Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-29 / 50. szám
2 NOGRAD 1988. február 29., HÉTFŐ A kulturált és egészséges életmód aktív segítője Negyuenéwes az MHSZ A Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásénak 40- évfordulójáról ünnepségen emlékeztek meg szombaton a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Az eseményen részt vett Varga Péter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője és Mó- rocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár; jelen volt a politikai, társadalmi élet több vezetője, valamint a szövetség számos aktivistája és egykori alapító tagja is. A magyar himnusz és a megnyitó szavak elhangzása után Kutika Károly nyugállományú vezérőrnagy a jogelőd szervezet, az egykori Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség volt elnöke köszöntötte a hallgatóságot, majd Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára mondott ünnepi beszédet. Szólt a szövetség négy évtizeddel ezelőtti megalakulásának történelmi körülményeiről. Azokról a háború utáni napokról, amikor létfontosságú volt a lakosság felkészítése a haza védelmére, a népi demokrácia továbbfejlesztésére. Az akkori Magyar Szabadságharcos Szövetség vállalta magára az állampolgárok felkészítését, az ifjúságnak a szocialista haza szeretetére, az internacionalista gondolkodásra való nevelését, a fiatal néphadsereg széles körű népszerűsítését. Ezeket a feladatokat később az 1955-ben életre hívott Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség, majd pedig az 1957-ben megalakult Magyar Honvédelmi Sport- szövetség látta el. A jelenlegi MHSZ létrehozásának éve 1967. mérföldkövet jelentett a szövetség életében. Ez a társadalmi alapokon működő, politizáló szervezet egyik legfontosabb feladatának a fiatalság világnézetének, erkölcsi és politikai szemlélet- módjának alakítását tekintette és ebben látja eredményes tevékenységének zálogát ma isA jelenlegi teendőkről szólva, első helyen emelte ki a haza biztonságáért, megvédéséért érzett felelősség elmélyítését a lakosság széles körében, valamint a szövetség szerepét a hivatásos katonai pályára való irányításban. Hangsúlyozta, hogy e célkitűzések eléréséhez nélkülözhetetlen az MHSZ szakosztályainak, klubjainak, szakköreinek eredményes, felelősségteljes tevékenysége. A kijelölt feladatok végrehajtásához szükség van a különböző társadalmi és állami szervek segítségére, személyi, technikai és anyagi támogatására is. Varga Péter felszólalásában a feladatok, az eredmények értékelése, és az MHSZ-munka fontosságának hangsúlyozása mellett, szólt a szövetség tevékenységében esetenként tapasztalható gyöngeségekről is: elsősorban a régi formákhoz való ragaszkodást, az akciók gyakori kampányszerűségét, a tömegsport visszaesését említette meg. Ám összességében az MHSZ munkája eredményesnek ítélhető: a szövetség tevékenysége számottevően elősegíti a szocialista gondolkodásmód elterjedését, kibontakozását — mondotta. Emellett az MHSZ a kulturált és egészséges életmód egyik fő propagá- tora, illetve aktív segítője, támogatója a fiatalság körében. A megemlékezést a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének ünnepi műsora zárta. (MTI) Normalizálódott az élet Jerevánban Az Azerbajdzsáni SZSZK- hoz tartozó Karabah Hegyvidéki Autonóm Területen és Jerevánban, az örmény SZSZK fővárosában lezajlott incidensekről számolnak be a Kommunyisztnak, az örmény Kommunista Párt központi lapjának vasárnap Moszkvába érkezett