Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-05 / 30. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 30. SZÁM ARA: 1.80 Ft 1988. FEBRUÁR 5., PÉNTEK Több szocializmust, több demokráciát (3. oldal) Változik a mérnökképzés (5. oldal) Többre törekszik a sportsegély (7. oldal) Tanácsülések Salgótarjánban, Pásztón, Balassagyarmaton és Rétságon Elektromos agyközpont Megtárgyalták az idei fejlesztési tervet és a költségvetést Nógrád megye több településén tartottak tegnap tanácsülést, ahol az egyik legfontosabb napirend az idei gazdaságfejlesztési terv és költségvetés megtárgyalása volt. Ugyanakkor a testületi ülések témája volt a társadalmi munkaakciók terve, s a település- fejlesztési hozzájárulás is. Az alábbiakban bővebben a Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Pásztón tartott testületi ülésekről számolunk be. Vita nem volt, bár több felszólaló mondta el véleményét tegnap a Salgótarjáni Városi Tanács ülésén, az idei, éves fejlesztési terv és költségvetés kapcsán. így az erről előterjesztett határozati javaslatot a testület egyhangúlag elfogadta, csak úgy mint a társadalmi munkaakciókra, a tanács munkatervére, az innovációs szervezet alapítására, és a Nemzeti étterem (tömb) rekonstrukciójára alakítandó gazdasági társulás első fázisában való részvételre .vonatkozó előterjesztést. A terv szerint az idén a salgótarjáni tanács és intézményei várhatóan 788 millió forinttal gazdálkodhatnak. Ennek az összegnek közel a felét a szabályozott bevételek teszik ki; s a szePösztö mélyi jövedelemadóból származó bevétel meghaladja, a 326 millió forintot. Az állami támogatásból származó összeg 231 millió forint, míg az érdekeltségi bevételekből a terv szerint 172 millió forinttal gazdálkodhat az idén a városi tanács. Ezek között ebben az évben 64,5 millió forintos bankhitel igénybevételét tervezik, amelyből a fiatal házasok és többgyermekes családok lakáshoz jutásának támogatására 14 millió forintot szánnak. A tegnap elfogadott terv elsődleges célja, hogy a meglévő tanácsi intézmények működési feltételei biztosítottak legyenek. A működési és fenntartási kiadások mintegy kétharmadát az oktatási feladatok ellátására kell fordítani az idén. Felújításokra 35 százalékkal többet terveztek most, mint tavaly, de az e téren meglévő feszültségek ennek ellenére továbbra sem oldódnak. A fejlesztésekre tervezett 259 millió forint háromnegyede beruházási célokat szolgál, aminek a fele az áthúzódó beruházások miatti kiadás. Az előzetes számítások szerint 1988-ban Salgótarjánban 295 lakás épül, ám ebből az ez évre átadásra tervezett lakások 89 százaléka magánépítésű lesz. Korszerű csoportos családi házak közül Gorkij-felsőn, Károlyaknán és az Erkel úton számít a tanács lakásátadásokra, s befejeződik 35 hagyományos családi ház építése. A közlekedés fejlesztésére 35.2 millió forintot terveznek, s ebben kiemelt je lentőségű feladat a 21-es számú út, s a hozzákapcsolódó létesítmények építésének megindítása. Az idei terv főbb célkitűzései között szerepel még a szennyvíz- tisztító telep bővítési munkálatainak megkezdése is. Határozott intézkedések a bevételek növelésére Pásztó Város Tanácsa tegnapi ülésén — több más napirend mellett — ugyancsak megvitatta és elfogadta az idei gazdaságfejlesztési tervet, valamint a költség- vetést. A testület Fekete Attila tanácselnök vezetésével személyi kérdésben is döntött. E szerint a jelenlegi mellé másik társadalmi tanácselnök-helyettest is választottak, Tolnav Béla, a városi tanács művelődési, egészségügyi és sportosztálya vezetője személyében. A lakosság széles körű érdeklődésére tarthat számot a településfejlesztési hozzájárulásról szóló tanácsrendelet módosítása, amely a mentességeket és kedvezményeket