Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

2 NOGRAD 1988. február 25., CSÜTÖRTÖK Andrej Gromiko szerdai programja (Folytatás az '1. oldalról.) gyeimet kell fordítani a szel­lemi erőforrások teljesebb (kiaknázására; a gazdaságban a fejlesztések mellett jobb munkaszervezésre, a tudás hathatósabb kihasználására van szükség. Hazánk stabi­lizációs törekvéseit ismertet­ve reményét fejezte ki, hogy a tervek megvalósítását nem nehezítik meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, illet­ve a politikai élet előre nem látható változásai. Magyaror­szág mind a szocialista or­szágokkal, mind tőkéspart- neneivel a kapcsolatok erő­sítésére törekszik. A gazda­ságban elsősorban a külföl­di termelőtőke bekapcsolá­sára törekszünk. Ennek hasznos formája a közös vál­lalatok alapítása. Andrej Gromiko ismertet­te az SZKP Központi Bi­zottsága februári ülésének eredményeit, megállapítva, hogy a plénum jelentős mérföldkő az átalakítás me­netében. Most a legsürge­tőbb feladat, hogy' az eddigi stratégiai irány alapján megkezdődjék a célok gya­korlati megvalósítása. And­rej Gromiko beszélt az ok­tatás jelentős szerepéről, hangsúlyozva fontosságát a többi között a tudományos élet és a káderképzés fej­lesztésében. Magyarországi látogatásáról elmondta: a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­ge elnöki tisztében első al­kalommal látogatott külföld­re, s ez utal a szovjet— magyar kapcsolatok jelentő­ségére. A kétoldalú kontaktusokat áttekintve kölcsönösen ki­emelték: a fejlődés jelenlegi szakaszában megkülönböz­tetett szerepe van a gazda­sági és a műszaki-tudomá­nyos kapcsolatok megújulá­sának. Ehhez szükséges egy­más lehetőségeinek jobb megismerése. Mindkét fél érdekelt a hosszú távú együttműködésben, amihez türelemre, kölcsönös kezde­ményezőkészségre van szük­ség. A találkozón részt vett Rajnai Sándor és Borisz Sztukalin. ☆ A nap folyamán ünnepé­lyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hő­sök terén. Ugyancsak a ke­Várkonyi Péter külügy­miniszter szerdán befejezte szingapúri látogatását és ázsiai—csenden-óceáni kőr­útjának második állomásá­ra, Indonéziába érkezett. A szingapúri hivatalos lá­togatás során Várkonyi Pé­ter megbeszéléseket folyta­gyelet és a megemlékezés virágait helyezte el a szov­jet pánt és állam megala­pítójának. Leninnek Dózsa György úti szobránál, s ko­szorút helyezett el a Sza­badság téri szovjet hősi emlékműnél. ☆ A nap folyamán Andrej Gromiko kíséretének tagjai tárgyalásokat folytattak ma­gyar partnereikkel. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a Parlamentben találkozott Alekszej Antonovval, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettesével. A felek áttekintették a két párt főtitkárainak és a két ország kormányfőinek talál­kozóin született megállapo­dások végrehajtását, az ezekkel kapcsolatos aktuális feladatokat. Sarlós István, az Ország­gyűlés elnöke a Parlament­ben fogadta Avguszt Vosszt, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi ta­nácsának elnökét. A meg­beszélésen kölcsönösen tájé­koztatták egymást a két törvényhozó testület műkö­déséről, együttműködésük eddigi eredményeiről, fej­lesztésének lehetőségeiről. Avguszt Vossz a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházában találkozott Kállai Gyulával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökével, aki tájékoztatta a vendéget az MSZMP szövet­ségi politikájáról, a népfront­mozgalom helyéről és szere­péről társadalmi, politikai életünkben. Az eszmecserén a felek véleményt cseréltek a két ország nemzetiségi po­litikájáról. A Külügyminisztériumban Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár Vagyim Loginov külügyminiszter-he­lyettest fogadta. A találko­zón megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a külügy­minisztériumok kapcsolatai jól illeszkednek a párt- és az . államközi kapcsolatok