Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 73. SZÁM ÄRA: 2,20 FT 1988. MÁRCIUS 26.. SZOMBAT Á francia külügyminiszter tárgyalásai (2. oldal) Vállalkozók tükre (3. oldal) Á NÓGRÁD Karancslapujtőn (9. oldal) Vita és cselekvés közben M agy jelentőségű eseményre készül a Magyar Szocialista Munkáspárt. A Központi Bizottság e heti ülésének határozata értelmében nem egészen két hónap múlva, május 20-án, összeül az országos pártértekezlet. A szocialista országok kommunista pártjainak jelentős részénél kezd meghonosodni az a gyakorlat, hogy két kongresszus között pártkonferencián értékelik az addig megtett utat, s jelölik ki a további feladatokat. Több párt rendezett, illetve rendez ilyen tanácskozást a mostani időszakban. A Magyar Szocialista Munkáspárt inkább olyan megoldást választott eddig, hogy a Központi Bizottság úgynevezett „félidős” ülése végezte el az elemzést, és a tennivalók meghatározását. Pártunk egész történetében mindössze két alkalommal hívtak össze országos konferenciát — 1945 és 1957 tavaszán, mindkettőt különleges körülmények között. Most ilyen különleges helyzetről nem beszélhetünk. Mégis indokoltnak mutatkozik, hogy a legutóbbi kongresszus óta végzett munka tapasztalatait és az ebből adódó következtetéseket ne csupán a Központi Bizottság plénuma, hanem ennél szélesebb körű pártfórum is megvitassa. Szembe kell néznünk ugyanis azzal, hogy a XIII. kongresszusnák a gazdaságra és az életszínvonalra vonatkozó határozatai az eredetileg elgondolt ütemben és mértékben nem valósíthatók meg, s ezért újjá kellett és kell fogalmaznunk ez irányú céljainkat. Egyidejűleg meg kell teremtenünk a gazdasági stabilizáció és kibontakozás programjának megvalósításához szükséges társadalmi, politikai környezetet, a gazdasági reformlépésekkel párhuzamosan meg kell újítanunk a párt irányítótevékenységét, a politikai intézményrendszert. Mindez olyan elhatározásokat igényel, amelyeket célszerű a megyei és megyei jogú pártbizottságok küldötteiből álló országos értekezlet színe elé bocsátani és ott megvitatni. Az élet azt mutatja, hogy gazdasági gondjainkon csak akkor lehetünk úrrá, ha mélyrehatóan megújítjuk politikai intézményrendszerünk valamennyi elemének, összetevőjének munkáját. S, mivel e rendszer középpontjában, centrumában a párt áll, a megújításban alapvető fontosságú a párt irányítótevékenységének és belső életének továbbfejlesztése, munkastílusának és -módszereinek korszerűsítése. Erre a kérdéskörre összpontosította elsősorban a figyelmet a Központi Bizottság legutóbbi ülése, s a tervek szerint ez lesz az országos pártértekezlet tanácskozásának fő témája is. Az irányítótevékenység továbbfejlesztésében a kulcskérdés az elvi-politikai jelleg erősítése. Más szóval ezt úgy is mondhatnánk, hogy a párt különböző szintű szerveinek és szervezeteinek elsősorban politizálniuk kell, meggyőző szóval elfogadtatva elhatározásainkat, s kevésbé foglalkozva konkrét ügyek operatív intézésével, szakmai természetű kérdések eldöntésével. Az ezzel kapcsolatos irányok és lépések kimunkálásához a párt legfelső irányító testületéi már eddig is igényelték a párttagok alkotó közreműködését, s a továbbiakban is számítanak erre. A pártszervezetekben a közelmúltban megvitatták a párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló téziseket, sok helyütt pedig az ideológiai munka időszerű kérdéseit is. Ez a vita igen hasznosnak és termékenynek bizonyult, sok új gondolattal bővítette a formálódó elképzeléseket, jelezte a vélemények kristályosodási pontjait. A Központi Bizottság nagyra értékelte a párttagok aktív részvételét az együttes gondolkodásban, s a kedvező tapasztalatok alapján úgy döntött, hogy a pártértekezlet elé terjesztendő állásfoglalás tervezetét ugyancsak vitára bocsátja a párton belül. A vitához ezúttal sem áll túlságosan sok idő rendelkezésre. A pártértekezlet állásfoglalásának tervezete azonban szervesen épül azokra a koncepciókra, amelyek a nemrégiben megvitatott téziseket áthatották, s hasznosítja a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések összegezett tanulságait is. Ily módon, mondhatjuk, az eszmecsere folytatásáról van most szó, amelyben a hangsúly remélhetően már áttolódik a helyzet értékelésén túlmenően a cselekvés irányának, módjának, konkrét teendőinek megvitatására, ilyen irányú javaslatok megfogalmazására. Nagyon lényeges, hogy a vita ez alkalommal is a pártmunkát átható demokratikus légkörben folyjék, s se a tékintélytisztelet, se más tényezők ne fékezzék