Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-22 / 44. szám

MAI AJÁNLATUNK

4.30:

8.05:

8.15:

8.20:

9.00:

9.30:

9.40: 10.05: 10.35: 11.00:

11.20:

11.36:

11.54:

12.30:

12.40:

13.00:

14.05:

14.10:

14.16:

14.55: 15.00: 15.30:

15.49:

17.00:

17.30:

17.59:

18.15:

18.25:

18.28:

18.30:

19.15:

20.15

21.00:

22.20;

22.30 22.33

23.30 0.10 0.15

KOSSUTH RADIO:

Jó reggelt! Műsorismertetés Mai programok Hogy tetszik lenni?

A hét zeneműve A hét költője:

Simon István Ki kopog?

Nyitnikék Baritonáriák 1918. február 23.

Egy hadsereg születik.

A munkásőrség központi férfikara énekel.

Kicsi Biri királysága. IX/1. rész.

: Reklám Ki nyer ma?

A képviselő noteszéből.

: Klasszikusok délidében : Műsorismertetés : Paulina : Simándy József operettfelvételeiből ' Édes anyanyelvűnk : Világablak : Régi magyar táncmuzsika

: A szőlönemesítés nagyja

: Az ujgurok földjén Belső-Ázsiában.

: Ecomix

: Csillagképek a Metropolitan Opera egén.

XVI 12. rész.

A Magyar Rádió és Televízió énekkara madrigálokat énekel.

Hol volt. hol nem volt. . . Könyvújdonságok Műsorismertetés Esti magazin Közvetlen kapcsolat Népdalest Közérdekű magánügyek

Tíz perc külpolitika Reklám

Halló, itt vagyok! Borogyih : II.‘ szimfónia Himnusz Ejfél után. . .

PETŐFI RADIO:

4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Népdalok, néptáncok 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben Közben:

10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul

12.10: Polkaparádé —

fúvósokra

12.24: Kis magyar néprajz 12.29: Jákó Vera összes nótafelvétele.

12.58: Műsorismertetés 13.05: Rlágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . .

Közben:

15.05: Reklám 16.00: Reklám 16.05: Hangos képrejtvény 16.58: Műsorismertetés 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.29; Reklám 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Nóták 19.30: Sportvilág 20.00: Reklám 20.02: Lovasiskola 21.05: Visszaszámlálás 22.05: Rockújság V. évfolyam 4. szám.

23 ^o: Zenélő filmkockák 0.15: Ljl'él után. . .

MISKOLCI STÚDIÓ:

6.20-6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósíta- k. információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nóg- : iád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. — El szeretném mondani. Gyarmati Béla jegyzete. (Közben: 18.00—18.15:

Észak-magyarországi krónika.) — 18.25—18.30: Lap- és

műsorelőzetes.

MAGYAR TELEVÍZIÓ:

1. MŰSOR:

17.20: Hírek

17.25: Erő a védelemhez 18.05: Tv-torna 18.10: Esti mese 18.30: Híradó 19.00: Reklám

19.10: Dvorák: I. szláv tánc 19.15: A téli olimpiáról jelentjük . . .

22.40: Híradó 2. /

BESZTERCEBÁNYA:

1. MŰSOR:

15.45: A XV. téli olimpiai játékok

16.45: A nap eseményei pár percben

16.55: Katonák műsora 17.45: A rendőrség nyomoz 17.50: pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.30: a tv-híradó sajtótájékoztatója

19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Nyugtalan béke. Tv- játék

21.25: Időszerű téma 21.45: A kamcsatkai védett területek

22.00: XV. téli olimpiai játékok

22.30: Érdekességek a vágóasztalról 22.55: Hírek

2. MŰSOR:

15.45: Hírek 15.50: Iskola-tv

16.10: A 21. emelet adása 16.30: Kísértetek 17.25: A hét eseményei magyar nyelven

17.55: XV. téli olimpiai játékok

20.15: a két Vologya 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Irodalmi összeállítás a februári győzelem 40. évfordulója alkalmából 22.45: XV. téli olimpiai játékok

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7.:

A Nílus gyöngye. Színes, szinkr. amerikai kalandfilm. Kamara: 5 és 7-től: Jelenidő. Magyar film. Szupervideo: Este 10-től: A köd. Színes USA-beli bűnügyi film. — Kohász: Időzített bombáink.

Magyar dokumentumfilm. — 1MH, Z.-pálfalva: Malom a pokolban. Színes magyar film.

— Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Piedone Arfikában. Színes, olasz bűnügyi filmvígjáték. Háromnegyed 6-1 óJ * Betty Blue (18). Színes francia film. — Este 8-tól: Wa- Jewska grófnő. Amerikai film.