számai. Az újság ismertette Vlagyimir Dolgihnak, az SZKP KB PB póttagjának a jereváni televízióban elhangzott beszédét. A politikus elmondta, hogy az SZKP KB PB megbízásából Anatolij Lukjanovval, a KB titkárával érkezett az örmény köztársaságba, hogy a helyszínen tájékozódjon a helyzetről. Dolgih hangsúlyozta: a párt politikai bizottságát aggodalommal tölti el, hogy a Karabah- hegyvidéki kérdés miatt ennyire felkorbácsolódtak az indulatok. Utalt arra, hogy a héten Jerevánban akadozott a munka, az oktatási intézményekben foglalkozások maradtak el. Szólt arról, hogy a Karabah Hegyvidéki Autonóm Területen az örmény és azerbajdzsán lakosok között ösz- szecsapások voltak, amelyeknek áldozatai is vannak. Az SZKP elsőrendű feladatának tartja, hogy minden nép és nemzet érdekeit szem előtt tartva felszámolja a nemzetiségi politika hiányosságait. Dolgih emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság legutóbbi ülésén Mihail Gorbacsov bejelentette: az egyik legközelebbi KB-ülés a nemzetiségi kérdést tűzi napirendre. A politikus szólt az örmény fővárosban a héten nacionalista elemek által szervezett tömeggyűlések- rol, amelyeken a lakosság legkülönbözőbb rétegei vettek részt. Mindez nehezítette a város Lakóinak életét, és jogos tiltakozásukat váltatta ki. Leszögezte: az országban zajló átalakítási és demokratizálási folyamatok nem vezethetnek a fékevesztett indulatok elszabadulásához, a közrend megsértéséhez. Jelezte, hogy a párt vezetésének időre van szükség a probléma alapos megvizsgálásához. A Kommunyiszt pénteki vezércikke a helyzet okait elemezve rámutatott: az elmúlt években, a pangás időszakában olyan negatív jelenségek tűntek fel és vertek gyökeret Örményországban, amelyek különféle megnyilvánulási formájuk ellenére azonos talajból, az individualizmusból, a személyes és csoportérdekeknek a közérdek fölé helyezéséből fakadtak. A közömbösség és a nemtörődömség légköre lehetőséget nyújtót az állami vagyon hűtlen kezelésére, a sikkasztásra, a társadalmi igazságosság megsértésére. Elterjedt az alkoholizmus, felütötte fejét a kábítószerezés. Mindezekről a hiányosságokról hosz- szú időn át hallgattak, és ez belülről kezdte ki a társadalom egészségét, feszültséget teremtett az emberek között. A nemzetiségi kapcsolatok rendszere olyan kényes terület, amely rendkívül érzékenyen reagál a társadalom életében jelentkező bármilyen hiányosságra — mutatott rá az örmény KP lapjának vezércikke, amely a meglévő problémák felszámolásának lehetőségét csakis bölcs, átgondolt elemzésen alapuló, indulatoktól mentes megoldási módszerek megvalósításában látja. A Kommunyiszt pénteki száma közölte Vaszilij Trusinnak, a szovjet belügyminiszter első helyettesének a nyilatkozatát is. Trusin a Jerevánban és a Karabah-hegyvidéken le- zaljott események kapcsán közölte, hogy a rendőrség nem rögzített személy ellen elkövetett bűncselekményt. Ugyanakkor jelezte: jóllehet Jereván lakosai általában önmérsékletet tanúsítottak, a tereken, az utcákon összeverődött tömegek zavarták a város normális életét, akadályozták a forgalmat, és a mentők munkáját, több helyütt baleset- veszélyes helyzet alakult ki. A jelek szerint a hét végére a helyzet normalizálódott. A szovjet tv-híradó szombaton este arról számolt be, hogy a hét vége ellenére több üzemben felvették a munkát és munkásgyűléseken ítélték el a nacionalista zavargásokat. A tévé riporterei által megszólaltatott jereváni lakosok is ilyen szellemben