Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-04 / 54. szám

1988. március 4., PÉNTEK 2 NOGRAD PFSZ-iroda Egyedül Izrael szavazott az ENSZ-határozat ellen Mindössze egy ország — Izrael — képviselője szava­zott az ENSZ közgyűlésén az ellen a határozat ellen, amely megállapítja: ha az Egye­sült Államok bezáratja a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vedet ENSZ megfigyelőjé­nek irodáját New Yorkban, megsérti a világszervezet működéséről szóló megálla­podást az ENSZ és az Egye­sült Államok között. A határozat felszólítja az amerikai kormányt, hogy to­vábbra is biztosítsa a PFSZ megfigyelői irodájának sza­bad működését. Washington képviselője nem vett részt a szavazás­ban. Mint jelentettük, a vita abból származik, hogy az amerikai törvényhozás a költségvetési törvénybe ik­tatott módosítással terroris­ta szervezetnek minősítette a PFSZ-t és kötelezte a kor­mányt a szervezet washing­toni tájékoztatóirodája, il­letve a PFSZ ENSZ megfi­gyelőjének New York-i iro­dája bezárására. Az ENSZ-közgyűlés állás- foglalása is aláhúzza, hogy az Egyesült Államoknak nincs jogában az ilyen in­tézkedés, mert még akkor, amikor a világszervezet New Yorkba költözött, kö­telezte magát arra, hogy biztosítja az ENSZ működé­sével kapcsolatos minden te­vékenység szabadságát. A megfigyelői státust a világ- szervezet adta meg a PFSZ- nek. New Yorkban több nem ENSZ-tagország, számos szervezet tart fenn hasonló megfigyelői irodát. Peter Florin, a közgyűlés ülésszakának elnöke felhív­ta az Egyesült Államokat ar­ra, hogy a határozat értel­mében járjon el. Az ameri­kai kormánynak a törvény értelmében március 21-ig kellene bezáratnia a PFSZ- irodát New Yorkban. Amerikai részről egyebek között azért is halogatják a döntést, mert Shultz külügy­miniszter közel-keleti ingá­zása közben el akarták ke­rülni az újabb feszültséget az arab államokkal. (MTI) Felül kell vizsgálni számos utasítást, rendelkezést Hz Alkotmányjogi Tanács ülése Dr. Korom Mihály elnök­letével csütörtökön az Or­szágházban ülést tartott az Alkotmányjogi Tanács. A testület dr. Kilényi Gé­zának. a tanács tagjának in­dítványára megvizsgálta a belföldiek devizaszámláiról kiadott nemzeti banki közle­mény alkotmányosságát. No­ha tartalmát nem kifogá­solta, megállapította, hogy a közlemény állampolgári jo­gokat, kötelezettségeket szab meg, s ez formailag nem fe­lel meg a jogalkotással kap­csolatos alkotmányos előírá­soknak­Az Alkotmányjogi Tanács felhívta az érintetteket, hogy ezt a tárgykört 1988. július 1-jéig, a jogalkotásról szóló új törvénnyel összhangban Szabályozzák. A közlemény rendelkezéseit az új jogsza­bály megjelenéséig válto­zatlanul alkalmazzák. A jo­gi .rendezés nem érinti a lakosság devizamegtakarí- fáisainak elhelyezési lehető­ségeit. Ugyancsak dr. Kilényi Gé­za indítványozta a távközlé­si beruházási hozzájárulás­ról szóló, a Magyar Posta elnöke által 1987-ben ki­adott úgynevezett közpon­ti utasítás alkotmányossá­gának vizsgálatát. A testület szerint az utasítás közvetle­nül érinti az állampolgárok jogait és kötelezettségeit, er­re pedig utasítás formájá­ban sem a korábbi, sem a jelenleg érvényes szabályozás értelmében nincs törvényes lehetőség. Az Alkotmányjogi Tanács ezért megállapította, hogy a vizsgált központi uta­sítás alkotmányellenes. Fel­hívta a Magyar Posta elnö­két hogy május elsejéig — az utasítás egyidejű hatá­lyon kívüli helyezése mel­lett — intézkedjen a kérdés­kör megfelelő rendezéséről. A tanács elnökének javas­latára foglalkozott a testület a jogszabályok késedelmes kihirdetéséből adódó gon­dokkal. Mint ismeretes, a Magyar Közlöny évek óta rendszeresen késve jelenik meg. Ez a késés az utóbbi idők egyes számainál több mint egy hónapra növeke­dett. Az Alkotmányjogi Ta­nács vitájából kitűnt, hogy ez a helyzet, amely a jogal­kotók, s a lapkiadás hibájá­ra egyaránt visszavezethető, az alkotmány- illetve a jog­szabálysértés veszélyét rejti magában­A testület — elismerve a kormánynak a kérdés rende­zésére tett eddigi erőfeszíté­seit — úgy döntött, hogy át­iratokat intéz a Miniszterta­nács elnökéhez. Ebben javasolja a hivatalos lapok nyomtatási és ter­jesztési helyzetének átfogó felülvizsgálatát. Felhívta a jogalkotó szervek figyelmét, hogy következetesen tartsák be a jogszabályok előkészí­tésére, kihirdetésére és ha­tályba léptetésére vonatkozó alkotmányos előírásokat. