1. MI A JELENTŐSÉGE A TÉR ÁZSIÁI—AUSZTRÁLIAI Közhelynek tűnik már annak emlegetése, hogy milyen kicsivé lett a világ. A közel és távol új értelmezése természetesen a diplomáciára is érvényes. Vár- konyi Péter most folyamatban levő délkelet-ázsiai— ausztráliai körutazása, kilométerekben kifejezve minden bizonnyal a leghosz- szabb a magyar külügyminiszterek eddigi látogatássorozatai között. Természetesen a magyar külpolitika tevékenységében változatlan elsőbbsége van a szocialista közösség egyeztetett lépéseinek, Európának és az észak-amerikai kontinensnek. (A héten is több erre vonatkozó jelzés érkezhetett: magyar felszólalás hangzott el a bécsi európai utótalálkozón; képviseltettük magunkat a huszonhármak találkozóján, amely ugyancsak az osztrák fővárosban egy új leszerelési konferencia mandátumát hivatott kidolgozni, további pozitív visszhangokra talál a magyar—finn —olasz hárompárti kezdeményezés.) De lehetőségeinkhez és eszközeinkhez képest jó kapcsolatokra törekszünk a fejlődő világgal, Ázsia, Afrika, Latin- Amerika országaival, és Ausztráliával is. (Ahol a külügyminiszteri látogatás során nyilván téma lesz az is, hogy az ötödik kontinensen több mint ötvenezer magyar származású ausztrál állampolgár él.) Várkonyi Péter kőrútjának valamennyi állomásán szóba került, hogy a kölcsönös érdekek és előnyök alapján, miként lehet fejleszteni gazdasági kapcsolatainkat. Van, ahol már számottevő eredményeket értünk el. Indiával fellendült a gazdasági, kereskedelmi és műszaki kooperáció. A nejveli erőműhöz például magyar vállalat szállított energetikai berendezéseket, hazai útjainkon pedig népszerűek a Maruti személygépkocsik. Éppen a látogatás során írták alá a magyar—indiai tudományos műszaki együttműködési munkatervet, amely kibontakoztathatja a húzóágazatnak számító elektronikai ipari összmunkát is. Indonéziában és Thaiföldön a lehetőségek és tartalékok egyelőre nagyobbnak látszanak, mint a kézzelfogható eredmények, Szingapúrral pedig most tesszük meg az első lépéseket. (Érdemes megjegyezni, hogy a Budapestnél területileg alig nagyobb városállam a világ MAGYAR KÜLÜGYMINISZ- ÜTJÁNAK? negyedik legforgalmasabb kikötője, a világkereskedelem egyik központja, ám lehetőségeket biztosíthat agrárexportra is, nem lévén saját mezőgazdasága.) A tárgyalásokon (külügyminiszterünket mindenütt fogadták az állam- és kormányfők), szóba került a nemzetközi politika: az általánosabb leszerelési s más világproblémák mellett a helyi válságok bonyolult szövevénye is. ' Indiában az Afganisztán körüli válságból való pozitív kivezető út lehetőségeit tekintették át, méltatva a legújabb szovjet kezdeményezéseket, a három meglátogatott ASEAN-tagállamban (Szingapúr, Thaiföld, Indonézia) természetesen részletesen beszéltek a Kambodzsa körüli krízisről. Már éddig is hasznos és eredményes tárgyalásokra került sor. (Ausztrália és Üj-Zéland még hátravan), a legjobb értelemben öreg" bedhetett hírünk a világban. A sok „első" között csupán egy kiragadott példa: először tartott magyar külügyminiszter előadást hazánk törekvéseiről a bangkoki külpolitikai intézetben. 2. milyen célt szolgált a nato rendkívüli CSÚCSÉRTEKEZLETE? A legjobban a családi fotók sikerültek. Hagyományosan így nevezi a sajtó azokat a fényképezési alkalmakat, amikor a NATO-or- szágok legmagasabb képviselői — ügyelve a széles mosolyra és hosszas, meleg kézrázásokra, — össze- sereglenek a kamerák és objektívek előtt. Mindezen nem lehet csodálkozni, hiszen a jelek szerint elsősorban ez volt a gyakorlat célja. A közlemények tanúsága azt mutatja, hogy valóban új elemek nem jelentkeztek a brüsszeli találkozón, s a meglévő nézeteltéréseket, nyilván közös elhatározással, a szőnyeg alá seperték. A stílusra többnyire az „igen. de..." volt jellemző. A legutóbbi ilyen rendkívüli NATO-csúcsra 1985 végén, az első Reagan— Gorbacsov csúcsértekezlet nyomán került sor. Akkor kétségtelen washingtoni váltásnak lehettünk tanúi: az elnök korábbi szélsőséges retorikájának helyét („gonoszok birodalma”) legalábbis részben átvette .a józanabb magatartás. A mostani találkozó már a nyolcvanas esztendők harmadik és negyedik csúcs- értekezlete közé, a rakétamegállapodás aláírása utánra esett. A nyugati szövetségesek, amint legnagyobb részük azt korábban is tette, támogatták az Egyesült Államok szótértési törekvéseit a Szovjetunióval és pozitívan szóltak a kelet— nyugati párbeszédről. Az igen után azonban következett a már említett de. Miközben a hagyományos leszerelés gyorsításának szükségességéről szóltak, azt meglehetősen egyoldalúan vetették fel. Az úgynevezett aszimmetriák kérdésében (vagyis azokon a területeken, ahol egyenlőtlenség