Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
2 NOGRÄD 1988. MÁRCIUS 26.. SZOMBAT Jean-Bernard találkozása magyar párt-, kormány- és egyházi Kádár János, az MSZMP főtitkára pénteken a Parlamentben fogadta Jean-Bernard Raimond-t, a Francia Köztársaság külügyminiszterét, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, az európai kontinens helyzetét, különös figyelmet fordítva a béke megőrzésének feladataira és a kölcsönös bizalom légkörének megteremtésére. Hangsúlyozták, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése a népek közös érdekeit szolgálja, hozzájárul a nemzetközi béke és a biztonság megerősítéséhez. Megállapították, hogy ebben fontos szerepet játszhatnak a magyar—francia kapcsolatok, amelyek továbbfejlesztése számos területen lehetséges, és az erre irányuló erőfeszítések szempontjából kedvező alap a két nép egymás iránti rokonszenve, barátsága. A megbeszélésen részt veitt Várkonyi Péter, valamint Palotás Rezső, hazánk párizsi és Christiane Ma- litchenko, Franciaország budapesti nagykövete. A magyar párt és a francia diplomácia vezetőjének megbeszélése után Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke fogadta Jean-Bernard Raimond-t. A Kádár Jánossal folytatott megbeszélések a tervezettnél néhány perccel hasz. szabbra nyúltak, így a miniszterelnöki hivatalban várakozó népes francia újságírócsoportnak módja nyílott arra is, hogy a hivatalos tá. jékoztatást kiegészítve, közvetlenül a kormány elnökének tegyék fel kérdéseiket. Grósz Károly a sajtó munkatársainak gyűrűjében szólt hazánk bel. és külpolitikai törekvéseiről, a magyar— francia kapcsolatok alakulásáról. Grósz Károly és Jean-Bernard Raimond eszmecseré, jén a nemzetközi helyzetet áttekintve, a magyar kormányfő elismerően szólt arról a pozitív szerepről, amelyet a Francia Köztársaság játszik a nemzetközi élet alakításában. A kétoldalú politikai kapcsolatokat mind magyar, mind francia részről jónak értékelték; ugyanakkor megfogalmazódott, hogy a gazdasági kapcsolatok elmaradnak a lehetőségektől. Hasonlóan sok, kiaknázatlan lehetőséget tartogat még a kulturális együttműködés, amelynek elmélyítése érdekében magyar részről, a kiegyensúlyozottabb, tervszerű fejlesztést szorgalmazták. A megbeszélésen érintették a jelenleg is folyó magyar—közös piaci tárgyalásokat, majd Jean-Bernard Raimond kérésére Grósz Károly tájékoztatást adott a magyar gazdasági reform jelenlegi törekvéseiről, illetve a kormány ezzel összefüggő intézkedéseiről. Végezetül kölcsönösen áttekintették az ipari és a műszaki-tudományos együttműködés konkrét lehetőségeit. A megbeszélésen részt vett Várkonyi Péter, valamint Palotás Rezső és Christiane Malitchenko. Ugyancsak a magyar— francia kapcsolatok elmélyítésének igénye fogalmazódott meg a magas rangú vendég szállásán csütörtök este megkezdődött, majd pénteken délelőtt a Külügyminisztériumban folytatódott hivatalos magyar—francia külügyminiszteri tárgyalásokon. A vendéglátó Várkonyi Péter és Jean-Bernard Raimond nyílt, őszinte légkörű, a kölcsönös megértésre való törekvés szellemében megtartott megbeszélésein mindenekelőtt a kétoldalú kontaktusok kerültek napirendre. A külügyminiszterek kifejezték a két ország kölcsönös érdekeltségét a kapcsolatok további fejlesztésében az élet minden területén. Hangsúlyozták a magas szintű politikai kontaktusok fenntartásának szükségességét, s kölcsönösen állást foglaltak amellett, hogy a gazdasági kapcsolatokban lendületesebb ha. ladást kell elérni. Jean-Bernard Raimond kiemelte: Franciaország támogatja a Magyar Népköztársaság és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatfelvételét; arra törekszik, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodásról folyó tárgyalások sikerre vezessenek. A nemzetközi helyzetet értékelve a külügyminiszterek tájékoztatták egymást országaik álláspontjáról a kelet— nyugati kapcsolatok, a leszerelés, az európai béke és biztonság kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a nemzetközi helyzetben kedvező tendenciák tapasztalhatók. Annak érdekében, hogy e pozitív folyamatok tartóssá, illetve visszafordíthatatlanná váljanak, további erőfeszítésekre van szükség nemcsak a nagyhatalmak, hanem