a szabad véleménynyilvánítást, a nyílt bírálatot, és akár merésznek tűnő javaslatok megfogalmazását. Ez a nyílt vitaszellem, a vélemények szabad megütközése feltétele annak, hogy az országos pártértekezlet után egy akarattal fogjunk az elfogadott állásfoglalás valóra váltásához, s megerősödjék a párt sorainak — az utóbbi időben kétségtelenül meggyöngült — eszmei-politikai és cselekvési egysége. A cselekvéssel azonban addig sem szabad várni. Csak helyeselni lehet, hogy több pártszervezetben már a korábbi vita tanulságait is azon nyomban hasznosították a mindennapi munkában, javítva ezzel a gazdasági feladatok megoldásának politikai feltételeit, körülményeit. Ezt a továbbiakban is meg lehet és meg kell tenni. Számos olyan helyi politikai tennivaló kínálkozik, amellyel nem kell az országos pártértekezletig várni. Az élet ma nem engedi meg a halogatást, a tétlenséget, s ez a pártszervezetek, az állami szervek, a társadalmi szervezetek tevékenységére kiváltképp érvényes. A z országos pártértekezlet pártunk ügye. Mégsem kizárólagosan belső pártügy, hanem az egész társadalomra tartozik. Ezt jelzi, hogy az állásfoglalás tervezetét nyilvánosságra hozzák, s a Központi Bizottság — a kongresszus előtti viták hagyományai jegyében — ezúttal is felkérte a legfontosabb társadalmi és érdekképviseleti szerveket a tervezet megvitatására, véleményük és javaslataik megfogalmazására. A közösen elhatározott feladatok megvalósításában is számít a párt az egész társadalom közreműködésére. H kormány tárgyalta Módosuló hatáskörök, feladatok Áz Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület határozott hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából adó. mányozandó kitüntetésekről. A továbbiakban bírákat mentett fel, választott meg, majd kegyelmi ügyben döntött és egyéb időszerű témákról tárgyalt. (MTI) A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács határozatot hozott a belügyminiszter, a kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter és az Országos Árhivatal elnökének feladatairól és hatásköréről. A kormány a Minisztertanács titkársága és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának jogutódjaként létrehozta a Minisztertanács Hivatalát, amely a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Minisztertanács elnökének és helyetteseinek munkaszervezete, s a sajtóigazgatás tekintetében országos hatáskörű államigazgatási szervként jár el. A kormány a Miniszter- tanács tanácsi kapcsolatainak közvetlenebbé és hatékonyabbá tétele, valamint a kormányzati és a tanácsi tevékenység összehangolása érdekében döntött a Minisztertanács tanácsi kollégiumának létrehozásáról. A Minisztertanács meghatározta az 1988—1990 közötti időszak jogalkotási feladatait. A kormány beszámolót hallgatott meg a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról, a településpolitika irányításáról és Miskolc fejlesztéséről. (Folytatás a 2. oldalon) I KISZÍV elnöksége elölt Ellenőrzések és tapasztalataik a kádermunka fejlesztésének mai követelményei ülésezett a Szakszervezetek Núgrád Megyei Tanáesa Az elmúlt esztendőben anyagi előnyt biztosító, szán. dékos szabálytalanságot nem állapítottunk meg — hangzott el tegnap az Ipari Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének elnökségi ülésén, ahol az ellenőrzési iroda 1987-es tevékenységét értékelték. A vizsgálatok általános tapasztalata szerint a szövetkezetek törvényes műkő. dése, tulajdonvédelme, számviteli rendje jogszabályszerű. Egyes esetekben azonban ettől eltérő megállapításokra is jutottak. Így például az egyik szövetkezet hulladékvásárlási és -hasznosítási tevékenységét nem vette fel alapszabályába. Ez a szövetkezet év közben alakult és az ellenőrzési iroda a munkája szervezettségét sem tartotta megfelelőnek. Egy másik tagjaival nem kötött munka- megállapodást, a'mi vitákat és tagsági viszony nem megnyugtató módon történő megszüntetését eredményezte. Az ellenőrzött szövetke. zeteknél jellemző volt aZ anyag-, az energia, és általában a költségtakarékosság. Továbbra sem javult azonban a termelés elszámoltatása, a készletgazdálkodás színvonala. Fontos részét képezte az ellenőrzési iroda tavalyi munkájának a szaktanács- adás. E szolgáltatásra 416 napot fordítottak, ami szakértő-díjtételekkel számítva, 1,1 millió forintot jelent. A szaktanácsadás súlya megyénkben meghaladja az országos átlagot. Ezt az indokolja, hogy a tagok között sok a kisszövetkezet, s a kiválás, az újonnan alakulás első időszakában ezek jobban