Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 10. SZÁM ARA: 1,80 FT 1988. JANUÁR 13., SZERDA ( 1 vKí. bt c / ^TSS, Ní­b-1 I Oj Á Gazdagodhat-e a kommunista? (3. oldal) Badacsonyi Sándor grafikái (4. oldal) Mátradrog nemzetközi teniszverseny (7. oldal) i Nógrád lakosságának egészségi állapota Összehasonlító adatok Az egészség világszerte a figyelem középpontjába került, mivel korunkban az emberi szervezet elhasz­nálódása erőteljesebbé vált. Erre figyelmeztetnek ben­nünket az újonnan fellépő betegségek. a gyakran korai, hirtelen halálozás. Az egészségvédő munkában résztvevők növekvő tábora felhívásokat tesz közzé, akciókat iiidíf. s ahol nagyobb alapossággal készül­nek felvenni a ..harcot”, ott ezt felmérések előzik meg. hogy az erőket a kellő helyekre összpontosítsák. Megyénk népességének egészségi állapotáról és egészségügyi ellátásáról ké­szít tanulmányt az orvosto­vábbképző egyetem társada­lomorvostani intézete, a me­gyei kórház kérésére. A je­len helyzet lejárásának cél­ja a távlati. — 2005-ig szóló — egészségügyi ellátási, fej­lesztési tervezet kidolgozása. A tanulmány a népesség egészségi állapotát a fonto­sabb társadalmi. gazdasági tényezőkkel összefüggésben vizsgálja, összehasonlítva az országos adatokkal: Az ezer lakosra jutó élve- születés az 1976 és 1985 kö­zötti évtized valamennyi évé­ben rendre az országos érték alatt marad. de nagyjából annak ingadozásait követi. A halálozás 1976-ban még kedvezőbb értékű volt az or­szágosnál. A következő évek­ben nagyobb ingadozásokkal követi annak romlását, s a nyolcvanas évek közepén már meghaladja azt. A csecsemőhalandóság az országos átlag körül ingado­zik, de a nyolcvanas évek második harmadára markán­sabb javulás figyelhető meg. A természetes szaporodás or­szágosan 1980-ig lassan, egyenletesen csökken. Me­gyénkben a természetes sza­porodás növekedése 1981-ig tart, 82-ben kezdődik a fo­gyás. 1984—85-ben mintegy, 2000—2000 lélekkel csökkent a megye lakossága. Ebből levonható az a következte­tés, hogy Nógrád lakosságá­nak az utóbbi időszakra erő­södő. szinte drámai csökke­nése az erőtartalékok gyen­güléséhez. gazdaságának az országoshoz képest nagyobb mérvű romlásához vezethet. A megye népességének nyolc százaléka cigányszár- mazású. Köztudott, hogy a cigánycsaládokban a gyerek­szám magasabb, és kevésbé esik vissza, mint a magyar családoknál. A népesség ösz- szetételében ezért negatív változások várhatóak, s ez, az egészségi állapotban is megmutatkozó még kedve­zőtlenebb jelenségeket von­hat maga után, valamint célzott egészségügyi ellátási tennivalókra, szociálpolitikai intézkedések szükségességére utal. Mind az országos, mind a megyei számított értékek azt mutatják, hogy mindkét nemben a városi népesség életkilátásai jobbak, mint a községben élőké. A vezető halálokok sor­rendje megegyezik az orszá­gossal. A légzőrendszeri és az emésztőszervi betegségek okozta halandóság értéke an­nál magasabb. Az erőszakos halálokokon belül Nógrádban alacsonyabb az öngyilkosság­ból és a motoros járműbal­esetekből, magasabb viszont az összes egyéb erőszakos cselekmények, események okozta halálozás. Elszomorí­tó. hogy az emésztőrendszeri halandóság romlásában Nóg­rád megyében sokkal kifeje­zettebben. mint az országban a májzsugor miatti halálozás a felelős, az ebből eredő ha­landóság majd kétszeresére nőtt! Felemás évkezdés a szénbányáknál A vártnál sokkal rosszabb eredménnyel zárta a múlt esztendőt megyénk bányá­szata. mely egyetlen főbb tervmutatójának sem tu- dott eleget tenni. Széntermelésben a lema­radás 101 ezer 400 tonna. Az előirányzott 825 ezerrel szemben ugyanis mindössze 723 ezer 600 tonna szenet adott a vállalat. A mély- művelésű aknák közül egye­dül Szorospatak teljesítette teladatát. A ménkesi bánya adóssága mintegy 70 ezer tonna, míg Kányás több mint 45 ezer tonnával ma­radt el