Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-12 / 9. szám
1988. január 12., KEDD NOGRAD 3 Üj termékek gyártására készül a FORCON Szerszámipari Vállalat érsekvadkerti gyára, ahol egyebek között a NOvezérlésű esztergagépekhez ,szerszámbefogók gyártását kezd' ték el. Mindehhez új lengyel gépet helyeztek üzembe, amelyen Jakubecz Józsefné dolgozik. —kulcsár— Ha ötletgazdagok a vezetők Vállalkozási formák a mezőgazdaságban Az idő múlásával a mező- gazdasági termelőszövötkeze- tek arca is változik; sok olyan vonás is megerősödött, amely korábban kizárólag az iparra, a nagyüzemekre volt jellemző. A hasonlóságnak vannak jó oldalai is. De rosszak is. Azt a tendenciát például a szövetkezeti mozgalmon belül senki nem üdvözli, hogy a tsz-tag mindinkább fix fizetést kapó bérmunkásként kezd dolgozni a közösben, lassanként teljesen elfelejtvén, hogy ő nem alkalmazottja, hanem tulajdonosa a gazdaságnak. Kétségtelen, hogy kényelmesebb a tagnak nem gyakorolni a szövetkezeti demokrácia kínálta jogokat, tulajdonosként nem véleményt mondani, mellőzni a különféle munkahelyi, gazdasági döntéseket hozó fórumokat, s csak elvégezni a napi penzumot, türelmesen várván a havi járandóságot. Persze, igaz az is, hogy kevés olyan gazdaság van, ahol a vezetés tényleg igényli a kollektív véleményalkotást, és lehetőséget is teremt a tulajdonostagok meglévő jogainak érvényre juttatásához. Holott, a tulajdonosi érzés gyengülése. és kihunyta attól a belső hajtóerőtől fosztja meg termelőszövetkezeteinket, aminek jelentős szerepe volt abban, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar mezőgazdaság eredményessé, európai mércével mérve is si.keressé vált. Az ipar pedig éppen mostanában próbálja belső érdekeltségi rendszerét a tulajdonosi kötődés erősítésével megalapozni, ment már bebizonyosodott, hogy nagyobb teljesítményre serkent, ha a dolgozók közvetlenül, a pénztárcájukon keresztül, érzékelhetik munkájúk minőséRészjegyek és önelszámolás * Az autonómia csúcsa * Átalánydíjas módszer gét, értékét. A vállalati tanács intézménye, illetve az itt-ott már bevezetett részjegyeik is e célt szolgálják. Ám, gyakran a gyárakban teljesen új utakat is kell keresni, a mezőgazdasági szövetkezetekben viszont nem, ott tulajdonképpen az egyszer már működött rendszert kell csak feléleszteni és friss, a ma követelményeinek megfelelő megoldásokkal kiegészíteni, gazdagítani. A cél aiz iparban és a mezőgazdaságban egyaránt: eredményesebb gazdálkodásra ösztönözni. Ennek egyik módja a termelőszövetkezetekben : az önelszámoló egység. Ez a rendszer nem csupán a feladatok decentralizálását jelenti, hanem egy olyan vállalkozásra késztető forma bevezetését is, ahol az emberek figyelnek az anyag- és energiafelhasználás alakulására, az eszközök teljes kihasználására, a költségtakarékosságra, vagyis, ahol közvetlenül érvényesül a dolgozók gazdasági érdekeltsége. A belső vállalkozásoknak ez a kerete többféle fejlettségi fokon működik. Legegyszerűbb forma, amikor az eredménytől függő részesedést csak differenciáltan szétosztják. A fejlettebb változatban az önelszámoló egység maga dönt a belső vezetésről és munkamegosztásról, a munkarendről, a jövedelem elosztásáról, sőt, gondolkodhatnak arról is, hogy a feladatok végrehajtásához milyen eszközöket vegyenek igénybe. Az autonómia csúcsa viszont az, amikor egy ilyen részleg határozhat már arról is, hogy az általa elért jövedelemből mekkora részt takarít meg, oszt szét, vagy fordít fejlesztésre, beruházásra, gazdálkodásának dinamizálására. Hiba volna azonban azt hinni, hogy ahol már megszerveződött egy-egy részleg, mindenhol tökéletesen harmonikus az élete is. Több gazdaság közeli vizsgálata bizony megmutatta, hogy a kimondott és deklarált önállóság csak formális, nincs valódi vállalkozási szabadság. Persze, nemcsak az önelszámolás rendszerének különféle változataival igyekszenek növelni az üzemekben a munka hatásfokát, több helyen bevált módszerként meggvökeresedett már — például — az átalánydíjas elszámolási forma is. Ennek lényege: egy ilyen vállalkozási formába került ágazat dolgozói a munkaeszközeik egy részét bérlik, másik részét megvásárolják a közöstől, állják a termelésük