— Kisterenyei Petőfi: Mona Lisa testőre (i 8). Színes, szinkr. angol krimi. — Bá- tonyterenyei Petőfi: a zsaru szava. Színes francia krimi.

— Pásztó: 5 és 7-től: Hintőpor. Színes, szinkr. olasz filmvígjáték. — Szécsény: Veszélyes szállítmány. Szovjet háborús kalandfilm. — Karancs- lapujtő: Aranyeső Yuccában. Színes, szinkr. olasz western.

— Jobbágyi: Yesterday. Színes lengyel film. — Nagylóc, Iskolamozi: Eleíántsztorv. —

Ersekvadkert: Most és mindörökké! Színes, szinkr. amerikai háborús kalandfilm. — Iskolamozi: Az elcserélt cá- revics. Mesemozi: Kutyasétáltatás.

MIT? HOL? MIKOR?

SALGÓTARJÁN

— József Attila Művelődési

Központ: Hangverseny lesz

11 és 13 órai kezdettel, középiskolások számára. Az intézményben láthatók a litván Rimantas Dichavicius fotói.

BATONYTERENYE

— Népkerti művelődési ház

(Kisterenye) : Bátonyterenye

és a vonzáskörzet általános iskolásainak rajzaiból nyitnak kiállítást délelőtt, a CIMEA rm galakulásának 30. évfordulója alkalmából.

ÉRSEKVADKERT

— Ifjúsági ház: A mezőgazdasági kisgépek és könyvek február 27-ig tekinthetők meg a ma nyíló kiállításon.

PÁSZTÓ

— Tittel Pál kollégium: Gyógynövények a mindennapokban címmel előadást tartanak 16 órakor, a gyógynövények hasznáról, jelentőségéről és felhasználásukról.

SZÉCSÉNY

— II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ: A diákká- véház 16 órakor kezdődő programján Tolnai Nándor és Oláh József tart műsort. Utazás az Amazonas vidékére címmel. Ezt követően diszkó lesz. A nyugdíjasok klubjában Wolf Ida beszél 16 órakor a szécsényi országgyűlésről.

BALASSAGYARMAT

— Rózsavölgyi Márk Zeneiskola: Szendrey-Karper László kétszeres Liszt-díjas, érdemes művész gitárestje 18 órakor kezdődik a zeneiskola nagytermében.

NÖGRADMEGYER

— Körzeti könyvtár: A háztáji gazdálkodás lehetőségéiről tart előadást Fekete Csaba agrármérnök. 18 órakor.

RIMÖC

— Községi könyvtár: A

nyúltenyésztéssel kapcsolaté* tudnivalókkal ismerteti meg a hallgatóságot dr. Lenner Károly állatorvos, 18 órakor.

Cigányklub Bátonyterenyén

Bátonyterenyén ezer- négyszáz cigány él, ez az összlakosság több mint

nyolc százaléka. Társadalmi felemelkedésüket, beilleszkedésüket segíti elő a helyi Vöröskereszt által

életre hívott cigányklub. A havonta tartandó összejöveteleknek a Bartók Béla Általános Iskola ad helyet. Már az első alkalommal

sokan jelentek meg a klub foglalkozásán, ez jól bizonyítja létjogosultságát, a növekvő érdeklődést. Igaz, a program is vonzó volt: Dr. Székely István körző- ti orvos ismertette, hogyan kell a gyerekeket öltöztetni, hogy meg ne betegedjenek, de szó esett az egészséges életmódról, és a lakáskörülményekről is.

Közművelődési árszemle

Ez már a csúcs

Nem kevesektől lehetett hallani, hogy az új esztendőben a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat is emeli a belépőjegyek és a videósanyagok kölcsönzésének árát. Egyébként e híreken nem csodálkoztunk, hiszen az országban több helyütt mindez bekövetkezett.

— Mi az illetékes országos szervektől 1987. január elsején kaptuk meg az önálló helyár-megállapítási jogot, s úgy vélem, hogy ezzel az elmúlt esztendőben jól éltünk — mondja Erdős István vállalati igazgató. — Konkrétan akkor sem emeltünk árat. és most sem tervezzük. Azt csináltuk, hogy átrendeztük a helyáröveze- teket. vagyis az alacsonyabb árú helyek számát csökkentettük, a magasabbakét növeltük, így a bevételeinket is.

— Üjabb átrendezésre számíthat-e a közönség?

