Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-08 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA i -------------------X LIV. ÉVF., 32. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ Sikerrel állta komoly erőpróbáját a kereskedelem (3. oldal) A kamarazenélés szépségei (4. oldal) Savanyú a szőlő (5. oldal)- . - Kihasználják a tartalékokat * Zárszámadás a Karancssági Egyesült Erő Mgtsz-ben Ünneplőbe öltözött, jókedvű nők és férfiak foglaltak helyet szombaton reggel 9 órakor a karancssági művelődési ház feldíszített nagytermében. Az ünneplő felöl- fésével a kenyéradó, a helybeli Egyesült Erő Mgtsz zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését tisztelte meg a tagság. A jókedvet pedig az indokolta, hogy a múlt esztendőben is kitett magáért a kollektíva, túlteljesítette tervét, s ismételtep jelentős nyereségrészesedés kifizetésére nyílott lehetőség. A jeles eseményen az elnökségben többek között ott láttuk. Géczi Jánost, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Batta Lászlót, a szécsényi pártbizottság első titkárát, Deák Pált, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségének megyei titkárát. Beszámolójában dr. Rad- ván Mihály elnök utalt rá: az ország termelőszövetkezetei, ugyan az évtized harmadik legeredményesebb esztendejét zárták tavaly, de a célkitűzéseket immár ötödik alkalommal sem sikerült elérni. Kedvezőbb a helyzet saját üzemükben, amely az 1984. évi szanálást követően egy enesvonalúan fejlődik. Köszönhető ez annak, hogy kihasználják a munka minőségének és szervezettségének javításában rejlő tartalékokat. A tsz tagsága 129,9 millió forint nettó árbevételt ért el, 21,9 millióval szárnyalta túl a tervet.' Az alaptevékenységből 30,8 millió, a nem mezőgazdasági termelésből 99,1 millió forint bevétel származott. A növénytermesztési ágazatban három főbb célkitűzést fogalmaztak meg. Egyrészt: az állatállomány tömegtakarmány- és abrakszükségletének mennyiségben és minőségben való kielégítését. Másrészt: a búza és a napraforgó termelési színvonalának növelését, az árbevétel emelését. Harmadsorban: az ágazat az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a termelőszövetkezet nyereségéhez. Az elnök örömmel nyugtázta: mindhárom feladatot végrehajtották. Búzából és napraforgóból minden eddiginél nagyobb termésátlagot értek el. A szükséges széna és siló megtermett, lucernából és gyepszénából eladóvá vált az üzem. Állattenyésztésben a jövedelmezőség fokozása volt a leglényegesebb követelmény. A múlt évben ez az ágazat hozta a legtöbb nyereséget a tsz-nek. Ez úgy vált lehetségessé, hogy ak egy tehénre jutó évi tejtermelés immár 5713 liter. A tej literenkénti szűkített önköltsége 6 forint 58 fillérre csökkent. Kedvező a borjú- és növendéknevelés, a marha- hizlalás hozama. A háztáji termelésről szólva, dr. Radván Mihály úgy Dr. Radván Mihály elnök a, várakozást is felülmúlták eredményükkel. A budapesti és környéki telephelyek jól alkalmazkodtak a piaci igényekhez, s a mezőgazdasági üzem nyereségének 15 százalékát hozták. A Szécsényi Épszöwel közös vállalkozás is jelentősen hozzájárult a kedvező évzáráshoz. A tsz gazdálkodásának javulását mutatja, hogy a száz forint árbevételre jutó nyereség az 1985. évi 3,8 százalékról 7,7 százalékra növekedett 1987-ben. A gazdaság nyeresége 10 millió forint volt tavaly, duplája a tervezettnek. Az idén 123,1 millió forint nettó árbevételt és 4 millió forint nyereséget szándékoznak elérni a karancsságiak. Ilii »••■ I ni II A tsz tagsága zsúfolásig megtöltötte a nagytermet. Megválasztották az új tisztségviselőket. Fotó: Bábel fogalmazott: bár csökkent a sertéstartási kedv és nem növekedett a hízómarha-bérhizlalás iránti érdeklődés, a tsz tagjai mégis növelték bevételeiket. Az alaptevékenységet döntően befolyásoló műszaki ágazat dolgozói szervezettebben, a kampányidőszakot jobban kihasználva teljesítették