Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

1988. február 13., SZOMBAT NÖGRÁD 3 Válaszol Salgótarján tanácselnöke Miért késik a városháza átadása? Villanymotorok állórészeit tekercselik Erdőtarcsán, a Káliói Vörös Csillag Termelőszövet­kezet üzemében. Az Ikladi Ipari Műszergyárnak 20—22 ezer darabot készítenek éven­te 30 típusban. — bp — Helikopterért üvegáru — Mindenekelőtt szóljunk az irodaház történetéről! — A hetvenes évek elején került először szóba az épít­kezés, a megvalósításra a me­gyei beruházásban megépített múzeummal együtt került volna sor, erre a célra ak­kor azonban a városnak nem volt pénze — kezdődött a történeti visszapillantás. — Mindenesetre, a múzeum építkezése úgy folyt, hogy figyelembe vették a majda­ni irodaépületet is. A Lakó­terv 1978-ban a mostani el­képzeléseknek megfelelő ki­viteli tervet el is készítette. Szeretnék utalni arra is, hogy a legértékesebb helyre való tekintettel már kezdet­ben egyértelmű volt, hogy középmagas épületre van szükség, így használható ki legjobban a terület. A ta­nács az alapterület maximá­lisan 40 százalékára tart igényt, a többi pedig „kiadó” más intézményeknek, szer­vezeteknek. — Miért húzódott el a ter­vek valóra váltása? — Irodaháziakra építési ti-, lalom volt 1972-től, s erre' felmentést csak tárcaközi bi­zottság adhatott. Ez 1980-ban érkezett meg, s az 1978-as dokumentáció alapján napo­kon belül kiadtuk az építési engedélyt. A későbbiekre va­ló tekintette] meg kell je­gyezni, hogy a dokumentáció az 1974. évi tűzrendészeti szabályokat vette figyelembe. — Az alapozás után az építkezés újabb három évre leállt. — Igen, 1983. december 31- e után lehetett folytatni a munkát. Természetesen a vá­rosi tanács kérte a terv kor­szerűségi felülvizsgálatát, s ezt a Lakóterv el is végezte. Nyilatkozatot kaptunk arra is, hogy a terv a tűzrendé­szeti előírásoknak megfelel. A tanács egyébként a lebo­nyolítással a NOMBER-t bízta meg, a kivitelezést pe­dig az első perctől a NÁÉV végezte. Tízéves terv megva­lósításáról van szó, s az a véleményem, hogy amennyi­ben a gondok nem jönnek elő, akkor funkciójában és megjelenésében is az egyik legszebb épület az állami és Ybl-díja-s Magyar Géza által tervezett épület. — Melyek ezek a gondok? — Elsőként azt említhe­tem, hogy az épület ma sincs Jól dolgoztak az elmúlt évben a nagyüzemi kukori­catermesztők, ezt bizonyítja a MÉM mezőgazdasági fő­osztályának összesítése, amely 1987. év legjobb ered­ményeit veszi sorra. Az ada­tok arról tanúskodnak, hogy egyetlen esztendő volt csak az elmúlt tíz évben, amikor hektáronként 8 tonna feletti eredményt több gazdaság teljesített, mint tavaly. Mindez annak ellenére kö­vetkezett be, hogy nyáron aszályos volt az időjárás, és a növényállomány sokáig nem kapta meg a szükséges nedvesség- és tápanyag-után­pótlást. 1987-ben 239 gazdaság ért el hektáronkénti 8 tonna feletti termésátlagot, ennél csak 1982-ben volt nagyobb az eredmény, amikor is nem kevesebb, mint 385 állami gazdaság és termelőszövet­készen. A hiánypótló mun­kák listája még tegnap is tíz oldalra rúgott. A szerző­dött határidő 1987. június 30-a volt, azóta a NOMBER folyamatosan kísérletet tett az átvételre, hiszen a főépü­let átvétele 1987. június 29- én megkezdődött. A hiány­pótlással augusztus 31-ig kellett volna elkészülni, de még a novemberi, decemberi készéé jelentés után is azt kéllett megállapítani, hogy a hiánypótlások elvégzése nem igazolható. A legutóbbi ha­táridő január 31. volt, feb­ruár 3-án kezdődött a felül­vizsgálat. Csütörtökön a NOM­BER írásban rögzítette: a NÁ­ÉV nem végzett, újabb pót­határidő kell, hiszen az épü­let még a tervezettnek meg­felelően sincs kész. Ez fő­ként az első szintet illeti, s épp úgy vonatkozik az alap- szerződésben rögzítettekre, mint a pótmunkákra. — A sok gonddal küzdő, számos alvállalkozóval dol­gozó NÁÉV-től tehát újabb, mielőbbi befejezést ígérő munkát kér a NOMBER. Mi a helyzet a tűzrendészen problémákkal, amelyekről ugyancsak sok hír járja a városban? — Ez a gondok második csoportja. Az első fokú tűz­rendészeti hatóság 1987-ben több olyan jelzést tett, hogy problémák vannak a beépí­tett anyagokkal. 