Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-08 / 32. szám
2 NOGRAD 1988. február 8., HÉTFŐ Újabb tíz személyt rehabilitáltak a Szovjetunióban Pravda-cikk a felújított vizsgálatokról Mindinkább tisztul a kép, a szovjet történelem fehér foltjai eltüntetésének újabb jelentős állomásához érkezett a szovjet igazságszolgáltatás, amikor február 4-én a legfelsőbb bíróság — megvizsgálva a Szovjetunió legfőbb ügyészének törvényességi óvását — újabb tíz személyt rehabilitált — írja a Pravda vasárnapi száma. Mindannyi- ukat, köztük Nyikolaj Buharint és Alekszej Rikovot — Lenin utódját a népbiztosok tanácsa élén — az 1938 márciusában megrendezett „harmadik nagy moszkvai perben” ítélték el. A szovjet párt lapja a napokban hozott döntéssel kapcsolatban megállapította: a tavaly ősszel felújított vizsgálatok arra mutatnak, hogy a harmincas, negyvenes és ötvenes években jogtalanul hurcoltak meg párt-, állami, gazdasági, és katonai vezetőket, párttagokat és pártonkívülieket, tudósokat, közéleti személyiségeket. Az SZKP 1956-ban megtartott XX. kongresszusa után Ugyan több ezer ítéletet érvénytelenítettek, de ez a folyamat a későbbiekben elmaradt. A XXVII. pártkongresszuson, majd a Központi Bizottság tavaly októberi plénumán hozott döntésekkel összhangban a rehabilitáció ós folyamatot felújították és ennék eredményeként sikerült tisztázni több ártatlanul elítélt személy ügyét. A Pravda részletesen beszámolt arról, hogy a legfelsőbb bíróság csütörtöki ülésén milyen előzmények után hozta meg döntését, amelyről másnap tájékoztatta a PB vizsgálóbizottságát. Az ülésen Mihail Marov, a legfelsőbb bíróság tagja számolt be arról, hogy a legmagasabb bírói testület a főügyész óvása nyomán aprólékosan átvizsgálta a peranyagokat, több száz kötetnyi periratot, ezer és ezer dokumentumot tanulmányozott át. Ismertette az elítéltek életrajzát, a vizsgálati eljárás, a tárgyalás menetét. Marov elmondta: a gondos munka eredményeként a legfelsőbb bíróság arra a következtetésre jutott, hogy 1938-ban a legfelsőbb bíróság katonai kollégiuma nem tett eleget a szocialista törvények által előírt bizonyítási eljárásnak. A súlyos ítéletek a vádlottakból erőszakkal kicsikart vallomásokon álapultak. Nem vettek figyelembe minden körülményt, nem ellenőrizték a vád képviselőjének állításait. A Pravda beszámolója szerint a legfelsőbb bíróság ülése emócióktól mentesen zajlott le, a hozzászólók kizárólag a tényekre szorítkoztak. Az ülés résztvevői gondosan mérlegelve Marov beszámolóját és a legfőbb ügyész óvását, hozta meg egyhangúlag elöntését. A szovjet párt lapja a legfelsőbb bíróság döntésével kapcsolatban megállapította: az ország történelmében tisztázatlan kérdések megválaszolására rendkívül nagy az igény. Igaz, elhangzanak olyan vélemények is, hogy minek bolygatni a múltat. Az emberek a hibákból, a népek a tragédiákból okulnak ' — írja az SZKP KB központi lapja, vitatva ez utóbbi véleményeket. Rámutat, hogy a múlt hibáinak gondos tanulmányozása jelentős segítséget nyújthat a Szovjetunióban zajló demokratikus átalakítási folyamatok további kibontakoztatásához. Változások a szovjet kormányban Megváltozott a szovjet kormány két elnökhelyettesének munkaköre a kormányon belül. A Szovjetunió Legfélsőbb Tanácsának Elnöksége szombati rendeletében Nyikolaj Talizint, a miniszterelnök első helyettesét felmentette az állami tervbizottság elnökének tiszte alól. Első miniszterelnök-helyettessé nevezte ki a kormányfő eddigi helyettesét, Jurij Maszljukovot, akit egyidejűleg kineveztek az állami tervbizottság elnökévé is. Talizin továbbra is a kormányfő első helyettese marad, s egyidejűleg átveszi a kormány szociális fejlesztési irodájának elnöki munkakörét. Ezt korábban, tavalyi nyugdíjba vonulásáig, Gejdar Alijev látta él. A szovjet kormányfő új első elnökhelyettese 1937- ben született a tadzsikisztáni Leninabád városában, orosz nemzetiségű családban. 