Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-12 / 9. szám
2 NOGRAD 1988. január 12., KEDD Szovjet—svéd kormányfői megbeszélések A svéd fővárosban kezdett tárgyalásokat hétfőn Nyikolaj Rizskov, szovjet miniszterelnök. A stockholmi eszmecserék napirendjén a szovjet—svéd viszonnyal összefüggő kérdések szerepelnék, így például a két ország közötti tengeri határok problémája, valamint a kereskedelem és a gazdasáHelmuit Kohl nyugatnémet kancellár szerint az NSZK egyebek közt arra fogja felhasználni a (nyugat-)európai közösségben (EK) az év első hat hónapja során betöltött elnöki tisztségét, hogy kibontakoztassa az aktív keleti politikát a szocialista országok irányában. A bonni kormányfő az új évben első sajtóértekezletén széles körű áttekintést adott arról, hogy kormánya — a nyugati szövetségi rendszer szilárd részeként — miként óhajtja bővíteni keleti politikáját 1988-ban, s ezzel ösz- szefüggésben elsődleges fontosságot tulajdonított a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatoknak. Ennek szellemében minden szinten gyakoribb párbeszédre, szorosabb együttműködésre és újabb megállapodások aláírására fognak törekedni. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter jövő heti látogatása idején megvitatják Gorbacsov főtitkár Ellenzéki tüntetés Hicaraguában Az ellenzéki pártok szervezésében, kormányellenes tüntetés volt vasárnap a ni- caraguai fővárosban. Több ezer felvonuló azt követelte, hogy a sandinista kormány törölje el az általános hadkötelezettséget, s lazítsa a gazdasági élet, az oktatás és a szakszervezeti tevékenység fölötti ellenőrzését. A rendőrség nem avatkozott be, incidensről nem érkezett jelentés. A jobboldali megmozdulásra egy évforduló szolgáltatott ürügyet: 1978. január 10-én gyilkolták meg Somoza diktátor ügynökei Pedro Joaquin Chamorrót, aki a La Prensa című lap szerkesztője és kiadója, a Somoza-rendszer merész bírálója volt. Stockholmban gi együttműködés fejlesztése. Nyikolaj Rizskov a délelőtti órákban érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Stockholmba. Nyikolaj Rizskov személyében 15 év óta az első szovjet kormányfő látogatott Svédországba. A mostani utazás egyben viszonzása Ingvar NSZK-ba szóló meghívásának kérdését is. Kohl késznek mutatkozott arra, hogy Bonn hivatalos megállapodást kössön Moszkvával a rendszeres konzultációkról, és szorgalmazta kulturális intézetek kölcsönös létesítését is. A szovjet kormánynak szóló köszönettel nyugtázta, hogy tavaly minden korábbinál több, 14 ezer négyszáz német nemzetiségű szovjet állampolgár települhetett át az NSZK-ba. A többi kelet-európai szocialista országról szólva méltatta Genscher külügyminiszter jelenlegi lengyelországi, majd e hónap végi csehszlovákiai látogatásának jelentőségét. Magyarországról szólva ismét kiemelte a Grósz Károly miniszterelnökkel tavaly aláírt, iránymutató megállapodások jelentőségét a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztése, a kulturális intézetek cseréje, a német kisebbség támogatása és a vízumAz Ujguriában járt magyár expedíció tapasztalatairól számolt be hétfőn, a Hilton Szállóban Kiszely István, az MTA Régészeti Intézetének antropológusa és Cey-bert Gyula, a nemzetközi gasztronómiai tanács magyar származású főtitkára. Elmondták, hogy tavaly augusztusban és szeptemberben kaptak lehetőséget arra, hogy tanulmányozzák a kínai hszincsiang-ujgur tartományt, ahol az ősmagyarok egy része törzsszövetségben élt a helyi népcsoportokkal. Az ujgurok földje Kína északnyugati részén terül Carlsson 1986-os moszkvai látogatásának. A hétfői szovjet—svéd kormányfői megbeszéléseken egyetértés született a balti-tengeri