igénylik az efféle segítséget. Az iroda feladatairól szólva elhangzott, hogy új követelményként jelenik meg az adóreformmal kapcsolatos tennivalókban, a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek kialakításában való közreműködés. Az eredményesség érdekében további jó együttműködést szükséges biztosítani a gazdálkodó szervezetekkel. Egy majdnem tizenegy éves határozat veszítette hatályát azzal, hogy a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa pénteki ülésén újabb határozatot léptetett életbe a kádermunkáról. Javaslatában megyénk szakszervezeti tanácsának elnöksége a SZOT 1987. február 6-i és a megyei pártbizottság 1986. július 8-i — a kádermunka továbbfejlesztésére vonatkozó — határozatainak megvalósítása érdekében többek között a következő feladatok meg-. fogalmazását tartja szükségesnek. Általános követelményként érvényesüljön azSZMT hatáskörébe tartozó káderek mindegyikére a társadalom, a mozgalom előtt álló feladatok melletti bátrabb kiállás. Tapasztalataik birtokában új, korszerű megoldásokra kell törekedniük a szak- szervezeti munkában. A határozat az általános követelményeket külön-külön alkalmazza a szakszervezeti irányítás különböző megyei szintjeire. Erősíteni kell a kádermunka nyilvánosságát. Az SZMT tagjainak egy részét a jövőben közvetlenül az alsóbb szerveknél választják meg. Törekedni szükséges arra, hogy a testületikben növekedjen a fizikai dolgozók aránya. Az SZMT ajánlja az ipariágazati szakszervezetek megyei középszerveinek, hogy a központi vezetőségek határozata alapján tekintsék át kádermunkájuk gyakorlatát, határozzák meg tennivalóikat, alakítsanak ki szoros kápcsolatot az illetékes pártszervekikel, .alapszervezetek vezetőségeivel, indokolt esetben kérjék az SZMT segítségét. Az SZMT vezető titkára, Ágner Gyula előterjesztésében ismertetett határozat vitájában említésre méltó megállapítások hangzottak el Farkas József, a Nógrádi Szénbányák szb-titkárának a tolmácsolásában. Farkas József szólt a szakszervezeti tisztségviselőknek a társadalmi problémák elmélyülésével együttjáró presztízs- veszteségéről, továbbá a szak- szervezet rétegződésére irányuló törekvések reális veszélyéről. A határozatot az SZMT tagjai, az elhangzott kiegészítésekkel, egyhangúlag elfogadták. Kemerovói zenészek megyénkben A muzsika s egyben a barátság kemerovói követei érkeztek pénteken megyénkbe. Ljudmila Gorbunova Ivanovna, Kemerovo város tanácsa kulturális osztályvezetőjének vezetésével — a két nép közti kapcsolattartás jegyében — Salgótarjánban tartózkodnak a kemerovói I. számú zeneiskola növendékei és tanárai, köztük A. J. Cibulszkaja igazgató, I. N. Babies, L. J. Pli- szoa, L. V. Kovalenko és J. A. Galikonova. Salgótarjáni programjuk során a küldöttség vezetőit fogadta Berki Mihály, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettese, aki tájékoztatta a vendégeket megyénk életéről, közművelődésének helyzetéről. A megalakulásának 50. évfordulóját ünneplő szovjet zeneiskolások a nap folyamán részt vettek a nagybátonyi kamarazene- kar próbáján is, s látogatást tettek az ének-zenei tagozatos Lovász József Általános Iskolában — az intézmény tanárainak, tanulóinak, mint MSZBT-tagcsoportnak, baráti kapcsolataik vannak Kemerovo megyével —, ahol ízelítőt kaptak az iskolában folyó tevékenységről. Részt vettek az ének-zenei foglalkozásokon, s volt alkalom a kölcsönös tapasztalatszerzésre is. Délután a zeneiskolás növendékek kísérőikkel a nagy múltú salgótarjáni zeneiskola vendégei voltak. Itt is tájékoztatták őket az intézmény munkájáról, majd részt vettek az itteni diákok hangszeres és Szolfézsóráin, a kora esti órákban pedig a város zenerajongóival együtt a József Attila Művelődési Központ színháztermében együtt hallgatták meg az ausztriai Vorarlberg! tartományi konzervatórium rézfúvósegyüttesé- nek koncertjét. Szombaton Szécsény, Hollókő megtekintése után a nagylóci gyermektánccsoport tagjaival ismerkednek, majd Balassagyarmaton délután hangversenyt adnak a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában, ahol a helyiekkel és a Kiss Árpád Általános Iskola — ének-zenei tagozatos — növendékeivel közösen mutatkoznak be. Vasárnap ismét Salgótarján ad otthont a szovjet vendégeknek. Programjukban városnézés, hangverseny szerepel, valamint közös szórakozás a magyar pajtásokkal. A tanároknak pedig a szakmai beszélgetések lehetnek kölcsönösen ígéretesek. A vendégek meglátogatták Salgótarjánban az énekzenei tagozatos Lovász József Általános Iskola óráit.- bp -