a kisebb és közepes államok részéről egyaránt. A külügyminiszterek megbeszélésén a tárgyalóasztal mellett foglalt helyet Palotás Rezső és Christiane Malitchenko is. Jean-Bernard Raimond a délutáni órákban a Parlamentben találkozott Marjai József miniszterelnök-he- lyetessel, kereskedelmi miniszterrel. A megbeszélésen nyílt, őszinte légkörben véleményt cseréltek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, az együttműködés általános és konkrét kérdéseiről, mindenekelőtt az ipari kooperáció bővítésének lehetőségeiről. Ugyancsak a délutáni órákban találkozott a francia diplomácia vezetőjével Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen megvitatták a nemzetközi élet néhány fontosabb kérdését, és áttekintették a két ország közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, különös tekintettel a törvényhozó testületek közötti kapcsolatokra. Mindkét megbeszélésen részt vett Palotás Rezső, illetve Christiane Malitchenko. A délutáni órákban Jean- Bernanrd Raimond a budai érseki rezidencián találkozott Paskai László esztergomi érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökével. Jean-Bernard Raimond a nap folyamán katonai tiszteletadás közepette megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A látogatás befejező programjaként a francia külügyminiszter magyarországi tárgyalásainak tapasztalatairól tájékoztatta a sajtó képviselőit. Látogatása befejeztével, a tegnap esti órákban hazautazott a francia külügyminiszter. (MTI) A nicaraguai nagykövet tájékoztatója Az ellenzékkel kötött tűzszünet megteremtheti a békét Nicaraguában, de ehhez elengedhetetlen az amerikai álláspont megváltozása is. A március 23-án aláírt megállapodást Washington üdvözli ugyan, de az első hivatalos amerikai nyilatkozatok azt mutatják, hogy a Reagan-jtormány továbbra is nyíltan a sandinista forradalmi hatalom megdöntésére tör és ehhez a háború folytatását tartja az egyetlen használható eszköznek — mondta Lizandro Chávez Alfaro, Nicaragua budapesti nagykövete, pénteken, a nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján. A sandinista forradalom kezdettől fogva három alap. elv megvalósítására — a politikai pluralizmus megteremtésére, a vegyes gazdaság kialakítására és el nem kötelezett külpolitikára — törekszik. A fegyveres ellenforradalmárokkal kötött ideiglenes tűzszünet épp azt szolgálja, hogy a sandinista vezetésnek ne kelljen a forradalom alapelvei közül egyről se lemondania. Éppen ezért fogad el a kormány olyan feltételeket is — így például azt, hogy a megdöntött somozista diktatúra főbűnösei is szabadon visszatérhetnek az országba és bekapcsolódhatnak a politikai életbe —, amelyek a lakosság nagy részének nemtetszését is kiválthatják. A sandinista kormány a hatvan napra kötött ideiglenes tűzszünet minden rendelkezését be akarja tartani és szeretné, ha a fegyvernyugvás végleges lenne. Reagan figyelmeztetése Reagan amerikai elnök pénteken óva intette Izraelt attól, hogy megelőző csapást mérjen Szaúd-Arábiára, amelyről úgy tudja, hogy kínai gyármányú közepes hatótávolságú rakétákkal rendelkezik. Egy újságíró kérdésére válaszként azt mondta Reagan, hogy „természetesen teljességgel elleneznénk bármi ilyesmit, és reméljük, hogy nem terveznek ilyen akciót”. (MTI) A Minisztertanács késő délutánba nyúló ülését követően Bányász Rezső a kormányszóvivői értekezleten elsőként a kormányülés témáival kapcsolatos kérdésekre válaszolt. A Minisztertanács Hivatalával kapcsolatos kérdésre (Magyar Hírlap) elmondta, hogy e szervezet nem veszi át a tárcák egyes feladatait, s mint apparátus sem ékelődik a minisztériumok és a Minisztertanács közé. Fontos szerepet játszik az össz- kormányzati szempontok érvényesítésében, a megalapozott döntések kialakításában és abban, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök hiteles információkat kapjon a végrehajtásról. Fi. gyelembe véve, hogy az Országgyűlés jóváhagyta a tájékoztatási hivatal — mint önálló államtitkárság — megszüntetését, a jövőben a Minisztertanács Hivatala látja el azokat a sajtóigazgatási feladatokat, amelyeket korábban a sajtótörvény a tájékoztatási hivatal hatáskörébe utalt. A kormány mostani ülésén létrehozott