— Igen, de az egész megyében ez mindössze hat széksort érint. Kiemelt mo- zijhinkban, a salgótarjáni November 7. és a balassagyarmati Madách Filmszínházban, továbbá április elsejétől -a pásztói Mátra Filmszínházban az első két sorba szóló jegyek nem hat, hanem tíz forintba kerülnek. A közelmúltbeli üzemvezetői tanácskozáson többen felvetették, hogy a kis keresetű nyugdíjasok, a diákok megtartása érdekében célszerű lenne újragondolni a tavalyi átrendezést, és részben visszaállítani az alacsonyabb helyár- övezertek korábbi arányát. Ez főleg olyan nagyobb mozijainkra vonatkozhat, mint a diósjenői vagy a nagybátonvi Petőfi, de még nem döntöttünk.

— Érdekes és különös, amit mond, hiszen a nyakló nélküli áremelésekhez szoktunk mostanában. Az önök „higgadtabb” magatartását mi inspirálja?

— Ügy véljük, hogy a múlt évben kialakított árvi_, szonyok alkalmasak arra, hogy a kultúrpolitikai szempontokat érvényesíteni tudjuk. S az áremelésnek a kommersz filmek esetében is határt szab a fizetőképes kereslet. Ugyanakkor vetítési körülményeink szintén ezeket az árakat teszik reálissá, egy-két mozi kivételével. Tekintetbe vettük azt is, hogy a moziba járók 70—75 százaléka önálló keresettel nem rendelkező fiatal, tehát az ő mozis szenvedélyüknek akiélése is a családi kasszát terheli. Ilyen meggondolások alapján nem használjuk ki lehetőségeink maximumát. Mi például a Pinocchiót, a Szerelem második vérig-et nem kiemelt helyáron, hanem csak felemelt helyárral vetítettük, éppen a közönség megtartása érdekében. Mert aligha árulok el titkot: az idén tovább fog csökkenni a mozilátogatók száma.

A megyei moziüzemi vállalat illetékesei tehát úgy látják, hogy a mozijegyek ára már a csúcson van, s az adott helyzetben nem ildomos emelni. Nem emelték a videokölcsönzés árát sem. S hogy január elsejétől mégis többe kerül, annak az a magyarázata, hogy a szolgáltatást igénybe vevőknek kell megfizetniük a 25 százalékos általános forgalmi adót.

(ok)

Farkas

emlékezete

Anyám

Jövőre lenne nyolcvanéves Farkas Aladár szobrászművész, a lázadó „politikus” szobrász, akinek egész élete és művészete harcos agitáció volt a proletárság forradalmáért. Minden tudatos pillanatát a munkásmozgalomnak szentelte, minden szobra az emberiség felszabadulásáért vívott harc korszerű kifejezése. Szobrai szorosan tárgyhoz kötöttek, évtizedeink politikai háborúinak megrázó dokumentumai. Keserves életében talán kereste is azokat az eseményeket, ahol életre-halálra folyt a küzdelem. A politikai indulat mellett a nagy tét drámaisága, a sorsfordulók emberpróbáló ereje alakította szobrait, vezette kezét az expresszív formázásban. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum most megnyílt kiállítása ízelítőt ad munkásságából, melynek a jövő évben szülővárosa, Üjpest ad végleges otthont.

Sokgyermekes proletár- családban született, 1909- ben. Volt munkás, kifutó, inas, autókarosszéria-készí- tő, asztalos, majd faszobrász. Életrajzában elmondja küzdelmes életét, de jól jellemzi azt a lángot is, amely a művelődés iránt korán ki- gyúlt benne. Esti tanfolyamokon tanult, ahogy és ahol tudott. Az első kitörölhetetlen társadalmi benyomásokat a környezet mellett az 1914- es világháborúban szerezte.

Simon Ferenc (dombormű)

Az 1918—19-es forrongásokban, tüntetésekben, mint az „utca gyereke” vett részt. Hallgatta Kun Béját, bátyja megbízásából propagandaanyagokat hordott szél. Rezi Károlyon keresztül kapcsolódott be a munkásmozgalomba, a Vörös Segély munkájába.

Mozgalmi és művészeti tevékenysége az első pillanatoktól kezdve egybekapcsolódott, forma- és témavilágát a proletariátussál való szolidaritás jellemezte.

Munkássága mégsem képes történelem, a jelen izgalmán minduntalan átüt az örök ember gigantikus küzdelme a létért, a korhoz kötött formaadáson keresztül a mintázás és a kifejezés egyre fokozódó drámaisága túlmutat a pillanaton.

Megpróbáltatásokkal teli életének tiszteletet érdemlő pátosza, szenvedésekben edzett erkölcsi ereje lobog szobraiban is, melyek plasztikai önéletrajzát is képezik: „Nem tudom cselekedeteimet elválasztani szobrászmunkáimtól” — vallja önéletírásában.

