Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-22 / 44. szám
1988. február 22., HÉTFŐ NOGRAD 3 Mamutcégek, „bolygó” kisvállalatok Szervezeti átalakítások a pártban 1. Pórázra fogott gyáregységek Nemcsak a forma változott Beszélgetés Flacky Péterrel, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével Egy-egy gazdasági szervezet életrevalóságát talán az jelzi a legjobban, hogy a vezetők, a dolgozók milyen köre öntevékeny, kezdeményező és vállalkozó szellemű. Gyakran csak a legszűkebb vezérkar gondolkodik a piacépítésen, a termékszerkezet, a technológia megújításán, a szervezet, az irányítás, az érdekeltség korszerűsítésén, a túlnyomó többség parancsra vár. s végrehajtja a reá kirótt feladatokat. Ennek egyik oka, hogy a sokat hangoztatott követelmények ellenére nem, vagy alig fejlődik, demokratizálódik a vállalatok belső irányítási rendszere. Joggal panaszkodnak a vállalatok, hogy szinte lehetetlen a belső piac és a világpiac közötti óriási különbség áthidalása, az elmaradott háttérrel nemzetközileg versenyképes termékek előállítása. Új idők — régi nóta Közben maguk sem tesznek meg mindent saját részlegeik, egységeik igényes, felelősségteljes munkájáért. A belső irányítási és érdekeltségi viszonyok fejlesztése persze nem csupán a vállalati felismerések függvénye. Közrejátszanak kedvezőtlen külső feltételek, nyomasztó gazdasági gondok, szabályozási bizonytalanságok is. A fejlesztési források szűkössége, az importbeszerzések korlátozása, a belföldi szállítási és kooperációs fegyelem lazasága részben indokolhatja a centralizált vállalati szervezetet és döntéseket. Igaz, a konzervativizmus, a ragaszkodás a kialakult hierarchiákhoz többnyire erősebb, mint a válto- 7-ások irányába ható érdekeltség és kényszer. Nehéz lenne eldönteni, hogy a központok ellenállása túl nagy, avagy a részlegek önállósodási törekvése visszafogott. Tény. hogy a vállalati tanácsokban a hivatalból jelen lévő gyárvezetők és a választás útján delegált tanácstagók általában nem követelik a nagyobb mozgásteret. „Együtt sírunk, együtt nevetünk”, „egy hajóban evezünk” — hangzik napjainkban is a régi nóta, pedig a mai jelszó merőben más: „ki mint dolgozik, vállalkozik, aszerint boldoguljon”. Voltak és vannak persze kezdeményező vállalatok. Az Április 4. Művek például átalakult leányvállalatok halmazává, és a központ nem diszpécserkedik, hanem stratégiai ügyekkel foglalkozik. Sok átszervezés — kevés hatáskör A Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat leány- vállalatok és szerződéses üzletek kombinációjával emelte szolgáltatásainak színvonalát, miközben 3500-ról 2000-re csökkentette a foglalkoztatott dolgozók számát, a központban alkalmazottakét pedig 200-ról 100-ra. Különböző mértékű fejlődés mindenütt megfigyelhető a korábbi termelésközpontú, erősen centralizált. belső tervutasításos rendszerhez képest. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság 17 vállalatnál végzett vizsgálatot, s megállapította, hogy a szervezet- fejlesztés a legtöbb esetben a kereskedelmi munka korszerűsítésére, a fejlesztőtevékenység megerősítésére irányult. A hatáskörök decentralizálására, a részlegek önállóságának és felelősségének növelésére már nem fordítottak mindenütt kellő figyelmet. A vállalatok indokolt esetben sem csökkentették az irányítási szintek számát. Kivételnek számít a Magyar Kábel Művek, amely egy szanálási eljárást követő „fogyókúrában” decentralizálta a hatásköröket, s a központot kizárólag