1987. de­cember 7-én a tűzrendészeti hatósággal széles körű egyez­tetés volt, s a hiányosságo­kat 23 pontban rögzítették. Ezek közül huszonegyet má­ra megszüntettek, két alap­kérdés maradt nyitva. Az egyik a tűzszakaszókat, a másik a menekülő-útvonala­kon beépített falburkoló anyagot érinti. Az első fokú tűzrendészeti hatóság közöl­te, hogy nem áll módjában a szabványtól eltérő engedélye­zés, a tervező forduljon a Tűzoltóság Országos Parancs­nokságához. A tervező ezt megtette, az erre vonatkozó dokumentumot bemutatta, a TOP viszont közölte: utólag nem tehet ilyen engedményt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tervező addig abban bízott: ami elkészült, mente­sítéssel használatba vehető. — tTovább kellett tehát lépni, az események sorában újabb fontos dátum ez év január 28-a. kezet teljesítette túl a sokáig bűvösnek tartott 8 tonnás szintet. 1986-ban hússzal ke­vesebb üzem mutatott fel ilyen teljesítményt 1987-hez képest. A legrosszabb esz­tendő e tekintetben 1981. volt, amikor „csak” 125 nagyüzem sorakozott fel eb­ben a kategóriában. Ami a 8—9 tonna közötti hozamo­kat illeti, tavaly 142 gazda­ság teljesített e határok kö­zött, tavalyelőtt ennél ke­vesebben, 139-en dolgoztak ilyen eredményességgel. Az 1982-es esztendő e tekintet­ben is rekordot jelentett, hi­szen azóta sem dőlt meg az akkori 246 üzemes termelési csúcs. Kilenc-tíz tonna közé került 67 kukoricatermelő gazdaság tavaly, míg a tíz tonna feletti átlagot har­mincán mondhatják magu­kénak, szemben az 1986. év huszonhármas, illetve 1985. — A városi tanácson egyeztető tárgyalást tartot­tunk, ezen ott volt a városi és megyei tűzoltóparancsnok, a Lakóterv igazgatója és az épület tervezői, a NOMBER igazgatója és osztályvezetője, s természetesen a városi ta­nács képviselői is. Megfo- ga 1 mazitu k á llá spontunka t: nem vállaljuk azt a felelős­séget, hogy a fentiek ellené­re a használatbavételi enge­délyt kiadjuk. A Lakóterv igazgatója ugyanakkor elvál­lalta a tervezői felelősséget. Nem vitatta a tűzszakaszok helytelen kialakítását, vala­mint azt sem, hogy a mene­külő-útvonalon a falburkolat nem felel meg a szabvá­nyoknak. A tűzszakaszokra egyébként tervmódosítás ké­szült, erre február 8-án az első fokú tűzrendészeti ható­ság áldását is adta. — Akkor már csak a me­ne külőutak fal-, azaz fa­burkolata okoz gondot. — Igen, mert azt a javas­latot, hogy égéskésleltető anyaggal kezelik a fát, a tűz­rendészeti hatóság nem fo­gadta el. Természetesen kö­zöltem, hogy a városi ta­nács többletköltséget nem vállal, a társberuházókkal való egyeztetés alapján ugyanez vonatkozik az át­alakítási idő alatti üzemel­tetési költségekre is. A társ- beruházók jogvédelme érde­kében megbízást kapott a képviseletre a Nógrád Me­gyei Tanács jogi irodája. A furcsa történetet pedig foly­tathatom azzal, hogy e hó­nap 10-én a Lakóterv elő­rejelzése után megjelent a tervező és a falburkolat he­lyenkénti cseréjére javasla­tot hoztak. Kitér ez a ja­vasolt anyagra és az álta­luk megbízott kivitelezőre is. Ezeket a tűzrendészeti hatóság elfogadta. — Mi a megoldás lénye­ge? — Mintegy 1000 négyzet- méteren a fát üvegszállal erősített gipszkartonra cseré­lik, a Lakóterv