Járt Párizsban is, és a képzőművészeti főiskola látogatása mellett ott is jelentős pártmunkát is fejtett ki, majd tanulmányait abbahagyva a párt intenciójára hazajött, és 1939-ben az akkor már teljesen szétesett

József Attila (dombormű)

szocialista művészcsoportot próbálta egyesíteni. Ezután 1942-ben egv politikai jeliegű munkásszázaddal Újvidékre, majd Ukrajnába került, ahonnan 1943-ban Ki- jevbe sikerült szöknie, ahonnan 1946 őszén jött haza. Megszervezte a művészeti szervezeteket és az I. magyar képzőművészeti kiállítást. Munkásságában a munkásmozgalom nagy alakjait, sorsdöntő élményeit mintázta meg. Járt Koreában, ahol a háború elképzelhetetlen szenvedései alapján született meg nagy nemzetközi feltűnést keltő koreai sorozata, amelyért a koreai Nemzeti Zászló Éremrenddel tüntették ki.

Ellenforradalmi sorozatát, 1956—57-ben mintázta meg, az akkor felvetődött kínzó kérdések egész sorára adva megrázó, sokszor szarkasztikus feleletet a különféle társadalmi magatartások bírálatával.

Művészi kifejezési formái —, bár nagy fejlődésen ment keresztül — mindvégig a realizmus körében maradtak. A kifejezés érdekében felhasználta az expresszio- nizmus teljes eszköztárát. A fasizmus áldozatai emlékműben, az extázisig fokozta ezzel a kifejezésmóddal tömegmészárlásban bitófára hurcolt milliók tragikumát.

'Brestyáiíszky Ilona

ÉRKEZETT.

Elhunyt Rá tiki György akadémikus

Életének 58. évében elhunyt Ránki György akadémikus, Kossuth-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója, az MTA filozófia és történet- tudományok osztályának elnöke.

☆

Ránki György 1930. augusztus 4-én született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett tunulmányait követően a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetéhez került, ahol 1953- ban tudományos munkatárs, 1960-ban osztályvezető lett. 1962-től 1981-ig az igazgató- helyettesi tisztet látta el a tudományos intézetben.

Szakterülete a legújabb kori magyar történet és gazdaságtörténet. Ebben a tárgykörben több monográfiát, tanulmányt tett közzé. A legnépszerűbbnek „A második világháború története” című könyve bizonyult, ez a mű három kiadást is megért. Berend T. Ivánnal együttműködve több átfogó munkát jelentetett meg. köztük a „Magyarország gazdasága az első világháború után 1919— 1929”, a „Közép-Kelet-Euró- pa gazdasági fejlődése a XIX—XX. században”. a ..Gazdaság és társadalom” s a napokban megjelent „Európa gazdasága a XIX. században” című munkákat.

(MTI)

Tízezer méter néptánc

Tízezer méternyi filmszalagot, néptáncgyűjtésének teljes archívumát a Magyar Állami Népi Együttes a napokban átadta az MTA Zenetudományi Intézetének.

Az együttes a megalakulása óta folytat tudományos igényű néptánegvűjtést. Rábai Miklós már 1950 szeptemberében öt-öt tagú csoportokat küldött az ország minden részébe, hogy ha jellegzetes táncokat találnak, egy forgatócsoport felvehesse azokat. A felvételek ma már megismételhetetlenek — a táncban és zenében meghatározó az előadók, az adatközlők hangulata, és sokan közülük már akkor is idősek voltak. Az elmúlt több mint három évtizedben az állami népi együttes tagjai és művészeti vezetői a magyar nyelvterület minden jelentős néptáncdialektusáról hoztak film- és hanganyagot. Valamennyit katalogizálták. és sokat tánclejegyzéssel át is írtak. Az együttes repertoárjában a legkiemelkedőbb bemutatók hátterét, a művészeti munka alapját éppen ez a nagy jelentőségű kulturális kincs szolgáltatta, a néptáncosok több generációja tanulhatott e filmek segítségével.

A hetvenes évektől az eredeti néphagvományok gyűjtése újra fellendült: a táncházi zenekarok és tánc- tanítások ismét népszerűvé tették a folklórkutatást. Az állami népi együttes egyebek mellett ezért döntött úgy, hogy nyitottabbá teszi gyűjteményét, amelynek kezelése, megóvása is biztosí- tottabb a tudományos kutatóintézetben, és anyaguk így egy helyre kerül más kutatók gyűjtéseivel.

Az. átadott tízerez méternyi filmfelvétei a zenetudományi intézet videoszalagra íratja át, és ebből egy sorozatot visszaad az állami népi együttesnek. Egy másik videokollekció erről a néptáncgyűjteményről a néptáncosok szakmai házába kerül, ahol hivatásos és öntevékeny együttesek művészei is használhatják ezen- 1úl az értékes folklóranyagot. (MTI)