Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 47. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Kistelepülések fejlesztése és gondjai (3. oldal) Olvasók fóruma (4. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora (5. oldal) A szovjet vendég szerdai programja Andrej Gromiko és Kádár János találkozója Kádár János, a .Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházában találkozott Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására hivatalos, ba­ráti látogatáson tartózkodik hazánkban. Fokozott érzékenység, vállalkozó magatartás A népi ellenőrzés három éutízede Ünnepi ülés Salgótarjánban Sándor Gyula harmincéves munkája elismeréseként át­veszi az emlékplakettet Ballai Lászlótól. A szívélyes, őszinte, elv­társi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, a két párt időszerű tennivalóiról, különös tekintettel az MSZMP országos pártérte­kezletének és az SZKP össz- szövetségi pártkonferenciá­jának előkészítésére. Hang­súlyozták, hogy a magyar- országi gazdasági, társadal­mi megújulás és a Szovjet­unióban megindult átalakí­tás eredményes megvalósítá­sa közös érdekünk. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy az MSZMP és az SZKP, illetve a két ország kapcsolatai az elmúlt időszakban tovább bővültek, erősödött a bizalom, telje­sebb a megértés. Változatlan közös törekvés, hogy a ma­gyar és a szovjet nép barát­ságának és sokrétű kapcso­Ismeretek a Zsigmond-kori városról, műemlékeinek tör­ténetéről, no és a naprakész tudnivalók a városiasodás útján haladó Pásztóról. Mindezekből százak és szá­zak készültek tavaly ősztől, amikor a városi könyvtár meghirdette a várostörténeti vetélkedőt középiskolásoknak és felnőtteknek. Segítőik a felkészülésben nem csak a meghirdetők voltak, hanem a város közéleti személyisé­gei — középiskolai tanár éppúgy, mint az apátplébá­nos és a tanács elnöke —, akik érdekes előadásokkal iparkodtak a hajdani Pásztót és a mai várost bemutatni a résztvevők sokaságának. A négyfordulós vetélkedőt kedden a középiskolásoknak, szerdán pedig a felnőtteknek megrendezett játékos megmé­rettetés zárta. A fiatalok kö­zül, akik nyolc csapattal képviselték a Mikszáth Kál­mán'Gimnázium és Postafor­galmi Szakközépiskolát, a negyedikes gimnazisták bizo­nyultak legjobbnak, Kontra tatainak kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös fej­lesztésével elősegítsük az időszerű gazdasági-politikai feladatok megoldását, és ki­alakítsuk az együttműködés korszerű, hatékony eszkö­zeit. A megbeszélésen érintet­ték a nemzetközi élet né­hány kérdését is. Hangsú­lyozták a szocialista orszá­gok együttműködése további korszerűsítésének fontossá­gát. Kiemelték, hogy a nem­zetközi helyzet fokozatos eny h ülésében meghatározó szerepe van a szocialista or­szágok, s különösen a Szov­jetunió megegyezésre törek­vő politikájának, következe­tes erőfeszítéseinek. Hang­súlyozták a széles körű nem­zetközi párbeszéd jelentősé­gét a békéért és a haladásért vivott harcban. Gábor harmadikos pedig színvonalas, kimagasló sze­repléséért még - különjuta- lomban is részesült. Szerdán ugyancsak népes gárdája gyűlt össze a vetél­kedőknek a pásztói mozgal­mi házban. Délután három­kor már elfoglalták helyüket az asztaloknál a csapatok, s az Észak-magyarországi Tej- üzemi Vállalatot, a Senior Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységét, a helyi gimná­zium tanárait, a Kun Béla Általános Iskola pedagógu­sait és a városi tanácsot kép­viselő versenyzőket a győz­ni akarás, a bizonyítás fűtöt­te a kezdés előtti percekben. Aztán elhalkult a suttogás is, amikor a videón peregni kezdtek a képek Pásztó vá­ros régi históriáiról, majd a villámkérdések sora kívánt fejtörést a versengőktől. Ér­dekes volt az 1928-a,s évek­beli képeslapok felismerésé­vel kapcsolatos játék, no meg a műemlékekről való isrne­(Folytatás a 2. oldalon.) A találkozón