költségére. Van tehát anyag, a szere­lésre munkavállaló, a jövő héten megkötik a szerződést, s az információk szerint a csere négy hét alatt elvé­gezhető. Végezetül tehát azt mondhatom, hogy a hiány- pótlási munkák elvégzése után, csakis a tűzrendészeti hatósággal egyetértésben ad­juk ki a használatbavételi engedélyt. Hozzá kell azt is tennem, hogy a felelősség vizsgálata érdekében intéz­kedéseket tettünk — fejezte be a tájékoztatást C. Becker Judit, Salgótarján tanácsel­nöke. év tizennégyes eredményé­vel. 1982. e vonat­kozásban is egyelőre felül- múlhatatlannak tűnik, hiszen akkor 43 gazdaság ért el 10 tonna feletti termésátlagot. Közzétették a megyénkén­ti első helyezettek listáját is. Eszerint hat olyan él­lovas volt tavaly, ahol 11 tonna felett voltak a hoza­mok. Baranyában a Bicsér- di Arany mező Tsz 11,6 ton­na, Komárom megyében a Kocsi Aranykalász Tsz 11,01, Tolnában a Teveli Kossuth Tsz 11,5, Bács-Kiskun me­gyében az Uszódi Egyetér­tés Tsz 11,7 és Szolnok megyében az Örményesi Oj Élet Tsz átlagosan 11,3 ton­na kukoricát takarított be területéről. Különösen fi­gyelemre méltó, hogy a ko­csi termelőszövetkezet 1763 hektárról adott 11 tonna felett kukoricát, hektáron- két. (MTI) Évről évre növeli dollár­elszámolású exportját a sal­gótarjáni öblösüveggyár, amely a tavaly tervezett 3,5 millió dolláros kivitellel szemben 5,3 milliót produ­kált. Az idén a salgótar­jániak meg akarják halad­ni a hatmillió dollár értékű exportot, s erre megvan minden esélyük. A gyár piackutató szakemberei ide­jében felfigyeltek arra, hogy a hagyományos kézi gyár­tású árukkal szemben a kül­földi piacon megnőtt a keres­let az automata fúvott kely- hek, poharak iránt. Görög­országnak már tavaly kezd­— Mint szakszervezeti fő­bizalmihoz gyakran fordul­nak hozzám az emberek. Na­gyon őszintén kitárulikoznak, elmondják egyéni, vagy cso­portos problémáikat. Ezeket én mérlegelem, azután fel­sőbb fórumokon a nyilvános­ság elé tárom, amennyire csak lehet, észérvékkel alá­támasztva. — Hallottam egy-két fel­szólalását a /vállalati bizalmi­testületi ülésen. Mit mond­jak. .. csípősek voltak. — Soha nem egyénekre szabott véleményt bontok ki felszólalásaimban, vagy bár­melyik ügyintézés alkalmá­val. A demokratizmus a többség akaratát kell, hogy tükrözze. Tudták ezt már az athéniak is időszámításunk előtt ötszáz évvel. — Csak van azért a tag­ságnak szólóan is ellenveté­se. .. — A körülöttünk lévő vi­lág nem egyszerű tükör. Meg kell látni benne a MÁST is. Felismerem ha, úgymond, ki akarnak hasz­nálni, netán személyemen ke­resztül akarnak „fedezetlen valóságot” továbbítani. — Honnan a tapasztalatok? — Az első nevelőiskola a műhely volt. Ez, arfol most is vagyunk. Ide 1969-ben ke­rültem. Gyalus-marós szak­munkásvizsgát tettem három év múlva, azóta is ez a munkahelyem. A politikai iskola légkörét először 1979- ben ismertem meg. A közép­fokú politikai végzettség tek szállítani ilyen terméke­ket; erre az évre is két­százötvenezer dolláros üz­letet kötöttek. Előrehaladott tárgyalások folynak automa­ta poharak, kelyhek szállí­tására az országba már be­érkezett és a továbbiakban beérkező amerikai mező- gazdasági helikopterek el­lentételeként. A helikopte­reket szállító McDonald- Douglas cég közvetítésével az egyik legnagyobb USA légi- társaság, az American Air Line évente két és fél millió darab kelyhet és po­harat vásárol mintegy hat- száznyolcvanezer dollár ér­után következett a nagy pró­ba; a pártiskolán a szakosí­tó, diplomaszerzéssel. Sike­rült. — Ügy hallottam, nem akárhogy... — Hát..., jelesre. Ám ez­zel még nem jutottam túl az iskolás időszakon. — Csak nem még egy dip­loma?. .. — Érettségi! Ezt tűztem