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Hámori Csaba hazaérkezett az HSZK-ból Csütörtökön . hazaérke­zett Budapestre, az a KISZ­küldöttség, amely Hámori Csabának, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség első titkárának vezetésével a Német Ifjúszocialisták Szervezete (JUSO) meghí­vására tett látogatást a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban. A küldöttség ötnapos ott- tartózkodása során tárgya­lásokat folytatott Bonnban Michael Guggemossal, a JUSO elnökével, a Szocia­lista Német Munkásifjúság (SDAJ) és a Német Szövet­ségi Ifjúsági Kör (DBJR) vezetőivel. A küldöttséget fogadta az NSZK politikai életének több magas rangú képviselője, közöttük Pe­ter Glotz, az SPD ifjúságpo­litikai bizottságának elnö­ke, Hans-Ulrich Klose, az SPD kincstárnoka, Karsten D. Voigt, az SPD külügyi, Wolfgang Roth, az SPD gazdaságpolitikai szóvivője, valamint Wolf­gang Mischnick, az FDP parlamenti frakciójának el­nöke, Otto Schily, a Zöl­dek Pártja parlamenti frak­ciójának képviselője, An­ton Pfeiffer, a szövetségi, ifjúsági, család-, nő- és egész­ségügyi minisztérium ál­lamtitkára. A találkozók során Há­mori Csaba és tárgyaló- partnerei több olyan konk­rét megállapodást kötöttek, amelyek a KISZ és az NSZK-beli ifjúsági szerve­zetek közti együttműködés elmélyítését, a kapcsolatok kiterjesztését szolgálják. Angol diplomaták látogatása Lawrence O’Keefe, a bé­csi Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet utótalálkozó^án résztvevő an­gol küldöttség vezetője és Simon Hemans, az angol külügyminisztérium főosz­tályvezetője csütörtökön megbeszéléseket folytatott Budapesten, a Külügymi­nisztériumban. A diplomatákat fogadta Horn Gyula, külügyminisz- tériumi államtitkár. „Nyugatun tudománya van a békének, Keleten csak pro­pagandája”. „A szocialista békekutatás csak kommentár a történéshez”. „A szocialis­ta békekutatók az állam ügy­nökei”- „A szocialista szó­kincs hallatlanul militarizált, ez rányomja bélyegét a köz- gondolkodásra”. V E vádak gyakran érik po­litológusainkat és politiku­sainkat. Megfogalmazóik mö­gött a polgári béke- és konf­liktuskutatás könyvtárnyi irodalma, bőkezűen finanszí­rozott intézményrendszere áll. Vitathatatlan indítéka e fiatal kutatási ágnak Nyuga­ton a politika befolyásolá­sa, de működésében az is szerepet játszik, hogy tömö­rítse az ellenzéket a rend­szerrel szemben. Kifejezi az ellenállást az erőpolitikával szemben is, de sem egyéni, sem társadalmi, sem nem­zetközi szinten nem tudott áttörést elérni a konfliktu­sok feloldásában. Az európai szocialista or­szágok — akárcsak a politi­katudományok más területe­in — itt is nemcsak lemara­dásuk behozásán fáradoznak, hanem új irányok kimunká­lásán is. Ezt tanúsította béke­kutatóiknak a lengyelorszá­gi Lódzban a napokban le­zajlott mérlegkészítő esz­mecseréje. A Moszkva meghirdette új politikai gondolkodás tük­röződött annak deklarálásá­ban, hogy a gyakorlattal ösz- szegyeztethetetlen ideológia nem lehet tudományos. Az ellenségkép a gondolkodás militarizálásához kell, a vi­lágpolitika humanizálása ép­pen a gondolkodás demokra­tizálását szolgálja. Szovjet részről elvetették immár, hogy a békés egy­más mellett élés a nemzet­közi osztályharc formája, s hogy erősíti az osztályharcot a tőkésországokon belül. „Az internacionalizmusból azért