részt vett Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke és Rajnai Sándor, a Közpon­ti Bizottság tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke a délutáni órákban kereste fel Andrej Gromikót, a szovjet vezető szállásán. A szívélyes, baráti, őszin­te légkörű találkozón véle­ményt cseréltek a két ország társadalmi-gazdasági fejlő­déséről, a kétoldalú kapcso­latokról. Grósz Károly tájé­koztatta Andrej Gromikót hazánk belső helyzetéről, stabilizációs és kibontakozá­si programunk fő vonásai­ról, a külgazdasági egyensúly megteremtése érdekében tett erőfeszítéseinkről, a gazdaság szerkezeti átalakításának és a reformfolyamat meggyorsí­tásának szükségességéről. Hangsúlyozta, hogy a jelen­legi helyzetben fokozott fi­( Folytatás a 2. oldalon) I Tanácskozás a megyeszékhelyen Elöl járnak-e az elöljáróságok? Hogyan dolgoznak, élet- képesek-e az elöljáróságok ? Milyen napi gondokkal, prob­lémákkal kell küzdeniük? Sikeres-e a kapcsolatuk a lakossággal, a tanácsi szer­vekkel? Ilyen és ehhez ha­sonló kérdések szerepeltek abban a felmérésben, amely a megye csaknem valameny- nyi településére eljutott, és a lakosság, a pártszervezetek valamint a tanácsi vezetők véleményét fogta egybe. E közvélemény-kutatás alap­ján zajlanak azok a tanács­kozások, ahol a tanácsok vezetői, az elöljárók élőszó­ban is elmondhatják észre­vételeiket, tapasztalataikat. Salgótarján és Szécsény városkörnyékének tanácsel­nökei és elöljárói tegnap a megyei tanácson üléseztek, ahol dr. Körmendy József, a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága titká­rának vitaindítója után élénk eszmecsere alakult ki a mun­ka továbbfejlesztésének le­hetőségeiről, az elöljárósá­gok önállóságának növelésé­ről. Elhangzott, hogy a kis­községek érdekképviseletét a tanácsokban hatékonyabbá, nyitottabbá kell tenni, mert ez az információk oda-visz- sza áramlását segíti elő. Sok tennivaló van még a telepü­lésfejlesztést segítő társa­dalmi munkák szervezésé­nél, a lakosság mozgósításá­nál is. A tegnapi tanácsko­záson jelen voltak a taná­csokat irányító pártszerve­zetek titkárai is, hiszen a sokoldalú együttműködés alapján válhat igazán haté­konnyá az elöljáróságok munkája. A népi ellenőrzés lét­rehozásának 30. évfor­dulója tiszteletére ün­nepi ülést rendezett tegnap a megyei népi ellenőrzési bizottság Salgótarjánban, a me­gyei tanácson. Németh Péterné, a megyei NEB elnöke üdvözölte az ün­nepi ülés résztvevőit, köztük Ballai Lászlót, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnö­két, Géczi Jánost, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint Romasz Adolfot, a me­gyei tanács elnökhe­lyettesét. Beszédében Németh Pé­terné először a három évti­zeddel ezelőtti társadalmi és politikai helyzetet ismertet­te, amelynek talaján 1958. február 3-án, megalakult a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság mint állami szerv, jobbára társadalmi munká­ban dolgozó aktivistákkal. Nógrádban, a megyei ta­nács 1958. március 4-i ülé­sén választotta meg a me­gyei népi ellenőrzési bizott­ságot, majd fokozatosan ala­kultak meg a helyi bizott­ságok. A szervezet már az első évben mintegy 730 né­pi ellenőrrel tevékenykedett. A legöntudatosabb dolgo­zók, bányászok, kohászok, üvegipari munkások, köztisz­teletben álló, tapasztalt kommunisták cselekvőkész­sége, tenni akarása tette le­hetővé a munka gyors be­indítását. Az egyre növekvő feladatok megkövetelték a szakmai-politikai felkészült­ség javítását, a testületi ta­gok és népi ellenőrök kép­zését, továbbképzését. Je­lenleg 1200 népi ellenőr működik a megyében, nőtt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán a Magyar Sajtó Há­zába látogatott és részt vett a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége elnökségének ülésén. Jelen volt Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitá- ciós és propagandaosztá­lyának