kötelezettségüket. Tavaly a tsz történetében másodszor volt egyértelműen eredményes az ipari kiegészítő tevékenység. A budapesti Signo Szövetkezettel közös kooperáció ütemesen fejlődik, az ofszet eljárású nyomda dolgozói a tervet és Ezek a minimális célkitűzések. Kiemelt feladat, a 314 férőhelyes tehenészeti telep további korszerűsítése, a helyi ipari termelésben új munkahelyek és szociális létesítmények kialakítása. Az ellenőrző bizottság elnökének, Hegedűs Oszkárné- nák a jelentése után heten mondták el a véleményüket. Felszólalt Géczi János is, aki hangsúlyozta: a tsz jól számofl a lehetőségeivel, s a fiatal, tettre kész vezetés azonos hullámhosszon dolgozik a tagsággal. A gazdálkodás idei feltételei szigorodnak, éppen ezért még' inkább szükség van a közös gondolkodásra, a kollektív cselekvésre. Az emberek igénylik a nyíltságot, a beleszólást a sorsdöntő kérdésekbe. El kell érni, hogy mindenki vállalja a felelősséget tetteiért, növelni kell az ellenőrzést, s a felelősségre vonásitól sem szabad visszariadni. A tsz alapszabályának módosítását dr. Musztács László ismertette. Elhangzott: 11 tagúra növelik a vezetőséget, hozzájárulva a demokrácia szélesítéséhez. Ezt követően megválasztották a tisztségviselőket. A tagság ismét bizalmat szavazóit dr. Radván Mihály elnöknek. Befejezésül tíz szocialista brigád és tíz dolgozó részesült kitüntetésben a múlt évi munkája alapján. A munkavédelem kollektív kötelezettség Jauult a biztonsági helyzet ipari szövetkezeteinkben, de... Az utóbbi években javult a munkavédelmi helyzet megyénk ipari szövetkezeteiben — állapította meg az Ipari Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének elnöksége legutóbbi ülésén. A megállapítás jogosságát alátámasztják az adatok. Eszerint 1985-ben 146, 1986- ban 110, 1987-ben 108 három napon túl gyógyuló sérülés történt az említett gazdálkodó szervezeteknél. Nos, a számok önmagukért beszélnek, a biztonsági helyzet javulása egyértelmű és folyamatos. Még annyit: a múlt évben bekövetkezett üzemi, újabb nevén foglalkozási balesetek több mint fele útközben, tehát munkába menet, vagy hazafelé jövet érte a dolgozókat. 'Tovább javítja az összképet: az utóbbi két esztendőben sem halálos, sem csonkulásos baleset miatt nem kellett vizsgálatot indítani 'ipari szövetkezeteinkben. A táppénzesnapok száma is számottevően mérséklődött a tárgyalt időszakban, bár ezen a' téren nem egyenes vonalú a fejlődés. A kimutatás értelmében 1985-ben 3298, 1986ban 2091, 1987-ben 2761 műszak esett ki a termelőmunkából, sérülésből adódóan. A testületi ülésen természetszerűen a gondok is szóba kerültek. Elhangzott: nemritkán a munkavédelmi vezetőnek nincs megfelelő szakképzettsége. Több szövetkezetben a munkavédelmi beosztást kapcsolt, vagy többszörösen kapcsolt munkakörben látják el. Ebből következően az illető a sokirányú teendői sorában kevés időt és energiát képes fordítani a munkavédelemre. Annál is inkább így van ez, mert a rendeletek és módosításai, kiegészítései tetemes adminisztrációt rónak a munkavédelmi felelősre. A nyilvántartások vezetése, a jelentések írása sokszor az érdemi munkától rabolják el az időt; s " különösen akkor, ha mindennemű munkavédelmi feladat egyetlen ember vállait nyomja. Változtatni kell a sok helyen fellelhető felfogáson, mert a munkavédelem nem csak a munkavédelmi vezető ügye; kollektív kötelezettségről van szó. Fontos feladat a sokszor feleslegesnek tűnő adminisztráció visszaszorítása, mert egy kis létszámú szövetkezetnél magától értetődően kevesebb az erre fordítható munkaerő. Ugyanakkor persze az egyszerűsítés nem veszélyeztetheti a dolgozó ember biztonságát, bizonyos nyilvántartási rendszerre, a tapasztalatok összegzésére szükség van. A munkavédelmet befolyásoló környezetvédelmi teendők ellátása is gondot okoz elsősorban a kisszövetkezeteknél, roppant nehezen tudnak megfelelni az egyre szigorodó