rendszerébe, eredményesen szolgálják a külpolitikai fel­adatok megoldását. A világgazdasági kutató­intézetben Jevgenyij Prima­kov, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája világgaz­dasági és nemzetközi kap­csolatok intézetének igazga­tója Bognár József akadémi­kussal, az MTA gazdaságku­tott Szuppiah Dhanabalan külügyminiszterrel. Másfél órás repülőút után Várkonyi Péter megérkezett Indonéziába. A repülőtéren Mochtar Kusumaatmadja külügyminiszter üdvözölte. A magyar diplomácia veze­tőié intézeteinek főigazgató­jával és Simái Mihály aka­démikussal, az MTA Világ- gazdasági Kutatóintézetének igazgatójával folytatott meg­beszéléseket. Az MSZMP Központi Bi­zottságának székházában Ra­dies Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának veze­tője Vlagyimir Karpovot, a szovjet írószövetség vezető­ségének első titkárát fogadta. A találkozón eszmecserét folytattak a művelődéspoliti­ka és az irodalompolitika ak­tuális kérdéseiről, valamint a párt szerepéről a művelődé­si folyamatok alakításában. Vlagyimir Karpov, a Magyar Írók Szövetségének székhá­zában találkozott Cseres Ti­borral, az írószövetség elnö­kével, valamint a titkárság tagjaival. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást szövetségeik tevé­kenységéről, s áttekintették a két írószövetség közötti együttműködés eddigi ered­ményeit, a továbblépés lehe­tőségeit. ☆ A szovjet állami vezető magyarországi látogatásá­nak szerdai eseményeit nemzetközi sajtókonferen­cia zárta, amelyen a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házában Andrej Gromiko hivatalos kíséretének két jeles személyisége, Avguszt Vossz, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsának el­nöke és Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettes vá­laszolt az újságírók kér­déseire. A magyar és a külföldi sajtó képviselői a kétoldalú kapcsolatok alakulását, a szovjet belpolitika törekvé­seit érintő számos kérdéssel fordultak Alekszej Anto- novhoz és Avguszt Vosszhoz, A szovjet—magyar együtt­működés értékeléséből kiin­dulva Alekszej Antonov át­fogó képet vázolt fel a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének távla­tairól, a KGST fejlesztési irányairól. Mint elmondta, a szocialista közösség gazda­sági integrációjának szerve­zete egy korábbi fejlődési szakasz jegyeit viseli ma­gán; a cél most az, hogy a fejlődés gátjaivá vált el­avult elemeket felváltva hatékonyabb, korszerűbb kapcsolatrendszer jöjjön létre. tője indonéz újságíróknak nyilatkozva elmondta: a magyar—indonéz kapcsola­tok jók, a mostani tárgya­lások ezek további elmélyí­tését szolgálják. Ugyancsak szerdán az indonéz külügy­miniszter díszvacsorát adott Várkonyi Péter tiszteletére. Ünnepi ülés Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) dozás foglalkoztatja az em­bereket. A megváltozott helyzet, a gazdságban és a társadalomban végbement fo­lyamatok új irányt, gyors cselekvést szabnak a népi ellenőröknek a további mun­kához. Ezután Ballai László, a KNEB elnöke méltatta a né­pi ellenőrök megyénkben el­ért eredményeit. Elmondta, hogy a megyei vizsgálatok szervesen épülnek be az or­szágos munkaprogramba, ám a problémákat, a gondokat, itt helyben, közvetlenül kell megoldani, önállóságra, a módszerek továbbfejlesztésé­re van szükség, és nem utol­sósorban a mozgósító cselek­vőkészségre az elkövetkezen­dőkben. Géczi János, a megyei pántbizottság első titkára el­ismerését, köszönetét fejezte ki az alapítóknak, az ellen­őrzés mai közkatonáinak, egyben tolmácsolta a dolgo­zó nép bizalmát, amely a NEB-mumkával szemben nagy várakozást támaszt. Elmond­ta, hogy a népi ellenőrök a három évtized során tevé­keny részt vállaltak a tele­pülések politikai hangulatá­nak alakításában, a tudat- formálásban. A gazdasági- társadalmi kibontakozás új gondolkodást, tudatosabb munkaszervezésit kíván, bát­rabb vállalkozó magatartást, és fokozottabb