tanácsi kollégiummal kapcsolatosan (a Magyar Hírlap érdeklődésére) kifejtette: a kollégium konzultatív testület, s egyben a tanácsok érdekfeltáró fóruma, amelynek feladata segíteni, hogy a kormányzat és a tanácsok tevékenysége között minél jobb összhang alakuljon ki. Ezt elsősorban a kölcsönös tájékoztatás, az információk kétirányú áramlása révén érheti el. A kollégiumot a Minisztertanács elnöke vezeti. Tagjai között helyet foglal a belügyminiszternek a tanácsa ügyekben illetékes helyettese, továbbá a Minisztertanács elnöke által meghatározott időre felkért tanácselnökök, tanácsi vezetők, akik a tanácsi munka különböző szintjeit képviselik. A tanácsi kollégium munkamódszere kötetlen lesz, üléseit szükség szerint, valószínűleg negyedévenként tartják. A kollégiumról a részletes tudnivalók a Magyar Közlönyben jelennek majd meg. A szóvivő részletesen beszámolt (a Magyar Távirati Iroda kérdésére) a Minisztertanács jogalkotási feladataira hozott határozatról. A tennivalók között említette, hogy e fél év napirendjén szerepel még a tűz elleni védekezésről, a tűzoltóságról szóló jogszabályok korszerűsítése. Az év második felében foglalkoznak a gazdasági társaságokról szóló törvény és a vállalati adótörvény javaslatával, a vállalati törvény korszerűsí. tésének, továbbá az 1990. évi népszámlálással kapcsolatos jogi teendőknek az előterjesztésével. Lehetséges, hogy még ebben az esztendőben megvitatják az egyesületekről szóló törvény, válamint az Országgyűlés által kezdeményezett nemzetiségi törvény tervezetét is. A következő év feladata lesz várhatóan az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény módosítása, a földhasználati adóról szóló törvény megalkotása, illetve a bányászatra vonatkozó szabályozás korszerűsítése. Előreláthatóan jövőre készülnek el az új postatörvény és az informatikára vonatkozó törvény tervezetével, valamint a népgazdasági tervezéssel és a költségvetési reformmal összefüggő jogszabályok módosítására tesz majd a kormány javaslatot. A vámjoggal, a közérdekű bejelentésekkel és a szabálysértésekkel kapcsolatos új kódex, illetve törvény megalkotásával 1990-ben foglalkoznak. Egyes kérdésekben kívánatos, hogy megvárják a jelenlegi gazdasági változások bizonyos hatásait. Ebből a meggondolásból célszerű későbbre halasztani például az új Munkatörvénykönyv módosítását. A kormányülésen a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyéről elhangzott beszámoló felől érdeklődő kérdésre (Magyar Rádió) Bányász Rezső idézte a jelentés megállapításait. Eszerint a megye gazdaságának a hetvenes évek végéig jellemző gyors ütemű növekedése megállt, az országrész helyzete napjainkban sok tekintetben nehéz. Egyebek között erőteljesen jelentkeznek a foglalkoztatós, a lakosságmegtartás gondjai, különös tekintettel a fiatalok, a-nők, a szakképzetlen munkavállalók elhelyezkedési lehetőségeire. VALÓBAN A GYŐZELEM REMÉNYÉVEL INDUL MITTERRAND A FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁSON? Végre nyilatkozott Mitterrand elnök: az Antenne 2. televízió kamerája előtt kimondta, amit a francia politikai élet minden ismerője várt is tőle, hogy tudniillik igen, indul az elnökválasztáson, és további hét évig aa Elysée-palota lakója akar maradni! Tenné mindezt a francia nemzeti egység megőrzésének jegyében és szándékával, ami fellengzősen hangzik talán, mindenesetre azonban jól jellemzi Mit-| terrand politikai törekvéseit. Ö, aki a 70-es évek elején a polgári centrum felől egy nagy kanyarral balra kezdett tartani, s nemcsak a szocialista párt vezetője lett, hanem a Francia Kommunista Párttal közös programot is aláírt arra az esetre, ha a baloldal kerülne hatalomra, ez a Mitterrand jól tudja, hogy kizárólag baloldali programmal nem győzhetne újra! Már rég „nyitott” a centrum felé, s most is az a célja, meg a taktikája, hogy a centrum jobboldalán álló vetélytársainak vitorlájából kifogja a szelet. .. Ha szó esik a jelenlegi választási kampányban szocialista eszmékről, szocialista módszerekről, akkor ezt csak Barre és Chirac emlegetik, persze, oly formában, hogy azért Mitterrand mégiscsak ilyen eszméket vall, ilyen módszereket alkalmazna. Nyerhet-e az elnök? Esélyei nagyok, legalábbis