határok tekintetében. A hétfői tárgyalások után XVI. Károly Gusztáv svéd uralkodó a királyi palotában ebédet adott Nyikolaj Rizskov tiszteletére. fűződő kapcsolatok könnyítések területén. Emellett igen örvendetes fejleménynek nevezte a január 1- jével életbe léptetett magyarországi utazási könnyítéseket is. Kohl kijelentette, hogy a Magyarországgal kötött megállapodások nem kizárólagosak vagy modelljellegűek, mivel az NSZK változatlanul felajánlja minden más keleti és délkeleti szomszédjának is a hosszú távú és jövőbe mutató együttműködést a megkötött szerződések és a helsinki záróokmány alapján. Romániát, Genscher külügyminiszter legutóbbi látogatását érintve kifejtette: a miniszter utazása a kapcsolatok fejlesztését szolgálta. A bonni kormány — mondotta — mindent megtesz a rendkívül nehéz helyzetben élő román állampolgárságú németek helyzetének enyhítése céljából. Kohl mindamellett óvott az erről szóló nyilvános viták esetleges hátrányos következményeitől. el, tizenegyszer nagyobb, mint Magyarország. Hétmillió török származású uj- gur él ott, anyanyelvűket, szokásaikat a mai napig megőrizték. Ez annak is köszönhető, hogy soha nem kerültek idegen nép igája alá. A terület eddig teljesen zárt volt, a magyar expedíció folytatott itt először ku- tató-feltáró munkát. Az eddigi megfigyelések nyomán számos hipotézist állítottak fel a kutatók, ám ezeket még alapos tudományos munkával kell alátámasztani. Ügy tervezik, hogy még ez év nyarán elindítják a második ujguriai expedíciót. Carlucci párizsi tárgyalásai Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter másfél napos látogatást tett Párizsban és tájékoztatta a francia vezetőket arabközi körútjáról, valamint az első szovjet—amerikai nukleáris leszerelési megállapodás után tervezett leszerelési lépésekről. Carluccit fogadta Francois Mitterrand elnök, előzőleg találkozott Jacques Chirac miniszterelnökkel, Jean-Bernard Raimond kül- ügy* és André Giraud hadügyminiszterrel. A francia külügyminiszté- 1 rium ,.igen barátinak" minősítette Carlucci párizsi tárgyalásait. De tartalmi tájékoztatást nem adott. Az Elysée-palota tájékoztatása szerint Mitterrand elnök kifejtette Carluccinak, hogy Franciaország üdvözli a szovjet—amerikai megállapodást. Másrészt rámutatott viszont, hogy ellenzi a NATO rugalmas válaszadás stratégiáját és azt szeretné, ha a szövetségesek ehelyett megerősítenék az elrettentési stratégiát. Szerinte ugyanis az európai tagállamok számára az azonnali végső fe- nvegetésre alapozott stratégia elfogadhatóbb számukra, mint a rugalmas válasz, amely mintegy lehetségesnek tételezi fel a korlátozott nukleáris háborút. Genscher Varsóban Plenáris tárgyalással folytatódott hétfőn Varsóban a lengyel—NSZK külügyminiszteri találkozó. Hans-Di- etrich Genscher Marian Orzechowski lengyel külügyminiszter meghívására vasárnap érkezett hivatalos látogatásra a lengyel fővárosba. A vasárnapi négyszemközti eszmecsere után hétfőn a szakértők bevonásával folytatódott a véleménycsere, amelynek vezető témája a két ország viszonya, mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei. A két külügyminiszter áttekinti a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit. elsősorban az európai biztonság, a leszerelés és a kelet—nyugati párbeszéd problémakörét. Genscher a délelőtt folyamán megkoszorúzta az ismeretlen lengyel katona sírját és ellátogatott egy evangélikus templomba. Délután találkozott Roman Mali- nowskival, a lengyel szejm elnökével, Zbigniew Messner miniszterelnökkel és az államtanács elnöke mellett működő konzultációs tanács tagjaival. Bonn bővíteni akarja keleti politikáját Elsődleges fontosságúak