érinti. E szerint mentesíteni kell a hozzájárulás fizetése alól azokat, akik az adóévben a 70. életévüket betöltik, valamint azokat, „akiknek (az adófizetésre kötelezett és a vele együttélő hozzátartozók számára, jövedelmére figyelemmel) az egy főre jutó nettó havi jövedelme az adóévet megelőző évben nem haladia meg a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Egyedül lakó személveknél ez az összeg 1000 forinttal emelten értendő". A gazdaságfejlesztési terv- és költségvetés kapcsán a testület megállapította, hogy a tervjavaslat a VII. ötéves tervben megfogalmazottaknak megfelelően kiemelt hangsúlyt helyez az alapellátási feladatok működési feltételeinek megteremtésére, következetesen biztosítja a telepü 1 ésf ei I észt ési h ozzá iárulás célkitűzéseinek végrehajtását. A céltámogatás megváltozása miatt a tervidőszakban megépíthető lakások száma arányaiban változik ugyan, de a terv ösz- szességében teljesíthető. Rámutattak arra is, hogy a költségvetési gazdálkodásban levő feszültségek az eddigieknél is fokozottabban indokolják a bevételek növelését célzó határozott intézkedések megtételét, a takarékos megoldások megválasztását. Elkerülhetetlen a főbb társadalompolitikai célok megvalósítását szolgáló koncentrált eszközfelhasználás, a feladatok szigorú rangsorolása és szelektálása. Mindent összevetve úgy döntöttek, hogy a rendelkezésre álló forrásokból több mint 211 millió forint kiadással számolnak Pásztón. Ennek 78,7 százaléka a működési, 21,3 százaléka pedig a fejlesztési célokat segíti. Az arány egyébként az előző évi tervben 65:35, míg a VII. ötéves terv ez évi ütemében eredetileg 60:40 százalék volt. Pásztó Város Tanácsa ezen kívül — több más napirend mellett — dr. Kovács Bertalan társadalmi tanácselnökhelyettes előterjesztésében összegezte az egészségmegőrző program célkitűzéseit, s erről a konkrét kidolgozást követően később döntenek. A pásztói tanács tegnapi ülésén tanácstagi alapot hozott létre 2 millió forint ösz- szegben, s ebből a 40 választókerületre — tanácstagonként — 50 ezer forint jut. (Folytatás a 2. oldalon.) Pásztón a fejlesztés leglátványosabb jele az újjászülető városközpont. A most elfogadott terv a városközponti lakásépítést — a megváltozott céltámogatási feltételek miatt más konstrukcióban — 1988-ban is a kiemelt feladatok közé sorolja. Befejeződött a KGST VB A KGST Végrehajtó Bizottsága február 2—4-én Moszkvában megtartotta 126. ülését, amelyen a tagországok állandó képviselői Vettek részt. Az ülésen Magyarországot Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese képviselte. A vb ülésén Rudolf Rohli- cek, Csehszlovákia képviselője elnökölt. A KGST 43. (rendkívüli) ülésszakának határozataiból kiindulva a végrehajtó bizottság áttekintett több, a tagországok kölcsönös gazdasági együttműködésének további fejlesztésével kapcsolatos kérdést. Jóváhagyták a végrehajtó bizottság 1988-ra és 1989-re szóló munkatervét és a KGST 1988. évi költségvetését. (MTI) Az Országos Villamos Távvezeték Vállalat bátonyte* rcnyei alállomásán keresztül kapja Nógrád megye valamennyi települése az elektromos energiát. Az automatikus berendezésekkel felszerelt „agyközpont” tevékenységéről számolunk be lapunk 3. oldalán. —kulcsár— Megújult reménnyel tekintünk: Genfben a leszerelésre Várkonyi Péter felszólalása Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön felszólalt a genfi leszerelési értekezlet teljes ülésén. Bevezetőül a magyar diplomácia vezetője megállapította: ‘„Nem indokolatlan, ha új várakozással és megújult reménnyel nézünk a multilaterális leszerelési, fegyverzetkorlátozási fórumok, közöttük a leszerelési értekezlet ez évi munkája elé. Adva vannak a feltételek ahhoz, hogy a leszerelési értekezlet munkája hatékonyabbá