1966 óta tagja az SZKP-nak. Maszljukov Leningrádban végzett a műszaki szakegyetemen. Mérnökként kezdett dolgozni, majd bekerült a gépgyártási minisztériumba, ahol egyebek között miniszterhelyettes is volt. 1982—85 között az állami tervbizottság elnökének első helyetteseként dolgozott. 1985 novemberében lett miniszterelnök-helyettes. Maszljukov a legfelsőbb tanács küldötte, tagja az SZKP Központi Bizottságának. ÁlSH-javaslatok a fiatalok elhelyezkedési gondjainak enyhítésére (Folytatás az 1. oldalról.) véseket, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy kellő időben szülessenek meg az elhelyezkedési nehézségek megelőzését, illetve csökkentését szolgáló állami intézkedések. Ennek érdekében javasolta többek között a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének, korszerűsítését. Ezen belül kezdeményezte, hogy terjesszék kj az átképzési rendszert a munkaviszonyban nem álló pályakezdőkre, differenciáltan bővítsék az elhelyezkedési támogatásban részesülők körét és a részmunkaidős munkavállalási formákat. valamint a munkahelyteremtő beruházások támogatását. Az intézkedések nyomán tavaly ősz óta lehetőség van a felmondási idő meghosz- szabbítására, bevezették az elhelyezkedési támogatást, kialakult a munkaügyi szolgáltatóirodák hálózata. Az ÁISH tapasztalatai szerint azonban ezek az intézkedések már ma sem nyújtanak megfelelő foglalkoztatási és szociális hátteret a kitűzött gazdasági célok megvalósításához. Ezért szükségesnek tartja a hivatal az átképzési rendszer kiszélesítését, bővítését. A részmunkaidős foglalkoztatás további lehetőségeinek feltárására az ÁISH tudomása szerint már megkezdődtek a vizsgálatok. A munkahelyteremtő beruházások támogatására vonatkozó javaslat megvalósítására a foglalkoztatási alap ad lehetőséget. Ezt a támogatást pályázat útján nyerhetik el • azok a vállalatok, szövetkezetek, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások és magánszemélyek, akik és amelyek a foglalkoztatási gondok enyhítésére új,- tartós megélhetési lehetőségeket biztosító munkahelyeket kívánnak létesíteni. A javaslatok között szerepel — a képzés és a társadalom várható munkaerő- igénye közötti jobb összhang megteremtése érdekében — a gimnáziumi gyakorlati fakultáció bővítése és a pályaválasztási rendszer hatékonyságának javítása. A gimnáziumot végzett, s tovább nem tanuló fiatalok többnyire segédvagy betanított munkásként, illetve adminisztratív munkakörökben tudnak elhelyezkedni. Esélyeiket eddig a fakultáció sem tudta jelentősen javítani. Ezért inkább a helyi igényekhez igazodó szakmákban ismereteket nyújtó, vagy idegen nyelvek elsajátítását szolgáló fakultációk körét kellene bővíteni az ÁISH véleménye szerint. A hivatal szükségesnek tartja a pályaválasztási tanácsadók és a munkaügyi szolgáltatóintézmények szorosabb együttműködését is. Javasolta, hogy növeljék a megyei tanácsok önállóságát és felelősségét a beiskolázási arányok kialakításában, figyelembe véve a várható helyi szakemberszükségletet. Az ÁISH javaslatainak egy része a több tárcánál már megkezdett munkához kapcsolódik, más része pedig további kidolgozást igényel, ihetve a népgazdaság lehetőségeivel összhangban a következő