érzékenységet a társadalmi-gazdasági prob­lémákkal szemben. Az ünnepi ülésen kitünte­tések átadására is sor ke­rült. Adamcsek Pál, a Rét­sági NEB társadalmi elnök- helyettese a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát, Molnár István, a Pásztói NEB elnöke pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatát vette át Bal­lai Lászlótól. Kiváló társa­dalmi munkáért miniszteri dicséretben részesült dr. Bá­bolnai Terézia, Duda Lajos és Lonsták Lászlóné dr. Har­mincéves munkájuk elisme­réseként négyen kaptak em­lékplakettet. öten elismerő oklevelet, kilencen pedig em­léklapot vettek át. Vetélkedő Pásztóit (Folytatás az 1. oldalról retadás, s az is, amikor a Pásztóhoz valamiképp kap­csolódó neves művészek ki­létét —, mint Csohány Kál­mán festőművész, Gaál Ist­ván filmrendező, L. Kecskés András lantművész és dr. Ra- jeczky Benjámin zenetudós — kellett kitalálniuk. A vakaró, a görhe és a máié — jellegzetes városkör­nyéki ételek — s a szituáci­ós játékok megoldása sem jelentett kis gondot. A várostörténeti vetélkedő első helyezettje a Kun Béla Általános Iskola tanári csa­pata lett, második helyen végzett a Mikszáth Kálmán gimnázium tanári csapata, a harmadik helyre az Észak- magyarországi Tejüzemi Vál­lalat kollektívája került. Várkonyi Péter Indonéziában — Mai kommentárunk ----------------------------------------------­Szünet vagy szakítás? Átmeneti szünetnek bizonyul a nioaraguai kormányzat és az ellenforradalmi csoportok tárgyalásainak felfüg­gesztése, vagy hosszabb szakítással fenyeget a megbeszé­lések múlt heti hirtelen befejezése? Ez az a kérdés, amellyel a közép-amerikai válság ügyét nyomon kö­vető szakértők mostanában a legbehatóbban foglalkoz­nak. Daniel Ortega nicaraguai elnök legújabb javaslata szerint mihamarabb, lehetőleg már most pénteken ismét asztalihoz kellene ülni a szembenálló felek képviselői­nek. A legutóbbi guatemalavárosi kudarc azonban azt jelezte, hogy egyelőre alapvető különbségek rejlenek a sandinista vezetés, illetve a kontrák által előterjesz­tett indítványok között, s úgy tűnik, hogy az amerikai képviselőházban újból napirendre került úgynevezett „humanitárius segély” csak tovább bonyolítja a dolgok állását. Ezúttal nem a Fehér Ház Ti ónap elején leszavazott se­gélyterve kerül ismét az amerikai törvényhozás elé, ha­nem a demokrata párt külön beterjesztett változata, amely — Reagan elnök elképzeléseivel ellentétben — nem engedélyezne katonai jellegű támogatást. Nyilvánvaló, hogy az újabb washingtoni szavazás mó­dosíthatja a kontrák tárgyalási hajlandóságát is. Egye­lőre fenntartják álláspontjukat: a kilátásba helyezett tűzszünet fejében komoly politikai engedményeket akar­nak elérni, míg a sandinista kormányzat a fegyvernyug­vás kihirdetését — és persze betartását — kiindulópont­nak tekinti, a két vélemény közötti eltérés, tehát megle­hetősen nagy, s kérdéses, segít-e áthidalásában az eddig közvetítői szerepben fellépő managuai érsek, N. Miguel Obando y Bravo. Ortega a bíboroshoz intézett friss levelével, az eszmecsere felújításának sürgetésével min­denesetre azt bizonyította, hogy a sandinista vezetés el akarja kerülni a beláthatatlan következményekkel fe­nyegető szakítást. S, ez teljesen érthető, hiszen a tár­gyalások mégoly rövid szünetei is a tartós', átfogó ren­dezés esélyeit csökkentik. (Szege Gábor) Ma kezdődik a szovjet rakéták kivonása az NDK-ból Ma megkezdődik a szovjet hadműveleti-har­cászati nukleáris rakéták ki­vonása az NDK területéről — közölte szerdai nyilatko­zatában az NDK külügymi­nisztériumának szóvivője. A Szovjetunió januárban állapodott meg az NDK-val és Csehszlovákiával, hogy a tervezettnél korábban, a kö­zepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti nuk­leáris eszközök felszámolásá­ról szóló szovjet—amerikai szerződés hatályba lépése előtt kivonják e két ország­ból a nyugat-európai rakéta- telepítésre