ki célul a diploma megszer­zése után. — Csak azért, hogy ne ma­radjon „lyuk”? — Amikor végeztem a szakmunkásképzőben, mi még nem kaptunk érettségit, bizonyítványt róla a szak­munkás-oklevél mellé. Igaz, iskolánk csak 3 éves volt. A politikai iskolák szintén óri­ási ismeretanyagot adtak, vi­szont mindegyik a maga vonalán. A gépipari szakkö­zépiskolában, ahová beirat­koztam, viszont olyan tár­gyakat tanítottak, melyeket nem pótolhat egy „politikai” diploma mögött álló tudás. — Politikai felvértezettsége mennyire állja a műhelyben a próbát? Hiszen elég, ha csak a csökkenő életszín­vonal okozta lelki-anyagi ha­tásokra gondolunk. — Ott kezdem, hogy a munkahelyemen sokan nem örültek az iskolába járásnak. Pedig éjszaka tanultam, ami­kor csak az asztali lámpa és az egyre fogyó feketekávé volt a társam. Az elmélet, amit megtanultunk, persze nem minden esetben talál­tékben. A megrendelő a méretpontosságon és a jó minőségen kívül igényli hogy az ölösüveggyárban fo­lyamatosan rendelkezésre áll­jon egy negyedévi raktári tartalék mennyiség. A szerző­dést öt esztendőre kötik. A salgótarjáni öblösüveg­gyár februárban részt vesz Frankfurtban a háztartási üvegáruk legnagyobb euró­pai vásárán, amelyen egy már előkészített dán üzlet­kötésre is sor kerül. Szak­emberei készülnek Koppen­hágába, valamint Dubaiba, az arab világ egyik legje­lentősebb üzleti központjába. kozik a napi valósággal. Ha így volna, akkor nem lenne semmi dolgunk, évtizedek óta nyugodtan fütyörészhet- nénk, minden menne a ma­ga útján. Ennek ellenére nem az elveinket kell »félre­tenni, megkérdőjelezni, ha­nem a módszereinket kell ru­galmasan alkalmazni, még ha viszolygunk is a senk újtól, az ellentmondásosnak tűnőtől. — Nem tűnik pesszimistá­nak. — A szocializmus nem le­het szezoncikk. Nálunk, a műhelyben megvan az embe­rekben a vitakészség, nem most „jöttek le a falvédőről” a dolgozók. Hívnak engem „Csehák Judit”-nak is, de nem haragszom érte. Alig vagyunk itt egy páran nők, nem csoda, hogy ránk, a mi tevékenységünkre mindenki jobban figyel. Ami a hangu­latomat illeti?... Ha az in­tézkedni kész Macsuda And- rásnéról van szó, csakis re­álisan szabad szemlélni a jövőt. A sanda látásmódtól előbb nő hályog a szemün­kön. Mi, dolgozók formáljuk a több millió emberből ösz- szeálló ország sorsát, végre­hajtjuk az utasításokat. No, épp ezért az utasításokon, s a vezetőkön is rengeteg múlik. Ezt nem győzöm hang­súlyozni a különböző fóru­mokon. — A családban is „Csehák Judit”? — Otthon Tériké vagyok, a feleség, az anya. Lehet, hogy nem sokáig... Ugyanis Macsuda Andrásné idén érettségiző fia (ki hin­né az anyuka láttán.. .) is a gyárba jön dolgozni, s édes­anyját szakszervezeti bizal­miként, nagyüzemi párt bi­zottsági tagként, valamint háromszoros kiváló dolgo­zóként is „megismerheti”. Benkő Mihály Kelemen Gábor Nagyüzemi kukoricatermesztők Harmincán fiz tonna felett Diploma után érettségi Az idegen, aki a Salgótarjáni Kohászati Üzemek SZKGY forgácsolóműhelyében elhalad Macsuda Andrásné marógé­pe mellett, könnyen azt hiheti, hogy ezek a rafinált acél­gyáriak kitaláltak valami reklámfogást. A marógép mögött ugyanis a munkaruha-bemutatókból jól ismert manöken kül­sejű hölgy áll. Macsuda Andrásné persze nemcsak áll, ha­nem dolgozik, s nem is akárhogy! Amúgy, más tekintetben valóban jó reklámfogás, ha a neve szóba kerül, ugyanis... kiig mffiHuTTfliiTírf* rlrirtiiálii >— mk m Ifrrt^Bfii élteim n tatJélt s jaManrt*aéikliiBijF lilffiHniflt A i^yjftrfiwiffrh tf;wiyfér y^véteMMÉv^ 0 mkjí~ jjéj*ééaalBfa$ kHalaa ^é®t©lMS® iéleMtt C. Bedkor Jmátt, SelgéUrJie Vára Teaáeeá- ffftlf jtetiMks» .................. •

Next

/
Thumbnails
Contents