nyilatkoztak. (MTI) Szovjet—magyar árucsere-forgalom Moszkvában szombaton Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és Konsztantyin Katusev, a szovjet külgazdasági kapcsolatok minisztere aláírta az idei évre szóló szovjet—magyar árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv, amely a gazdasági együttműködés bővítését szorgalmazza, az idén 9,8 milliárd rubel értékű áru kölcsönös szállítását irányozza elő. Ez az érték folyó árakon számolva magasabb a tavalyi árucsere értékénél. A Szovjetunióba irányuló magyar kivitel jelentős hányadát ipari termékek, autóbuszok, híradástechnikai és élelmiszer-ipari gépek adják. A szovjet exportban a többi között fémmegmunkáló, prés- és kovácsolóberendezések, építő- és útépítő gépek, traktorok, gabonabetakarító kombájnok, teher- és személygépkocsik, valamint repülőgépek szerepelnek. Az ünnepélyes aláírást követően Konsztantyin Katusev elmondta, hogy tervbe vették az együttműködés folytatását a jamburgi gáz-, valamint a tengizi kőolaj- és földgázlelőhelyek közös kiépítésében. A magyar fél részvétele ebben a beruházásban lehetőséget teremt arra, hogy Magyar- ország hosszú távon szükségleteinek megfelelően szovjet földgázhoz jusson. Marjai József válaszbeszédében méltatta a most aláírt jegyzőkönyv kidolgozásának alapos előkészítő munkáját. Mint hangsúlyozta: az árucsere-forgalmi megállapodás jól segíti majd a kormány munkaprogramjának a megvalósítását a kiélezett magyar gazdasági helyzetben. Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban (Folytatás az 1. oldalról.) ség van bizonyos kérdéseik továbbtanulmányozására, az itt ne’m mindenben összegezhető ismereteink továbbgondolására, a teoretikus konszenzus megteremtésére. A Központi Bizottság titkára megállapította: bár a mostani tanácskozás címében nem szerepelt az ideológia szó, mégis mind a három szekcióban e körül is jelentős vita folyt. — Egyetértek azzal — mondotta —, hogy bonyolultabb társadalmi-gazdasági viszonyok között az ideológia nem lehet hézagpótló, de valamilyen útmutatásra, valamilyen „kapaszkodókra'’ szükség van. A társadalomban ideológiai légszomj van, ezt tükrözte az ideológiai tézisek vitája a pártalapszervezetekben is. Szinte mindenütt azt hangoztatták: mi nem csak a mának akarunk élni, hanem szeretnénk az utat is magunk előtt látni. Ennek az igénynek teljesítését, a történelmi szerepét vállaló marxista—leninista párttól várják. A tanácskozáson is felvetődött: mi az előbbre való a mai magyar társadalomban: a gazdaság, az ideológia vagy a politikai intézményrendszer reformja. Erről szólva a Központi Bizottság titkára rámutatott: olyan időszakban élünk, amikor nincs szükség ilyenfajta rangsorolásra. Kétségtelen, hogy a kibontakozás gazdasági fejlődés nélkül nem lehet teljes. Alapnak változatlanul a gazdaságot kell tekinteni, de ahhoz, hogy a gazdasági reform továbbfejlődhessen, ma a gazdaság társadalmi környezetében kell lényeges és megfelelő változásokat elérnünk. A megoldás elsősorban a párt vezető szerepének korszerű felfogásában, a politikai intézmény- rendszer reformjában, az ideológia megújulásában rejlik. — Ebből a szempontból is jelentős a társadalom és az egyén erkölcse. A társadalmunkban elsősorban a negatív tapasztalatok alapján értékelik az erkölcsöt és az erkölcsi helyzetet. Nem arról beszélnek, aki bátor, jellemes, erős, szilárd, példamutató, hanem arról, ha valaki erkölcstelen. A mostani tanácskozásra — helyesen — nem a negatív megközelítés volt a jellemző, hanem