stratégiai tervezői, ellenőrzési, tőkeátcsoportosi- tási és export-import feladatúkra specializálta. Az átszervezés 140 fős létszám- megtakarítást eredményezett a központban. A fejlesztési forrásokat két helyen decentralizálták: a Vörös Október Férfiruhagyárban, a hajtóművek és festőberendezések gyárában. Ugyancsak két helyen: a Magyar Kábel Művekben, illetve a villamosszigetelő és műanyaggyárban pályázat útján, gazdaságossági követelmények alapján lehet fejlesztési pénzekhez jutni. A vállalatok többségében pedig a gyárak, a gyáregységek javaslati, véleményezési jogukkal élve képviselik saját érdekeiket a központi beruházási döntésekkel szemben. Bezzeg a tőkések! Mind a 17 vizsgált vállalatnál mérik a gyárak, gyáregységek eredményét, de csak nyolcnál teszik érdekeltté a részlegeket az eredmények javításában. Közülük ötnél azonban nem igazán hatásos az ösztönzés, mert önállóságuk korlátozott, és csekély a befolyásuk az eredmények alakulására. Nem ritka, hogy a vidéki gyárat, telephelyet a fővárosi központból közvetlen módon irányítják. Az arány nem túl magas. A 17 vállalat közül tehát mindössze háromnál van a gyáraknak, a gyáregységeknek érdemi hatása a jövedelmezőség alakulására. Amíg nálunk még a gyáregységek többsége sem igazán önálló, vállalkozó, addig a tőkésvilág immár csaknem két évtizede tartó decentralizációs folyamata a legkisebb munkahelyi közösségekre is kiterjed. A Texas Inst- rumensnél például kilencezer autonóm munkacsoport tevékenykedik. Kovács József (Következik: 2. ,A Ganz- MAVAG meg a többiek.) A Barátság II. kőolajvezetéken Kékese térségében egy hosszabb csőszakasz teljes cseréjével igyekeznek megelőzni a legutóbbi csőtöréshez hasonló esetek előfordulását. A sérült csodarab tüzetes anyagvizsgálatával a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet bízták meg. Bár erről kevesebb szó esik, mégis jelentős szervezeti változások zajlanak le ezekben a hetekben a pártban. Pártvezetőségek, végrehajtó bizottságok szűnnek meg, csökken az apparátus létszáma, egyes testületek új hatásköröket kannak, nő a helyi önállóság, hogy csak néhányat említsünk. Szóval, a politikai munka új igényeihez igazodó szervezeti struktúra kialakítása figyelhető meg. E főbb változásokról beszélgettünk Plachy Péterrel, az MSZMP Nóg- rád Megyei Bizottsága osztályvezetőjével. — Kezdjük azzal, mi indokolta ezeket a döntéseket: a közigazgatás korszerűsítése, a bürokratikus vonások visszaszorítása, a tartalmi feladatok, egy ésszerűbb szervezeti rend kialakítása? — Kisebb-nagyobb mértékben valamennyi említett tényező szerepet játszott a döntések során. De korántsem valami egészen új keletű dologról van szó, hanem egy olyan folyamatról, amely jóllehet évek óta zajlik, ám az utóbbi hónapokban fölgyorsult. Csupán a Politikai Bizottságnak egy 1983-as határozatára utalok, amely a járások megszűnésével kapcsolatos teendőket fogalmazta meg. Több lényeges döntés született a múlt év második felében is, így például a pártirányítás szervezeti kérdéseiről, a státusok rendszerének módosításáról. S idetartoznak azok a főbb tartalmi feladatok is, amelyek a KB 1987-es júliusi állásfoglalásában fogalmazódtak meg. Valamint a párttagságnak azon észrevételei, amelyeket a személyes beszélgetések, a párt vezető szerepéről és az ideológiai tézisekről folytatott viták alkalmával elmondtak. Mindezek együttesen szorgalmazzák a párt munkamódszerének korszerűsítését, a párt-, az állami és a társadalmi szervek közötti