a célul tűzött meny- nviségű szén felszínre küldé­sétől. A külfejtés dolgozói 15 ezer tonna szenet bányász­tak ki terven felül. Még- aggasztóbb a helyzet vágathajtásban. A Nógrádi Szénbányák vágathajtó csa­patai 6716 méter bányafo- Iyosót készítettek, holott a program 10 ezer 115 méter előrehaladást irányzott elő számukra. A ménkesi bá­nyaüzem ez irányú adóssága 463 méter, míg a kányási bányaüzem mínusza 2936 mé­ter. A reméltnél kevesebb vágat kihajtása negatívan befolyásolhatja a későbbi hónapok termelését, hiszen nincsenes fejtésre előkészí­tett szénmezők. Milyen kötelezettségek há­rulnak az idén a nógrádi bányászokra? Hogyan kezd­ték az új esztendőt? — kér­deztük a bányaüzemek ille­tékes vezetőitől. Morvái Ernő, a ménkesi bányaüzem igazgatója arról adott tájékoztatást. hogy kollektívájuknak 440 ezer tonna szenet kell termelnie. A mennyiség némileg keve­sebb mint tavaly, ám je­lentősen meghaladja a múlt évi tényt. A ménkesi akna előirányzata marad a ko­rábbi 280 ezer tonna, a szo- rospataki gárda feladatát vi­szont 12 ezer 300 tonnával csökkentik, 160 ezer tonnát kell kibányászniuk. A vágat- hajtókra az előző évinél na­gyobb kötelezettség hárul, s 3900 méter bányafolyosót kell elkészíteniük. Az évkezdés felemásan sikerült. A ménkesiek ugyanis csak 80 százalékos tervteljesítést tudnak felmu­tatni, míg a szorospatakiak túlszárnyalják a termelési célkitűzést. A ménkesi bá­nyában két komplexen gé­pesített front üzemel. s ezekkel kedvezőek az adott­ságok, a tervtéljesítéshez. Szoroson Kiss Antalék bri­gádja ezúttal is megbízható­an dolgozik, s a sokszorosan kitüntetett gárdától a jövő­ben is jó eredmények vár­hatók. Stork Géza, a kán.vási bá­nyaüzem tervcsoportjának vezetője elmondta: az idén 400 ezer tonna szenet ked felszínre küldeniük. Ez az 1987. évi tervet és tényt egy­aránt meghaladja, A mély- művelésű munkahelyekről 274 ezer 600 tonna szenet kell kitermelni, míg a kül­fejtésen dolgozóktól 125 ezer 400 tonnát várnak. A saját erejű vágathajtást 4880 mé­terben határozták meg. s emellett külső cég dolgozói 1220 méter bánvafolyosót készítenek majd el. A kezdés jól sikerült az üzemben, az eredmények a terv szerint alakulnak. Egy komplexen gépesített és egy egyedi acéltánvbiztosítású, valamint gépi jövesztésű front üzemel az aknában, tehát a termelés feltételei megfelelőek. Munkában a kányási akna egyik legjobb. Egeresi László álfal vezetett ifjúsági brigádja. Fotó: Baranyi László Újabb leszerelési tárgyalások Genfben Kedden megérkezett Genf- be az a szovjet delegáció, amely részt vesz az atom- és űrfegyverzettel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások hamarosan megkezdődő újabb fordulóján. Az újabb fordulóban az a fel­adat áll a küldöttségek előtt, hogy előkészítsék a hadászati támadó fegyverzet radikális csökkentéséről szóló szerző­dést. azzal az ismert kikötés­sel. hogy a két ország egyez­tetett határidőig nem mond­hatja fel a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es szerződést (an­gol nevén az ABM-szerzö- dést). Az előző forduló nagy si­kerrel zárult, mert a felek kidolgozták a közepes és rö- videbb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerző­dést, amelyet azután 1987 decemberében a washingtoni szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón írtak alá. 0 MÉM és a TOT vezetőinek megbeszélése A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa vezetői Váncsa Jenő miniszter és Szabó István elnök vezeté­sével az agrár, és szövet­kezetpolitika időszerű kér­déseiről tárgyaltak. Áttekintették az adó- és árreform várható hatását a mezőgazdasági szövetkeze­tekre. Megállapították, hogy a szövetkezetek egy részé­ben gondot okoz a munka­bérek bruttósítása, s ezt a feladatot esetenként csak a belső és a külső pénzügyi források együttes igénybevé­telével tudják megoldani. A két szerv vezetői