mutatkozik a hagyományos fegyverzetek terén) a kelet részéről jelentős leszerelést, a nyugat számára további fegyverkezést sürgettek. Egyébként ezek az aszimmetriák fennállnak, hiszen a két szövetség — földrajzi, geopolitikai, saját tradícióinak megfelelő indítékokból — másként fejlesztette hadseregét. A szpcialista országok hajlandóak kiegyenlíteni az egyenlőtlenségeket, oly módon, hogy minden vonatkozásban az alsó határon legyenek a szintek. Fenntartásokra ad okot az is — s ez már nem a hagyományos fegyverzeteket érinti —, hogy a NATO változatlanul kitart a nukleáris elrettentés doktrínája mellett, pedig az euróraké- ták kikapcsolódása pozitív lépéseket sürgetne. Brüsszelben rendkívüli csúcs volt — rendes papírformával. Ami növelhette az érdeklődést, hogy két búcsúra is alkalmat adott. Valószínűleg ez volt Reagan elköszönése, hacsak a moszkvai csúcs után nem hívják egybe váratlanul a szövetségeseket a legmagasabb szinten, s utoljára ült ilyen értekezleten az atlanti tömb főtitkári székében Lord Carrington. (Az egykori brit külügyminisztert Wörner, az NSZK hadügymin.sztere váltja fel.) Ám fokozott figyelem fogadta az „újonnan” jöttékét is: huszonkét esztendő után megtört a De Gaulle-i kivonulás tradíciója és Mitterrand francia elnök újból jelen volt, afféle szupersztárként. Igaz, nem egyedül, hanem a „furcsa pár” jeligére, Brüsszelbe is követte őt vetélytársú miniszterelnöke. (Réti Ervin) A Magyar Posta közleménye Az Alkotmányjogi Tanács sajtóban nyilvánosságra hozott döntésével kapcsolatban a Magyar Posta az alábbi közlemény megjelentetését kérte a Magyar Távirati Irodától. A Minisztertanács 1987. május 13-i ülésén rendeletet hozott a távbeszélő-beruházási hozzájárulás fizetésének bevezetéséről. Egyidejűleg felhatalmazta a Magyar Posta elnökét arra, hogy rendelkezésben határozza meg a távbeszélő-beruházási hozzájárulás összegét, fizetésének feltételeit. Mindkét jogszabály kihirdetése a Magyar Közlönyben megtörtént. Ezt követően adta ki a Magyar Posta elnöke azt a belső szabályozást (központi utasítást), amely részletesen tartalmazza a minisztertanácsi rendelet és az állam- titkári rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos ügyintézési tennivalókat. Ezt a központi utasítást azért adták ki, mert a Magyar Postánál az egész ország területén több százan foglalkoznak a távbeszélő-beruházási hozzájárulással kapcsolatos ügyek intézésével. A postának ezt a belső utasítását az Alkotmányjogi Tanács most nyilvánosságra hozott döntése alkotmány- ellenesnek minősítette, mert egyes rendelkezései az állampolgárok jogait és kötelezettségeit is érintik. A Magyar Posta elnöke az Alkotmányjogi Tanács döntésének megfelelően 1988. május 1-jéig hatályon kívül helyezi a szóban forgó utasítást, és ezzel egyidejűleg a szükséges mértékben kiegészíti a beruházási hozzájárulásról szóló államtitkári rendelkezést. Ennek keretében a belső utasítást átdolgozta, és azon rendelkezéseit, amelyek az állampolgárokat közvetlenül érintik, jogszabályi szintre emeli. Ez az intézkedés a beruházási hozzájárulás fizetési kötelezettségét és annak mértékét nem érinti. (MTI) Tanácskozás az Állami Biztosítónál (Folytatás az 1. oldalról) ról szólt egyebek között Kar- vai Tibor, a balassagyarmati fiók vezetője, míg Kékesi Sándorné, pénzügyi osztály- vezető arra hívta föl a figyelmet, hogy a kimagasló nyereség nem kis részben az ésszerű, takarékos gazdálkodásnak köszönhető, ám tette hozzá, bizonyos gazdálkodási, szabályozási intézkedések tovább nem halaszthatók. Tóth István mezőgazda- sági kárszakértő a tisztességes verseny eszközeként említette az agitációt, a meggyőzést, a jó propagandát, a korrekt versenytársi kapcsolatot. Herczegh Elemérné személybiztosítási csoport- vezető saját példáján keresztül bizonygatta a bruttósítás okozta negatív következményeket, majd az Állami Biztosító versenyhelyzetének esélyhátrányait tette szóvá Bállá Ferenc salgótarjáni és Kiss Gyula bátony- terenyei fiókvezető. Fölszólalt a tanácskozáson Méri Sándorné, a Pénzügyminisztérium csoportvezetője, valamint dr. Kepecs Gábor, az ÁB ügyvezető igazgatója. Mindketten a tanácskozáson elhangzott fölvetésekre válaszoltak. A továbbiakban dr. Végh Béláné a szakszervezeti bizottság elnöke terjesztette elő a különféle elismerési javaslatokat. A Szakma kiváló brigádja címre a salgótarjáni Egyetértés, a Vállalat kiváló brigádja elismerésre a pásztói Dózsa György komplexbrigádot javasolták. Arany brigádérmet kapott a szé- csényi II. Rákóczi Ferenc és az igazgatóságon működő Tessedik Sámuel Szocialista Brigád, míg Kiváló dolgozó kitüntetésben részesül Majoros György, Némethné Nickel Agnes és Kiss Gyula.