jobb munka- megosztást, az apparátusi dolgozók fölkészültségének javítását, s nem utolsósorban a pártmunka társadalmasítását. — Vegyük sorra az új elemeket: talán a legszembetűnőbb, hogy a megyében ötvenhat pártvezetőség a közeljövőben megszűnik. — A pártvezetőség mint szervezeti forma valóban megszűnik, nem csák nálunk, hanem másutt is. Helyettük az adott terület sajátosságainak megfelelően pártbizottság, illetve önálló alapszervezet működik. Miről is van szó? Korábban, zömmel az aprófalvas településeken, a városkörzetekben az alapszervezetek munkájának összefogására jöttek létre ezek a pártvezetőségek. Viszonylag kevés az önállóságuk, kisebb a hatáskörük. Ügy ítéljük meg, hogy „kiiktatásukkal” növekszik az alapszervezetek önállósága, s ezzel párhuzamosan természetesen a felelőssége is. — Várható-e változás az irányítási rendszerben? — Elképzeléseink szerint folyamatosan szeretnénk áttérni az úgynevezett kétszintű irányítási rendszerre. Ennek kísérleti próbálkozásai már vannak: Karancslapuj- tőn, Romhányban, Palotáshalmon és Mátraterenyén olyan pártbizottságokat választanak, amelyeket közvetlenül a megyei szerv fog irányítani. Ezzel párhuzamosan a helyi pártbizottságok tag- felvételi, fegyelmi jogkört is kapnak, miáltal önállóságuk tovább bővül. Ugyancsak az önállóságot erősítik azok az intézkedések, amelyek révén több helyütt önálló alapszervezetek jönnek létre. Ezek a városi, városi jogú nagyközségek pártbizottságaihoz tartoznak. — Megszűnnek a végrehajtó bizottságok is, holott eleddig fontos feladatot láttak el. — Pontosítanék: a végrehajtó bizottságok a megyei, a városi és a városi jogú nagyközségi pártbizottságok kivételével, tehát az alsóbb szerveknél szűnnek meg! A korábbi harminc-negyven fős pártbizottság és a kilenc- tizenegy fős végrehajtó bizottságok helyett, úgynevezett egytestületes pártbizottságok alakulnak, amelyben a tagok száma nem éri el a húsz főt... Kitűnik ebből, hogy egy operatívabb, rugalmasabb, érdemibb munkát végző testület létrehozását szorgalmazzuk ezzel is. A végrehajtó bizottságok gyakran olyan témákat tárgyaltak, amelyeket később a pártbizottság is napirendre tűzött. A nagyobb létszám pedig nehezítette a testület „mozgatását”, az érdemibb vita kibontakozását, a gyorsabb cselekvést. És itt válaszolnék arra a kérdésre, hogy végül is mi lesz a megszűnt testületekből kikerült emberekkel? Azt hiszem, s ebben bízok is, hogy ezek az aktivisták az adott párt- alapszervezetüket jól erősítik, megszerzett tapasztalataikat itt hasznosan kamatoztatják, fölfrissítik az alapszervezeti életet. — Több fórumon elhangzott, hogy tíz százalékkal csökken a pártapparátus létszáma. Ugyanakkor, fölvetődik a kérdés: elvégezhe- tő-e a megnövekedett feladat a kevesebb létszámmal? Éppenséggel nem több emberre lenne szükség a nagyobb feladatokhoz? — Számunkra sem kevés gondot jelent ez a kérdés. Szeretném azonban hozzáfűzni, hogy nem valamiféle öncélú csökkentésről van szó. hanem a feladatok átrendeződéséről. Vagyis, a megnövekedett feladatok, politikai teendőink igénylik a személyi feltételek átgondolását és ésszerű kialakítását. Ahol szükséges, ott létszámban is erősítünk, de tény, hogy a racionalizálás a csökkenés irányába hat, s ez Nógrád megyében tizen- eev czázalékra tehető a párt- bizottsáei apparátusokat illetően. Azt szeretnénk, ha a kevesebb emberrel még hatékonyabban tudnánk végezni politikai munkánkat. — Nos, végül is akkor milyen lesz a megye pártszervezeti