a Szovjetunióhoz Nyáron második alkalommal Hagyar expedíció indul az ujgurok földjére — Mai kommentárunk -----------------------------------------------------------------------Ájelek sokasodnak Régi marxista tétel, hogy a mennyiségi változások idővel minőségiekké csapnak át. Sokasodnak annak a jelei, hogy ez a tétel hamarosan igazi áttörést jelenthet a két legnagyobb szocialista ország, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonylatában. E két ország mérete és jellege egyaránt olyan, hogy kapcsolataik jelentősége messze túlnő a saját, mégoly tágas határaikon is (a földkerekség egyik leghosszabb határvonala). Nem véletlen, hogy világszerte figyelemmel fogadják a megfigyelők a Moszkva és Peking közeledéséről szóló egyértelmű sokasodó jeleket. Csak az elmúlt hót legutolsó óráiban is két fontos mozzanata volt a gyorsan változó-alakuló kapcsolatrendszernek. Az egyik: Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára válaszolt a Liaovang című kínai hetilap kérdéseire. A másik: Tien Csi-jün kínai miniszterelnök-helyettes beszélgetése a Kínában tartózkodó szovjet gazdasági küldöttséggel. Mihail Gorbacsov válasza elején érzékeltette, hogy még két ilyen hatalmas ország esetében sem szakítható el a kétoldalú viszony a nemzetközi helyzet egyetemes alakulásától. A főtitkár emlékeztetett arra. hogy az immár harmadik szovjet—amerikai csúcstalálkozó nyomán növekedtek a békés jövő esélyei, és egy ilyen általános közegben még fontosabb a két legnagyobb szocialista ország kapcsolatainak alakulása. „Kína a szomszédunk, és elégedettek vagyunk' azzal, hogy egyre bővül az együttműködés országaink között. . . Szerintünk ennek logikus folytatása lenne egy szovjet—kínai csúcstalálkozó”. Ha felidézzük, hogy Kína legtekintélyesebb politikusa, Teng Hsziao-ping nemrég kijelentette: megérett az idő a csúcsra, és kész akár Moszkvába is elutazni, a Gor- bacsov-nyilatkozat minden bizonnyal válasznak tekinthető. A szovjet gazdasági delegációt fogadó pekingi miniszterelnök-helyettes pedig nemcsak a kedvező világ- politikai széljárással magyarázta a két ország gyorsan fejlődő kapcsolatait, hanem belső gazdasági-politikai motívumokkal is. Ahogyan ő fogalmazott, „egyre több a közös vonás a Szovjetunióban és a Kínában folyamatban lévő reformok között”. Ez világos beszéd. Utalás arra, hogy 1988-ban nemcsak a nagypolitikai porond változott alaposan, de a két legnagyobb szocialista ország sem ugyanaz, mint amilyen az emlékezetes Usszuri-incidens idején, a viszony mélypontján volt. (Harmat Endre) BARÁTAINK Rég múlt idők kutatói Régészeti mentökutatás Olomouc történelmi városmagvában Csehszlovákiában rendeletek gondoskodnak arról, hogy a régészeti szempontból fontos kulturális emlékeket, amelyek az építkezések során felszínre kerülnek, megfelelő módon dokumentálják és őrizzék meg a jövő generációk számára. A régészeti leletek megmentése és dokumentálása, vagy a beruházó vállalat költségére folyó, úgynevezett előzetes régészeti mentőkutatás formájában történik, vagy úgy, hogy egv-egy beruházási akció egész folyamata alatt régészeti felügyeletet tartanak. A .törvény azt is előírja, hogy bármilyen építkezés vagy más beruházási tevékenység során véletlenül feltárt régészeti letetet jelenteni kell. A régészeti intézetek a legtöbb esetben gazdasági szerződést kötnek a beruházási vállalattal kutatások végzésére. A kutatás költségeit a beruházás költségvetéséből fedezik. Az egyes kutatási idények befejeződése után jelentést dolgoznak ki a kutatások eredményeiről. A kutatások folyamatát rendszerint koordinálják az építkezési munkálatok ütemtervével. Előzetes mentőkutatást folyatatnak