hogy milyen követelményeket állítson egész társadalmunk, a közösségek és az egyes ember elé. A társadalmi folyamatok negatív tükröződésével kapcsolatban a KB titkára elmondta: — Egyetértéssel fogadhatjuk a konferenciának azokat az elemzéseit és értékeléseit, amelyek szerint, ha vannak is válságjelenségek vagy feszültséggócok, azokat nem válsághangulatban kell fogadni, s nem válságteóriákra, hanem cselekvésre van szükség. Idézve az egyik előadást, egyetértett azzal a megfogalmazással, amely szerint: „most a jövő visszahódítása a célunk”. A múlt bevallása — mondta — csak egy lépés, a jövőbe pedig nagyon sok lépés vezet. A „jövő visz- szahódítása” nálunk elsősorban azt jelenti, hogy a mát kell alaposan ismerni. Szükségünk van a múlt tanulságaira, de nem arra, hogy a vájikálásig elmerüljünk ebben, ami közvetlen segítséget számunkra nem nyújt. Ide tartozik a felelősség is. Ha csak a múltat nézzük, akkor csak elégtételt adhat a felelősségre vonás, viszont intézményes garanciák szükségesek arra, hogy a felelősség ma minden esetben, minden funkciónál teljes legyen. Rendkívül fontos a jövőbe vezető tendenciák mai állapotának a föltárása — mondotta a továbbiakban. Tudnunk kell, melyek azok a tendenciák, folyamatok, amelyek révén előrehaladhatunk. A gondolkodó embernek jól kell ismernie a lehetőségeit, szövetségeseit és politikai erejét. Így hozhatjuk mozgásba a jelent, a jövő visszahódítása érdekében. A cselekvés kerete ma a reformprogram, amelynek megvalósításához az erkölcs megújulása is szükséges, s ennek a társadalom egészét kell átfognia. Ma találkozhatunk türelmetlenséggel — fejtette ki a Központi Bizottság titkára —, de- a türelmetlenség csak alkotó türelmetlenség lehel, amely magába foglalja a bizalmat is. És a politika is bizalmat kér. — Ügy gondolom — hangsúlyozta a KB titkára —, hogy a Központi Bizottság az egész párt nevében mondhatja: vállalja, és ragaszkodik a párt vezető szerepéhez. Abból a meggyőződéséből kiindulva, hogy ez hasznos, hogy ezzel szolgál, és erre építi a pártnak a szerepét. — Ma azonban a tegnapi ■ győzelmekre és sikerekre csak akkor lehet hivatkozni, ha azt mondjuk, hogy ezt alapul használjuk fel a kibontakozáshoz. Ahhoz, hogy a párt vezető szerepét tovább erősítsük, szükség van arra, hogy nyilvánosan politizáló párt legyünk. A párt vezető szerepét nem a Központi Bizottság reprezentálja, azt minden párttagnak, minden alapszervezetnek, pártvezetőségnek, párt- bizottságnak és a központi szerveknek egységesen kell kivívnia és érvényre juttatnia. Ehhez szükséges a gazdasági-társadalmi kibontakozásnak, a politikai intézményrendszer reformjának, az ideológiai megújulásnak a programja, amelyhez az erkölcsi gazdagság is hozzátartozik. — Ahhoz, hogy politizáló párt legyünk, a párt belső nyilvánosságára is szükség van. A párttagság előtt a párt belső munkájáról semmilyen titok nem lehet. A demokratikus centralizmus elvének érvényesítésével azt kell elérnünk, hogy a párton belül a demokrácia teljes legyen, és a centralizmus biztosíték arra, hogy a demokratikus párt jól, hatékonyan működjön. Berecz János kiemelten szólt az ifjúságról, amelyről a tanácskozáson is többen mondtak véleményt. Végezetül visszatérve az ideológiához hangsúlyozta: — a kényszer késztet bennünket arra, hogy foglalkozzunk az ideológia megújulásával, ám ez nem kényszeríthet arra, hogy mindent meg- ideológizáljunk. Társadalmunknak vannak olyan, jelenségei, amelyeket nem feltétlenül kell történelmileg