váljon, és kézzelfogható eredményekhez vezessen. Úgy látjuk, a nemzetközi kapcsolatokban kezd érvényesülni az a felismerés, hogy napjainkban az egyes országok és földrajzi térségek kölcsönös függése és egymásrautaltsága élő valóság. A világ országainak kölcsönös függősége, amelyet a nukleáris katasztrófa fenyegető veszélyje jelez a legdrámaibb módon, olyan mértékben megnövekedett, hogy létezésük egyetlen értelmes módja a békés együttélés és együttműködés lehet. A technika, különösen a haditechnika mai fejlettségi szintjén, a világban felhalmozott fegyverkészletek árnyékában egyetlen ország sem szavatolhatja saját biztonságát kizárólag katonai eszközökkel, saját katonai ereje növelésével. Ezeket a realitásokat láttuk tükröződni a legutóbbi szovjet—amerikai csúcs- találkozón, amely példamutató előrelépést hozott a fegverzetkorlátozásban. A csúcstalálkozó eredményei közé sorolható az a fontos tény is, hogy a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolását előíró egyezmény aláírását követően folyamatossá váltak a szovjet—amerikai kétoldalú nukleáris leszerelési tárgyalások. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy ne törjön meg e tárgyalások lendülete, és mielőbb megvalósuljon a hadászati nukleáris fegyverrendszerek nagyarányú csökkentése és az ABM- szerződés megőrzése. Elengedhetetlennek tartom, hogy mihamarabb sikerrel záruljanak a vegyi fegyverek felszámolásáról folyó tárgyalások. A kedvezően megváltozott politikai légkört feltétlenül ki kell használnunk annak érdekében, hogy a leszerelés terén tartós és visszafordíthatatlan változások következzenek be Európában. Az érintett országoknak most arra kell törekedniük, hogy mielőbb megkezdődhessenek az érdemi tárgyalások az európai hagyományos leszerelésről, a bizalom és a biztonság további erősítéséről. Mint ismeretes, a Varsói Szerződés tagállamainak 1986 júniusában Budapesten közzétett felhívása, illetve az arra adott NATO- válasz alapján a bécsi ta(Folytatás a 2. oldalon.) Az Akadémia elnöke Miskolcon Ülést tartott a lUIAD Miskolc vendége volt tegnap Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A jeles gazdaságtörténész a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában találkozott a három észak-magyarországi megye tudósaival. A megjelenteket Zambó János akadémikus, a MAB elnöke köszöntötte, majd Terplán Zénó tudományos titkár számolt be a regionális tudományos bizottság tevékenységéről. Az Akadémia elnöke aktuális tudománypolitikai kérdésekről tartott ismertetőt. Azt ugyan nem hallgatta el. hogy az ötlettől a tettig gyakran még mindig hosszú az út, s a viszonylagos anyagi szűkösség nehezíti a kutatómunkát, ám az országos tudományirányítási rendszer átalakítása — a kormányzati munka átalakulásával összefüggésben — a korábbinál nagyobb haszonnal szolgálhatja a gazdasági, társadalmi kibontakozást, a tudomány eredményeinek gyorsabb gyakorlati megvalósulását. Az elmúlt esztendőben a vezető párt- és államigazgatási szervek minden alkalommal kikérték az MTA szakembereinek véleményét. Így például a kormányprogramról, az adóreformok és az új gazdálkodás bevezetésének várható hatásáról. Kétségkívül erősödött a tudósok véleményező, döntést előkészítő szerepe, más kérdés, hogy sok témában nem értettek egyet az akadémikusok és a politikusok. Berend T. Iván véleménye szerint hasznos lenne az előkészítő szakasz polémiáit nyilvánosságra hozni, vagy a vitákat a nyílt színen folytatni, részint a nagyobb demokratizmus, részint pedig „a több szem, többet lát” — praktikussága miatt. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke délután a Borsod megyei pártbizottságon előadást tartott Köz- gazdasági gondolkodás, köz- gazdasági kultúra Magyarországon címmel.