felépítése? — A megyei pártbizottságon kívül négy városi, valamint öt városi jogú pártbizottság működik, továbbá az említett négy nagyközségi pártbizottság tartozik még e kategóriába. Ezentúl hatvanhat üzemi, községi, intézményi és lakóterületi párt- bizottságunk és mintegy haít és fé] száz alapszervezetünik van. A teljes átalakításra, a választások lebonyolítására július végéig kerül sor. A korszerűsítések az önállóság, ezzel párhuzamosan a nagyobb felelősségvállalás, a demokratizmus szélesítése irányába hatnak. De igazi tartalommal ez a mindennapi munka során telik meg, s valójában ez minősíti majd, mennyire voltak helyesek ezek a szervezeti változtatások — mondotta befejezésül Plachy Péter, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Tanka László Teljes szerkezetváltás után Veszteség helyett nyereség Szécsényben A Szécsényi Zárgyár, vállalati önállóságának feladásával, 1987. január 1-től csatlakozott a Budapesti Rádiótechnikai és Mechatronikai Gyárhoz. A csatlakozást az tette szükségessé, hogy a szécsényi vállalat termékei iránt a piaci kereslet megcsappant, 1986 végére kilencmillió fo- forintos deficit és más adósságok gyűltek föl. A szécsényi vállalatnak sem a halaszthatatlan műszakitechnikai megújuláshoz, sem a termékszerkezet átalakításához nem volt elég ereje. A BRG-hez való csatlakozás után kialakított korszerű munkahelyek, a dolgozók átképzése, valamint az új gyártmányok beindítása háromszáznyolcvanmillió forintos értékű termelési eredményt és mintegy harminc- millió forintos nyereséget hozott 1987-ben. A dolgozók átlagos keresete egy év alatt tíz százalékkal emelkedett: mindössze harminc munkástól kellett megválniuk, s csak azért, mert azok nem vállalták az átképzést. Az ipari szerkezetátalakítás szécsényi dinamizmusát kétségkívül a realitások világos felismerése, a változtatások határozott szándéka és a kivitelezés gyorsasága jellemzik. Még a csatlakozás hivatalos formalitásainak elintézése előtt, az 1986. év utolsó negyedében megkezdődött a dolgozók átképzése és a munkahelyek modernizálása. Az anyavállalat vezetőinek körültekintése és a kiegyensúlyozott helyi politikai légkör megteremtése segítette hozzá a nyolcszáz főnyi kollektívát a gyors, súlyos megrázkódtatásoktól mentes átálláshoz; igazodását a híradástechnika szigorú, precizitást igénylő technológiai követelményeihez. Ma már Szécsényben gyártják a BRG-magnetofonok motorszabályozó áramköréit, a sztereo- és a törlőfejeket, valamint a vállalat nagy hatótávolságú antennáit is, amelyek exportszállításra kész csomagolásban hagyják el az üzemet. Valutát hozó termékek Növeli tőkésexportját a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, s az idén -termelésének már 10 százalékát értékesíti valutás piacon. .Olajkályhából 25 ezret, gáz- és elektromos tűzhelyből egyaránt 1500-at, szilárd itüzelésű tűzhelyből ezret, toldaléktűzhelyből 2500-at szállítanak a nyuSorozatban készülnek a hagyományos tüzelésű készülékek. gáti országokba. Öntvényből ezer tonnát szándékoznak eladni. A gyár jól kezdte az évet és teljesíti kiviteli tervét. Olajkályhából imár több mint kétezret exportáltak, s ugyanennyit kell még útba indítani az első negyedév végéig. Gáztűzhelyből több mint 400-at vittek a kamionok a nyugati partnernek, s további száz «kiszállítása a feladat március utolsó napjáig. Szilárd tüzelésű toldaléktűzhelyből csaknem 300 hagyta el a gyárat külföldi megrendelésre. Szerelik a négy főzőlapos, elektromos tűzhelyeket.