például a teme- 1 i ni atomerőmű építkezései során. a D—1 autópálya egyes szakaszai, a dél-csehországi Tábor város. Krivok- lát vára, s a sázavai egykori szláv kolostor rekonstrukciója stb. során. A tervdokumentáció kidolgozásánál a tervezők vagy a beruházók kötelesek kikérni az állami műemlékvédelmi szervek és a régészeti intézetek véleményét. Ezek a helyzet alakulása szerint érvényesíthetik a műemlékvédelmi felügyelet iránti igényt, beleértve az építkezések során feltárt régészeti leletek megmentését és dokumentálását is. A régészeti mentőkutatások szempontjából igen értékes forrást jelentenek a véletlenül feltárt leletek, a közép-csehországi Brandys nad Labem város melletti kavics-homok bánya kitermelése során például a régészek 8—5 méteres mélységben olyan leletekre bukkantak. amelyek a michelbergi kultúrából származó településről tanúskodnak. Ez a késői kőkorszak korai időszakára tehető (i. e. 4000) őskori kultúra volt. Hasonló leletekre Csehszlovákiában ez ideig ritkán bukkantak. Még a rendszeresen végzett kutatómunkába is beleszólhat a véletlen. Ez történt például néhány évvel ezelőtt a Beroun város mellett épült autópályahíd munkálatai során. A régész, aki egy XIII —XIV. századból származó domonkos rendi kolostor egykori épülete területén folytatott kutatást, az építkezés sze- métlerakodójában cserepekre lett figyelmes. Utánajárt, honnan származnak, s a nyomok a már említett hídhoz vezettek. A kutatómunka egy i. e. IV. évszázadból származó római harcos gazdag sírjának feltárásához vezetett. Frantisek Masek Fejlesztik az energiagazdaságot Kínában Az elmúlt ötéves terv (1981 —1986) során jelentősen fejlödött a kínai népgazdaság. A mezőgazdasági és ipari termelés évi átlagban 10 százalékkal nőtt. a fogyasztás megduplázódott. Ez tette lehetővé, hogy a jelenlegi ötéves terv végén, 1990-ben az ipar és a mezőgazdaság termelése kétszeresére nő 1980- hoz képest. A Beijing Revue című újság szerint azonban mintegy 15 éve az akut energiahiány okozott nehézségeket. Kínai szakértők véleménye szerint az ország energiaellátása a népgazdaság szűk keresztmetszete, bár az utóbbi években erőfeszítések történtek ennek enyhítésére- Kína energiamérlegét jelenleg még mindig évi 45—50 milliárd kWh hiány jellemzi. Az ország óriási nyers- és fűtőanyag-, energiahordozó készletekkel rendelkezik. Szénből 600 milliárd tonna, nyersolajból 10 milliárd t, földgázból pedig 6500 milliárd t a feltárt készlet. A kí-t nai folyók 680 milliárd kWh vízi erőt jelentenek. Mindez arról tanúskodik, hogy az energiaellátás nehézségeit nem az alapanyagok hiánya, hanem az okozza, hogy az energiagazdaság fejlesztése elmaradt a termelés növekedése mögött. Jellemzésként: olyan energiaigényes iparágaikat, mint a fém- és vegyipar, erőteljesen fejlesztettek anélkül, hogy azt a rendelkezésre álló energiamennyiséggel egyeztették volna. A problémát csak növeli az energiahordozók alacsony kihasználtság! foka. A feladat tehát adott: fokozni a szén. olaj és földgáz felszínre hozását, növelni a vízi energia hasznosítását és gyorsított ütemben fejleszteni az atomerőművek építését. Jól képzett szakemberek irányításával, korszerű technikával és berendezésekkel kívánják növelni az energia- termelő üzemek hatékonyságát- 1986-ban már jelentős változások kezdődtek: 18,6 százalékkal többet ruháztak be az energiagazdaságba, mint egy évvel korábban. Az első eredmények máris jelentkeztek: az elektroener- gia-termelés 8.5 százalékkal, a szén felhozatala 7 százalékkal. az olajkitermelés 4.6 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Ugyanezen idő alatt az atomenergia-kapacitás 6000 MW- tal nőtt. G. I