ötéves terv kidolgozásakor válhat valóra. Ezért kezdeményezte, hogy az érintett szervek — Országos Tervhivatal, Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, ÁISH, Művelődési Minisztérium. KISZ KB — képviselőiből koordinációs bizottság alakuljon a javaslatok kimunkálására és megvalósítására. Ciprusi elnökválasztás Jelöltek és programok Annikor a világ nagy hír- szolgálati irodáinak szokásos eseménynaptárában megpillantjuk a február 14- re jelzett ciprusi elnökválasztást, nem árt rögtön pontosítani valamelyest e fontos esemény megnevezését. S ez a pontosítás egyben magában foglalja az évtizedek óta húzódó ciprusi válság lényegét is, hiszen most február közepén csupán a földközi-tengeri szigetország déli, görögök által lakott részen rendezik meg az ' államfőválasztást, míg az északi, török fennhatóságú területen 1985-ben külön tartottak meg minden voksolást.. Ekkor fogadták el az úgynevezett Észak-ciprusi Török Köztársaság új alkotmányát, ekkor bonyolították le az elnökválasztást, és döntöttek a törvényhozásbeli mandátumok elosztásáról. Teljes megosztottság Jogi, parlamentális szempontból is teljesnek tűnik tehát az egykori legendákban Aphrodité istennő lak- . helyének tekintett sziget megosztottsága. A viharos történelmi múlt, az évszázadokra visszanyúló görög— török ellentét új fejezete 1974-ben kezdődött, amikor — egy elvetélt, s a „fekete ezredesek” ’ Athénjából támogatott puccskísérlet nyomán — török katonaság szállta meg Ciprus északi körzeteit. Több százezer görög ciprióta kényszerült menekülésre, s a két népközösség között folyó, sokmenetes tárgyalások azóta sem vezettek kézzelfogható eredményre. Pedig az álláspontok közelítésére jó néhány kísérlet lezajlott már, s közvetíteni próbált az ENSZ is. A jelek szerint épp a kibontakozás, a két népközösség között kialakítható megegyezés jelentette a mostani elnökválasztás legfontosabb vitatémáját is. A jelöltek és az általuk ajánlott programok ellentétes volta meglehetősen zavarossá teszi az összképet, a közvélemény-kutatások nem adnak szilárd támpontot a várható nyertes személyének megjóslásához. A legtöbb -szakértő ezért arra tippel, hogy az első fordulóban várhatólag nem is születik győztes. Négy induló Az elnöki székért harcba induló jelöltek valamennyi- • en tapasztalt politikusok. Szpirosz Kiprianu, az eddigi államfő 1977-ben nyerte el hivatalát, s most újra, megkísérli megbízatása meghosszabbítását. Esélyeit ugyanakkor csökkenti, hogy több — elsősorban baloldali Lehetséges, hogy csak a második forduló dönt — Kiprianu Jelenlegi államfő ■— csoport túlságosan merevnek. tartja fellépését a közösségközi tárgyalásokon. Néha egyenesen azt vetették a szemére, hogy az engedmények elutasításával többször elmulasztotta a kiegyezés történelmi lehetőségét. Glavkosz Kleridesz, a demokratikus tömörülés fejeként a jobboldali elképzelések hirdetője, pártolja a NATO. szempontjait: (Közismert, milyen stratégiai jelentőséget tulajdonít az atlanti szervezet a mediterrán keleti medencéjében „lehorgonyzóit anyahajónak”, ahol még napjainkban is találhatunk brit katonai támaszpontokat.) A harmadik jelölt a szocialista irányvonalú EDEK elnöke, Vasszosz Lisszari. desz, aki messzemenő segítségre számít Athénból, míg a negyedik csatasorba állt politikus független színekben indult, öt. Georgiosz Vasziliut pártolja nemcsak a kommunistákat tömörítő AKEL, hanem a liberálisok, sőt a jobboldal egy része is. Vasziliu — mellesleg milliomos üzletember, s külön érdekesség, hogy tanult hazánkban is — úgy tűnik abban a vonatkozásban