a közvélemény-kutatási adatok szerint. Ha ma lenne a választás, a voksok 54 százalékára számíthatna, szemben egy Chirac vagy egy Barre 46 százalékával. Ha ma kellene dönteni! De a végső szót a választók május 8-án mondják ki, azaz hat hét múlva, s addig történhet egy és más. A választás első fordulójától, április 24-től senki MIÉRT LEHET OLYAN IZRAELI KORMÁNYFŐ? Több oldalról érkező nyomásnak igyekszik ellenállni a 73 esztendős izraeli miniszterelnök: még az Egyesült Államok is a tárgyalások irányában próbál ráhatni, az izraeli közvélemény egy el nem hanyagolható része is azt követeli tőle, hogy a „békét most!” saját kormányában a koalíciós partner, Peresz külügyminiszter ugyancsak helyeselne egy nemzetközi közel- keleti konferenciát. S természetesen állandó fejtörést okozhat Samirnak, hogy mit tehetne a növekvő erejű palesztin ellenállással szemben? Az annak letörésére szánt kíméletlen eszközök a világban ellenérzéseket váltanak ki, még a hagyományosan Izrael-barát kormányok és politikusok is rosszallásukat fejezik ki, amikor izraeli katonák célzott lövésekkel arab tizenévesek életét oltják ki. Samir hajthatatlanságát nemcsak a maga politikai múltja magyarázza: ő több mint húsz éven át harcolt, fegyveresen is az Ingun soraiban Izrael függetlenségéért, az utolsó két évtizedben pedig a politikai küzdelmekben volt az izraeli szélsőségesen nacionalista, terjeszkedési törekvések élharcosa. A mostani válságos helyzetből aligha adódik más kiút, mint idő előtti választások sem várja, hogy Mitterrand már ott megszerezhetné az abszolút többséget, ami megválasztásához szükséges. Akkor még jó néhány jelölt küzd a szavazatokért, és osztja meg a választótestületet. Másodlagos jelentőségű, de érdekes, hogy miként alakulnak az erőviszonyok a jelöltek és pártjaik között: például hogy hány százalékot szerez a hivatalos kommunistajelölt, vagy hogy a politikai színskála túlsó végén a szélsőjobboldali Le Pen előretörése megállítható-e? Viszont elsődleges jelentősége annak lesz, hogy Chirac és Barre, a mostani, és az egyik volt miniszter- elnök közötti külön versenyfutás miként dől el? Ha Chirac fut be Mitterrand mögött másodiknak, akkor a május 8-i menetben ő küzd meg az elnökségért az elnök-elnökjelölttel. S egyre többen emlegetik, hogy Chirac szívós és kitartó. Küzdőképes és szervezni tudó politikus, aki felhasználhatja mai miniszterelnöki funkciójából adódó előnyös helyzetét is. Egyetlen lehetőséget hadd említsünk, amelyet párizsi politikai forrásból hallani: Chirac ügyes diplomáciával elérhetné, hogy a választások előtt kiszabadítja a libanoni fogságban több mint ezer napjai!) sínylődő francia túszokat, s akkor egyszerre tűnik majd hatékony politikusnak és ér- zőszívű embernek! Viszont abban is megegyeznek a párizsi politikai megfigyelők, hogy a 71 esztendős Mitterrand hosszú pályafutásának temérdek tapasztalatával a háta mögött ugyancsak kamatoztathatja azt a bizalmi tőkét, amit eddigi elnöksége alatt, főképp az utolsó két évben összegyűjtött, amikor Chirac-kal is együtt tudott kormányozni a sajátos párizsi „politikai társbérletben” HAJTHATATLAN SAMIR kiírása. Minden bizonnyal arra számít Samir, hogy még mindig azok vannak többségben Izraelben, akik a „kemény kéz politikáját” várnák el a kormánytól. Egyszer- másszor a palesztinok katonai akciója izraeli halottakat követel, s ilyenkor feléled a tömegek arabellenes- sége, a tárgyalásokat elutasító hangulata. A megszállt területek majdani kiürítésének perspektívája felháborodással és elkeseredéssel tölti el azokat az izraeli telepeseket, akiket 1967 óta módszeresen, és most már mind nagyobb számban küldenek Ciszjor- dániába és a Gaza-övezet- be. Az ő ellenállásuk szolgáltatja Samir leglátványosabb politikai bázisát. Viszont nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Közel- Kelettel kapcsolatos diplomád ciai tevékenység mindinkább felgyorsul: hol az arab országok vezetői tárgyalnak erről, hol az USA elnökének különmegbízottja, hol pedig a szovjet—amerikai eszmecseréken az úgynevezett regionális konfliktusok megoldásának keresése közben esik erről szó. Az idő a tárgyalásos módszer elfogadtatásának javára dolgozik! Pálfy József í