vezetője és Bányász Rezső, kormányszóvivő. Az elnökség ülésén Me­gyeri Károly, a MUOSZ fő­titkára tájékoztatta a mi­niszterelnököt az újságíró- társadalmat foglalkoztató politikai és szakmai kér­désekről, az élet- és mun­kakörülményeiket érintő tényezőkről, a szövetség te­vékenységéről. Ezt követően az elnökség tagjai szóltak a sajtónyilvánosság, :a tájékoz­tatás legfontosabb aktuális kérdéseiről. Aláhúzták, hogy a közép- és felsőfokú vég­zettséggel rendelkezők, a fiatalok és a nők aránya. Az alapító tagok közül mind­össze harmincötén maradtak a népi ellenőrök között. Az eredményekben meghatáro­zó a párt igénye és bizalma, a népi ellenőrzéssel szemben. A területi pártbizottságok fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérik munkájukat, megjelö­lik a legfontosabb feladato­kat, és segítenek azok meg­valósításában. Gazdagodó az együttműködés a tanácsok­kal, a szakszervezettel, a HNF-fel, a KISZ-szel, az MTESZ-szel, a vizsgálatok előkészítésében, lebonyolí­tásában. Németh Péterné kiemelte, hogy a NEB munkája során nagy jelentőséget tulajdonít a nyilvánosság, a közvéle­mény erejének. A lakosság bizalmát mutatja, hogy évente 200—300 bejelentés érkezik a bizottságokhoz. Ami a tartalmi munkát il­leti, a NEB általános hatás­körű, átfogja az állami, tár­sadalmi, gazdasági élet egé­szét. Munkája olyan sokré­a magyar újságírók elköte­lezetten dolgoznak a párt és a kormány politikájának megvalósításáért, a társa­dalmi célok eléréséért. /Szó­vá tették ugyanakkor mind­azokat a politikai, szerve­zeti, anyagi, technikai prob­lémákat, az újságírómunka gyengeségeit, amelyek a ha­tásosabb tömegtájékoztatást akadályozzák. A felszólalók kitértek a MUOSZ munká­jára is, felvázolva annak eredményeit és gondjait. Grósz Károly miniszterel­nök bevezetőben tájékozta­tást adott belpolitikai éle­tünk néhány mai jellegze­tességéről, majd aláhúzta, hogy a kormányzat kiemel­kedően fontosnak tartja és támogatja a tömegtájékozta­tási eszik őzök munkáját a társadalmi-gazdasági ki­bontakozási program, vala­mint a kormány munka­tű, mint maga az élet. A szocialista fejlődés külön­böző szakaszaiban azonban ez a keret más-más tarta­lommal töltődött meg. 1968 után például előtérbe kerül­tek azok a vizsgálatok, me­lyek azt kutatták, a válla­latok mennyiben tudnak élni a nagyobb önállósággal. 1978-tól a gazdaságpolitika központi kérdésévé a gazda­sági egyensúly helyreállítása, a hatékonyság, a verseny- képesség fokozása vált, a VII. ötéves terv fordulóján pedig az, hogyan lehetne töretlenül folytatni a gaz­dasági építőmunkát. Az el­múlt években a népi ellen­őrök egyebek között vizsgál­ták a munka szervezettsé­gét, hatékonyságát, a lakos­ság életkörülményeinek ala­kulását, törekedtek a visz- szásságok feltárására. Végezetül az előadó a jö­vő tennivalóiról beszélt: az időskorúak nagy hányada, az életszínvonal bizonyos mér­tékű visszaesése, az egészség- ügyi ellátás, a szociális gon­(Folytatás a 2. oldalon.) programjának megvalósítá­sában, s ennek során széles körű partneri viszonyra tö­rekszik az újságírókkal. Alapvetőnek tekinti, hogy a kormány részletesen beavas­sa elgondolásaiba, szándé­kaiba a sajtót, az újságírók pedig a körülményeket, a feltételeket, a hátteret is­merve, a szocialista építő­munka mai feladatainak megoldását segítve, kellő politikai felkészültséggel, felelősséggel és magas szak­mai színvonalon tájékoz­tassák a lakosságot. A mi­niszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormányzat támo­gatja a tömegtájékoztatás feltételeit javító, ésszerű, s a reális lehetőségekkel szá­moló, a sajtó belső tartalé­kait is feltáró javaslatokat, kezdeményezéseket. (MTI) A helyes válaszon gondolkodva. — bp — A város, ahol élünk Várostörténeti vetélkedő Pásztén Grosz Károly az űjságirfi-szöHetsegben A sajtónyilvánosság és a tájékoztatás kérdései

Next

/
Thumbnails
Contents