is adódtak problémák, mert azt hittük hogy országunk­nak mindig, mindenben iga­za van” — jelentette ki a szovjet békekutatás egyik képviselője. Kollégája ki­egészítette: „Annak folyo­mányaképpen, hogy senkinek sincs joga az igazság mono­póliumához, lehetővé vált, hogy többen kereshessék az igazságot, ahelyett, hogy csak tapsolniuk kellene”. A szovjet kutatók szerint a két világrendszer immár nem elszigetelten és párhuza­mosan fejlődik, hanem lép- ten-nyomon átnyúlnak egy­másba. Minden népnek joga van a saját rendszere meg­választásához és ezt a jogot tiszteletben kell tartani. Egy lengyel professzor el­mondta, hogy vizsgálatai szerint az ellenségkép mára nyolc hónapos gyermekben kialakul. „Békére nevelés nélkül, a fegyvermentes vi­lágban is rövid idő alatt vis^- szatér a szervezett erőszak” — vonta le a következtetést. „A háború nem az embe­ri fejekben, hanem a struk­túrákban kezdődik” — hang­zott az ellenvetés. „Immár nem a tömegek alakítják a politikát, hanem a fegyver- rendszerek” — panaszolták a konfliktuskutatók. „Ma fő globális probléma az em­ber és elmaradottsága” — mondta a szociológus. Állapot a béke, vagy fo­lyamat? Hogyan alakul tar­talma, minősége? „Kitörésé­ben állandóan megakadályo­zott háború”, ahogy Have- mann mondja, vagy az em­beri méltóság, szabadság és igazságosság komplex meg­testesülése? A lódzi eszmecsere nem re­kedt meg a békefilozófiénál, hanem kereste a bizalomépí­tés gyakorlati útjait, az eltérő politikai kultúrák ta­lálkozási pontjait, az új po­Grósz Károly fogadta az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttségét Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta az Észak-atlanti Közgyűlés kül­döttségét, mely az Ország- gyűlés vendégeként hivata­los látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, kötetlen meg­beszélésen a Minisztertanács elnöke a küldöttség látoga­tását úgy értékelte, mint az aktív párbeszédre irányuló kölcsönös szándék kifejező­dését. Grósz Károly tájékoz­tatást adott hazánk belpoli­tikai helyzetéről, a stabili­zációs és kibontakozási prog­ramról, a megvalósításra váró időszerű feladatokról. Ton Frinking, az Észak­atlanti Közgyűlés elnöke, a küldöttség vezetője a ma­gyarországi látogatás tapasz­talatait összegezve megálla­pította: megérett a helyzet a kapcsolatok fejlesztésére. A nap folyamán a kül­döttség tagjai kötetlen be­szélgetést folytattak Pozs- gay Imrével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkárával és a HNF elnökségének több tagjával. A delegáció egy csoport­ját fogadta Pacsek József al­tábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg vezérkari fő­nöke. Az Észak-atlanti Közgyű­lés küldöttsége csütörtökön befejezte hivatalos magyar- országi látogatásának prog­ramját. (MTI) Mitterrand a leszerelésről Béke: politika, mozgalom és... tudomány Az elindult folyamatot meg kell becsülni Francois Mitterrand fran­cia elnök, a brüsszeli NATO- csúcsról adott televíziós in­terjújában ismét leszögez­te, hogy a Nyugatnak jelen­leg nem rövid hatótávolsá­gú rakétáinak korszerűsíté­sére, hanem a végre megin­dult leszerelési folyamat folytatására kell törekednie a Szovjetunióval. „A második világháború óta először indult el egy leszerelési folyamat, ezt meg kell becsülni. Nem ez az alkalmas pillanat az újra­fegyverkezésre”. Mitterrand szerint ugyanígy időszerűt­len a harmadik nulla meg­oldást latolgatni, vagyis a rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról beszélni. „Ez a kérdés nem vetődhet fel, amíg bizonyos sürgősebb problémák nem rendeződ­nek, mint pl. a hagyományos fegyverzetek csökkentése.” Mitterrand ez alkalommal is elutasította, hogy Fran­ciaország már most bekap­csolódjék a leszerelési fo­lyamatba : „A francia fegy­verzetnek a hitelesség kü­szöbén felül kell maradnia ahhoz, hogy a két legna­gyobb hatalom komolyan