különbözik leginkább ellenlábasaitól, milyen feltételek és körülmények között tartja elképzelhetőnek a görög és a török ciprióták megállapodását. Az eddigi kísérletek rendre olyan akadályokba ütköztek, mint a török alakulatok kivonásának időrendje. a betelepített török lakosság hazatérése, a létrehozandó államszövetség felépítése és hatáskörei, a menekültek Visszatérése otthonaikba és így tovább. Második forduló? Vasziliu az, aki programja alapján a legtisztábban átlátja: a ciprusi krízis korántsem a kis sziget belügye, ellenkezőleg, erős kisugárzá. sa van a térségre, így rendezését elősegítheti egy nemzetközi értekezlet. Azt is Jó vallja a legkövetkezetesebben, hogy hiba szem elől téveszteni a realitásokat, s az 1974 előtti állapotok maradéktalan visszaállítását követelni. Vagyis a rendezéshez a jogos török igények elis- . mérésén át vezet a legbiztatóbb út, s a közös nevező megtalálásához nem a merevség, hanem a kompromisszumkészség szükséges — természetesen az alapelvek maradéktalan fenntartásával. Ilyenek Ciprus egységének, függetlenségének és önállóságának megőrzése, a külföldi csapatok távozása. Kérdés csupán, kap-e (akár az első, akár az esetleges második fordulóban) elegendő támogatást ez a program, vagy megőrzi helyét Kiprianu. Egyelőre az is nehezen mérhető fel. hogy a legutóbbi biztató hírek az athéni és az ankarai vezetés között kialakult jobb viszonyról Papandreu és özal davosi nyilatkozatai a kapcsolatok javításáról miként befolyásolják a ciprusi belső fejleményeket. Remélhetőleg ez is, akárcsak az ENSZ erőfeszítése elősegíti, hogy oly sok év feszültsége után közelebb kerüljenek a megnyugváshoz és megbékéléshez Aphrodité istennő paradicsomi szépségű szigetén. E. É. Ceausescu a magyar— román viszonyról A magyar—román viszonyról is szólt Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államfő pénteki beszédében, amelynek szövegét a Scinteia, az RKP napilapja közölte szombaton; Ceausescu, aki a dolgozók országos tanácsa kétnapos ülésszakának zárónapján szólalt fel, az idei népgazdasági feladatok taglalása után a nemzetközi élet különböző kérdéseiről beszélt. Hangsúlyozta, högv Románia üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegyezését a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról, fontos lépésnek tekinti azt, de csak első lépésnek, amelyet továbbiaknak kell követnie. Nicolae Ceausescu a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is kapcsolatainak fejlesztésére törekszik a világ minden államával. Kijelentette, hogy általában jónak értékelhetők Románia kapcsolatai a - szocialista országokkal, majd hozzátette, hogy ez sajnos nem mondható el Románia és Magyarország kapcsolatairól. Románia — mondotta — a Magyarországgal való baráti kapcsolatok és a jószomszédság erősítésére törekszik. Minden államnak meg kell értenie — hangsúlyozta ezután —, hogy a romániai problémákat a pért, a kormány, a demokratikus szervezetek, az egész román nép oldja meg. Mészárlás a Fülöp- szigeteken A Fülöp-szigetek déli részén muzulmán gerillák megöltek 11 keresztény polgári lakost, köztük hét gyermeket. A hét közepén végrehajtott véres akcióról szombaton számolt be egy túlélő. A gyilkosság színhelye M’Lang falu volt Mindanao szigetén. Ezen a területen igen sok muzulmán él, ' s önkormányzatot követel a manilai kormányzattól. A muzulmánok elégedetlenségének hátterében az áll, hogy az északi, túlnépesedett területekről az elmúlt évtizedekben tömegesen költöztek Mindanaorl keresztény telepesek, magukhoz ragadva a muzulmánok földjeit.