válaszként elhe­lyezett szovjet rakétákat. Az NDK területén össze­sen hat helyen állomásoz­nak harcászati-hadműveleti nukleáris rakétákkal felsze­relt szovjet egységek. A ra­kétákat különleges konténe­rekben vonaton szállítják a Szovjetunióba, ahol a szov­jet—amerikai szerződés ér­telmében majd megsemmisí­tik őket. Shúltz sajátos rekordja A szovjet—amerikai kap­csolatokban realistának kell lennünk: eltérő a két ország rendszere, mások az érde­keik, de ugyanakkor van­nak közös érdekek is. Lesz­nek mindig megoldásra vá­ró kérdések, s nekünk ép­pen ezeken kell dolgoznunk — jelentette ki George Shultz amerikai külügymi­niszter. Shultz abban a ked­den késő este sugárzott te­levíziós interjúban beszélt moszkvai látogatásának eredményeiről, amelyet el­utazása előtt készítettek vele. Az amerikai politikus sa­játos rekordot mondhat ma­gáénak, hiszen nem volt még példa rá, hogy egy nyugati ország vezető poli­tikusával egy év alatt há­romszor sugároztak volna interjút a szovjet televízió központi programjában. Shultz ez alkalommal is hasznosnak nevezte azt az intenzív, húszórás tárgyalás- sorozatot, amelyet másfél nap alatt Mihail Gorba- csovval, Nyikolaj Rizskov- val és mindenekelőtt Eduard Sevardnadzéval bonyolított le. Mint mondta, csaknem minden kérdésben sikerült haladást elérni, s a feladat éppen e haladás állandóvá tétele. Kifejezte azt a reményét, hogy mielőbb sikerül kidol­gozni a hadászati támadó fegyverrendszerek ötven­százalékos korlátozásáról szóló szerződést. Lehetsé­gesnek tartotta, hogy ezt a munkát az amerikai elnök moszkvai látogatására el­végzik. Mint mondta, Rea­gan elnök azzal bízta meg, hogy a szerződés elkészítése érdekében mindent tegyen meg. Mostani látogatása, egyebek között az SZKP KB főtitkárával folytatott meg­beszélése arról győzte meg, hogy a szovjet vezetésnek is ez a célja. Jelentős haladást sikerült elérni több kritikus pont tisztázásában, ám igen nehéznek ígérkezik az ellen­őrzéssel összefüggő bonyo­lult kérdések megválaszo­lása. A Washingtonban aláírt rakétaszerződés sorsáról szólva elképzelhetőnek tar­totta, hogy az amerikai tör­vényhozás április végére ra­tifikálja az Egyesült Álla­mokban — mint mondta — népszerű szerződést. Balkáni külügyminiszterek tanácskozása kezdődött Száva-palota, a találkozó színhelye Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: Az új-belgrádi Száva kong­resszusi központban szerdán délelőtt megkezdődött a hat balkáni ország első külügy­miniszteri találkozója, ame­lyen Albánia, Bulgária, Gö­rögország, Románia, Törökor­szág és a házigazda Jugo­szlávia küldöttsége vesz részt. A tanácskozásit Budiimir Lomcsar jugoszláv külügymi­niszter nyitotta meg. Üdvö­zölte a delegációk vezetőit, Reis Maliiét, az albán, Pe- tar Mladenovot, a bolgár, Karolosz Papuliaszt, a gö­rög, Ion Tótul, a román és Mesut Yiilmazt, a török dip­lomácia vezetőjét. A találkozó résztvevőit ez­után Lazar Mojszov, a jugo­szláv államelnökség elnöke köszöntötte. Beszédében ki­emelte a helsinki záróok­mány jelentőségét, s kifej­tette, hogy a balkáni orszá­goknak e történelmi jelentő­ségű dokumentum elvei alap­ján és szellemében kell kibon­takoztatniuk és fejleszteni­ük egyenrangú és kölcsönö­sen előnyös együttműködésü­ket. Aláhúzta, hogy e térség­nek fokozottan hozzá kell járulnia Európa és az egész világ békéjének és biztonsá­gának megszilárdításához. Meggyőződésem — mondatta végül Mojszov —, hogy a belgrádi találkozó eléri cél­ját: hozzájárul a balkáni or­szágok közötti új politikai légkör kialakításához, a köl­csönös bizalom erősítéséihez, közeledésükhöz, jószomszéd- ságükhoz, többoldalú együtt­működésük megindításához. Ezután a tanácskozás ple­náris ülésen folytatódott. A résztvevők Karolosz Papu- liasz javaslatára egyhangú­lag Budimir Loncsárt vá­lasztották meg az ülés elnö­kévé, majd elfogadták a ta­lálkozó napirendjét.

Next

/
Thumbnails
Contents