egyéb költségeit is, a jövedelmük meghatározott részét pedig — átalányt — befizetik a tsz kasszájába, a maradékról viszont szabadon határozhatnak. Az itt munkálkodó a saját és munkatársai zsebét „fosztja ki” akkor, ha lazsál, pazarolja az anyagot és energiát. E rendszer szépséghibája viszont, hogy erre a formára egyelőre csak a tsz- ek melléküzemágaiban, javítóműhelyeiben térhetnek át. H. L. I. mellett lévő) postahivatal Toshiba levélfeldogozó berendezésének pótlására. A gép az idén lesz tízesztendős, egyre nagyobb hibaszázalékkal dolgozik- A posta valamivel korszerűbb, de hasonló teljesítményű levélfeldolgozót kíván beszerezni, olyat, amely kézzel és géppel írt számjegyek olvasására egyaránt alkalmas, s óránként 60 ezer levelet képes szétosztani az irányítószámoknak megfelelően. A tervek szerint az új gépet két év múlva állítják üzembe. Hazai gyártású mikroszámítógépeket vásárolnak, amelyekkel gyorsítják az ügyfelek kiszolgálását és egyszerűsítik a belső ügyviteli feladatokat. A postai dolgozók munkájának' könnyítésére hasznos kisgépeket szereznek be, amelyek egyebek között fémpénz és bankjegy számlálására, érmetekercselésre alkalmasak. Központi hírlapfeldolgozó épül Budapesten Hí SKÜ szállítja az anyagmozgató gepeket Nyári építőtáborok Környezetvédelemtől a lakásépítésig A tavalyinál változatosabb munkaformákat, több táborhelyet kínál a KISZ Központi Bizottságának építőtábori bizottsága csaknem negyvenezer fiatalnak, aki 1988 nyarán az építőtáborban kíván dolgozni és szórakozni. A kereskedelem, a vedég- látás és a szolgáltatás az idegenforgalmi szezonban különösen jól hasznosíthatja az ifjú munkaerőt- Van olyan vállalat, amely már nem is tudná nélkülözni a fiatalokat: a Kaposker például 570 építőtáborozónak ad munkát is, helyet is a szezonban. A Balaton környéki vállalati és áfész-boltokban 2240 jelentkező áll a pult mögé üzemi gyakorlatot is teljesíteni. Negyvenhárom környezet- védelmi tábor is működik majd a nyáron. A budakeszi vadasparkban és a füzérrad- ványi kórház kastélyparkjában parkrendezést vállalnak a diákok. Szentendrén többek között madáretetőket helyeznek ki a környezetvédelmi tábor egyik program j áként- Kaposváron por- és zajszűrő erdősávokat tisztítanak meg, hogy a fák, cserjék dú- sabban. egészségesebben nőhessenek. Hat helyen szerveznek a helyi KlSZ-foizott- ságok lakásépítő építőtábort, -többek között Kalocsán, Szegeden, Szolnokon, Szigetszentmiklóson. Fiataloknak készülő lakások, illetve iskolafelújítások egyes munkálatait végzi majd csaknem nvolcszáz szakmunkás- tanuló. (MTI) Tervszerűbb » a szakemberutánpótlás A gazdasági tervek megvalósulásának egyik kulcskérdése a mezőgazdasági nagyüzemekben is a személyi feltételek megteremtése. Az utóbbi években a Nézsai Május 1. Termelőszövetkezetben tervszerűbbé vált a szakember-utánpótlásNagyobb figyelmet fordít a gazdaság a felsőfokú végzettségűek letelepítésére, s ezt segéllyel, kedvezményes építési kölcsönnel is segíti. A szociálpolitikai támogatásnak köszönhetően másfél évtized alatt hatvan lakás épült így a téesz területén lévő községekben- A kötődést bizonyítja az is, hogy tizenhét felsőfokú és harminc középiskolai végzettségű dolgozója van a szövetkezetnek. Jelenleg is három szakembert várnak szolgálati lakással. automata csomagolósort vásároltak, ez burkolja majd fóliába és köti át az újságcsomagokat- A Hollandiából beszerzett automata gépp>el elsősorban a szakfolyóiratokat és a külföldi lapokat csomagolják majd az egyéni előfizetők részére. Jövőre már ebbe az üzembe érkezik valamennyi frissen nyomtatott magyar színes lap és importált újság, s innen expediálják ezeket az ország különböző részeibe. A mai gyakorlat szerint mindez 47 különböző postahivatalban történik- Maximálisan naponta 16-féle lap több százezer példányát lesz képes csomagolni, megcímezni és elküldeni az új hírlapközpomt. A beruházás teljes értéke 1,1 milliárd forintHamarosan megkezdődik a központ bővítésének tervezése: az elképzelések szerint a levél- és csomagfeldolgozás is itt koncentrálódik majd. Központi posta- pályaudvart építenek, amely valamennyi hazai postavonat kiinduló, illetve érkezési állomása lesz. A teljes