vállalni. Az ideológia megújulásához hozzátartozik, hogy az értékek megfelelő kezelése és megbecsülése nélkül nincs teljes értékű társadalom. Ha visszafordulunk a múltba, a jó tradíciókat is vegyük észre, építsünk rájuk, mert lehet, hogy olyan értékek hordozói, amelyeket csak kiegészíteni kell a jövő érdekében, és nem újrateremteni. — A társadalomban megvan a szolidaritás, ezt erősítve járulunk hozzá az ideológiai megújuláshoz, és annak a tudásnak az összefogásához, hasznosításához, amellyel rendelkezünk — mondotta végezetül a Központi Bizottság titkára. Az országos elméleti tanácskozás Lakatos Ernő zárszavával ért véget. (MTI) Tanácskozott a megyei diákparlament (Folytatás az 1. oldalról) helyek számát kervesellték, hiszen sokan kényszerülnek akár napi kétórás ingázásra. A pásztóiak a Tittel Pál Kollégium menzájára panaszkodtak, s kifogásaikhoz csatlakoztak a tarjáni- ak is. A Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola küldöttei a következő javaslattal éltek: hozzanak létre egy diákokból álló menzabizottságot. Csaknem minden felszólalás visszatérő témája volt a tanulás. Az óraszám magas, a pihenésre fordítható idő pedig egyre kevesebb, hiszen — sok helyütt — nemcsak másnapra kell készülni, hanem előkészítőfoglalkozásokon, szakkörökön és sportkörökön is részt kell venni. Élő lexikonokat csinálnak a diákokból — hangsúlyozta egy tanuló. Annyi szükségtelen információval találkoznak, aminek sosem veszik igazán hasznát, ugyanakkor energiát és időt rabolnak a felvételi tárgyaktól. Ráadásul még az így megszerzett műveltség sem tekinthető általánosnak, pedig ez lenne az elvárás. Több vélemény is megegyezett abban, hogy változtatni kellene a gimnáziumok fakultációs rendszerén, a középiskolás és az általános iskolás tananyagon. A vitához hozzászólt Nagy László, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának titkára is. Mint elmondotta, a középiskolás évek kiemelten fontosak abból a szempontból, hogy az emberek megtanuljanak jól politizálni, érvekkel vitázni és közösen felelős döntést hozni. A kellő tartalommal rendelkező demokratikus fórumok — mint a diákparlament is — a helyi közélet fontos alappillérei. Végezetül Kapás József, a Nógrád Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője mondta el véleményét. Ezek közül legfontosabb: a tanulás, amelynek reformja az általános iskolákban mór megkezdődött, s előbb-utóbb a középiskolákba is eljut. Viták folynak a felvételi rendszer és az érettségi megváltoztatásáról is, de amíg az új szabályok életbe lépnek a diákoknak a mai módon kell vizsgázniuk. Azért nem lehet csak a két felvételi tárggyal kiemelten foglalkozni, mert ha a többit elhanyagolják a tanulók, az általános műveltségük sínyli meg. A technika tárgynak például — amit el- méletisége miatt a legtöbb támadás ért a gimnázisták részéről, — nem az a feladata, hogy megtanítsa a képmagnó kezelését vagy egy tv behangolását, hanem, hogy többek között a rendszerszemléletet ismertesse. A hangsúlyos kérdéseket az országos diákparlamenten vetik majd föl megyénk képviselői, a helyileg intézhető problémákat pedig (mint például a helyijárati közlekedés) az illetékes szervekhez továbbítjuk. Az országos parlament küldötteinek Glemba Tamást, a 211-es ISZI, Jan- csura Ildikót, a Nógrádi Sándor Szakközépiskola, Renner Pétert, a Balassi Bálint Gimnázium, Juhász Lászlót, az építőipari szak- középiskola és Kakas Ágnest, a Táncsics Mihály szakközépiskola tanulóit választották meg.