követelményeknek. A szövetkezetekben változatlanul sok a régi, a biztonsági előírásoknak nem megfelelő gépi berendezés. Fenntartásuk és működtetésük olykor csak kompromisszumok árán lehetséges. Mindez indokolja az emberi szubjektum kiiktatását a munkafeltételek és a termelőberendezések minősítésénél. A műszeres villamos biztonságtechnikai mérések ma már bevett gyakorlatnak számítanak, ám a zajmérésektől, a megvilágításmérésektől legtöbb helyen még tartózkodnak. Hét végi szállítás Gyorsított ütemű rakodás A hét végi tavaszias időjárást a vasút dolgozói is kihasználták, az ország több megyéjében szombat-vasárnap is dolgoztak. A MÁV Szegedi Igazgatóságának több alföldi megyére kiterjedő munkaterületén mintegy kétezer vagon árut fogadtak, s 310 vagont megrakva indítottak útnak rendeltetési, helyére. A vasút szakemberei előre értesítették a vállalatokat az érkező szállítmányokról, hogy felkészülhessenek, s késedelem nélkül ürítsék ki a vasúti kocsikat. Több mint 100 vagon zúzottkő és kohósalak érkezett szombaton és vasárnap a Csongrád és a Békés megyei közúti igazgatóságoknak. Az Alsó-tisza. vidéki Vízügyi Igazgatóság csongrádi szakaszmérnöksége 22 vagon sódert kapott Nyékládházáról. A szállítmányokat késedelem nélkül kirakták. A Martfűi Növényolajgyár munkásai a hét végén 60 ’ vasúti kocsit töltöttek meg napraforgóolajjal. Az orosházi üveggyárból 85, befőt- tesüvegekkel, üdítőitalos palackokkal teli vagon gördült ki. Az üvegyár termékei hétfőn már megérkeznek a konzervgyárakba, illetve a palackozóüzemekbe. Kétezer-kétszáz vasúti kocsit raktak meg áruval, illetve ürítettek ki a fuvaroztatók a debreceni vas- útigazgatóság területén. Az idén eddig minden hét végét kihasználtak a szállíttatok; sor került előszállításokra is, hogy az őszi csúcsszezon idejére tehermentesítsék a vasutakat. A hét végén a Szolnoki Cukorgyárban 20 vagon mészkövet raktak ki, amelyeket a szeptemberben kezdődő cukorrépa-feldolgozáshoz szállítottak. A Beton- és Vasbetonipari Művek szol, noki gyárában 18 kaviccsal telt vasúti kocsit ürítettek ki a hét végén. A Hajdú Volán Hajdúnánáson 22 kocsi zúzottkövet, Berettyóújfaluban pedig 21 kocsi kohósalakot és 37 vagon zú- -zottkövet rakott ki késedelem nélkül. A debreceni vasútigazga- tóság a vállalatok kocsi- igényét maradéktalanul ld tudta elégíteni. A Tiszamen- ti Vegyi Művekben 105, a Nyíregyházi Papírgyárban pedig 95 vasúti kocsit raktak meg áruval szombaton és vasárnap. (MTI) \ ÁlSH-javaslatok a fiatalok elhelyezkedési gondjainak enyhítésére A VII. ötéves tervidőszak végére munkahelyet kereső felnőttekké válnak a demográfiai csúcs idején született gyermekek. A számítások szerint 1990-ben — 1983-hoz viszonyítva — mintegy 20 százalékkal több szakképzetlen és 15—16 százalékkal több szakképzett fiatal pályakezdő áll munkába, Az előrejelzés, valamint a munkaerő-gazdálkodásban napjainkban tapasztalható gondok alapján az Állami 'Ifjúsági és Sporthivatal — a KISZ-szel egyetértésben — kezdeményezte és továbbra is szorgalmazza, hogy átfogó kormányzati program készüljön a 90-es évek elején munkába álló korosztályok. elhelyezkedési gondjainak enyhítésére, lehetőségeinek bővítésére. Az ÁISH álláspontjának kialakításakor abból indult ki, hogy a főbb társadalmigazdasági folyamatokban bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt a fiatalok az eddigieknél is nehezebb körülmények között, illetve feltételek mellett kezdhetik pályájukat, vállalkozhatnak családalapításra. A gazdálkodással szemben támasztott magasabb követelmények ugyanis, mennyiségileg is, minőségileg is megváltoztatták a munkaerő-gazdálkodást. Az ÁISH kimutatásai szerint míg 1983-ban — a diplomásokat nem számítva — 100 elhelyezkedni kívánó fiatalra 129 munkahely jutott, addig tavaly csak 90. Mindezek alapján a hivatal támogatja a munkaerő ésszerű, hatékony foglalkoztatására irányuló törekI (Folytatás a 2. oldalon.)