beruházás hárommilliárd forintot igényel, és várhatóan 1992-ben készül el, az idei tervezési munkákra 40 millió forintot szánnak. Ez év tavaszán hirdetnék versenytárgyalást a 72-es számú (a Keleti pályaudvar Sikeres esztendőt zárt Salgótarjánban a BRG Mechatronikai Vállalat Rádiótechnikai Gyára. Árbevételi tervüket 50 millió forinttal túlteljesítették, s így elérték az 1,2 milliárd forintot. — bp — Idén valamivel több mint egymilliárd forint jut a hagyományos postaszolgálat fejlesztésére, beruházásaira. A legnagyobb munkák sorában az év végére fejeződik be a fővárosban, az Orczy téren a központi hírlapfeldolgozó üzem építése. Az épület már teljesen készen van, jelenleg a* belső szerelési munkák folynak. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek bátonyterenyei gyára szállítja, szereli az anyag- mozgató gépeket. A Polár Kisszövetkezet a számító- gépes termelésiirányító rendszert építi ki, ezzel oldják meg a munkafolyamatok teljes vagy részbeni automatizálását. Az NSZK-ból félCtak at igazgató jár rotttul? Teljes gőzzel—bruttósítás Anyanyelvűnk legriasztóbb szörnyszülötte látott napvilágot a bruttósítás szóval. Ám, amint újabb és újabb ismereteket csipegetünk fel gazdasági műveltségünkhöz, úgy békélünk meg a ténnyel: a lényeg bizony nem a szép szavakon múlik. Megyeszerte teljes gőzzel bruttósítangk a vállalatok, szövetkezetek. Sok helyen már az elmúlt esztendő végére elvégezték a munka dandárját, másutt viszont még mindig a nyitott kérdésekre keresik a választ. A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál bő négy hónapos, kemény munkát követelt a bérek bruttósítása. A számítások során tartották magukat a meghirdetett alapelvhez, miszerint kimondottan a bruttósítás miatt senkinek sem csökkenhet a nettó keresete. Már az előkészületek is komoly összegeket emésztettek fel, hiszen tanfolyamokra jártak, s minden lehetséges módon ismereteket gyűjtöttek hozzá az ezzel foglalkozók. A Commodore 64-es nélkül aligha birkóztak volna meg a próbával, a gép segítségével azonban már decemberben befejezték a bruttósítást. Maga a bruttósítás mintegy 7 millió forintos bérköttségnövekményt jelent a vállalatnak, ehhez kell még számítani a társadalombiztosítási járulékot, a kettő együtt kerek tízmillió forinttal dobja meg a bérköltséget. Miután azonban a vállalat által előállított termékek árindexe a tavalyihoz képest csak 93 százalék, az átárazás további 13 millió forint veszteséget okoz a gyárnak. Ügy fest tehát, hogy az 1987-es esztendő munkáját jutalmazó 30 millió forintos nyereség csaknem teljes egésze „rámegy" a változásokra. Valamelyest vigasz, hogy legalább hitelt nem kell felvenni a bruttósításhoz, s talán az is, hogy egyúttal korszerűsítették a vállalati bérrendszert is, pótlékokat építettek be az alapbérbe. A bruttósítás befejező fázisánál tartanak a Palóc Kereskedelmi Vállalatnál. A társadalombiztosítási járulékkal együtt több mint hatmillió forintjába kerül ez a vállalatnak, ezt az ösz- szeget azonban bőven fedezik a megszűnt, vagy csökkent adónemek. A Palócker eszerint legalábbis változatlan alappozicióval indulhat neki az új évnek. A prémiumok bruttósítására vonatkozó alternatív lehetőségek közül a Palóc- kénnél azt választották, hogy a vezető állású dolgozók prémiumát nem bruttósítják ugyan, de százalékát úgy állapítják majd meg, hogy emiatt senki ne járjon rosszul. E sorok írásakor úgy tűnik, hogy aki a rövidebbet húzza, az egyedül az igazgató. A jogszabály kimondja ugyanis, hogy* csak bérjellegű tételeket lehet bruttósítani, márpedig az igazgató prémiuma, mint minden kereskedelmi vállalatnál, az érdekeltségi al?/>ból került ki. Ez ügyben a Palócker állásfoglalást kért az APEH- től, sőt a Magyar Kereskedelmi Kamarától is, hiszen jószerivel, ez az egyetlen művelet hiányzik ahhoz, hogy elmondhassák, befejezték a bruttósítást. A hatalmas munkában kiváló segítőtársnak bizonyult az IBM PC—XT számítógép. Nemcsak magát a bruttósítást végezte el, hanem „ő” írja meg azt a több mint 900 levelet is. melyekből a Palócker dolgozói értesülnek felbruttósított keresetük összegéről, valamint az alkalmazott számítási módról, hogy ellenőrizhessék az eredmény helyességét.