ve­gye”. Ezért Franciaország­nak egyelőre semmi dolga a tárgyalásokon. A kommunista elnökje­lölt, André Lajoinie korzikai választási gyűlésen ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a kommunisták nem egyoldalú leszerelést köve­telnek a kormánytól, de el­utasítják azt a programot, amely a század végére meg akarja ötszörözni a francia nukleáris robbanótöltetek számát. Egyedül az FKP el­lenzi ezt a programot és ja­vasolja, hogy már idén csökkentsék 40 milliárd frankkal a katonai kiadáso­kat. (MTI) Megszépül a Nemzeti étterem litikai gondolkodásmódhoz az új politikai cselekvésmó­dot, a tudományos felisme­rések kormányzati elfogad­tatásának mechanizmusát. Elemezte ugyan a békemoz­galmak intellektuális és anyagi függetlenségének, az ideológiai önállóság korlátai­nak kérdését, de azt is vizs­gálta, hogyan csökkenthető az atomfegyverek szerepe, hogyan lehet biztonság egy atomfegyvermentes világ­ban, miben térhet el egy új atomfegyvermentes világ az atomfegyver előtti világtól. „Ha elfelejted, hogy élsz, akkor egészséges vagy” — bölcselkedtek a békekutatás és az orvostudomány analó­giájának hívei. Az egészség­nek nincs tudománya, csak a betegségnek — állították, sürgetve, hogy a békekuta­tók fáradozzanak a konflik­tusok tényleges megoldásán, gyakorolják a válságkeze­lést, építsenek komprom isz- szum-mechanizmusokat. Vé­gül is Lódzban a szocialista békekutatás élő kapcsolato­kat szorgalmazott egyfelől a szocialista békeneveléssel, békemozgalommal és béke- politikával, másfelől a nyu­gati békekutató központok­kal. Pirityi Sándor (Folytatás az 1. oldalról.) nagy gondot fordítanak majd a parkolóhelyek kialakítá­sára. Az ajánlati tervek már­ciusig készülnek el, s vár­hatóan az év második felé­ben kezdődik meg az épít­kezés. A másik központi terüle­ten jelenleg még áll a váro­si tanács sokat szolgált há­za; ide a PALÓCKER beru­házásában emelnek majd az ÉVI-hez hasonló üzletházat. Természetesen tovább fo­lyik a már elkezdett re­konstrukciós program, a városközponti épületek csi­nosításával. A teljes beépítés végén pedig az eddiginél több zöld területet ígérnek a szakemberek, a Palócz Imre téren tapasztalható formában. Bár városunk centruma egy sor díjnyertes épületet tartalmaz, mégis sok a ri­deg terület. A beépítésre váró övezeteket — éppen ezért — a terület humani­zálása, a foltok színesítése jellemzi majd. (-th) Magyar—afgán megbeszélések Folytatja hivatalos prog­ramját hazánkban Szadd Amanuddin Amin, az Afga­nisztáni Köztársaság első miniszterelnök-helyettese és a kíséretében lévő delegá­ció. A Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, illetve Szaid Amin vezette tárgyaló küldöttsé­gek kedden a Parlamentben plenáris ülésen kölcsönösen tájékoztatást adtak orszá­gaik helyzetéről, kormá­nyaik politikájáról. Eszme­cserét folytattak a két or­szágot érintő nemzetközi kérdésekről. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok ak­tuális témáit. Ezt követően megkezdődték a szakértői, tárgyalások. A vendégek ismerkedtek a magyar—afganisztáni gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos kapcsolatokban részt vállaló magyar vállala­tokkal, kerekasztal-megbe" szélésen találkoztak veze­tőkkel. Meglátogatták s Komplex Külkereskedelmi Vállalatot, az ICO irószer- szövetkezetet és a Jászberé­nyi Hűtőgépgyárat. Csütörtökön Szaid Amir megbeszéléseket folytatót: Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terrel, valamint Nagj Gábor külügyminiszter-he­lyettessel. A Magyar Gazda­sági Kamarában Beck Ta­más elnök látta vendégü az afganisztáni delegációt. Szaid Amin jelenlétében Mohamed Hakim, az Af­gán Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke és Becl Tamás aláírták a kamarái közötti együttműködési meg állapodást, amely keretei ad a vállalatok közötti kap­csolatok gyarapításának.

Next

/
Thumbnails
Contents