ilyen kö­rülmények között is fontos­nak tartják, hogy a szövet­kezetek a tagság érdekében, mindenütt hajtsák végre a munkadíjak bruttósítását. Külön is foglalkoztak a ne­héz gazdasági helyzetben le­vő szövetkezetekkel. Szük­ségesnek tartják, hogy az eredményesen működő szö­vetkezetek vezetői, szakem­berei az eddiginél szervezet­tebben nyújtsanak segítséget az arra rászoruló szövetke­zeteknek. Ennek szervezeti és anyagi feltételeit a veze­tő testületek rövid időn be­lül kidolgozzák. A MÉM és a TOT vezetői áttekintették az agrárterme­lésben gazdálkodó szerveze. tek vállalatközi együttmű­ködésének helyzetét és fej­lesztésének lehetőségeit is. A megbeszélésen értékel­ték azokat a kezdeményezé­seket, amelyek az eltérő mó. dón működő, állami szektor­ban gazdálkodó nagyüzem, illetőleg szövetkezet egyesü­lésére. beolvadására vonat­koznak. Egyetértés alakult ki abban, hogy ez elől el kell hárítani a meglevő aka­dályokat, és ezért ki kell dolgozni a megoldást előse­gítő jogi, szervezeti intézke­déseket. Foglalkoztak a háztáji és a kisegítő gazdaságok új adózási rendszerével is. Megállapították, hogy ez jól szolgálja a kistermelők érde­keit, a termelés fejlesztését. Milliárdos tervek Balassagyarmaton A Magyar Kábel Művek előzetes vállalati terve 1 milliárd 200 millió forint tőkésexportot irányoz elő. Ennek 90—95 százalékát a vállalat balassagyarmati gyárában teljesítik. így elő­reláthatólag a múlt évihez hasonlóan, idén is megha­ladja az 1 milliárdos „bű­vös" határt a gyarmatiak exportja. Az idei exporttermelés 50—60 százalékára már ren­delés érkezett, a fennmara­dó részt pedig ajánlatok formájában most dolgozzák fel. Folytatódik a múlt évben elnyert indiai tender fel­adatainak teljesítése. A szállítandó 10 ezer tonná­nyi gyártmányból már csak 3000 vár szerződésre: Kíná­ba 7 ezer tonna acél-alumí­nium szabadvezetéket szál­lítanak. ebből 2 ezer ton­nára már aláírták a szerző­dést. Megmaradnak a hagyo­mányos európai piacok is a gyár vevölistáján. Ez évben is gyártanak svéd. finn. dán, nyugatnémet és osztrák fel­használóknak a gyarmatiak. (Képeinken az exportmeg­rendelések kielégítésén fá­radoznak az üzemben.) —kulcsár-képek— Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal közleménye A magasabb vezető állású dolgozók keresetének bruttósításáról A magasabb vezető állású dolgozók bruttósított alapbé­rének megállapításával kap­csolatban az ÁBMH felhívja a figyelmet arra. hogy a jogszabályok és iránymuta­tások alapján az a helyes el­járás, ha a munkáltatói jo­gokat gyakorló szervezetek (minisztérium, országos ha­táskörű szerv, tanács, válla­lati tanács, közgyűlés, kül­döttgyűlés) csak a bérköltség terhére fizetett összegeket (alapbér, általános bérpót­lék, nyelvpótlék) bruttósítják. A prémiumban bekövetkező növekedést vagy csökkenést helytelen az alapbér bruttó­sításakor figyelembe venni, mert a központilag megálla­pított, 1988. január 1-jétől érvényes prémiummutatók és azok mértékei átlagosan ellensúlyozzák a személyi jö­vedelemadó miatti elvonást. Az ABMH szükségesnek tartja, hogy a gazdálkodó szervezetek, a magasabb ve­zető beosztású dolgozók brut­tósított alapbérének megál­lapításánál a fentieket ve­gyék figyelembe, ha esetleg attól eltérő módszert alkal­maztak, azt vizsgálják felül és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket. Mindezek mellett az ÁBMH az érdekelt szerveze­tek bevonásával felülvizs­gálja a prémiumszámítási módszerének egyes elemeit­Amennyiben a magasabb beosztású vezetők alapbérét az általános szabályok sze­rinti bruttósítást meghaladó mértékben növelik, az már az 1988. évi béremelésnek számít. A dolgozók számára célszerű egyértelművé tenni, hogy a vezetői alapbéremelés mekkora hányada ered a bruttósításból és mekkora rész az ezen felüli béremelés, (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents